Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-24 / 23. szám

e Dunántúli napló 1979. január 24., szerda Béty*g Az év első kiadványai Miután a magyar posta technikai okokból elhalasztot­ta a decemberi bélyegkiadá­sokat, így az emberi jogok egyetemes nyilatkozata alá­írásának 30. évfordulóját kö­szöntő bélyeg is e hónap vé­gére várható. A bélyeg olyan ívben készült, amelyben 12 bélyeg és 4 szelvény helyezke­dik el. Minden gyűjtő egy csíkot — 3 bélyeg és 1 szel­vény — igényelhet. Erről a bélyegről — melynek ábráját bemutatjuk — külön körleve­let is kapnak bélyeggyűjtő kö­rök. A posta tájékoztatása sze­rint .ebben a negyedévben je­lenik meg még a Nemzetközi gyermekévet köszöntő három darab 1 forintos bélyeg is. GYERMEKEK BELYEGRAJZAI Az utóbbi években egyre népszerűbbek azok a bélyeg- kiadások, amelyek gyermek­rajzok alapján készültek. Szá­muk már olyan nagy, hogy ön­álló motívumterületet alkot­nak. A magyar postának is vannak ilyen kiadásai. 1968­ban a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak félszózados jubileuma tiszteletére bélyegeket készül­tek kiadni és a tervezésre út­törőket kértek fel. A feladat az volt, hogy rajzon mutassák be, mit jelent nekik a Párt, a munkásmozgalom, a szocializ­mus építéséért folyó harc. Há­romezer pályamű érkezett és ebből választották ki azt a hármat, amelyet bélyegre vit­tek. Ezen kívül a magyar pos­tának az Úttörő Szövetség 30 éves jubileumára megjelent bélyege is egy 15 éves sződ- ligeti kislány műve. A jugo­szláv posta előszeretettel bo­csát ki ilyen témájú bélyege­ket. 1965-ben pályázat útján egy 8 éves kislány ülő macs­kákat ábrázoló tervrajzát rep­rodukálták. 1970-ben pedig egy 10 éves kislány műve vit­te el a pálmát. 1975-ben a VII. Európai Ifjúsági Találkozó alkalmából megjelent bélyeg­pár 6, illetve 7 éves gyermek alkotása. A legifjabb sikeres jugoszláv művész egy négy és fél éves kisgyermek, akinek rajza 5 és 7 éves társaiéval együtt az 1974. évi gyermek­nap alkalmával került bélyeg­re A Szovjetunióban 1960-ban a gyermeknapra megjelent kedves ábrájú bélyegeket 9— 14 éves fiatalok rajzolták. A kibocsátás előtt pályáza­tot hirdettek, amelyen 12 000- ren vettek részt. 3 évvel ké­sőbb Monaco gyermekvédelmi sora követte a példát. Cseh­szlovákiának az UNESCO pá­rizsi palotája megnyitására ki­bocsátott vitorlázó és síelő gyermekeket, anyát csecse­mőjével ábrázoló sorát is gyermekek tervezték. A There- sienstadti koncentrációs tá­borban elpusztult sok ezer kis­gyermeknek megmaradt raj­zaiból a csehszlovák posta 1968-ban néhányat bélyegen is megörökített. A szerencsét­len sorsú csöppségek lelkiálla­potát megrendítően fejezik ki o rajzok. Börtönt és foglyokat, szabadon repülő pillangót, ab­lak mögötti virágokat ábrázol­tak. A Mongol Népköztársaság egyik 7 címletes sorát is gyer­mekek rajzolták. Az egyes bé­lyegek sivatagi tájat, tevéket, ál latszel id ítőket, úttörő tábort, gyermekünnepélyt, fiatal ze­nészt és birkózókat ábrázol­tak. Hollandiában 1965-ben va­lamennyi népiskola tanulóját felszólították, készítsenek bé­lyegtervet a kibocsátásra ke­rülő gyermekvédelmi sorhoz. 65 000 kisiskolás pályaművéből választották ki a legjobbakat. Az NDK 1967, évi gyermek­napi sora 6—7 éves kis mű­vészek ötletes rajzai alapján készült. Argentínában 1965-ben ün­nepelték az ingyenes oktatás bevezetésének 80. évfordulóját, amelynek bélyege szintén gyer­mekrajz alapján készült. Nagybritannia 1966. évi ka­rácsonyi bélyegpárjára meg­hirdetett pályázatot 6 és 9 éves kisdiákok nyerték. 1979.: a gyermekek nemzet­közi éve. Biztosra vehető, hogy szerte a világon szép és ér­dekes bélyegekkel fogják kö­szönteni. MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA EMBER) JOGOK EGYETEMES EMBER) JS2GOK StJYfTEWtS NYÍÍ.ATK02ATA NYíí ATKOZ ATA 30EVE08SXÍÍÖJA 3ÖÉVTORDOÍ.ÖJA MAGYAR POSTA JOGOK EGYETEMES N yij, aTkOJATA aOEYTOBOGtOjA VXSOd HVAOVW ViSOd MVAOVW VASOd UVAOVW MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA EMBER. JOCÍO* ETfMtS NmATKOZATA 3oev:pof«iut..\iA ******* A kert téli díszei az örökzöldek Ilii A téma és a fényviszonyok Vötiászof Tarvad- selejtezés idején Október végén lekopaszod­nak a lombhullató fák, cserjék és tavaszi rügypattanásig a kertet üresnek, elhagyatottnak látjuk. Amelyik kertben szép örökzöldek vannak, úgy érez­zük, hogy ez a kert télen is dí­szít, életet visz a környezetünk­be, esztétikai élményt nyújt. Az örökzöldek változatosságukkal, szépségükkel, kecses formájuk­kal nemcsak télen, nyáron is jól kiegészítik a lombhullató fákat, cserjéket, velük szoros egységet alkotnak. Most télen kell ilyen szempontból felülvizs­gálni kertünket, hogy kora ta­vasszal kiegészíthessük növény- állományunkat. ÖRÖKZÖLDEKNEK nevezzük azokat a növényeket, amelyek leveleiket legalább két tenyész- időszakon át vagy ennél hosz- szabb ideig is megtartják élet­képes állapotban. Tehát az örökzöldeknél is van lombhul- latós, amit nem veszünk észre, mert egy vagy több levélnem­zedék mindig a hajtáson ma­rad. TÉLIZÖLDEIÍ azok a növé­nyek, amelyek a tél folyamán lombosak maradnak, azonban tavasszal az új levélzet megje­lenésével az áttelelt levelek lehullanak. FÉLÖRÖKZÖLDEK azon nö­vények, melyek átmenetet ké­peznek a lombhullató és örök­zöld növények között. Enyhébb időben örökzöldként, nagy te­leken lombhullatóként viselked­nek. Az örökzöldek levelei mere­vek, kemények, bőrszerűek, a hidegnek ellenállnak, felszínük gyakran viaszos bevonattól fé­nyes. A télizöldek, valamint félörökzöldek a lombhullatók- hoz közelebb állnak, leveleik lágyak, kevésbé ellenállók. Az örökzöldek lehetnek tűle­velűek (pl. lucfenyő, tiszafa, stb.) vagy lomblevelűek (pl. mahonai, babérmeggy, stb.). Annak ellenére, hogy az örökzöld fogalma inkább a tű­levelűekhez kötődik az embe­rek nagy részénél, lomblevelű örökzöldből nagyobb a válto­zatosság, illetve választási le­hetőség. Hazánkban kontinentális klí­ma uralkodik hideg telekkel, meleg, száraz nyarakkal, kevés csapadékkal. Tőlünk nyugatra és délre kedvezőbbek a klima­tikus körülmények. Különösen most a turizmus világában kell hangsúlyozni, hogy ne akar­junk olasz, görög tájat vará­zsolni hozott növényekből, mert próbálkozásunknak ku­darc lehet a vége. Bár orszá­gunk kicsi, de klimatikus adott­ságait illetően nem egységes. A nyugati határszélen 800— 850 mm a csapadék, míg az Alföldön 500—550 mm. Télen az ország északkeleti része a leghidegebb, a délnyugati a legmelegebb. A fagyos és téli napok száma hasonlóan észak­kelet felől délnyugat felé csök­ken. A fenti okok miatt hazánk­ban tizenkét örökzöld klíma- övezetet különböztetünk meg. Baranya és Pécs a 6. sz. örök­zöld klímaövezethez tartozik. Itt mód van a szubmediterrán kertek létesítésére. A Mecsek, valamint a villányi—siklósi hegyvonulat védelmében lehe­tőség nyílik a mediterránból felhúzódó fajok megtelepítésé­re. Itt jól érzi magát a liba­noni cédrus, atlasz cédrus, szabin fenyő, védett helyeken a valdói ciprus is. Jól díszle­nek: a közönséges tűztövis, a babérlombú örökzöldek: a bal­káni babérmeggyel, kaukázusi babérfagyai, magyal és még sok-sok örökzöld. Következnek a telepítésre ajánlott örökzöldek. Kalla Gábor Miután kiválasztottuk és el­készítettük a filmet, a témá­nak és a várható fényviszo­nyoknak a figyelembevételével, következő lépésként betöltjük a fényképezőgépbe. Felnyitjuk a gép hátlapját, s meggyő­ződünk arról, hogy a húzóorsó a filmtovábbítóhoz 'került-e. Helyére illesztjük a kazettát, a film végéből annyit húzunk ki, hogy a húzóorsóba a le­vágott filmvéget beilleszthes­sük. Ha a fogaskerekek is il­leszkednek a film perforáció­jába, óvatosan helyre csúsz­tatjuk a gép hátlapját. A csu­kott hátfalú gépeknél először a húzóorsóba illesztjük a ‘ilmvéget, s ezután csúsztat­juk a gépbe. A 6x6-os gépek­nél a védőszalag levágott ré­szét illesztjük az orsóba, majd a filmtovábbítóval a tekercset tovább csavarjuk, ügyelve, hogy a védőszalag egyenesen csússzon. Ezután a géptípus­tól függően addig csavarjuk a védőpapírt, míg a két olda­lán elhelyezett két nyíl a gé­pen feltüntetett jelhez nem ér, ezután lezárjuk a gép hát­falát. A tekercset a filmto­Ha három DIN-nel érzéke­nyebb filmet használunk, ak­kor a fenti értékeknél eggyel szűkebb rekeszt vagy rövidebb időt kell használnunk. Tehát például tizenegyes rekesz he­lyett tizenhatost, vagy hatva­nad helyett 1/25-öt. A rekesz és az idő megválasztásakor figyelembe kell venni a té­mát is. Ez azt jelenti, hogy gyors mozgás esetén rövid expozíciós időt, például 1/250- et kell használnunk, ezzel a TAVASZI—ŐSZI FELVÉTELEK Felvételi téma 17—1« DIN 20—22 DIN 26-27 DIN 8 1/é0 8 1/125 11 1/250 i 5,6 1/60 5.6 1/125 8 1/250 4 1/250 4 1/500 5.6 1/1000 2.8 1/250 2.8 1/500 4 1/1000 ft/ " 2.8 1/60 X8 1/125 5.6 1/125 vábbítóval addig csavarjuk, míg a számlálón meg nem jelenik az egyes szám. A betöltött gépen ezután a számlálót nullára, a fénymérő tárcsáját a dobozon feltünte­tett értékre állítjuk. Majd le­exponálunk egy vagy két koc­kát, míg a számláló az egyes­re nem ér. Ezzel a fényképe­zésre készen áll a gépünk. Gyakorlati fényképezés ez­után már rendkívül egyszerű, ha kiválasztottuk a témát, be­állítjuk az expozíciós időt, a rekesznyílást és a távolságot, majd lehetőleg a rezdülés­mentesen tartott gépen le­nyomjuk az exponálógombot. Az expozíciós időt, a rekesz­nyílást legegyszerűbb fénymé­rővel meghatározni, de rövid gyakorlat után ezeket az ér­tékeket becsléssel is megha­tározhatjuk, természetesen ez mindig magában rejt bizonyos hibalehetőséget. Tájékoztatá­sul néhány gyakran előforduló téma és fényviszony beállítá­sát közöljük 17—18 DIN-es filmérzékenységhez 1/60-ad ex­pozíciós idővel: párhuzamosan nagyobb re­kesznyílást kell alkalmaznunk. Ha tájat fényképezünk, rend­szerint csak kevés mozgás van, tehát hosszabb időt, pél­dául 1/60-at alkalmazunk, ek­kor szűkítenünk kell a rekesz­nyílást, ami a mélységélesség növekedését eredményezi. Ti­zenhatos rekesznél már elér­hetjük, hogy egy métertől vég­telenig minden éles lesz. Vida András nyAri felvételek Felvételi téma 17—18 DIN 20—22 DIN 26—27 DIN * „m 11 1/125 16 1/250 1 '60 8 1/125 11 1/250 m .._.c 1 /60 8 1/60 11 1/1 zs • Vf ')))■ ■ |_ 4 1/60 5.6 1/60 8 1/125 ‘“ff* 2.8 1/60 4 1/60 5,6 1/125 A vadászati idényben minden hó­napnak megvannak vadfajonként, és vadféleségenként az izgalmas és nagy élményt nyújtó vadászatai. Ja­nuár hónap nem tartozik ezek közé, pedig gazdálkodási évünk elején egyik legnagyobb szakmai felada­tunkat kell végrehajtani, a tarvad selejtezését. Selejtezésnek nevezzijjc a nem kívánatos egyedek kiszelektá­lását a nagyvad-állományból. Ezzel végetvetünk a továbbtenyésztésre nem kívánatos örökítés szempontjából ká­ros nőivarú egyedek további mi­nőségrontó szerepének. Ez különö­sen nagy jelentőséggel bír szarvas és őzállományunk esetében. A hibás egyedi tulajdonságok, örökíthető rendellenességek fiziológiai gyenge­ség, rossz fejlődés, betegség, elöre­gedés okozta hibák egyaránt okot adnak a selejtezésre. Az apróvad selejtezése könnyebb feladat, míg nagyvadnál ez igen ne­héz kérdés. Még gyakorlott vadászok is több esetben a lövészsport kedvé­ért vadásznak tarvadra és ilyen ese­tekben a mennyiség, nempedig a mi­nőség lép előtérben. Válogatás nél­kül „kiselejtezik" azt az egyedet, amelyik éppen lövésre jön, vagy áll. Az ilyen lövészbravúroknak az a cél­ja, hogy egy-egy csapatból minél több tarvadat lőjenek ki. Más he­lyeken meg a szarvashús lép elő­térbe, hogy minél nagyobb mennyi­ség kerüljön terítékre, vagy értékesí­tésre és így a „nagyját" lövik. Ilyen­kor esnek ki az értékes vezértehenek és nagyarányban megmaradnak az anyátlan borjak és ünök. Márpedig a tarvad selejtezése nem a lövészet vagy a hús kedvéért szükséges, ha­nem a jó törzsállomány eléréséhez kell. A tarvadselejtezést végző vadász­nak jól kell ismerni a területét és az Az elmúlt évi országos rendel­kezések szerint 1979-től minden hor­gásznak az egyesületénél számot kell adnia azokról a tudnivalókról, amelyek ennek a sportágnak űzé- sénél feltétlenül szükségesek. A be­számoltatások során, fontosságának megfelelő szinten kerülnek sorra a „horgászetika” írott és íratlan sza­bályainak kérdései. A beszámolta­tások már az elmúlt évben megkez­dődtek az ifjúsági- és az újonnan je­lentkező horgászoknál. Most az év elején az előbbiek mellett, a régebbi horgászok beszámoltatására kerül sor, illetve került már sor. De miért is van szükség ezekre a beszámolókra? Nem csak nálunk, ha­nem szerte a világon hatalmasan fej­lődött a horgászok létszáma. Sajnos a horgászható vízterületek száma nem fejlődött egyenesarányban, sőt a mindgyakrabban előforduló vizszeny- nyezések következtében néha-néha csökkent. Az egyes államok horgász­szerveikkel egyetértésben újabb és újabb — szükségesnek tartott — horgász rendeleteket bocsátottak ki, hogy horgászsportjuk tisztaságát meg­óvják, biztosítsák. Másoldalról nézve a dolgot, eszre kellett vennünk, hogy az elmúlt 10 —20 év alatt a technika általános fejlődéssel lépést tartva fejlődtek, mind finomabbá váltak horgászesz­közeink is és ennek megfelelően változáson -mentek át horgászmódsze­reink is. Van tehát tanulni valója az „öreg" horgásznak is, ha nem akar elmaradni a kortól, amelyben él, és remélhetőleg még tovább él. Szükségünk van arra, hogy ne za­varjuk egymást, ne támadjanak köz­tünk veszekedéssé fajuló nézetelté­rések. Ennek elkerülését is célozza, ha minden horgász ismeri sportja törvényét, azt betartja és másokkal is betartatja. A beszámoltatások során felmerülő hiányosságok ki­igazításra kerülnek, a beszámolók így további tudással is felvértezik a ott élő állomány minősége alapján kell megállapítania a jó származású nőivarú egyedeket. Az egészségi állapot alapvető kö­vetelmény és az átlagosnál sová­nyabb, borzas szőrű egyedeket ki kell gyomlálni. Ezeket könnyű felismerni, mert általában az egészséges csapat elhagyja a közeléből. A test fejlettsége ugyancsak fontos tényező, mert a jólfejlett testű anyák­nak általában fejlett utódaik lesznek. Az erős csontozat, a jó agancsfej­lesztő képesség alapja és ez a tar­vad örökítő képességében is domi­náns tényező. Ezt különösen a hosszú fej jellemzi, amelyet az anyaállatok­nál a testméretek összehasonlitáso alapján, szembetűnően észlelhetünk. A kormeghatározás ugyancsak fontos tényezője a selejtezésnek, mert a jóképességű nőivarú egyedeket a vadfajra jellemző, legmagasabb korig tenyésztésbe kell tartani. A helyes selejtezéshez sok idő és kellő hozzáértés kell. Időszakában o téli hónapok a legalkalmasabbak, mivel lombhullás után és lombfaka- dás előtt kevesebb a takarás, jobbak a látási viszonyok, tisztábban és távolabban látunk. Megyénk vadásztársaságai ez évben közel 800 szarvastehenet és borjút, valamint 1800 őzsutát és gidát ter­veztek kilövésre. Ezek időarányos tel­jesítését legalkalmasabb most elvé­gezni, melynek alapján kialakítjuk a megfelelő tavaszi törzsállományt, beállítjuk a helyes ivararányt, arányo­san csökkentjük a takarmányozási gon­dokat, és nem utolsósorban biz­tosítjuk a gazdálkodási év első félévének pénzügyi alapjait. horgásztársakat. így valamennyien nyugodt lélekkel nézhetünk a most és ezután elkövetkező esztendők elé, bízva abban, hogy kedvenc sportunk a hátralévő időben csak a felüdítő pihenést, jó szórakozásunkat fogja jelenteni minden magyar horgász számára. Szuchovszky Bertalan Horgászvizeink téli gondozása így tél idején, lettek azok bár enyhék is, mindenkor szükségesnek tartottuk, hogy horgászvizeket kezelő egyesületeink figyelmét felhívjuk a jégpáncél alá zárt halállományunk esetleges veszélyezettségére, az an­nak elkerülését megakadályozó tevé­kenységek elvégzésének szükséges­ségére. A mostani tél váratlan ke­ménységgel köszöntött be, és ki tud­ja pontosan, meddig fogja tartani még magát. Gondoskodjunk tehát, hogy a jégen nyitott, kellő nagysá­gú lékekkel biztosíthassuk .‘halaink oxigén-szükségletét. Gondoljunk ar­ra is, hogy a lékeket már messzebb­ről is észre vehető, feltűnő jelzések­kel lássuk el, nehogy a jégen járá embertársaink életveszélybe kerül­hessenek. Ajánlatos a kivágott lé­keknél a kivágott jégkockák segítsé­gével nádcsomókat, nagyobb galy- lyakat a kockák sarkainál a jéghez rögzítenünk. Magukat a lékeket is, a jég eltakarodásáig gondoznunk kell, ha a szabaddá tett vízfelület újra befagyott, újra és újra ki kell azo­kat nyitnunk. Halaink életének biz­tosítása megérdemli ezt a lelkiis­meretesen végzendő, fáradságos munkát. Fényviszonyok TÉMA Erős nap Napos idő Felhős idő Borult idő VÍZPART 1/16 1/11—16 i/ii f/6 nyílt terület előtérrel f/11 f/8—11 «/• f/5,6 SZEMÉLY »/« f/5,6—I f/5,6 f/« Farkas János megyei fővadász Henrésxat Beszámoló a szakmai tudnivalókról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom