Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-24 / 23. szám
A± MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tanácsok idei gazdálkodása A tanácsi gazdálkodás soha nem volt könnyű „mesterség”, jóllehet nem vállalati, üzemi, szövetkezeti keretek között, hanem az államigazgatás sajátos területén folytatják. Sőt, épp az ebből adódó eltérő körülmények teszik talán még a termelés szféráinál is bizonyos szempontból bonyolultabbá. Az állami feladatok többsége a megyei és a helyi tanácsoknál sűrűsödik és ezek végrehajtása már önmagában is roppant szerteágazó tevékenységet jelent, ha pedig ehhez még hozzávesszük, hogy mindez a közélet eleven, nemegyszer forró légkörében, s a lakossáq árgus tekintete előtt zajlik, aligha szorul bővebb magyarázatra az előbbi állítás. Ugyanakkor az is kézenfekvő: akár a tanácsok — szerveik és intézményeik — működését, akár a településfejlesztési elképzelések megvalósítását vesszük, egyik sem képzelhető el megfelelő anyagi háttér nélkül. Mindsnekelőtt ebből fakad a tanácsok- költségvetési és fejlesztési terveinek megkülönböztetett jelentősége, amelyek egyben saját gazdasági programjaiknak is tekinthetők. Ezért is dönthet róluk — önkormányzati jellegénél fogva — kizárólag a széles körű testület, noha a költségvetési és a tervtörvény érthetően behatárolja a lehetőségeket. Ez azonban mit sem változtat a tanácsok alapvető gazdasági funkcióin. A megállapítás természetesen az idei esztendőre is vonatkozik, a népgazdasági egyensúly ismert problémái azonban ezúttal még szigorúbb követelményeket támasztanak a tanácsi gazdálkodóssal szemben. Az országgyűlés téli ülésszakán Faluvégi Lajos pénzügyminiszter igencsak határozott szavakat használt: „Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása, ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat". Mindez a tanácsok szempontjából lényegében azt jelenti, hogv ebben az évben' — s feltehetően még a későbbiekben is egy ideig — csak mérsékeltebben tudják majd kielégíteni a társadalmi közös fogyasztás számos jogos igényét, mivel e tekintetben két-három százalékkal csökken a növekedési ütem az előző három évhez képest. Felvetődhet egyesekben a kérdés: hiszen a parlamenti expozéban azt is hallottuk, hogy a tanácsok 1979. évi ösz- szesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata pedig 33 milliárd forint, s ezek a számok hat-hat százalékkal haladják meg az 1978, évi összegeket. Csakhogy ezekkel az újabb mil- liárdokkal együtt is érezhetően lassúbb lesz a pénzforrások bővülésének üteme! Ugyanakkor a tanácsoknak azzal is számolniuk kell, hogy az új gazdálkodási mutatók, feltételek között'a vállalatok, üzemek és szövetkezetek sem tudnak nekik oly mértékű anyagi támogatást nyújtani, mint eddigi együttműködésük során. A tapasztalatok szerencsére arra engednek következtetni, hogy a tanácsok túlnyomó többsége már az 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervek összeállításakor felismerte az egyedüli célravezető utat. Ész-' szerű, takarékos gazdálkodás, következetes rangsorolás az alapvető és a társadalompolitikai szempontból kevésbé fontos feladatok között, a bevételek határozottabb kimunkálása, mélyebb felelősségérzet, a lakosság támogatásának megnyerése — ezek azok a követelmények, amelyeket egyetlen tanácsnál sem téveszthetnek szem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még inkább növekednek gondjaik a lakosság igényeinek áradatában. H ogy melyek az idei legfontosabb feladatok, az már eléggé tisztázott kérdés mindenütt. Természetesen a tanácsi szervek és intézményeik működéséhez szükséges anyagiakról mindenképpen gondoskodni kell, de jelentős színvonal- emelésre, minőségi fejlesztésre most aligha nyílik lehetőség. A tanácsi beruházások között továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a lakásépítési program teljesítése, ám ebben az esztendőben ugyanilyen súllyal esik a latba az úgynevezett kapcsolódó létesítmények egyidejű megteremtése. Ma már ugyanis nem elégedhetünk meg pusztán a lakásépítési előirányzat megvalósításával - vagy éppen túlteljesítésével, ahogy az előbbi években is történt —, ha az infrastrukturális háttér kialakítása huzamosabb késést szenved. A „listából" azonban nem maradhat ki a lakóházak karbantartása, a bölcsődék, óvodák, iskolák további fejlesztése, valamint a kommunális és az egészségügyi ellátás javítása sem. Az alapvető gazdasági feladatokat tehát a szigorúbb körülmények között is meg kell oldaniuk a tanácsoknak. Németh Géza Aktívaértekezlet a NIM-ben Aktívaértekezleten tekintették át a múlt évi munka tapasztalatait és megtárgyalták az idei feladatokat kedden a Nehézipari Minisztérium párt-, szak- szervezeti és KlSZ-bizottságá- nak vezetői, valamint a minisztérium vezető munkatársai. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes. Simon Pál nehézipari miniszter számolt be az ágazat 1978. évi munkájáról és összegezte az idei feladatokat. Egyebek között megállapította, hogy az energiaellátásban sok esetben nem a reális, hanem túlzott és pazarló igényeket kell kielégíteni. Az 1979. évi népgazdasági terv az energiaigények 4,2 százalékos növekedésével számol. Ennek 53 százalékát importból fedezzük. Ezért olyan takarékossági intézkedések megvalósítása szükséges, amelyek már rövid távon is mérséklik a felhasználást. A gazdasági szabályozás eszközeivel tehát már ebben az évben csökkenteni kell az energiafelhasználás növekedésének ütemét. Koncentráltabb munka a nagyberuházásokon Előtérben a könnyűszerkezetes építési elemek alkalmazása Az építésügyi ágazat idei tervének alapvető követelménye, hogy a rendelkezésre álló erőket; eszközöket elsősorban az 1979. és az 1980. évi átadásra tervezett beruházások gyors befejezésére és üzem behelyezésére koncentrálják. Az építési feladatok területenként és szervezetenként is az átlagostól eltérő igényeket támasztanak. így Budapesten, Fejér és Tolna megyében az átlagnál jóval több, viszont Hajdú, Szolnok, Békés megyékben és másutt kevesebb építési-szerelési munkát kell elvégezni. Különösen nagy erőket kell koncentrálni folyamatban levő több mint 30 nagyberuházás tervszerű kivitelezésére, hiszen átlagosan 27 százalékkal növekednek az egy nagyberuházásra jutó építési feladatok. Az átlagosnál is jóval több munkát kell elvégezni a paksi atomerőmű és a metró építőinek. Az erők fokozottabb koncentrálásának követelménye még inkább előtérbe állítja az összehangoltabb, magasabb színvonalú együttműködés megszervezését. A tervezőknek, kivitelezőknek, alvállalkozóknak és szállítóknak különösen nagy sokasága dolgozik ugyanis a befejezés, az üzembehelyezés előtt álló nagyberuházásokon. Ezért a gazdaságosságnak és a minőség javításának, az ütemes munkának is elengedhetetlen feltétele az érdekeltek együttműködésének javítása és a szerződéses fegyelem erősítése. Az állami és a vállalati beruházásoknál egyaránt alapvető cél, hogy a koncentrálással és a műszaki fejlesztés eszközeivel is meggyorsuljon a munka, kevesebb ideig tartson a beruházás lebonyolítása, s ezen belül a kivitelezés. Ezt segítik elő a könnyűszerkezetes építési elemek, köztük a főként külföldi licencek alapján gyártott szerkezetek termelésének bővítésével. A hagyományosnál lényegesen gyorsabb könnyűszerkezetes építési mód gazdaságossága ugyanis a nagy sorozatból adódó előnyökkel érvényesülhet. Ezért az idén befejezik az ipari és raktározási épületekhez szükséges Conder típusú, az iskolák, óvodák és más közösségi épületek Clasp- rendszerű, valamint a mező- gazdasági épületekhez szükséges agrokomplex-féle köny- nyűszerkezetes gyártóbázisok kiépítését. Ezekkel, s más hazai és külföldi rendszerű köny- nyűszerkezetes építési módszerekkel a tervek szerint ebben az évben összesen 1 200 000 négyzetméter alapterületű épületet szerelnek össze. A köny- nyűszerkezetes központi fejlesztési programban előirányzott összes gyártó bázis kiépítése a jövő évben fejeződik be. A DÍVSZ üzenete a kambodzsai néphez A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség üzenetben köszöntötte a kambodzsai népet a népköztársaság kikiáltása alkalmából. A világ haladó ifjúsága nevében cselekvő szolidaritásáról biztosította, és teljes sikert kívánt neki országépítő munkájában, kifejezésre juttatva meggyőződését, hogy a demokratikus és el nem kötelezett Kambodzsa a béke és a stabilitás fontos tényezője nemcsak Délkelet Ázsiában, hanem az egész világon is. Szerelik a világítást az emeleti nagycsarnokban Erb János felvétele Cipőüzem létesül Szent/őr/ncen Már világítanak a fénycsövek a leendő tűzőteremben Évi 2 millió pár női cipő exportra Tegnap délelőtt kigyulladtak a fénycsövek az első emeleti leendő tűzőteremben, s ezzel új szakaszához érkezett a szentlőrinci cipőüzem építése. A kőművesek befejezték a munkát. Az épület áll, az ablakok beüvegezve, a termek kifestve, s ha a külső vakolástól eltekintünk — ezzel meg kell várni a melegebb időt — akkor megállapíthatjuk, hogy elnyerte végleges formáját az új gyár. A 600 négyzetméter alap- területű, háromszintes — alagsor, földszint, első emelet — épületben már a belső szerelési munka folyik. Az alagsorban, ahol a készáruraktár és a kazánház lesz, Botykai József brigádja szereli a fűtést, világítást. A földszinten a szabászat és a különféle műhelyek kapnak helyet, itt a villanyszerelők dolgoznak. Legbarátságosabb az emeleti csarnok, ahol egymás után gyulladnak ki a fénycsövek. A terem sarkában, természetesen még nem végleges Évenként mintegy ezer növényvédőszerre, és 2500—3000 műtrágyára vonatkozó vizsgálatot végeznek a Baranya megyei Növényvédő Állomás laboratóriumában. Képünkön: az import narancs növényvédőszer-maradvány vizsgálatát végzik — Szokolai felv. — helyen, néhány varrógép jelzi, hogy itt lesz a tűzöde, ahol fürge asszonykezek varrják majd az amerikai exportra készülő cipők felsőrészeit. Tegnap a Szigetvári Cipőgyár és a Szentlőrinci Költségvetési özem egy-egy brigádja, összesen harminc ember dolgozott azon, hogy ez mielőbb bekövetkezzen. Mikor lesz a próbaüzem? Erre a kérdésre Szentlőrincen és Budapesten egybehangzó választ kaptunk, Botykai József brigádvezető szerint, ahogy most a munkák haladnak, március végén átadhatják az üzemet, és megkezdődhet a próbagyártás, Ezt a véleményt erősítette meg Kelemen János, a Minőségi Cipőgyár beruházási csoportvezetője is, aki kérdésünkre válaszolva kijelentette' — Az első negyedév végén megindul Szentlőrincen a próbaüzemelés és az első félév végén a gyártás. Az építés költség 13 millió forint, a gépek, berendezések értéke 6—7 milliót tesz ki. Az új gépeket már beszereztük, s egy részüket Szigetvárra le is szállítottuk. A beruházás két lépcsőben készül, a jelenlegi szociális létesítmények 200 fős dolgozói létszámot elégítenek ki kétműszakos termelésben. Június végén ezzel a létszámmal indulhat meg a gyártás. A második lépcsőben újabb szociális épületet, öltözőt és ebédlőt építenek fel, ami 380 fős fizikai dolgozó létszám igényét elégíti ki. A Minőségi Cipőgyár Szigetvári Gyáregységének új szent- lőrinci cipőüzemében női cipő- felsőrészeket gyártanak majd Szigetvár részére. A különleges minőségi követelmények szerint készült női cipőket a KETI—USA kooperáció keretében az Egyesült Államokba szállítják. A most épülő szentlőrinci cipőüzem belépése teszi lehetővé, hogy a gyár 1981-től kezdve évente folyamatosan 2 millió pár cipőt exportálhasson az Egyesült Államokba. — Rné — Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 23. szám 1979. január 24., szerda Ára: 80 fillér Márciusban próbaüzem
