Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-06 / 336. szám

I e 1978. december 6., szerda Buncmtűli napló_________________________________________ Jogi tanácsadó A szerkesztőség postájából E Az emlő önvizsgálata Nagy I. az utcán ment, amikor az egyik épületről lehulló vakolat rá­esett és sérülését okozta. Hosz- szabb ideig beteg volt. Kérdése: Kitől kérheti kára megté­rítését? Az épület tulajdonosától! A Polgári Törvénykönyv 352. §-a szerint az épület egyes részei­nek lehullásából vagy az épü­let hiányosságaiból másra há­ramló kárért az épület tulajdo­nosa felelős, kivéve, ha bizonyít­ja, hogy az építkezésre és kar­bantartásra vonatkozó szabályo­kat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás so­rán a károk megelőzése érde­kében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában el­várható. Itt ismertetjük azon előírást is, hogy az épületre kifüggesz­tett tárgyak ' leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. A most ismertetett szabályok azonban nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. I T. I. az iránt érdeklődik, hogy a honvédelmi hozzájárulást ki álla­pítja meg? A jogszabályi előírások sze­rint a fizetési kötelezettség megállapítására, a hozzájárulás kivetésére és előírására a had­köteles lakóhelye szerint il­letékes tanács végrehajtó bi­zottságának pénzügyi szakigaz­gatási szerve jogosult. A hozzájárulás fizetésének kötelezettségét és időtartamát a pénzügyi szerv határozat­tal állapítja meg. E határoza­tot megküldi a hadkötelesnek jogorvoslati lehetőség biztosítá­sával. A határozat egy példá­nyát jogérőre emelkedés után a munkáltatónak is megküldi a pénzügyi szerv a szükséges in­tézkedések megtétele végett. A. K.-né és Z. J. olvasóink kérde­zik, hogy nyugdíjnál tényleg léte­zik még az ötéves megszakítás szabálya? Mit ír elő ezzel kapcso­latban a rendelet? Az 1975. évi II. törvény válto­zatlanul ismeri az ötéves meg­szakítást. Az 56. § ezzel kapcso­latban a következőket tartal­mazza: „akinek a szolgálati ide­jében egy h'u z a m b a n öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét abban az eset­ben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után öt évi szolgálati időt szerzett." „E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjo­gosultsághoz szükséges szolgá­lati időt megszerezte, és ezt követően öt éven be- I ü I a) az öregségi nyugdíjra jo­got adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant és rokkantsá­ga a nyugdíj igényléséig fenn­áll.” Egy kérlelhetetlen közlekedési lámpáról Hallottam olyan véleményt, hogy ez az útkereszteződés már lerágott csont. Azaz: túl sokszor szóba került ahhoz, hogy megint felemlegessük. Én azonban arra a 125 aláírásra haljgatok, amelyet egy, a szer­kesztőségbe érkezett levél után olvastam. Nos, a levélről csak annyit — Péterfalvi. István la­kóbizottsági elnök fogalmazta —, hogy meglehetősen bonyo­lult dolgokat ír le a „villany- rendőrrel'' irányított Rákóczi út—Rózsa Ferenc út—Felsőma­lom utca kereszteződéséről. Tulajdonképpen felesleges megismételnem, hogy mi a ki­fogás, hiszen — ha másért nem, hát a gyakori jelzések alapján — a szakembereknek sem új ez a „csont”. Arról van ugyanis szó, hogy a Rá­kóczi úton átkelő gyalogosok keveslik azt a tíz másodper­cet, amit a lámpákat kérlel­hetetlenül irányító automatika biztosít nekik. Erről magam is meggyőződtem: kapkodhat­tam a lábam, mert a külön­böző irányokból érkező jármű­folyam nem valami barátsá­gos lassúsággal közeledett. Ha engem kérnének fel, hogy programozzam felül az automatát, kétségtelenül meg­buknék. így hát a laikus ol­daláról fogalmazva kérdezem: van-e mód arra, hogy leg­alább 15—20 másodpercre meghosszabbítsák a gyalogo­sok átkelésére biztosított időt? Igaz, kevés az olyan járókelő, aki nem tud futni, de minden bizonnyal kevés az olyan jár­művezető is, aki ne tudna ennyi ideig várni. M. A. Gyalogos- átkelőr vízzel A 6 A úton, a Csend utcá­val szemben levő zebrán eső alkalmával akkora víz áll, hogy a gyalogos nem tudja a zeb­rát használni. A víz megáll a 34-es ház előtti részen. A víz­nyelők jobbra és balra távol vannak. A szintjük magasabb mint kellene, így folyik aztán jobbról és balról is a szóban forgó zebrára a víz. Az arra haladó autók pedig a gyalo­gosokra loccsantják a piszkos vizet. Kikerülni nem lehet ezt a nem kért zuhanyt, mert a víz a házfalig csap. Kérjük minél előbb használhatóvá ten­ni a gyalogátkelőt. Szűkíts Józsefné és hat aláírás A Belvárosi Általános Iskola 7. osztályos tanulói a sétatéren — egy rajfoglalkozás alkalmával — összegyűjtötték a faleveleket, felsöpörték az utakat Növényvédelem A fólia alatti és üvegházi kultúrákban levéltetvek, üveg­házi molytetű ellen Unifosz-G aerosol használata javasolt. Unifosz-G szerből 100 lég­köbméterenként 5 gramm szük­séges. Munkaegészségügyi várako­zási idő 3 nap, vagy alapos szellőztetés esetén 1 nap. A munkaegészségügyi vára­kozási idő az e napokban megadott időtartam, melynek eltelte után a kezelt területen védőfelszerelés nélkül munka végezhető. Az élelmezésegészségügyi várakozási idő az Unifosz-G esetén 7 nap. Az élelmezésegészségügyi idő az az időtartam napokban, melynek az utolsó növényvé­delmi kezelés és a szedés, il­letve betakarítás között kell el­telni. A téli időszakban a perme­tező- és porozógépek javítá­sát, zsírzását, olajozását vé­gezzük el. A gépeket javítás előtt többszöri meleg vizes, trisós oldattal mossuk át. A szükséges alkatrészeket minél előbb szerezzük be. A folyékony növényvédősze­reket, lombtrágya-oldatokat a tél folyamán fagymentes he­lyen tároljuk. A folyékony sze­reknél a fagypont alatt gyak­ran olyan fizikai, kémiai fo­lyamatok mennek végbe, me­lyek a szerhatást csökkentik, illetve a felhasználást lehe­tetlenné teszik. Dr. Frank József Szennyezik az utat Az építőipari vállalat dr. Ve­ress Endre úti telepe szennyezi a levegőt porral és korommal, nemcsak a lakóházak, hanem egy fontos egészségügyi intéz­ményünk környékét is. Arról van ugyanis szó, hogy a telepről kigördülő gépko­csik olyan sebességgel fordul­nak a főútra, hogy rakomá­nyuk egy része az úttestre szó­ródik. Az arra haladó jármű­vek ebből porfelhőt csinálnak, tetézve a már úgy is szennye­zett levegőt. Mellesleg az út­testen levő kavicsos hulladék balesetet is okozhat, főleg a motorosoknál. Jó volna ezt az állapotot megszüntetni. Lipóczki József Biztosítsák egész nap! A komlói autóbusz- és MÁV- állomáson egyetlen melegedő hely van, a vasúti váróterem. Sajnos, ezt a melegedő helyet csak akkor használhatja a kö­zönség, amikor a vonatindulás előtt fél órával kinyitják. Kérjük a MÁV vezetőit, hogy hideg időben biztosítsák egész nap a vasúti váróterem haszná­latát melegedés, várakozás cél­jából. Dr. Berényi István A nőknél a méhrák után a leggyakrabban előforduló rák­betegség az emlőrák. Szeren­csére az emlő a vizsgáló eljá­rások számára könnyen hozzá­férhető. Minthogy ma még csak akkor tudjuk meggyógyítani a rákos beteget, ha betegsége kezdeti állapotban van, nagyon -lényeges, hogy a beteg kellő időben kerüljön orvoshoz. Azon­ban a tüdőszűrő vizsgálattól el­térően az emlők szűrővizsgálata nem kötelező. Éppen ezért kell hangsúlyoznunk az emlők ön­vizsgálatának fontosságát. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy csak az a beteg fordul emlődaganat miatt orvoshoz, aki magának tapintotta és így fedezte föl da­ganatát. Az emlők önvizsgálatát min­den nő rendszeresen elvégezhe­ti. Legegyszerűbb, ha fürdés, mosakodás közben végzik tükör előtt. Az önvizsgálat a megte­kintéssel kezdődjék. A nő a tü­körrel szemben álljon lelóga­tott karral. Figyelje meg ösz- szehasonlííva, hogy van-e elté­rés emlőinek nagyságában, szí­nében, van-e szimmetriabeli külpnbség a jobb és a bal em­lő között. Mivel az emlők nor- 'málisan sem helyezkednek el telje.sen azonos magasságban, nem feltétlenül kóros, ha az egyik emlő kissé magasabban van. Lényeges elváltozás lehet a behúzódós akár az emlőbim­bón, akár az emlő egyéb ré­szén. Kóros eltérés lehet az em­lő elhúzottsága az egyik oldal felé, esetleg a bővebb érrajzo­lat az emlő bőrén. Ezt követő­en a károkat magastartásba kell felemelni és így kell meg­tekinteni az emlőket. Az előbb említett és eddig esetleg rejtve maradt elváltozások így kiderül­hetnek. A tapintást az emlőbimbó és a bimbóudvar megtapintásával kezdjük, majd az említett kvad­ránsokat tapintjuk át. Szorosan egymás mellett fekvő, kinyújtott ujjakkal, lapos kéztartással ta­pintsunk úgy, hogy a tapintást az ujjak körömpercének tenyéri felszíne végezze. A tapintás so­rán simító és finom körkörös mozdulatokat végezzünk a ke­zünkkel. A bimbó vizsgálatánál kicsit nyomjuk meg a bimbó környezetét és magát a bimbót is és figyeljük, hogy nem ürül-e váladék a bimbóból. Ezután az emlőhöz hasonlóan meg kell tapintani a hónaljjáratokat, va­lamint a kulcscsont feletti és alatti árkokat is. Ha az önvizsgálat során bár­milyen gyanús ,elváltozást lá- tunk._ tapintunk, csomót vagy göböt észlelünk, vagy váladék, vér ürülését tapasztaljuk, minél előbb sebész szakorvoshoz kell fordulni, aki a továbbiakról dönteni fog. A Pécs városi Egészségügyi Osztály egészségnevelési csoportja Sötétben a Jankovich-telepen Világítás nélkül az Edison utca és környéke Egy bejelentés Amíg az ember botorkál a sötétben, eltöprenghet azon, vajon miféle gunyoros elme választotta az utca névadó­jául éppen Edisont? Mert az izzólámpa feltalálójáról elne­vezett utcában és szomszéd­ságában alig van, vagy egy­általán nincs közvilágítás. Az Edison utca neonlámpái egyik nap égnek, másik nap nem — mesélik a Jankovich-tele- piek. Amikor náluk jártam, éppen az utóbbi volt soron. Az Edison utcából nyíló Gomba utcába mindössze a hőerőmű széntárolójának lám­pái szórnak némi fényt, ha esténként is dolgoznak. Ha nem, teljes sötétségbe borul. — Legalább 13 éve tart ez az állapot, én ugyanis akkor költöztem ide - mondja Ma- sir Sándor vájár, a MÉV lll-as üzemének dolgozója. Felesége telefonbejelenté­se alapján néztünk körül Jan­kovich-telepen. Masir Sándor- né takarítónő a BARANYA- KER Karbantartó üzemében, mindig délutános. — Elsősorban a kislányomat féltem — mondja. — Harmadi. kos a Gyárvárosi Általános Is­kolában, s ő is állandó dél­utános. Itt száll le az Edison utcában a 32-esről, s egy nyolc éves gyerek nem tehet mindennap nagy kerülőt, az Ipari út felé, csak azért, mert kizárólag arra van közvilágí­tás. — Húszan-harmincan járunk haza esténként, de nem együtt jövünk, hanem ki-ki ahogy vé­gez — meséli a kislány. — Mindig nagyon félünk. Én kü­lönösen attól, hogy a MÉH­telep mellett a lépcsőn vagy a bozótban elbújhat valaki. Már annyiszor megijesztettek! Hogy kik? Gabi nem tudja. A rossz viccekkel szórakozó felnőtteknek nincs se nevük, se arcuk. A sötétség sok min. denre felbátorít. — Mi asszonyok is félünk — folytatja Masirné. - A sar­kon van a Béke étterem és eszpresszó. Akik onnan itta­san kijönnek, molesztálják a nőket. Volt egy olyan eset, hogy a nagyobbik lányom be­jött délután a munkahelyem­re, megvárt, amíg végeztem, de nem mertünk kijönni, mert az ablakon beleselkedő, han. dabandázó részegek megfe­nyegettek bennünket. Végül rendőrt hívtunk. Csikorogva fékez egy teher­autó. Vezetője kiszólj és ká­romkodva vonszol valamit az úttest közepéről a szélére. Kö­zelebb megyünk — a „valami” egy eszméletlenül részeg asz- szony ... Az órámra nézek, öt óra. A délutános gyerekek négy és hat óra között érnek haza. — Megszokott dolog ez — legyint egy fiatalasszony. Ko­vács Péterné, aki kisbabával a karján igyekszik haza a Ba­samalom dűlőbe. — Lányko­romban édesanyám minden­nap megvárt a buszmegálló­nál, mert féltett. Mi, dűfciek másfelé nem is mehetünk ha­za, csak a Gomba utcán. Ter­mészetesen nem minden szü­lőnek olyan a munkaidő-be­osztása, hogy naponta a gye. reke elé mehessen. Mindehhez még hozzátehet­jük, hogy a telep belső ut­cáiban sem sokkal jobb a helyzet, például a Rigó és a Fürj utcában jó, ha minden harmadik lámpa ég, azokban is gyengécske izzó van. S ide kívánkozik még egy „apróság”. A Gomba utcai járda a Rigó utcánál minden átmenet nélkül véget ér, és egy körülbelül egy méter mély, kibetonozott vízlevezetőbe tor­kollik. A helybeliek már elke­rülik a „süllyesztőt”, de az először arra járó menthetet­lenül belezuhan. Hiszen a sö­tétség beállta után lépésnyire sem látni előre. — Teljes volt a panoráma? — kérdezi búcsúzóul tréfásan Masir Sándor. — Látja, ne­künk ilyen különleges pano­rámánk van, ami sötétben bontakozik ki igazán .. . Remélhetőleg városunk ha. marosan „szegényebb" lesz ezzel a nevezetességgel. Tófalvi Éva Háztól házig Egy olvasónk az iránt érdek­lődött levelében, vajon miért szűnt meg a háztól házig szállí­tás. Egy budapesti áruházban ugyanis, amikor közölte, hogy a vásárolt cikket ilyen módon sze­retné Pécsre szállíttatni, azt a tá­jékoztatást kapta, hogy ez a szolgáltatás megszűnt. Utánanéztünk, s kiderült, a háztól házig szállítás egyálta­lán nem szűnt meg. Továbbra is igénybe vehető, mégpedig két módon. Ha a szállítást a vasút igénybevételével akarja valaki lebonyolítani, úgy az állomáson kell ezt bejelentenie. Hogy a szállítandó áru — mondjuk a bútor — eljusson az induló ál­lomásra, s megérkezés után o szállíttató lakására, ezt már a vasút köteles intézni, akkor, ho az állomás Volán-körzetbe tar­tozik. Ha Volán-körzeten kívül esik, akkor a vasút szolgáltatá­sát igénybe vevőnek kell gon­doskodnia a bútor állomásra kerüléséről illetve onnan az el­szállításáról. Aki pedig lakástól lakásig, vagy éppen áruháztól lakásig végig a Volán Vállalatra bízza a szállítást, annak a Volán kör­zeti irodájánál kell ezt bejelen­tenie. Létezik természetesen me­gyén belüli és megyén kívüli szállítás is. Ha megyén kívüli szállításról van szó, tehát pél­dául Budapestről Pécsre, úgy ezt nem az áruházon keresztül, kell elintézni, hanem a bútor meg­vásárlása után a számlát a vá­sárló bsrrrütatja a körzeti iro­dában, s így rendeli meg a ház­tól házig szállítást. A szolgáltatás tehát nem szűnt meg. bárki igénybe vehe­ti, csak előfordulhat, hogy nincs mindenki tisztában az elintézés módjával, s előfordulhat az is, hogy az áruházakban nem ad­ják meg ilyen esetekben a kel­lő felvilágosítást. d. cs. „Botladozó tömbfel új ítás(< A Hétfői Dunántúli Napló november 13-i számának fenti című cikkébe sajnálatos téve­dés került, amikor a SaIlai ut­ca, Jókai tér és Geisler E. u. közötti, a közelmúltig palánk­kal elzárt szakaszáról az je­lent meg, hogy .... az ut­cácskában ismét lehet jármű­vel közlekedni". Amint az a cikkhez tartozó fotón is látható, ezen az út­szakaszon az érvényes forgalmi rendnek megfelelően „mindkét irányból behajtani tilos” jelző­tábla van elhelyezve, ami a járművek forgalmát megtiltja (a KRESZ előírásainak keretei között). A tilalom a gyalogos- forgalom biztonsága érdeké­ben vált szükségessé, tekintet­tel arra, hogy a keskeny köz­terület nem teszi lehetővé, > hogy kellő szélességű járda esetén a járművek számára még megfelelő úttest marad­jon. Felhívjuk tehát a járművek vezetőit, hogy a közúti jelzé­sek szerint közlekedjenek, o jelzett útszakaszt még célfor­galom számára se vegyék igénybe! Lovas Attila, a városi tanács vb ép. osztály" közlekedési csoportvezetője A határidőt módosítani kell A Dunántúli Naplóban augusztus 17-én megjelent „Utcáról utcára" cikkel kap­csolatban irt levélben közölt határidőt sajnos módosítanom kell. A Tüzér utcai felvonulási telepre ugyanis új betonkeve­rő-gépet óhajtunk felállítania már igen használt és korsze­rűtlen keverőgép helyett. Az új gépet azonban így a Tüzér utcai felüljáró alapjait és pil­léreit és a kapcsolódó egyéb melléképítményeket kénytele­nek vagyunk a régi keverővei építeni. Az új keverőtelep sze­relése és berendezése folya­matban van, a régi telep tel­jes felszámolására azonban már csak jövő év január vé­gére kerül sor. Boros Ervin, a Hídépítő Vállalat tér. főmérnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom