Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-23 / 22. szám

6 Dunántúli napló 1979. január 23., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Szabadság és pótszabadság A z év első napjaiban is­mertetést közöltünk a munkaviszonyban álló dolgozók szabadságáról. Úgy érezzük, hogy e témánál fog­lalkoznunk kell a munkavi­szonyban töltött idő számításá­nak egyes kérdéseivel is. A hatályos jogszabályi elő­írások szerint a dolgozó min­den munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munka­nap alapszabadságra és min­den két év után egy nap pót- szabadságra jogosult. Az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 8. §-ának rendel­kezése értelmében, ha a mun­kaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, en­nél MINDEN munkaviszony­ban töltött időt EGYBE KELL SZÁMÍTANI, az egyes munka- viszonyok megszűnése módjá­tól és a közöttük lévő időki­esések tartalmától függetlenül. E rendelkezés nem érinti a fe­gyelmi elbocsátás esetére az Mt. V. 88. §-ának (3) bekez­dése szerinti következménye­ket. A munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe KELL venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként el­töltött azon éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabá­lyok szerint a nyugdíj megálla­pítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek, úgyszintén az ipari szövetkezeti tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöl­tött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. Társadalombiztosítási szabá­lyaink szerint a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 125. §-a alapján szolgálati időnek szá­mít a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknél 1967. január 1-e előtt fennállott tagság clapjón a) az első belépés teljes naptári éve, b) minden továb- - bi teljes naptári év, ha a tag­ság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával leg­alább 120, nő 80 munkaegysé­get teljesített, c) a naptári év­ből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munká­val tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott, d) a tag­sági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tiz, nő hét munka­egységet teljesített, de legfel­jebb a tagsági idő naptári tar­tama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn. Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgá­lati időnek számít; a) a tel­jes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített; b) a naptári évből annyiszor har­minc nap, ahányszor a tag kö­zös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott; c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munká­val tizenhárom, nő nyolc mun­kanapot teljesített, de legfel­jebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn. Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszö­vetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképte­lenségi járadékban részesült. Munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni az 1950. január 1. előtti szakmun­kástanuló időt („tanoncidőt"). Ezt követően szakmunkásta­nulóként töltött idő azonban nem számítható be. A munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni; a) szocialista orszá­gokban — felszabadulás előtt is — munkaviszonyban töltött időt; b) a baloldali magatar­tás miatt a felszabadulást megelőzően volt üldöztetés folytán külföldön munkaviszony­ban töltött időt; valamint c) a nem szocialista országokból baloldali politikai magatartás miatti üldözés elől Magyaror­szágra menekültek külföldön munkaviszonyban töltött idejét. Az 5/1967. (X, 8.) Mü. M. sz. rendelet 10—11. §-ban meghatározott eseteken túl­menően figyelembe kell venni azt a munkaviszonyon kívül töl­tött időt is, amelyet külön jog­szabály alapján munkaviszony­ban töltött időként ismertek el. A katonai szolgálati idő be­számítását külön részletes sza­bályok rögzítik. Ezek közül a 2/1969. (II. 12.) Mü. M. sz. rendelet 3. §-val módosított 10/A. § (1) bekezdését ismer­tetjük. E szerint, a munkavi­szonyból sor- (első tényleges), valamint tartalékos (póttartalé­kos) katonai szolgálatra bevo­nult, munkaszolgálatra behí­vott, deportált, illetőleg hadi­fogságba esett és a felszaba­dulást követően onnan vissza­tért személynek . ezen idejét munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni, 'ha leszerelését, illetőleg hazatéré­sét követő hat hónapon belül munkaviszonyba lépett. A fentebb már hivatkozott Mü. M. rendelet §-a szerint a munkaviszony­ban töltött idő tartamába nem számítható be a munkaviszony­nak: a) megszakítás nélkül harminc napot meghaladó fi­zetés nélküli szabadság miatti szünetelése, kivéve, ha jogsza­bály a munkaviszonyban töltött idő számítása szempontjából ennek az időnek figyelembevé­telét rendelte el; b) szabadság vesztés büntetés; c) javító-ne­velő munka; valamint d) tanul­mányi szerződés alapján foly­tatott iskolai képzés miatti szü­netelése. SZÜLETTEK: Szabó Endre, Hegedűs Mónika, Papp Zoltán, Tóbiás Tamás, Urbán Csilla, Schill Adrienn, Horváth Szil­veszter, Ughy Péter, Solymosi Tibor, Bódis Aladár, Jánosi Antal, Kovács Kitti, Tukora Ágnes, Hillenbrandt Péter, Hornfeld Éva, Nyers Viktória, Glósz István, Pusztai Diána. Grász Dénes, Novák László, Miseta Zoltán, Ternai Péter, Tihanyi Tímea, Borjus Erika, Uherkovich Orsolya, Tóth Zol­tán, Szonntag Zsófia, Weimann Szilvia, Kachovetz Gábor, Szakács Imre, Kremml Adrienn, Végh Andor, Schubert Barnabás, Kiss Balázs, Szegleti Katalin, Kispéter László, Hagyó Zoltán, Deutsch Krisztián, Goján Roberta, Vörös Andrea, Fü­zes Kata, Berkics Melinda, Vastag Réka, Simon Annamária, Tihanyi Szilvia, Dezső Klára, Pulai Barna, Szabó Marianna, Fonter Csaba, Re- bik Szilárd, Vágó Rita, Barkóczi Zoltán. MEGHALTAK: Sárvári Jánosné Krivitz Mária, Szabó Józsefné Kovács Mária, Sto- janovics József, Mészáros Sándor, dr. Bakonyi Antal, Pintér Jánosné Borda Erzsébet, Tóth Imre, Cserhal­mi Miklósné Halász Erzsébet, Tau- bert Gyula, Antal Józsefné Bíró Zsuzsanna, Wolf János, Varga János, Vér László, Szilovics Györgyné Ma­ries Anna, Gelencsér Györgyné Gál Irma, Bíró Lajos, Terlenczky Sándor- né ^Osztovics Mária, Baksa József, Fazekas István, Máté Imréné Bük- kösdi Erzsébet. Műszaki vizsgáztatás a YILLGÉP autójavító üzemében Képernyőről ellenőrzik az 1200-as Lada motorját STOP II munkát 10-15 napos határidőre vállalják STOP Jelenleg 800 ezer személygép­kocsi, 200 ezer haszongépjármű, 750 ezer motorkerékpár közleke­dik hazánk útjain. Különféle gépjárművezetői jogosítvánnyal több mint kétmillió magyar ál­lampolgár rendelkezik. * Tavaly 20 ezer használt gép­kocsit adtak el a Merkúr Sze­mélygépkocsi Értékesítő Vállalat telepein. k „Autósított", azaz „kasznival” ellátott, 3 kerekű motorkerék­párt hoztak forgalomba nemré­giben Rómában. A 48 köbcenti­méteres járművet vizsgakötele­zettség nélkül lehet vezetni. k Autósbált rendez február 3-án 20 órai kezdettel Pécsett, a Szli- ven Étteremben a Magyar Autó­klub megyei szervezete. Jegye­ket korlátozott számban január 30-ig, naponta 8—17 óráig lehet még rendelni az Autósklub Cit­rom utcai irodájában. * Biztonsági gyerekülések, szer­számkészletek, akkusav és motor- tisztító spray érkezett az elmúlt héten a Merkur pécsi autós­szalonjába. A Minden idők legnagyobb autó­lexikonjának szerkesztését kezd­ték meq Münchenben. A szuper- autólexikon a világon meglévő 127 és a korábban működött csaknem 3 ezer autógyártó cég, mintegy 27 ezer személy- gépkocsijának ,,életrajzát" fog­ja illusztrálva bemutatni. A lexikonsorozatot 32 kötetre ter­vezik. Egy-egy kötet 240—280 ol­dalas lesz, amelyben az olvasó mintegy ezer autó „életrajzával” ismerkedhet meg. Az első kötet még idén megjelenik. A baranyai utakon 1979. ja­nuár 23-tól január 30-ig az alábbi útszakaszokon végez­nek útfelújítási, karbantartási, illetve forgalomszabályozási munkákat. A 6-os sz. budapest—pécs— barcsi főközlekedési úton a Bolondúti völgyhíd és Pécs közötti szakaszon folytatódnak a fakivágási munkálatok. A fa­kivágások előrehaladtával Pécs irányába tolódik el a munka- terület. A járművezetők ezért az útszűkület és sebességkor­látozó táblákkal más-más he­lyen találkoznak. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton, a pécsi átkelési szaka­szon a Dózsa György út és a mohácsi elágazás közti terü­leten a közút északi oldalán levő külső forgalmi sávban folytatódik a Pécsi Vízmű ál­tal feltárt szennyvíz- és ivóvíz­csővezeték hibáinak elhárítá­sa, A munkálatok ideje alatt Budapest irányából sebesség- korlátozás és a személygépko­csik részére a forgalomterelés az említett útszakaszon to­vábbra is érvényben marad. A 6/A tehermentesítő út­szakaszon — Szalai András A Baranya megyei Villamos­ipari és Gépjavító Szövetkezet autójavító üzemében a sze­mélygépkocsik időszakos műsza­ki vizsgára történő előkészíté­sét már hosszabb ideje végzik, de az úgynevezett zárt techno­lógiás időszakos vizsgáztatást nem. Hogy most eddig eljutot­tak, az a tervszerű fejlesztésnek köszönhető: teljesítették a KPM által megszabott feltételeket. Technikai színvonaluk és mű­szerezettségük alkalmas a zárt technológiás műszaki vizsgáz­tatás elvégzésére. A primérforgalmi műszaki be­rendezésekről kell véleményt mondaniuk. Olyan fontos dol­gokra kell figyelniük, mint a fékhatás mérése, ellenőrzik, — terheletlen állapotban — az el­ső futóművet és a kormánymű­vet, s arra is figyelniük kell, hogy a motor műszaki állapota alapján kibocsátott szénmo- noxid-tartalom mérhető és be­állítható legyen. Mindehhez komoly műszere­zettségre és azokkal bánni tu­dó szakemberekre van szükség. »­-----------------— út— József Attila utca—Athi- nay utca — kitiltották a me­zőgazdasági vontatókat, se­gédmotorkerékpárokat, és ke­rékpárokat. Az állati erővel vontatott járművek és a kézi­kocsik eddig sem közleked­hettek a 6/A úton, mivel a főútvonalon a KRESZ azok közlekedését tilalmi tábla ki­helyezése nélkül is tiltja. A mezőgazdasági vontatók, se­gédmotorkerékpárok és kerék­párok kitiltását jelző táblákat az említett útvonalon kihe­lyezték. A 66-os számú pécs—kapos­vári főközlekedési út Oroszló község belterületi részén a Szentlőrinc felé vezető út el­ágazásánál levő ligetpataki híd átépítési munkálatai foly­tatódnak. Itt a forgalom se­bességkorlátozással, terelőúton zajlik. A felújítási, karbantartási, illetve forgalomszabályozási munkálatok ideje alatt forga­lomkorlátozásra kell számítani, ezért a KPM Pécsi Közúti Igazgatóság kéri a járműve­zetőket, hogy a kihelyezett KRESZ-jelzések szerint közle­kedjenek. A fejlesztés közel egymillió fo­rintba került. A feltételek tel­jesítése után a KPM 1978. de­cember 11-től engedélyezte az autójavító üzemnek a zárt tech­nológiában történő, időszakos műszaki vizsgáztatást. Ennek lé­nyege: a javító vállalja a hi­bák megállapításáért és azok kijavításáért a felelősséget, s garantálja, hogy a gépkocsi a megvizsgálás időpontjában megfelel a műszaki követelmé­nyeknek. Az eredményes munka érde­kében a szövetkezet autójavító üzemében megfelelő, már a hi. bák felvételénél elkezdődő el­lenőrzési rendszert dolgoztak ki. A tulajdonképpeni műszaki vizsga már „csak" a végső, de nagyon alapos- felülvizsgálat. A munkát 10—15 napos határidő­re vállalják, s mint Kereszti László, az üzem vezetője el­mondta, egyaránt felkészültek a különböző típusú Ladák, Tra­bantok, Skodák és Wartbur­gok időszakos műszaki vizsgáz­tatására. A Polski Fiatok közül egyelőre csak a 126-os lípus- sal^tudnak foglalkozni, mert a 125-ös esetében az alkatrész- hiány miatt nem tudják a gép­kocsikat fogadni. M. A. Vá rosi autópálya a folyó­mederben Zürichben egy gyors autó­pálya kialakítása érdekében egészen különleges tervet dol­goztak ki. A várost átszelő Suhl- folyó medrét használják fel autópályának. A folyómeder alatt kétszer háromsávos, egy-- mástól teljesen elválasztott autópályát építenek. Az útépítés két lépcsőben történik: először a folyó med­rének egyik felét rekesztik el, így a folyó vizét a másik me­derbe szorítják. A víztelenített félmederben mélyítik le az autó­pálya útját a kellő közlekedési magasság biztosításával és a zárt négyszög-keretben megépí­tik az autópályát. Második lé­péskor betemetik a fél autópá­lya zárólapiát és beengedik a Suhl-folyó vizét az eddig elzárt mederbe. Azonos módon építik a másik mederben az autópálya másik részét. Az előtervek szerint az épí­tési költség ötszöröse a nor­mális kiviteli költségeknek. Pécs-baranyai utakon Ki volt az első magyar autós? Mi van a rendszámokkal? Piros E = elveszett Az első magyarországi autós Hatsek Béla volt, 1895-ben jelent meg a pesti utcákon Mercedesé- vel. Az első rendszámot 1901-ben gróf Esterházy Móric gépkocsijára sze­relték fel — a sárvédőre —, az 1-es számot, és még ebben az évben 38 autói vásároltak, mégis 39-es számot viselt az utolsó, mert babonából a 13-as’: senki sem vállalta el. S még egy első: 1909- ben alkották meg Párizs­ban az első KRESZ-t, amely a többi között a rendszámokra vonatkozó előírásokat is tartalmazta. A járművek számának gyors emelkedésével egyre többen találgatják: elég lesz-e az ABC az autók­hoz, nem kellene-e kül­földi példák alapján a megye- vagy városrend­szerre, illetve több szám­ra áttérni. Nem, mert ez rendkívül költséges, hiszen valamennyi gépkocsi rend­számának kicserélése egy külön üzem kapacitását kötné le. Egyébként az ABC legalább 4 millió gépkocsi számozására ele­gendő, egy betű elméle­tileg 300 ezer gépkocsira lenne elég. Persze, vala­mennyi betűvariációi nem használnának fel, mert az zavaró, vagy nevetséges lenne (ezért nem adják ki például az lA-t). Sok olyan betű van, amelyet néhány száz, vagy ezer gépkocsi miatt kötnek le. 1978-ban tértek át a P- re, ezt a postától vették el. Az M is sorra kerül — eddig a mentőké volt, de nem kell ilyen megkü­lönböztetés, hiszen nem a rendszámot nézzük, hanem a zászlót, a fehér autót, a szirénát, ezek biztosíta­nak elsőbbséget. Újdonság a piros E rendszám. Az E azt jelen­ti, hogy elvesztették. 1978- ig, ha valaki elvesztette a rendszámát, újat kapott, így lett a CA-sból példá­ul PA-s. Most 250 forin­tért az illetékes rendőr- kapitányságok E rendszá­mot adnak, amely 6 hó­napig érvényes, ez alatt legyártják a régi rendszá­mot — ezért 90 forintot kell fizetni — és azt sze­relik vissza az autóra. * Ladák — Kanadában Még a torontói autósza­lon bemutatóján ismer­kedhettek meg a kanadai­ak a Ladákkal, s ennek olyan sikere volt, hogy az Avtoexport több mint 4 millió dollár értékű szerző­dést írt alá Moszkvában, a szovjet kocsik értékesítésé­vel foglalkozó kanadai cég­gel. Idén előreláthatólag két­ezer Ladát adnak el Ka­nadában, ami nem csekély, mert a kanadai piacra már régen betört Fiat, Volvo, Mercedes és Renault is évente mindössze 1—6 ezer darab között adnak el Ka­nadában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom