Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-23 / 22. szám
AJTÓK LENTIBŐL: Lentiben az Épületasztalos és Faipari Vállalat gyárában megváltoztatták a termékszerkezetet. Megszüntették a parketta és az úgynevezett kisablakok gyártását. 1979- ben már csak különféle ajtókat állítanak elő — az év végéig mintegy negyvenezer kétszobás lakáshoz elegendő mennyiség készül. A képen: készülnek az ajtók A földgáz-program keretében új gázvezeték lefektetése történik Pécsett, a Doktor Sándor utcától a Petőfi utcán keresztül a Xavér templomig. Képünkön a Petőfi utcai szakasz nyomtáv-vágata készül Fotó: Kopjár Géza A pártegység és az alapszervezet S zámtalan tény és minden tapasztalat tanúsítja, hogy pártunkban, az alapszervezeteket is beleértve, a politika valamennyi lényeges kérdésében elvi egyetértés van. Tulajdonképpen senki nem vitatja a szocialista építésben követett alapvető elveknek, a párt vezető szervei által ho zott irányt adó politikai határo zatoknak a helyességét. Egyet értés van a gazdaságpolitika a társadalompolitika, a kultú ra területén, a nemzetközi kapcsolatokban kitűzött elvi célkitűzésekkel. Ez még akkor is igaz, ha az egyes konkrét esetekben a gyakorlati tevékenység során eltérő álláspontokkal is találkozunk. Ennek a természetes ellentmondásnak az az alapja, hogy az alapvető eszmei-politikai érdek- azonosságon belül, mintí a Jétviszonyokban, mind a tudati szférában lényeges különbségek is vannak. A társadalmi struktúrának ez a sajátossága pedig lényegében a pártban is visszatükröződik. A párt, ha nem is fejezi ki mechanikusan a társadalmi viszonyok egészét, de nem is függetleníti magát tőle. Ezek a megállapítások természetesen érvényesek a párt legkisebb szervezeti egységére, az alapszervezetre is. Itt azonban bizonyos sajátosságok is megfigyelhetők. Az alapszervezet tagjai társadalmi helyzetüket, létkörülményeiket tekintve egységesebbek, homogénebbek. Ez mindenekelőtt abból ered, hogy a társadalmi munkamegosztásnak egy szűkebb területéről lényegében azonos munkahelyről szerveződnek. Az alapvető azonosságok, a sok közös vonás mellett azonban o párttagok között is vannak lényeges különbségek és ezek mindig forrásai lehetnek az egység ellen ható tendenciáknak. Ezek c különbségek nagyon sokrétűek. Az alapszervezet tagjci kü'önböző helyet foglalnak el a termelési folyamatban érvényesülő munka- megosztásban. Vannak köztük példáéi beosztottak és vezetők, szakmailag magasan kiemelkedők és 'kevésbé képzettek. szorgalmasabbak és el- maradottabbak, magasabb és alacsonyabb jövedelműek, mű- velteDbex és kulturálisan tájékozatlanabbak. Eltérőek sok tekintetben speciális körülményeik, politikai és társadalmi ismereteik, gyakorlati tapasztalataik. Sok olyan eltérés figyelhető meg az egyes párttagok egyén1 létfeltételeiben, amelyek közvetlenül és lényegesen befolyásolják gondolkodásukat, magatartásukat az egyes konkrét politikai jelenségekkel kapcsolatban. Lényeges sajátossága az alopszervezetekben megvalósuló pártegységnek az is, hogy ezen a szinten az általános elvek, a politikai határozatok célkitűzései nagyon konkrétan és gyakorlatiasan vetődnek fel és az egyes embereket a legközvetlenebbül érintik. Itt már nem elégséges, ha például a bérezéssel kapcsolatban csupán absztrakt módon a szocialista elosztás elvét hangsúlyozzuk. Itt már nem lehet elvonatkoztatni a konkrét alkalmazástól, az egyes csoportok, sőt egyes dolgozók konkrét teljesítményétől, bérezésétől. Nagyon konkrétan kell állást foglalni számos egyedi esetben: ki az, aki többet, ki pedig kevesebbet érdemel. Ez pedig sok szempontból nehezebb. Nemcsak azért, mert az ilyen állásfoglalás a legközvetlenebbül érinti az egyes embereket, hanem azért is. mert gyakran abszolút tökéletességgel mérni sem lehet o dolgokat, hiszen minden konkrét ügy kapcsán is számtalan mellette és nagyrészt ugyanannyi ellene szóló érv felhozható, megalapozottabban helytálló. E sajátos helyzetből természetszerűen ered a pártszerű viták különös jelentősége az alapszervezetekben. A viták, nézetek, vélemények ütközése az itt folyó pártéletnek is, a pártegyséq megteremtésének nélkülözhetetlen elemei, törvényszerű velejárói. Sőt, éppen konkrétságukból eredően itt a viták rendszerint szenvedélyesebbek is, számtalan személyes motívumot is tartalmaznak. Szubjektív telítettségük még a legpártszerűbb körülmények között sem kerülhető el, ami nem jelent feltétlen negatívumot. Csupán az olyan megnyilvánulás káros, amely szubjektivizmusba csap át, mellőzi a kellő tárgyilagosságot, nem vesz tudomást a tényekről, vagy éppen meghamisítja azokat. Nem szolgálja a pártegységet a vitának az a fajtája sem, amelyben az elvszerűséget és a tárc /ilagosságot a szemé- lyesked js váltja fel. A szenvedélyes vita pártszerű körülmények között sohasem fajulhat durvasággá, kölcsönös sértegetéssé, az emberi méltóság és becsület lejáratásává. A viták tehát az alapszervezeti pártélet természetes elemei. Ezek objektíve jelen varinak és spontán is élnek. Az alapszervezet politikai vezetésének egyik nagyon fontos követelménye, hogy tudatosan irányítson, pozitív irányba be folyásoljon. Ezen áz úton biztosítható, hogy a 'különböző vélemények, nézetek a helyes politikai elvek alapján szinte- tizálódjanak és minden kérdésben, újból és újból az elvi egyetértés mellé a cselekvési egység is létrejöjjön, most mór magasabb szinten megvalósuljon. A pártegység ilyen értelmű felfogása és gyakorlati megvalósítása mindenkor nagy jelentőségű és alapvető feladata a pártszervezetnek. Napjainkban ennek különös aktualitást adnak azok a politikai feladatok, amelyeket á pártszervezeteknek a gazdasági hatékonyság következetesebb megvalósítása érdekében meg kell oldaniuk. Számolni kell azzal, hogy a hatékony gazdálkodás, a felgyorsuló termékváltás fokozott mobilizációt teremt a termelés feltételeiben, annak emberi viszonyaiban is. E változások nyomán korábbi értékrendek átrendeződnek, más, új megítélést kapnak. Megnövekszik a szerepe a dolgozók szakképzettségének, általános műveltségének, általában a termelés kultúrájának. Mindent egybevetve, a hatékonyság elvének gyakorlati érvényesítése minden szempontból felgyorsítja a helyi társadalmi-politikai élet mozgását, fokozza intenzitását. Ennyiben a pártegység megvalósítása az alapszervezetekben bizonyos mértékig új megvilágításba kerül. Változnak feltételei, körülményei, megnövekszik fontossága, politikai jelentősége. Rákos Imre Tánwgatjiik Vietnamot és Kambadzsa népét Molnár Béla nyilatkozata az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet elnökségének üléséről Az Afro-Azsíai Szolidaritási Szervezet Elnökségének Hanoiban megtartott, 7. kibővített üléséről hétfőn hazaérkezett a magyar küldöttség. Molnár Béla, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára, a delegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának, Mélykúti Attilának: — A 75 ország és mozgalom képviselőit tömörítő Afro- Azsiai Szolidaritási Szervezet történetének kiemelkedő eseménye volt a vietnami tanácskozás. A kibővített elnökségi ülésen 24 ország és három mozgalom képviselői vettek részt, jelenlétükkel is elismeréssel adózva a felszabadult, egyesített szocialista Vietnam sikereinek, s a térségben betöltött szerepének. Az ország egyesítése óta először ülésezett nemzetközi demokratikus szervezet Hanoiban. A tanácskozás jelentőségét az is érzékelteti, hogy olyan kérdéseket vitattunk meg, amelyek a világpolitika középpontjában állnak. Napirendre került Vietnam Délkelet-Ázsióban betöltött szerepe, Kambodzsa ügye, az el nem kötelezett országok idei, havannai konferenciájának előkészítése, s széles körű vita bontakozott ki a közel-keleti, valamint az afrikai helyzet értékelésekor is. — Minden részvevő egyetértett abban — ezt a határozat is leszögezte —, hogy Vietnam bel- és külpolitikája hozzájárul a térség stabilitásának, a békés egymás mellett élés politikájának erősítéséhez. Érthetően nagy érdeklődés kísérte a kambodzsai forradalom nyomán kialakult helyzet megvitatását. Az elnökség tagjai egyértelműen hangsúlyozták, hogy a kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselője a Nemzeti Egységfront, s a népköztársaság kormánya. — Hanoiban hivatalos megbeszélésen találkoztunk Ros Samayjal, a, Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának főtitkárával. A Szovjetunió után. a magyar társadalom küldöttei vehettek részt először hivatalos megbeszélésen a Kambodzsai Nép- köztársaság képviselőivel. Ros Samay köszönetét mondott a Magyar Szocialista Munkáspártnak és kormányunknak a gyors diplomáciai elismerésért, s a táviratban küldött, erőt, bíztatást adó üdvözletért. Megbeszélésünkön hangsúlyozták, hogy kapcsolataikat a szocialista országokkal, köztük hazánkkal, minden területen fejleszteni kívánják, s szeretnék, ha Magyarország minél előbb megnyitná nagykövetségét Phnom Penh-be. A találkozó egyben a magyar és a kambodzsai népfront közötti kapcsolatfelvételt is jelentette, s mozgalmunk küldöttségét hivatalos látogatásra, közvetlen tapasztalatszerzésre hívták meg — mondotta befejezésül Molnár Béla. „Európa szójája lehet a bersó” Országos tanácskozás kezdődött Siklóson Háromnapos országos szakmai tanácskozás kezdődött a Babarc—Bólyi Növénytermelési Rendszer vetőmagtermelő partnergazdaságai részére, tegnap délelőtt a siklósi várban, amelyre több mint 80 vetőmag- termelő szakember érkezett az egész országból. Megnyitójában Szabó János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese rámutatott: a több mint ötéves múltra visszatekintő bólyi vetőmag termelési rendszer taggazdaságai tavaly 30 000 hektáron több mint 45 000 tonna — szója, borsó, hibridkukorica és bab — vetőmagot állítottak elő 60 százalékban belső szükségletek kielégítésére és 40 százalékban exportra. Ezzel a rendszer jól szolgálta a népgazdaság export-import egyenlegének javítását, s elősegítette a kukorica, a fehérje és a húsprogram kibontakozását. A háromnapos tanácskozás célja eldönteni, miként lehetne a vetőmagtermelést méginkább az egyre igényesebbé váló piachoz igazítani és a minőséget a termék előállítás minden fázisában javítani. Ezután prof. dr. Kurnik Ernő akadémikus, a TAKI igazgatója az étkezési és takarmányborsó nemesítési helyzetéről és az 1977. december 8-án, az Ireg- szemcsei Kutató Intézet, a gödöllői és böki tangazdaság, a Bácsalmási Állami Gazdaság, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Vetőmag Vállalat, az Olajipar és az AGKER által létrehozott tudományos-termelési társulás, a PROTOL jelentőségéről és a borsóvetőmag-ter- mesztés fejlesztésében betöltött szerepéről tartott előadást. A nemesítők, mutatott rá az előadó, most a bőtermő, magas fehérjetartalmú, a bevitt energiát jól hasznosító, stabil és szárszilárd, tehát géppel köny- nyel betakarítható borsófajták nemesítésén dolgoznak, s e munkájukban felhasználják a hibridizáció, a génsebészet, o sugárbiológia, a mesterséges megtermékenyítés eredményeit. (Bicsérden például a korszerű laboratóriumban embrió preparálással, idegen pollen megtermékenyítéssel és besugárzással kémcsőben 3—5 nap alatt tudnak virágzó borsónövényt előállítani.) A borsó reálpotenciálja — potenciális termőképessége — 45—50 mázsa hektáronként, az országos átlagtermés tavaly 20 mázsa volt. Ha sikerül a borsó fehérje tartalmát 30 százalék fölé emelni, akkor ez a növény lehet Európa szó- jója, állapította meg Kurnik akadémikus. Tegnap került sor Soós Nagy Szabolcsnak, a BBTR igazgatójának előadására, melyben a rendszer elmúlt évi borsótermelési eredményeit ismertette. A keddi előadások a szójaterme- lés jegyében hangzanak el. Mohácsi Károly A nagyüzemi szójatermelés eredményei, a hazai szójatermesztés fejlesztésének feltételei címmel, dr. Harsányi Gyuláné, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos főmunkatársa a bab- és borsótermelés eredményeiről és jövő célkitűzéseiről tart előadást Gábris Zoltán főosztályvezető a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát iparszerű szárazbab termesztésének négyéves tapasztalatairól számol be. Holnap, a befejező napon dr. Kralovánszky U. Pál, az OMFB főosztályvezetője a hazai fehérjemérleg helyzetéről és gondjairól, és az OMFB Fehérje Program Iroda ajánlásairól számol be. Dr. Acsay Ferenc, a MÉM Műszaki Intézet főosztályvezetője a fehérje- centrikus termelésszerkezet modellüzemét ismerteti, Dűllek Tivadar, a Vetőmag Vállalat osztályvezetője a borsóvető- mag-előállítás és forgalmazás helyzetéről, s végül dr. Bánházy Gyula, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója a VI. ötéves tervidőszakban hazánkban alkalmazandó gabona, kukorica és hüvelyesek korszerű géprendszeréről ad tájékoztatást. — Rné — Grontflro Rómában Az olasz kormány meghívására hétfőn délután Rómába érkezett Andrej Gro- miko, szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetőjét Róma^ Ciampino repülőterén Forlani, olasz külügyminiszter fogadta. A szovjet—olasz hivatalos tárgyalások kedden kezdődnek el, a Farnesina palotában, az Olasz Külügyminisztérium ' épületében. Gromikót kedden fogadja Pertini köztársasági elnök, csütörtökön pedig Andreotti kormányfő. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 22. szám 1979. január 23., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
