Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-06 / 336. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncrolö XXXV. évfolyam, 336. szám 1978. december 6., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja • • Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 6-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Moszkvában befejeződtek a szovjet-afgán tárgyalások Barátsági, jószomszédsági és együtt- működési szerződést írtak alá A gazdasági együttműködésre kormányközi bizottság alakul 1978-ban a Zsolnay Porcelángyárban 125 fajta szigetelőből több mint 360 ezret gyártottak. n termelékenység még sántikál Kiemelkedően magas termelés Baranya néhány üzemében Kimagaslóan jól szemezett programot hajtottak végre Béta-bányán ■ Elmarad saját terveitől az EIVRT Elektronikai Gyára, a Bőrgyár, Mit kíván a fogyasztó? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisváros, annak szé­lén egy lakótelep, s ezen a la­kótelepen egy elektromos szak­üzlet. Ebben a boltban sok min­den kapható volt, még a gyak­ran hiánycikknek számító bojler is. Telt-múlt az idő, s a bolt­vezetőnek egyszer csak feltűnt, hogy hónapok óta ugyanazok a padiókefélögépek és vízmelegí­tők porosodnak a raktárban. Miért nem kell ez senkinek? — töprengett napokig, amíg csak eszébe nem jutottak a vállalati központ piackutatói. Voltak azok hárman is, gyor­san felosztották egymás között a házakat, s sorban becsönget­tek minden lakásba, megkér­dezni a lakókat, mit is szeret­nének vásárolni az üzletben. Rögtön megértették, hogy kár is próbálkozni a padlókefélővei és a bojlerek árusításával, és nem is rendeltek azóta ezekből egy darabot se! A mesének vége, a piackuta­tásnak ez azonban csak a kez­dete. Hiszen a mesében szerep­lő, de a valóságban is létező üzletnek nem elég azzal tisztá­ban lennie, hogy mit felesleges árusítania, hanem azt is tudnia kell, hogy miből és mennyit ér­demes a raktáron tartania. Visz- szaesett például egy lakótelepi áruházban a műszaki cikkek for­galma, a lakóknál végzett fel­mérésekből kitűnt, hogy a ké­szülékek nagy része elöregedett, így ha korszerű cikkek lesznek kaphatók az üzletben, a vásár­lók hamarosan újra fogják ki­cserélni az elavult berendezése­ket. A forgalom-visszaesés tehát átmeneti, a választék módosítá­sával erőteljesen élénkíteni le­het. Az eddigi példákban a keres­kedelem piackutatásáról esett szó, s sokan úgy is gondolják, hogy ez elsősorban a kereske­delem feladata. Holott ez nem igy van. A boltok profiljának, a kialakított választéknak, az új üzletek telepítési helyének meg­választásához valóban a keres­kedelmi vállalatok piackutatása szükséges, az egyes konkrét áru. cikkekkel azonban elsősorban a termelőknek kell foglalkozniuk. A kereskedelem egyrészt nem is képes a milliónyi tennék helyze­tének vizsgálatára, másrészt ha képes is lenne rá, mire infor­mációi alapján az ipar legyárt­ja a szükséges árucikkeket, túl­ságosan hosszú idő telik el, s igy akadozó, állandó késésben lesz a kínálata, természetesen. Az ipar és a kereskedelem együttműködése a piackutatás­ban is kívánatos. Jó példa erre a Fabulon-cég és a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Válla­lat együttműködése, az új Fa- bulon babaápoló sorozatot a kereskedelmi vállalat Hygienia áruházának törzsvásárlói között kiosztották, s a vásárlók véle­ményét a termék végső kialakí­tásakor (pl. csomagolás nagy­sága) fel is használják. A pozitív példák azonban ma még ritkaságnak számítanak. A vállalatok — és ez egyaránt vo­natkozik a termelőkre és az ér­tékesítőkre — általában még nem kényszerültek rá a vásár­lók igényéhez való rugalmas al­kalmazkodásra. Ahhoz, hogy a vállalatok va­lóban rákényszerüljenek a vá­sárlók igényeihez való alkalmaz­kodásra, a szabályozórendszer továbbfejlesztése, a vállalati ön­állóság megszilárdítása is szük­séges. Mint a tárgyalásokról ked­den Moszkvában közzétett rö­vid közlemény rámutat, a felek véleménycserét folytattak a szovjet-afgán kapcsolatok kér­déseiről, kijelölték a Szovjet­unió és az Afganisztáni De­mokratikus Köztársasáq közötti jószomszédi együttműködés to­vábbi bővítésének és elmélyí­tésének fő irányait és konkrét Kedden elutazott Budapest­ről Mengisztu Hailé Mariam alezredes, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke, állam- és kormányfő, aki Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek meghívására hivatalos ba­ráti látogatást tett hazánkban. Az etióp állam- és kormányfő­vel együtt elutazott a kíséreté­ben levő Berhanu Bajeh alez­redes, az ideiglenes katonai kormányzó tanács állandó bi­zottságának tagja, Gesszesz Volde Kidan hadnagy, az ideiglenes katonai kormányzó tanács állandó bizottságának intézkedésekben állapodtak meg. A nemzetközi problémák megvitatásakor mindkét fél egybehangzóan az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a vitás tagja, Jehualaset Germa kor- vettkapitány, az ideiglenes ka­tonai kormányzó tanács tagja, Mengisztu Gemecsu főhad­nagy, az ideiglenes katonai kormányzó tanács tagja, dr. Asagere Jigletu kereskedelmi és idégenforgaimi miniszter, Tefera Volde Szemajet pénz­ügyminiszter, dr. Feleke Gedle Giorgisz ezredes, külügyminisz­ter, Ato Teszfaje Dinka ipar­ügyi miniszter, Getacsev Kib- ret, a minisztertanács politikai tanácsadója és Teszfaje Volde Szelasszié ezredes. (Folytatás az 5. oldalon) kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, Ázsia és a világ népei közötti együttmű­ködés és barátság fejlesztéséért szállt síkra. A tárgyalásokról részletes közös közleményt tesznek közzé. A tárgyalásokat szívélyes elvtársi légkör jellemezte. Ked­den délben a Kremlben ünne­pélyes keretek között írták alá a Szovjetunió és az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződését. A szerződést szovjet részről Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, afganisztáni részről Nur Mohammed Taraki, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke, állam- és kormányfő írta alá. Aláírták azt a megállapo­dást is, amelynek értelmében a Szovjetunió és Afganisztán a gazdasági együttműködés terü­letén állandó kormányközi bi­zottságot hoz létre. Az aláírásnál a két küldött­ség tagjain kívül jelen voltak az SZKP KB PB tagjai, póttag­jai, a Központi Bizottság titká­rai, a Minisztertanács vezetői, valamint más szovjet és afga­nisztáni személyiségek is. a Pécsi Vasasipari Még élénken él emlékeze­tünkben az 1978-as esztendőt köszöntő pezsgő íze, s lám né­hány hét múlva ismét naptárt kell cserélnünk. Az idő múlását Baranya gazdasági szervezetei bizonyára méq jobban érzéke­lik, több helyen az idei év még hátralévő napjain remélik 1978- as feladataik megoldását, ösz- szeállítósunkban 15 baranyai (főként pécsi) ipari szervezet és három szövetkezet várható idei eredményeiről adunk tá­jékoztatást. A termelés növekedési üte­me 1978-ban magas volt, éves szinten a 12—13 százalékot is eléri. Legmagasabb a gépipar­ban és élelmiszeriparban, ahol 20 százalék körüli. Az iparban tehát az 1978-as esztendőre a dinamikus növekedés volt a jellemző, hozzá kell azonban tennünk, hogy ez részben az új termelőkapacitások belépé­sének, az alkalmazott többlet­létszámnak köszönhető. A ter­melékenység a termelésnél lé­nyegesen kisebb ütemben nőtt. A termelés, a termelékenység, az értékesítés és a gazdálkodás mutatóinak értékeléséből kitű­nik, hogy a termékszerkezet korszerűsítése és a gazdasági hatékonyság emelkedése mesz- sze a termelés növekedési üte­me mögött kullog. Az ipari szervezetek nyeresé­ge általában a tervezett szint közelében van, a bérszínvonal is hasonlóan alakul, a Pécsi Bőrgyár azonban sajnos csak­nem egyharmadával elmarad tervezett nyereségétől. A dinamikus átlagos terme­lésnövekedés nagy szélsősége­ket takar. Az EIVRT Elektronikai Gyára, a Bőrgyár, a Vasasipari Szövetkezet, az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat például a Szövetkezet maga számára kitűzött termelé­si Szintet nem éri el, az ÉPGÉP pécsi gyára, a Kesztyűgyár, a Pannónia Sörgyár, a Pécsi Do­hánygyár, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet, a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek dunaújvárosi gyá­rának komlói üzeme túlteljesí­tették terveiket. Az utóbbi pél­dául a késésben lévő, kapaci­tásnövelő beruházás ellenére, 80 000 négyzetméter tervezett panel helyett november végéig már 125 000 négyzetmétert gyártott, a Carbon pedig 580 millió forintos tervezett terme­lési érték helyett várhatóan mintegy 600 milliót ér el. Az 1978-as esztendő jó né­hány gazdasági szervezet életé­ben vízválasztónak számít (az 1979-es év méginkább az lesz), a Mecseki Szénbányák komlói Béta-bányaüzemének működé­se során azonban különösen nem volt még hasonlóan ne­héz. Az idei szakmai terv 1230 tonnás napi termelési feladatot jelölt meg, emellett azonban egy új termelőszintet is fel kel­lett tárniuk, termelésre alkal­masnak tenniök. Ezekhez a feladatokhoz nem voltak ele­gendők az év munkanapjai, a szabadnapokat is magukba foglaló folyamatos munkaren­det szerveztek. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat komlói üzemével közösen (akik orosz­lánrészt vállaltak a munkából), teljesítették feladatukat. Befe­jeződött a K-i akna (keleti) mélyítése és átfalazása, az ak­na berendezéseinek visszasze­relése, a VII. szinti rakodó és a K-i aknaház gépesítése. Több mint egy hónapja a rendszer kielégítően üzemel. L. J. Lengyel klasszikus, Slowacki: Kordián cimü darabjával tartotta tegnap este premierjét a Pé­csi Nemzeti Színházban a poznani Teatr Polski társulata, mely a lengyel színházi és zenei napok alkalmával lép fel négy alkalommal Pécsett. Elutazott Budapestről az etióp állam- és kormányfő A látogatásról közleményt adtak ki (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom