Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-06 / 336. szám

1978. december 6.. szerda Dunántúli napló 3 ■naponta Húszezer vásárló ■Cet ewes a Konzum Eredmények, tervek Készülődés karácsonyra n háború maradványai veszélyt jelentenek A Konzumban mindig sok a vásárló. Ez a nagy forgalom nem csupán látszat, de szám­adatok is mutatják, hogy az áruház megnyitása óta jelen­tős eredményeket ért el. November 5-én múlt két éve, hogy Pécsett, a Kossuth téren megnyílt a Konzum Szövetke­zeti Áruház, melynek működé­se két szempontból is nagyon eredményesnek mondható: egy­részt, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet nagyüzemi mó­don képes ellátni, másrészt jelentős forgalmat tudott ez idő alatt lebonyolítani. Napon­ta átlag 20 ezer vásárló fordul meg itt, s ezt a számadatot kövesse egy másik, sokkal in­kább kézzelfogható: a két év alatt a Konzum forgalma egy- mflIiárd-harmincegymiIllő forint volt. Ebben az évben a várt­nál nagyobb forgalomra szá­mítanak, hiszen idén már no­vember 17-ével elérték a ta­valyinak megfelelőt, s most év végéig várhatóan 22 százalék­kal növekszik forgalmuk qz előző évhez képest. Két év alatt a vásárlók kü­lönböző változásokra is fölfi­gyelhettek. Az áruház vezetői­nek és dolgozóinak figyelmét a gyakorlati tapasztalatok sok dologra fölhívták, s így több esetben bizonyos átszervezé­sekre került sor. így például bővítették a konfekcióosztályt, s a vásárlók nagy száma miatt és kényelmének fokozásáért igyekeznek mindinkább a tel­jes önkiszolgálásra áttérni. En­nek jelei már láthatók: pél­dául néhány hónapja már a divatáru- és fehérnemű-osztály is ilyen rendszerű, s a jövő­ben tervezik a kötöttáru osz­tály önkiszolgálóvá alakítását is. Alig több mint egy hete bevezették az „áruházi KRESZ”-t: a Kossuth téri ol­dalon elkülönítették a be- és kijáratot és ezzel megszűnt a korábbi célszerűtlen megoldás. Az áruház pillanatnyilag leg­fontosabb feladata a karácso­nyi felkészülés. A jelenlegi készlet és a lekötött árumeny- nyiség várhatóan minden igényt kielégít majd. Az áru­házba ebben az időszakban naponta 10 vagon áru érke­zik. A karácsonyi kínálatból érdemes külön megemlíteni a jugoszláv kötött bébiruhákat, az ugyancsak jugoszláv import Trabant-, Wartburg-, Skoda- és Lada-üléShuzatokat. ötletes megoldással az alag­sorban, a volt bútorosztály he­lyén alig több mint egy héttel ezelőtt vásárlási lehetőséggel játékkiállítást rendeztek be, így most egyszerre két helyen oszlik meg a játékosztály for­galma. A játékkínálat széles skálájú; itt most csak néhá­nyat említünk meg, amelyek bizonyára nagy érdeklődésre tartanak számot: a görkorcso­lya, a hagyományos, kétsze­mélyes faródli, az NDK mini bob. A kormányozható szán­talp még nem érkezett meg, de ezt is várják. A Konzum- ban is ott sétál a Télapó, ka­rácsonyig minden délután ket­tőtől hatig. Az ABC-részleg specialitása a saját hidegkonyha, itt is fo­kozott termeléssel igyekeznek kielégíteni a karácsonyi és szil­veszteri igényeket. S miután tavaly kevésnek bizonyult a mustár és a torma, idén olyan mennyiséggel készültek fel szil­veszterre, hogy még az utolsó órában is kapható lesz mind­kettő a virslivel együtt. A karácsonyi-szilveszteri ké­szülődés mellett gondolnak a jövő év árualapjainak biztosí­tására is. Folynak a külföldi tárgyalások, s az már biztosra vehétő, hogy 1979-ben öt nem­zeti hét lesz a Konzumban: NDK, román, lengyel, cseh és először bolgár hetet is rendez­nek. Tűz­szerészek Szakértelem, nyugodtság, biztos kéz, gyors helyzet- felismerés A robbanóanyag száz év múltán is veszélyes 1. Budapesten van az ország egyetlen tűzszerész alakulata. Ide érkeznek a bejelentések, itt döntik el, hová kell azonnal vagy 72 órán, esetleg egy hónapon belül megérkezniük. Mindenho­vá eljutnak, mert tudják, amíg nem fejezik be a munkát, féle­lem bénítja az embereket, áll­nak a kotró- és markológépek. Nánási Zoltán őrnagy több mint két évtizede tűzszerész: — Két járőrünk minden héten elindul mentesítő kőrútjára az országba. Fontossági sorrend szerint, tavaly két és fél ezer hí­vásra mentek ki és 25 000 rob­banótestet semmisítettek meg. Idén is 2400 riasztás és hívás érkezett hozzánk. A legnagyobb beruházásoknál állandó ügyele. tét tartó négy telepített jár­őrünk az elmúlt évben 183 hek­tár területről 9500 robbanótes­tet távolított el. Seszták Béla főhadnagy sor- állományú katonaként került az alakulathoz 1951-ben, most ő a tűzszerészek közvetlen főnöke és elismert szaktekintély, [róasz. talfiókjából halomnyi gyújtószer­kezetet tesz elém. — Ez óraműves — mondja. - Ez tehetetlenségi csapódó, ez lőporkorongos, ez mágneses bombagyújtó. Három fő típusuk van: az időzített, a pillanatcsa­pódó és a késleltetett. Ez utób­bi a legveszélyesebb, főleg a bombáknál alkalmazták több. nyire hosszú késleltetésű és ál­talában kiszerelés ellen biztosí­tott változatban. A gyújtószerke­zet a lelke minden robbanótest­nek, ezek hatástalanításával ke. zesbóránnyá szelídül a legfélel­metesebb lövedék, bomba, grá­nát, akna is. — Mindig sikerült ezeket ha­tástalanítani? — 1964 óta igen. Addig több tűzszerészünk halt meg munka közben, mint ahányon jelenleg vagyunk. Szigorúak a biztonsági előírásaink, mégis nagy a rizikó. A helyszínen dől el minden . . . — Nem léinek szerelés köz­ben? — Útközben feszült a hangú, lat, a helyszínen felmérni, mér­legelni, cselekedni kell. Hogy közben félünk-e? Szerencsére nincs rá időnk. — Mi jellemzi a jó tűzszerészt? — Minden ember más és más, mint ahogy a robbanótestek is különbözőek. Nálunk sokat szá­mít az alapos szakértelem, a rendszeres önképzés, a józan élet, a nyugodt alaptermészet, a biztos kéz, a gyors helyzetfelis­merés. Tudnunk kell, mikor mit lehet és kell tennünk, hogy a helyszínen kell-e felrobbanta­nunk a talált testet, vagy az szállítható-e. Nálunk az se szé­gyen, ha a többezer létező típus közül ránézésre nem tudjuk gzonnal meghatározni, milyen­nel is van dolgunk. Múlt héten is olyan aknát hoztunk be, ami. lyennel még nem találkoztunk. Emlékezetes'eseteit úgy me­séli, mintha csak egy ajtózár fels • eléséről szólnának. — Két éve a Velencei-tavon kotrógép szívott be egy 105 mil­liméteres tüzérségi lövedéket, a több milliót érő gép került ve­szélybe. Sürgős segítséget kér­tek. Járőreink az országot jár­ták, az ügyeletes is mentesíté­sen volt, így nekem kellett in­dulnom. Hegesztőpisztollyal vág­tam körbe a tárcsát, közben lo. csoltam a lövedéket, nehogy be­következzen a robbanás. Sike­rűit. Nemrég a csepeli ÁFOR- telepen közel 100 kilós bomba került elő. A helyszínre érkező tűzszerész véleménye: robbanta­ni kell. Jó, mondtam magam­ban, megteszünk minden óvin­tézkedést, de ha mégis talála­tot kapnak a tartályok, csőkí­gyók? Meg kell kísérelni a gyúj. tószerkezet kiszerelését. Nem mondom, meleg perceket éltem ót, de sikerült. 3. Szakkönyvek, jól felszerelt ok. tatóterem és mintakert segíti a sorállományúakat a tanulásban, hogy sikeres vizsgák után segéd­tűzszerészek lehessenek. Alap­ismeretek: a bombák általában orr- vagy fenék-, míg a német gyártmányúak oldalgyújtósak, a tüzérségi lövedékek lelke az orr. ban vagy a fenékben található. Az amerikai bombák hengeres, az angolok általában cseppala- kúak. A mintakert legnagyobb darabja az óriás villanybojlerre emlékeztető 1,8 tonnás amerikai repeszbomba, amelyet Szőny- ben hatástalanítottak. önálló munkát végző tűzsze­rész csak hivatásos katona le­het, 3—4 év is eltelik, mire iga­zán belejönnek. A hatástalaní­táson kívül ismerniök kell az épület- és jégrobbantás forté­lyait is. 4. A gyűjtőhelyen egy fészerben gyalogsági és tüzérségi lövedé­kek, gránátok, aknák, bombák. Több tucat még az I. világhá­borúból. A különböző formájú rozsdás testek utolsó útjuk előtt állnak: rövidesen a robbantó­helyre kerülnek. Érkezik a Pest környéki tűzsze­rész járőr teherautója. A platón ládában vastag homokágyon Böcz László őrmester mai gyűj­teménye: Palotaszigetről repesz- gránótok, aknavetőgránátok és kézigránát, Dunakeszi temetőjé. bői harckocsiakna, ■ Gödöllőről légvédelmi repeszgránátok. Egy autókerék fém-dísztórcsója is le­kerül, amit aknaként jelentettek be. — Inkább ott jöjjünk rá, hogy vaklárma volt. mintsem valóban akna és elkezdjék babrálni — mondja az őrmester. Köpödi István honvéd, segéd­tűzszerész az óvatosan leadott robbanótesteket egyenként be­hordja a többi közé a fészerbe. Szorongásomat feloldja maga­biztos, félelem nélküli viselke­désük. Seszták Béla rámutat a rozs­dás testekre: — Hányán fizettek rá, mert azt hitték, hogy a talált rozsda­ette robbanó testek már hatás­talanok! Mi tudjuk, hogy amíg a köpenyt teljesen szét nem eszi a rozsda, addig megvédi a rob. banóanyagot, addig a gyújtó­szerkezet is működőképes még száz év után is. Aki ilyet talál, jobb ha a józan eszére és ránk hallgat, ne nyúljon hozzá, je­lentse azonnal a tanácson, rendőrségen, vagy nekünk. A többit bízzák ránk . .. Murányi László ^rtatlánü|,| törvényesen A dolgozó műszakja alatt autóját mosta a telepen, majd alkatrészeket fusizott, amit észrevették és fegyelmi bünte­tés lett belőle. Az üzletkötő­nek felmondtak, mert ő nem mondott fel. A tisztviselőnő talpára is útilaput kötöttek, mivel munkaidőn kívül nem volt hajlandó a koszorút vin­ni egy ünnepségre, amikor erre nem is őt jelölték ki. Ahány ügy, annyiféle. Va­lamennyi munkaügyi vita. Közös bennük, hogy mind­egyik megjárta már a válla­lati döntőbizottságot, onnan került jogorvoslatra a mun­kaügyi bírósághoz, ahol jog­erős határozattal egyszer s mindenkorra lezárták. Sok ilyen és ezekhez hasonló per folyik a Pécsi Munkaügyi Bí­róságon. „Házon belüli’ igazságszolgáltatás Évente nyolcszáz ügy a Pécsi Munkaügyi Bíróságon- Évente mintegy 800 ügy kerül hozzánk — mondja dr. Gyenge András, a Munkaügyi Bíróság elnöke. - Olyanok, amelyekben a vállalati dön­tőbizottságok egyszer már döntöttek, de a dolgozó vagy munkáltatója nem nyu­godott bele a határozatba. A nyolcszázból mintegy 350 bal­eseti kártérítéssel, foglalkozá­si betegséggel kapcsolatos, azonban szép számmal érkez­nek a munkavállalók anyagi felelősségét, munkaköri beso­rolását érintő, valamint a fe­gyelmi büntetések, a munka- viszonyt megszüntető határo­zatok elleni kereseti kérelmek is. Annyi az ügy, hogy ha­vonta 16—17 tárgyalási napot kell tartanunk, amelyek mind­egyikén átlagban 6-7 eset kerül terítékre. Itt nincs meg­állás. Hiába fejezünk be csaknem 70 peres ügyet min­den hónapban, legalább ugyanannyi érkezik. A megyében működő 320 döntőbizottságnak a vállala­tok és a szakszervezet által kijelölt, illetőleg választott tisztségviselői és tagjai éven­te 3000—3500 ügyet tárgyal­nak. Az esetek döntő több­ségében a dolgozó próbálja igazát jogi úton bizonyítani, a sérelmes, vagy általa an­nak tartott vállalati intézke­dés ellen pert indítani. Van-e tekintélyük a döntő­bizottságoknak, a „házon be­lüli" igazságszolgáltatásnak? Most már- van. Régebben gyakran lehetett hallani, hogy határozataikkal nemigen áll­nak a dolgozó mellé, hanem a gazdasági vezetők „meg­torlásától” tartva a munkál­tatók intézkedését hagyják jóvá a panaszosok kárára. Ez a nézet már a múlté. A ta­pasztalatok igazolják, hogy a döntőbizottságok nem csekély felelősségükkel, önállóságuk­kal jól élnek, még akkor is, ha alapvető feladatukkal, a tényállás tisztázásával a több­nyire laikus testületek nem mindig tudnak kellőképpen megbirkózni. A munkaügyi döntőbizott­ságokat annak idején azért hozták létre, hogy a munka­ügyi vitákat lehetőség szerint „házon belül” rendezzék. Tör­vényesen, igazságosan, pár­tatlanul. Ha úgy ítélik meg, akkor a vállalót, ha másként — a dolgozó javára. Az igaz­ságos, törvényes, pártatlan igazságszolgáltatáshoz viszont a döntőbizottságok munkájá­nak jobb vállalati megbecsü­lésére, az azoknak segítsé­get nyújtó megyei munkajogi bizottságok hathatós támo­gatására, a hatályos jogsza­bályokkal való ellátásra és a tagok jogi felkészültségének fokozására van szükség. Csak ezek segítségével le­het a munkaügyi bíróságok­hoz került ügyek számát csökkenteni. A vitás kérdések „házon belüli" elintézése mindkét fél érdeke. A válla­laté is, de főként a dolgozóé, aki nem pereskedni, bíróság­hoz futkosni akar, csak ügyé­ben igazságos, a törvények szellemében hozott döntést remél. H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom