Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-16 / 15. szám
2 Dunántúlt napló 1979. január 16., kedd A viharkárok felmérése Elsősorban Pécsett és a város környékén pusztított a január elsejei vihar, de jelentős károkat okozott a megye más részein is. Hány és milyen jellegű kárbejelentés érkezett az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságához? Erről érdeklődtünk Ho- molai Góbornétól, az általános vagyonbiztosítási csoport vezetőjétől. — A hónap közepéig Pécsről 250, a megyéből 66 magánszemély tett bejelentést, szinte kivétel nélkül épületek tetőzetének megsérülése miatt A károk átlagösszege 2—3000 forint. A legjelentősebb megrongálódás Kispiricsizma-dűlő- ben történt, ahol egy háznak a tűzfalát, a tetejét és három kéményét vitte el a szél. Húsz állami vállalatnak, tíz szövetkezetnek és egy állami gazdaságnak okozott ugyancsak súlyos károkat az orkán. Hadd említsek meg közülük néhányat! Megállapítottuk, hogy a Pannónia Szállónál nem a kivitelező követett el hibát, hanem a szél ereje volt rendkívüli. A szállónak a helyreállítás után, számla alapján térítünk majd. A Moziüzemi Vállalatnak 220 ezer forintot fizetünk a Park és a Komarov mozik szabadtéri vetítőernyőjének rendbehozatalára. A Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemépületeiben összesen 200 ezer forint kár keletkezett. A Baranya megyei Építőipari Vállalat károsodása — különböző építkezéseken — mintegy 400 ezer forint. Van két problematikus esetünk is: a Kertészeti és Parképítő Vállalat fóliasátrait elsodorta a szél, s a szabadon maradt szegfűk — 700 ezer forint értékben —1 elfagytak. Hasonló gondjai vannak a Siklósi Városgazdálkodási Vállalatnak is, bár ott kisebb a veszteség. Mivel a biztosítás eredetileg terményekre nem vonatkozik, most budapesti központunk országos felmérést végez, hogy megállapítsa, hány hasonló jellegű bejelentés érkezett, s utána hozza meg a döntést, fizethetünk-e ezen kivételes esetekben? Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságán hat kárszakértő dolgozik, és jelenleg még négyen végeznek ilyen jellegű munkát megbízatással — ők azonban csak esténként, mert napközben más munkahelyeken dolgoznak. A biztosító a károsultak türelmét kéri: csak a jövő hét végére tudja befejezni az eddig bejelentett károk felmérését. Helytállás a irtunkéban, aktivitás a közéletbe^ m inden bizonnyal jó kezekbe kerül Ko- ritnik Károly fegyvere, aki éppen 22 esztendeig, a munkásőrség megalakulása óta állt a néphatalom védelmének szolgálatában. Gur Antal vette át fegyverét, aki tegnap a Mecseki Szénbányák Steinmetz Miklós kapitányról elnevezett ! bányász munkásör zászlóaljgyűlésén tett esküt társaival együtt, miután munkájukkal, a kiképzési idő alatt tanúsított magatartásukkal bizonyították rátermettségüket. A zászlóaljgyűlésen megjelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság titkára, Nagy Dezső munkásőr, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a „Szocialista Munka Hőse" kitüntetés tulajdonosa, Megyaszai József, a munkásőrség Baranya megyei parancsnoka és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg egyik közelben állomásozó alakulatának magas rangú képviselői is, akik a fegyverbarátság zálogaként kedves ajándékkal kedveskedtek a munkásőröknek. Tóth Tibor parancsnok beszámolójából kitűnt, hogy a zászlóalj az elmúlt esztendőben, miként korábban is, a termelőmunkában, a gazdasági és társadalmi életben csakúgy helytállt, mint az önként vállalt és nem könnyű fegyveres szolgálatban. A korszerű harcismeretek elsajátítóSzénbányász munkás- őrök zászlóaljgyűlése Elismerés a szocialista verseny legjobbjainak són, a munkásőrállományból pihenni térők pótlásán kívül az egységnek volt arra is ereje, hogy két eltűnt kisgyermek felkutatásában (2-ik századnak köszönhetően) is segédkezzenek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendezett munkásőrgyűlésen került sor a szocialista verseny értékelésére is. Az egységben 4 „kiváló alegységparancsnok” és 12 „kiváló munkásőr” kitüntetést adtak át. A zászlóalj legjobb százada címet a 3-ik század, a legjobb szakasz címet a 2-ik század IV-ik szakasza nyerte el. A zászlóaljgyűlésen a munkásőrség országos parancsnoka nevében 9 fő 20 éves, 12 fő 15 éves és 17 fő 10 éves „szolgálati érdemérem kitüntetést” kapott. Ez alkalommal Bocz József munkásőr emlékéremmel és emléklappal jutalmazta a munkásőrségből pihenni térő bányászokat, majd felolvasta az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának levelét, amelyben az egység kiváló munkájának elismerését fejezték ki és további sikereket kívántak. A Mecseki Szénbányák fiataljainak nevében Vas László, a vállalati KISZ-bizottság titkára, a Mecseki Szénbányák párt-, gazdasági és tömegszervezeteinek nevében dr. Schwarcz József, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte a munkásőröket. L. J. Komlötermesztési ankét Siklóson Több és Jobb minőségű komlót vár a söripar Hogyan lobot olcsóbban tormolnl? A világ sörtermelése, ha a jelenlegi ütemben növekszik tovább, öt éven belül eléri, sőt meg is haladja az évi 1 milliárd hektolitert. Hazánk sörtermelése az 1972—78-as években nem maradt el a világtermelés fejlődési ütemétől, hisz hat év alatt több mint 2 millió hektóA rádió új műsorai Az idén több mint harmincezer műsoróra sugárzását tervezi a Magyar Rádió. Az elmúlt negyedév kedvező tapasztalatai nyomán tovább folytatják az új műsorstruktúra alakítását. Az országos főadó szerepét a Kos- suth-adó tölti be, a Petőfi információs-szórakoztató programokat sugároz, a 3. műsor az úgynevezett intellektuális és oktató adások elsődleges gazdája — itt hangzik el az Iskolarádió is. Továbbra is erősítik a csúcsidő műsorait: mindhárom adó a déli órákban eltérő karakterű programmal jelentkezik. Délelőttönként sokféle igényt kielégítő összeállításokból választhatnak a rádiózók: kéthetenként hangzik el a munka melletti rádiózásra is alkalmas Napközben című műsor; minden második kedden a Társalgó: kétórás irodalmi összeállítással; szerda délelőttönként nyugdíjasoknak szól a műsor. Az idősebbek hullámhosszán címmel. A tudomány újdonságai iránt érdeklődők havonta 60 perces összeállítást „kapnak": a Szerpentin Magazin megismertet a legfrissebb eredményekkel. Minden negyedik szombat délelőtt ókori kalandozásra invitálja a rádióhallgatókat a művelődéstörténeti sorozat. Puha felsőrész, bőrtalp Cipőbem ufia tő 350 modell, egymillió 400 ezer pár Még az elmúlt évben, a bőrés cipőipari kiállítás idején a kereskedelmi szakemberek kikérték a boltvezetők véleményét, milyen jellegű cipők a legkeresettebbek, miből lenne szükség többre, hogy ezeknek a tapasztalatoknak megfelelően rendeljék meg erre az évre a lábbeliket. Tegnap a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat raktárházáAz ó p í tósz ka pc só I a ta a képző m űvészóttól Kiss Tibor kiállítása Fórumot biztosítanak a kísérleti jellegű vállalkozásoknak Az építészetnek hagyományosan szorosak a kapcsolatai más művészeti ágakkal, elsősorban a képzőművészettel. Ezeket a kapcsolatokat reprezentálják Kiss Tibor építész képei is, melyeknek kiállítását tegnap délután nyitotta meg Erdélyi Zoltán építész, az Építőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezetének elnöke, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke. Kiss Tibor egy éve tanít a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, előtte huszonhárom évet töltött tervezőmérnökként a PTV-nél. Az ő tervei alapján épült fel, készült például a sörgyár palackozója, a kesztyűgyár irodaháza, a KÖJÁL székháza. Száznál több egyedi épület áll szerte az országban, amit ő tervezett. Kérdésünkre az építészmérnök elmondta, hogy a rajz, a festészet kezdettől, diákkorától fogva végigkísérte életét, és noha elsősorban építésznek tartja magát, a festészet, a rajz is fontos kifejezőeszköz számára. Maga is vallja az építészet és a festészet, e társművészetek közelségét, szoros kapcsolatát. Különböző törekvéseket, szándékokat bemutató grafikái, architektonikus tagoltságé festményei a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szervezetének helyiségében tekinthetők meg (a Nevelők Háza udvarán) hétfői és csütörtöki napokon, délután 5- től 6-ig. Idekívánkozik az is, hogy a szövetség helyisége kamarajellegű kiállításoknak, egy- egy ehhez hasonló bemutatkozásnak, kísérleti jellegű vállalkozásoknak kíván fórumot biztosítani, és ez a kiállítás már a harmadik ilyen vállalkozásuk. G. O. Kiss Tibor egyik alkotása nak kultúrtermében kétnapos cipőbemutató nyílt a szakboltok vezetői számára, akik a 350 modellből álló kollekció megtekintése után adják majd le megrendeléseiket a két megyét, Baranyát és Tolnát ellátó vállalatnak. A Cipőkereskedelmi Vállalat a modellekből — melyek mindegyike több színben is kapható — egymillió-négyszázezer párat rendelt. Ez a mennyiség 1979 első félévi cipőellátását biztosítja. Az első szállítmányok már megérkeztek, s a boltok megrendelései után folyamatosan az üzletekbe kerülnek az új cipők. A bemutatón a hat nagy magyar cipőgyár és a több mint harminc cipész ktsz termékei mellett import modelleket is láthattunk, így spanyol, algír, egyiptomi, iráni és csehszlovák cipőket, papucsokat, szandálokat. A cipőket igyekeztek úgy ösz- szeválogatni, hogy minden kor. osztálynak és a legkülönfélébb igényeknek is eleget tudjanak tenni — az egészen lapos saroktól a vékony, magas sarokig szinte valamennyi átmenet megtalálható. Az alapanyagok bőr, valódi bőr hatását keltő műbőr, műanyag, vászon. A tavaszi és nyári cipők között a tavalyihoz képest idén több lesz a sokak által keresett, úgynevezett prégelt eljárással készült műanyagcipő, s a bőrtalpas lábbeli. Általában elmondható, hogy a cipők puhábbak lettek, a színek közül pedig elsősorban a nyersszín dominál. Még egv sokak érdeklődését bizonyára fölkeltő dolgot említenénk meg: a Baranyában és Tolnában működő cipőgyárakkal és ktsz-ekkel olyan megállapodást kötött a vállalat, hogy az exportra készített cipők úgynevezett „B” tételét, amennyiben nem szállítják külföldre, a vállalat átveszi és forgalomba hozza a két megyében. literrel bővült nálunk a sörgyártás volumene, s ma már meghaladja az évi 7 millió hektolitert. Ez a fejlődés a következő években sem áll meg. Még ebben a tervciklusban felépül Sopronban egy osztrák—magyar közös érdekeltségünk, úgynevezett kishatár melletti sörgyár, évi félmilliós kapacitással, ugyancsak félmillió hektoliterrel bővítik a nagykanizsai és a bocsi sörgyár termelését. A hatodik ötéves tervben pedig felépül az új szentesi sörgyár. Mindez az eddiginél is nagyobb feladatot ró a komlótermelő gazdaságokra, amelyeknek a terület lényeges növelése nélkül, az egységnyi területen elérhető hozamok növelésével kell megfelelniük a söripar növekvő mennyiségi és minőségi követelményeinek. Szem előtt tartva a nagy költségráfordítást — hektáronként 70 forintot — igénylő komlótermelés jövedelmezőségi mutatóit is. Hogyan lehet több és jobb minőségű komlót olcsóbban előállítani? Erről kezdődött kétnapos országos tanácskozás tegnap — hétfőn — délelőtt Siklóson, a várban, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a BBTR és a MAE Bólyi üzemi Szervezete rendezésében, a Humulon Bólyi Komlótermeiési Rendszerben részt vevő gazdaságok szakemberei részére. A rendszer gyakorlatilag az egész hazai komlótermelést átfogja, hisz az ország 730 hektáros komlóterületéből 680 hektár a nyolc partnergazdaság tulajdonában van. Mint arról Ternai Jenő rendszervezető a tanácskozás résztvevőit tájékoztatta, 1978-ban a Humulon-rendszer tagjai összesen 540 tonna komlót adtak át a söriparnak, ami a hazai sörgyártás komlószükségletének 50 százalékát fedezi — a másik felét hosszúlejárctú szerződés keretében Csehszlovákiából importálja az ipar. A tavalyi kedvezőtlen időjárás, az aszály és napfényhiány, valamint az egyes termelőhelyeket ért súlyos jégkárok ellenére a rendszer 9 mázsa 1 kiló komlótermelést ért el s ez 50 százalékkal jobb az 1972-es bázisév átlagánál. Különösen kiemelkedő eredmény a Bólyi Mezőgazdcsági Kombinát 14,1 mázsás rekordtermése. Javult a komló minősége is, a rendszerben mázsánként elért átlagár meghaladta a 16 200 forintot, a hektáronkénti hozam pedig a 146 000 forintot. Az 1979-es évben már 60 vagon komlót vár a rendszertől a söripar. Az évi 35—40 hektáros rekonstrukcióval javítani kívánják a fajtaarányt s 1980-ra hektáronként 10 mázsára tervezik emelni a komló hozamát a rendszer átlagában. A kétnapos tanácskozást dr. Cseh Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese nyitotta meg. Ezt követően Margittal' László, a Baranya megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának igazgatója tartott előadást a komló talajvizsgálaton és levélanalízisen alapuló tápanyagellátásáról. Délután konzultációra és a hagyományos sörbírálatra került sor. Ma délelőtt Jégvári Jánosnénak, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kutatómérnökének előadásával folytatódik a tanácskozás, amelyből a Bolyban folyó kdm- lókutatás 1978. évi eredményeit ismerhetik meg o résztvevők. —Rné—
