Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-15 / 14. szám
Félidő a labdarugó MB l-ben Pécs a „nyugodt zónában” 361 játékos szerepelt 61 újonc jutott szóhoz 142 góllövó' 434 gólt szerzett Megosztoztak a bajnoki pontokon Pécsett a PMSC és a Bp. Honvéd labdarúgói az NB I. őszi idényében. Képünk az 1:1 arányú döntetlen eredménnyel végződött idényzáró találkozón készült Fotó: Arató László Lezajlott az 1978—79. évi magyar labdarúgó-bajnokság első fele, február végén folytatódik majd a tavaszi idény. Augusztus 26. és december 20. között 153 mérkőzést játszottak az élvonal csapatai. A 18 klub összesen 361 játékost vonultatott fel, 61 NB l-es újonc jutott játéklehetőséghez. A több mint 32 együttesre elegendő labdarúgóból 62 szerepelt minden mérkőzésen, s a 62-ből 27 volt ott a pályán csere, kiállítás nélkül — vagyis csapata őszi 1530 perce alatt. Gólok 31 percenként Az őszi idény 434 gólt eredményezett, ez mérkőzésenként 2.84-es gólátlagot jelent, több mint 31 percenként születtek átlagban a gólok. A legtöbb gólt — egyformán 43-at — elért Bp. Honvéd és U. Dózsa mérkőzésenként átlag 2.52 gólt ért el, ugyanakkor a 13— 13 gólos Zalaegerszeg és MÁV Előre, átlaga 0.764. A Bp. Honvéd hálójába jutott legkevesebbszer a labda, tizenháromszor, így kapott góljaik mérkőzésenkénti átlaga megegyezik a ZTE és a MÁV Előre adott góljainak átlagával. A legtöbbet a Haladás kapta, negyvenet, ez 2.35-ös mérkőzésenkénti átlag. A 153 mérkőzésből 107 eredményezett győzelmet, illetőleg vereséget, 46 találkozón megosztoztak a csapatok a pontokon. A lehetséges 34 pontból a listavezető Bp. Honvéd csak nyolcat veszített el, a sereghajtó Vasas Izzó viszont huszonötöt. Egyedül a Pécs ötven százalékos e tekintetben, 17 pontot nyert, ugyanannyit engedett át ellenfeleinek. Meglepő, hogy a 18 együttesből csak 7 lőtt több gólt, mint amennyit kapott, a Békéscsaba egyenlő (19—19), míg a további 10 klub negatív gól- különbséggel zárta a bajnokság első felét. A Bp. Honvéd plusz 30-cal, a Haladás mínusz 22-vel kezd majd tavasszal. Érdekes képet mutat a gólszerzők klubonkénti megoszlása. A Diósgyőr 22 gólját 12 játékos szerezte, a Pécsből (15 gól) és a Vasas Izzóból (18 gól) pedig csak öten-öten voltak eredményesek. Egyformán 11 — 11 játékos szerezte a Ferencváros és a Tatabánya góljait. A mindig eredményes U. Dózsánál az a feltűnő, hogy 43 góljából Fazekas (15), Fekete (14) és Töröcsik (9) nevéhez összesen 38 fűződik — öt maradt a csapat többi részének. Bravúros az izzás Nagy Mihály teljesítménye, most mutatkozott be az NB l-ben, a góllövőlista élmezőnyébe került és klubja 18 góljának a felét szerezte. Feltűnő az egy évvel korábban még Ezüstcipőt átvett Váradi Béla eredménytelensége, korábbi 113 NB l-es góljához 17 mérkőzésen mindössze hatot tudott hozzátenni, ebből kettőt tizenegyesből ért el. Vágási, a békéscsabai védő az egy mérkőzésen lőtt 5 góljával is egyedülálló teljesítménnyel rukkolt ki. A 17 mérkőzésen a legtöbb játékost a Békéscsaba és a Vasas Izzó vonultatta fel, 23— 23 labdarúgóval próbálkozott. Elérte vagy túlhaladta a húszat az MTK VM és a Zalaegerszeg (22—22), c Pécs, a Vasas és c Csepel (21—21), továbbá a Tatabánya, a Dunaújváros és a Haladás (20—20). A legkevesebb játékost, tizenhetet, a Videoton szerepeltette. A legegységesebbnek a Bp. Honvéd és a Rába ETO minősíthető, 7—7 játékos minden mérkőzésen szóhoz jutott. A másik oldal: az MTK VM-ben (Borsó), a Zalaegerszegben (Kanász) és a Haladásban (Kereki) csak egy csapattag szerepelt minden mérkőzésen, Borsó és' Kereki egyetlen percről sem hiányzott. Az NB l-es mezőnyben több mint öt csapatra elegendő újonc mutatkozott be. Egyedül a Dunaújváros „nem dobott tűzbe" újoncot, ugyanakkor a Vasas Izzó 12 új NB l-es labdarúgót avatott. A 18 együttesnél 19 edző működött. A Zalaegerszegi TE- nél történt idény közbeni edzőcsere, 12 mérkőzés után Kárpáti Bélát betegsége miatt Palicskó Tibor váltotta fel. Az ősz folyamán három klub állt a tabella élén. A Bp. Honvéd 13 fordulóban őrizte az első helyet, egyszer állt a 3—4. helyen, háromszor pedig második volt. A Ferencváros 3 fordulóban voit listavezető, az első forduló utón foglalta el a 7—10. helyet, utána nem volt rosszabb a harmadiknál. A harmadik listavezető az MTK VM: az első forduló 3:0 arányú győzelme után vezetett, utána fokozatosan csúszott lejjebb, az 5. fordulót követően már tizedik volt, s nem is került vissza az első 10 közé, háromszor állt kiesést jelentő helyen. A bajnoki címet védő U. Dózsa tanyázott — háromszor — tizen túl is, a 9. fordulóban lépett dobogós helyre és nem is került ki az elit mezőnyből, háromszor volt második, hatszor harmadik. „Veszélyes helyeken” Három csapat esik ki, így a 16., 17. és 18. hely a legveszélyesebb — kieső hely. Az őszi idényben a 18 Csapatból 11 állt hosszabb-rövidebb ideig a három veszélyes hely egyikén. A negyedik helyen végzett és a vidék legjobbja lett Diósgyőr az 5. forduló után volt utolsó előtti. A Tatabánya az első játék után állt a 16—17. helyen. A Békéscsaba nagyon rosszul kezdett, 6 forduló után állt kieső pozícióban. Az egy évvel korábbi bajnok Vasasnak kétszer jutott a 16. hely. Az MTK VM háromszor volt tizenhatodik, a Zalaegerszeg pedig kétszer. A Dunaújváros az első forduló után volt sereghajtó, utána a 14. o legrosszabb helyezése. A MÁV Előre e tekintetben: egyszer a 16., négyszer a 17. és kétszer a 18. helyen. A Csepel az utolsó két fordulóban csúszott le tizenhatodiknak, csak egyszer állt az első tíz között. A Haladás 17 fordulóból 11 alkalommal nem tudott a „nyugodt zónába” jutni, a Vasas Izzó pedig tizenháromszor. Asztalitenisz-gondok Kaposváron A Rákóczi színeiben folytatja a Vasas férficsapata Mi tagadás, Somogyország nem dúskál NB l-es csapatokban. Több mint 20 sportág közül csak az ökölvívók és az asztaliteniszezők jutottak el a csapatbajnokság élvonaláig, így aztán az a tény, hogy a K. Vasas férfi és női csapatával egyaránt az NB l-ben szerepel most már évek óta, figyelmet érdemlő. A női csapat tavalyi 7. helye úgyszintén. Persze ez a sportág látott ennél szebb napokat is. A csúcs negyedszázaddal ezelőtt volt. 1953-ban pedig az „aranycsapat” tagjai közül az Antal— Morvái kettős, az akkoriban fénykorát élő Sidóék előtt megnyerte a férfi páros magyar bajnokságot. De nem kell 25 évre visz- szakalandozni a sikerekért. 4 —5 évvel ezelőtt Kaposvár férfi és női együttese egyaránt a vidék legjobbja volt. Ekkoriban a csapatok a tavalyinál — amikor a férfiak kiesési gondokkal küszködtek — jóval rangosabb helyeket értek el. Ha az egyéni országos bajnokságon Jónyer, Klampár meg Kisházi és Magos mögött a K. Vasas legjobb férfi és női versenyzői nem is jutottak dobogóközeibe, a vidékbajnokság rendre a kaposváriak nevétől volt hangos. Az asztali- tenisz sikersportágnak számított Somogybán. 1978 viszont mór a hanyatlás esztendeje volt. Most látni ezt igazán, amikor már ajtónkon kopogtatnak a sportág egyéni versenyei, s nincs mesz- sze a csb. rajtja sem. Az események azt tükrözik, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező sportág élcsapata alapjaiban megrendült. Rögtön a bajnokság után Androsits Imre, a férfi és Végh János, a női csapat edzője lemondott. Aztán Boldizsár bejelentette, hogy családjával Nagykanizsára költözik át, s ott is akar a jövőben sportolni. Diószegi is kérte, hogy távozhassák. A férfiaknál Ivusza most már valóban visszavonult, de leköszönt Szálinger és Katona is. A levezető edzéseken rendre csak Szeri meg Hajzer jelent meg. Az események gyorsan peregtek. Boldizsár átigazolására hamarosan rákerült a kiadatási pecsét. Azután a K. Vasas vezetői pedig közölték, hogy a VBKM Kaposvári Gyára és az egyesület a jövőben csak a női csapat szerepeltetését vállalja. A Vasas „felmondott" Szeriéknek. Ezt Tóth István, az egyesület elnöke a következőkkel indokolta: „A férfi szakosztály vezetői újra azzal álltak elő, hogy a visszavonulók helyett idegenből kell játékosokat igazolnunk. Minthogy az ismétlődő idegenbőli „erősítéssel" már csak anyagi helyzetünk folytán sem érthettünk egyet, lemondunk arról a férfi csapatról, amely hosszú évek óta egyetlen saját nevelésű utánpótlást sem tudott biztosítani. Ügy véljük, hogy széteséséért maga a csapat a felelős." Ilyen előzmények után bizony nehéz esztendő következik a kaposvári pingpong legjobbjai számára, Nem kivétel a látszólag kedvezőbb helyzetben lévő női együttes sem. Boldizsár távozásával — még ha Diószegi le is tesz távozási szándékáról — nagy űr keletkezik. Váradi ugyanis sokat kihagyott. Harkányi dr. Budapestről jár le Kaposvárra versenyezni. Proszonyák, meg Kelemen NB l-es eredményei bizony nagyon szerények. A Zamárdiból igazolt Főző lányok beugrása az NB l-be nem jelenthet garanciát. Aztán például a csapatnál még ma sincs edző. Az, hogy egyetlen szakember sem akarja vállalni e tisztet, csöppet sem biztató az NB l-gyel kapcsolatban. Amikor kiderült, hogy a K. Vasasnál valóban komolyan gondolják a férfi csapat szélnek eresztését, megindult egy mentőakció, hogy Kaposvár ne kényszerüljön feladni NB l-es férfi csapatát. Egyetlen mentsvárnak a K. Rákóczi SC látszott. A Rákóczinál van egy férfi asztalitenisz csapat, amely tavaly kiesett az NB ll-ből. Aztán ennél az egyesületnél vannak távlati tervek, hogy a foci mellett más sportágakat is a magasabb osztályba juttassanak. így aztán úgy tűnik, hogy a Rákóczi lesz „hivatalból" a Vasas jogutódja az asztalitenisz NB l-ben. Ez talán pár esztendeje nem is lett volna rossz. Most azonban a Rákóczi bizony egy elég szegény örökséget kapott. Igaz, hogy adva van Szeri, s marad Hajzer is, aki pedig Győrbe készült. Biztos, hogy szóba jön majd a Vasasból korábban a Rákóczihoz átpártolt Balázs Miklós játéka is. Az „új helyzetben” Háhn játékával is számolni" lehet. A minap a kaposváriak mégis Pécsen jártak. Azt szeretnék, ha Balázs Árpád után dr. Horváth Attila is vállalná az „idegenlégiós” szerepet. Azt remélik, hogy így talán —• minthogy a fiatalok közül igazában még senki nem érett be az NB l-re — át lehetne majd vészelni újabb egy esztendőt, vagy többet is. Kovács Sándor Pénzhajszoló sportolók, versenyrendezők Még futhatnak az adóbeszedők elől Profi-vádak, alapos indokokkal Kínos feladatot kapott az Európai Atlétikai Szövetség. Döntenie kell arról, hogy az 1978 augusztusában Edinburghban megrendezett „Highland Games" nemzetközi atlétikai viadalon valóban busás összeghez jutottak-e a meghívottak. Úgy, ahogy azt a skót rendőrség állítja. A „Highland Gcmes” egykor o szoknyát viselő skótok békés vetélkedője volt. Ezreket és ezreket oz szórakoztatott, hogy ki tudja a legmesszebbre lökni a vaskos fatörzseket. A népi játékokból alakult ki az a nemzetközi atlétikai gála, amelynek legnevesebb résztvevői idén állítólag nem kevesebb, mint 11 200 fontos tiszteletdíjhoz jutottak. Hogyan manipuláltak? A Nemzetközi Atlétikai Szövetség szabályzata úgy szól, hogy a küllőidről érkező versenyzőknek naponta legfeljebb öt fontnak megfelelő összegű zsebpénzt szabad adni, s ezenkívül csupán étkeztetésük, elszállásolásuk, utaztatásuk, s végül biztosításuk díját állhatják a rendezők. Ha ezt a keretet túllépik, kihágást követnek el; azok akik fizetnek, s persze az átvevők is. A skót rendőrség gyorsan kiderítette, hogyan manipuláltak a nemzetközi atlétikai verseny gazdái. „Jól bevált" módszert választottak, hogy a „lebukás” veszélyétől megmeneküljenek, nem bankjegyekkel fizettek, hanem repülőjegyekkel! Hogyan lehetséges ez? A hét—nyolc éve „feltalált” szisztéma a következő. Meghívnak például egy amerikai versenyzőt Európába, mondjuk Helsinkibe. Számára — a példa nem célzás — megküldik a Los Angeles—Helsinki menettérti repülőjegyet. A versenyző meg is érkezik, de Helsinkiből nem utazik haza, hanem egy másik európai városba megy, újabb versenyre. Ott is felveszi a „tengerentúl—Európa” menettértit, s ezt sem használja fel. Útja egyre tovább vezet, s ahol csak rajthoz áll, mindenhol átnyújtják neki — persze ártatlan arccal — a jegyeket, így aztán a túra végén már sok drága repülőjegy birtokosa, közülük csak egyet használ fel . .. A többit visszaváltja ... Könnyű kiszámolni, hogy ezzel a módszerrel nem a versenyzők magától értetődő kiadásait fedezik, hanem „szabályos" fellépti díjat térítenek. Az atléták hatalmas összeghez jutnak, s ami a legfurcsább, még így is elégedetlenkednek, követelőznek. Legutóbb például az a hír kapott szárnyra, hogy néhány világhíresség érdek- és dacszövetséget kötött. Azóta hatásosan zsarolják a versenyek rendezőit, illetve a menedzsereket. A „Highland Games” rendezői minden ügyiratot átadtak a rendőrségnek. így azt a listát is, amelyen a „fizetett’ atléták névsora áll. Ennek tartalmát persze még titokban tartják, de az óvatosság tulajdonképpen felesleges. Mindenki tudja ugyanis, hogy Edinburghban rajthoz állt az a jamaicai 100 méteres olimpiai bajnok — neve Crawford —, aki közismerten a „pénzhajhászó” atléták egyike, s rajta kívül az új-zér landi Rod Dixon, az amerikai Charlie Foster, Tom Collins és Tom MacLean, ők sem vetik meg a pénzt. A volt Európa-bajnok brit David Jenkins is a viadal résztvevője volt, őt sikerült elsőként szóra bírni: — Ha fény derül a történtekre, s alighanem így lesz, sok atléta pályafutása fejeződik be egycsapásra. Köztük az enyém is .. Botrány a javából David Shaw, a Brit Amatőr Sportszövetség titkára így kommentált: — Evek óta tudjuk, hogy mit művelnek a verseny-rendezők. Az egészben az a legszomorúbb, hogy a manipulációkra éppen brit földön jöttek ró, s nem azokban az országokban, ahol az üzelmek még sokkal nagyobbak. Biztos vagyok abban, hogy a vizsgálat nyomán valóságos botrcnyhullám indul mea, amely az atlétikából más sportágba is átcsap majd. Az Európai Atlétikai Szövetségnek most az a dolga, hogy mindent tisztázzon, s a kontinens atlétikájának minden fekete foltját eltüntesse. Bizonyosnak tűnik, hogy az edinburghi főszereplők közül kevesen ússzák meg szárazon a dolgot. Több versenyző alighanem elbúcsúzik az amatőrök táborától, ami persze nem zárja ki azt, hogy hivatásosként ne folytathatnák. Futhatnak tovább, de iparkodniuk kell, mert az adóbeszedők is „felsorakoztak". A tiszteletdíjak után ugyanis adózni is kell! A HDN totótipp- jeit a következő hétre Nehr József nyugdíjas, a Színház téri totózó törzstagja állította össze. Több mint két évtizede játszik, a kollektív szelvényes játék hive. Legtöbb találata eddig 12-es volt, ami 10 000 forint körüli összeget hozott a konyhára. A 3. HÉT TIPPJEI: 1. Avellino—Juventus. A Juve legfeljebb egy pontot rabolhat. Tipp: 1, x. 2. Fiorentina—Internationale. Tipp: 3. Lanerossi—Atalanta. Tipp: x, 1. 4. Milan—Lazio. A Lazio talán döntetlenre is ..kibekkelheti" a mérkőzést. Tipp: 1, x. 5/ Roma—Ascoli. Tipp: x, 2. 6. Torino—Catanzaro. Tipp: 1, x. 7. Bari—Genoa. Egyenlő erejű csapatok békés döntetlenje. Tipp: x. í. Brescia—Cesena. Tipp: x. 9. Foggia—Monza. Tipp: x. 10. Rimini—Palermo. A Palermo egy pontra jó lehet. Tipp: 1, x. 11. Sampdoria—Pescara. Tipp: 2, x. 12. Sambenedettese—Taranto. Tipp: x, 1. 13. Spal—Ternana. Tipp: x. +1 14. Lecce—Nocerina. Tipp: x. Hétfői □
