Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-05 / 335. szám
e rmncmtiiii napló 1978. december 5., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! A gyermekgondozási segélyről A november 14-i számunkban ismertettük a gyermek- gondozási segélyre jogosultság feltételeit. Ma az igény-előterjesztéssel folytatjuk tájékoztatónkat. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató szerv (vállalat, fegyveres erő, fegyveres és rendészeti testület szerve, ipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet) bírálja el. A gyermekgondozási segély- le való igényt a dolgozó nőnek az őt foglalkoztató szervnél (munkáltató, szövetkezet stb.) kell bejelenteni. E bejelentés után kerül sor az igény elbírálására. Jogosultság megállapítása esetén intézkedik az elbíráló szerv (munkáltató, szövetkezet stb.) arról, hogy a dolgozó nő részére folyósításra kerüljön a gyermekgondozási segély. Abban az esetben, ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, akkor az elbíráló szervnek az igényt el kell utasítani, jogorvoslati út biztosítása mellett. A jogvitát a munkaügyi szabályok szerint kell elbírálni a vállalati dolgozó esetében. Ha a vita a termelőszövetkezet és tagja között áll fenn, akkor a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntésére vonatkozó szabályok lesznek az irányadók stb. A jogosultság elbírálása után kerül sor a gyermekgondozási segély folyósítására. A segélyt havonta utólag kell fizetni. A geyrmekgondo- zási segély arra az időtartamra folyósítható, amely alatt a dolgozó nő, az ipari szövetkezet nőtagja munkabérben, munkadíjban nem részesül és nincs más kereső foglalkozásból származó jövedelme sem. Nem folyósítható a gyermek- gondozási segély arra az időre, amelyre a dolgozó nő, illetőleg az ipari szövetkezet nőtagja táppénzben, terhességi, gyermekágyi segélyben, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet nőtagja pedig betegségi segélyben, szülési segélyben, illetőleg üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján baleseti táppénzben részesül. A hatályos jogszabályi előírások értelmében a gyermek- gondozási segély a dolgozó nőt akkor is megilleti, ha őt a vállalat olyan természetbeni vagy nem rendszeres jellegű pénzbeni juttatásban részesíti, amelynek biztosítását munka- viszonyra vonatkozó szabály erre az esetre nem zárja ki. Abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyezés tartama alatt a dolgozó nő — újabb gyermekére tekintettel — további gyermekgondozási segélyre válik jogosulttá, a gyermekgondozási segély megállapítását — a terhességigyermekágyi segély helyett — szülési szabadságának tartamára is kérheti. A gyermekgondozási segély az arra jogosult dolgozó nőt a gyermek születése napjától illeti meg az esetben, ha munkaviszonyának időközben történő megszűnése miatt szülési szabadságra nem jogosult. Abban az esetben, ha a ■gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő munka- viszonya megszűnése után újból szül, a gyermekgondozási segély időtartamát a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt munkaviszonyban állt volna. A dolgozó nő életében a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt olyan körülmények következhetnek be, melyek alapján szükséges lehet a segélyezés — fizetés nélküli szabadság — megszakítása. Erre az érvényes rendelkezések lehetőséget is adnak az alábbiak szerint. A gyermekgondozási segélyen levő dolgozó nő az igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megszakíthatja, de ezt 30 nappal előbb köteles munkáltatójának, szövetkezetének stb. bejelenteni. A 6/1976. (III. 18.) MüM sz. rendelettel módosított előírások szerint ha a dolgozó nő a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós megbetegedése miatt szakította meg, a gyermekgondozási segélyre a további fizetés nélküli szabadság idejére is igényt tarthat. Ha a dolgozó nő a gyermekgondozásához igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a naptári éven belül EGY ÍZBEN nem a most meghatározott — ismertetett — okból, hanem a munkába állás vagy munka- viszony létesítése céljából szakította meg, a fizetés nélküli szabadság további idejére a gyermekgondozási segély megilleti. A hatályos rendelkezések értelmében tartós betegségnek kell tekinteni általában a 30 napnál hosszabb ideig tartó keresőképtelenséggel járó megbetegedést. Itt mondjuk el azt is, hogy a szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vállalatnak a dolgozó nőt korábbi munkakörében vagy ennek hiányában hasonló munkakörben korábbi kereseti lehetőségének megfelelően KELL FOGLALKOZTATNI. A mindennapi élet tapasztalatai szerint a gyermekgondozási segélyben részesülők, a munkáltatók stb. között is előfordulnak jogviták. A jogszabályi előírások értelmében a gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. A termelő- szövetkezet és a tagja közti vitát a fenti esetben a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A segély visszatérítésére, elévülésére. a vállalatnak (az ipari szövetkezetnek, a termelő- szövetkezetnek) a társadalom- biztosítási szervvel szemben fennálló felelősségére, a segélyből történő levonásokra, valamint mindezen kérdésekkel összefüggő jogvitákra vonatkozóan a táppénzre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Végezetül ismertetni kívánjuk azon rendelkezést is, hogy a munkaviszony fennállása alatt a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. HZ UTAKON Számítógépes forgalomszabályozás „Olajozottan“ működő útvonaljavaslatok A rádiónak a városokban, országutakon közlekedők számára sugárzott „Útközben" című adása sok értékes információval szolgál ugyan az autósoknak és motorosoknak, de csak igen nagy vonalakban és jókora időeltolódással nyújt tájékoztatást a közlekedési helyzetről, így érdemleges forgalomszabályozásra nem alkalmas. Rájöttek erre már azokban a nagy járműforgalmú országokban is, ahol ilyen műsor már régebben van, mint nálunk. Éppen ezért újabban sokkal bonyolultabb és kiterjedtebb forgalomszabályozó rendszereket hoznak létre, a tömérdek adat begyűjtésére, tárolására és értékelésére számítógépeket is beállítván, hogy a torlódások, dugók, veszélyes helyzetek kialakulását megakadályozzák az utakon. A rendszerek alapjai azok a fontos forgalmi csomópontokban elhelyezett forgalomszámláló detektoU A számitógépes forgalomirányító rendszer egyik információs táblája, amelyen az időről időre változó kiírások a kevésbé igénybe vett útvonalakat jelzik. rok — rendszerint az útburkolatba beépített indukciós érzékelők —, amelyek jelek, adatok sokaságát küldik egy vagy több vezérlőközpontba. A számítógép folyamatosan „figyeli" a beérkező adathalmazt és visz- szajelzéseket, utasításokat juttat vissza az egyes elágazások előtt elhelyezett irányító táblákhoz, megjelölvén azt az útvonalat, amelyen folyamatosan haladhat az autóvezető célja felé. A kevésbé automatizált rendszerekben a kezelőszemélyzet állítja az útvonal-javaslatokat a számítógép „tanácsai” alapján. Valóban „olajozottan” működő forgalomirányítás akkor valósul majd meg, amikor a vezető már az autóba való beütéskor — egy kis ferritanten- nás adóberendezés segítségével — „tudatja" az irányítóközponttal a pontos úticélját és az útvonalát. Ennek megvalósulására és elterjedésére azonban még jó ideig várni kell. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1978. december 5. és 12. között az alábbi útszakaszokon végeznek forgalomkorlátozással járó útépítést, -felújítást. A 6-os számú budapest— pécs-barcsi főközlekedési úton Mecseknádasd térségében a szakadékhíd előtt és után 300- 300 méter hosszan az út bal oldali mellvédfalát elbontják. Emiatt a szélső forgalmi sávot szakaszosan lezárják, s a forgalmat jelzőtáblákkal irányítják. A 66-os számú pécs-kapos- vári főközlekedési úton Oroszló községben, a godisai elágazásnál tévő csomópontban a hídépítési munka folytatódik. Annak időtartama alatt a forgalmat terelőúton, sebességkorlátozással szabályozzák. A 67-es számú szigetvár—kaposvár—bala- tonlellei főközlekedési úton a Boldogasszonyfát elkerülő új út építése miatt hídkorszerűsítést végeznek, ezért a forgalom terelőúton, sebességkorlátozással bonyolódik le. A hird-szászvári összekötő úton Zobákpuszta és Magyaregregy között hídépítési munkák folynak. A hídépítés időtartama alatt a forgalmatte- relőúton, sebességkorlátozássál biztosítják. A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága kéri a járművezetőket, hogy a kihelyezett jelzőtáblák előírásai szerint közlekedjenek. Korszerű kocsik a futószalagon Milyenek a japán autók? Jók és olcsók — mondhatná valaki, aki tájékozott az autók világában. Valóban: korszerű kocsik hagyják el a japán gyárak futószalagjait. Különösen ami a motorokat illeti, amelyek főbb jellemzői: a legkorszerűbb technológia alkalmazása a konstrukciónál, a nagy fordulatszám és a tartósság. A. kocsi- szekrény, a futómű már nem viseli magán ennyire az európai járműépítés igényességét. Középkategóriában például nem érik el a francia kocsik komfortját, a német autók precizitását, vagy az olasz formák könnyedségét. De mindezek ellenére évente négymillió kocsi kel útra, hogy az európai, amerikai autópiac választékát bővítse. És ezt a számot a japán exportőrök évi 3 százalékkal kívánják bővíteni. Ez természetesen a gyártási darabszám növekedésével jár együtt, ami a tervek szerint néhány év alatt eléri, vagy megközelíti a tízmillió egységet. Mi magyarázza a japán kocsik sikerét? Leegyszerűsítve talán a tartósságuk, alacsony hibalehetőségük és nem utolsó sorban az áruk. Ez európai viszonylatban valamivel az európai autók ára alatt van, ami rendkívül figyelemreméltó. Különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a nagy szállítási távolság tetemes kiadást jelent. Átlagosan a kocsik értékének tíz százalékát teszi ki. Minthogy a japán gyárak sem nélkülözhetik az autóiparban szokásos 3,5—4 százalékos hasznot, a japán kocsik végsősoron mintegy 15—17 százalékkal olcsóbbak. Ennek magyarázata érdekes és tanulságos elemzésre ad lehetőséget Az alacsony előállítási költséget részben indokolhatná a japán munkabérek —európai, amerikai viszonyokhoz mérten — alacsonyabb volta. Ám ez nem lenne kielégítő a jelentős árkülönbséghez. Az ok sokkal izgalmasabb: a termelékenység. Japánban egy autógyári munkás által évente előállított kocsik száma kereken 43 darab. Ugyanez a világ harmadik legnagyobb autógyártó országában, az NSZK-ban például 12 egység, Angliában pedig 4. A japánok közismert szorgalma a termelékenységnek ismét csak egyik — bár nem lényegtelen — magyarázata. A szervezésnek, a legkorszerűbb technológiák megvásárlásának és alkalmazásának, a szakosított alkatrészgyártó kisüzemeknek legalább ilyen jelentősége van. Visszatekintve a japán autógyártás fejlődésére, nem látszik kockázatosnak az a jóslat, amely szerint a japánok a közeli jövőben, a jelenlegi második helyről az első helyre kerülnek világviszonylatban, kiszorítva erről az USA autógyártóit. És ezzel a ténnyel nemcsak a nyugati, de a kelet-európai autógyártásnak is szembe kell néznie. Búsbarna László Három halálos baleset A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának tájékoztatása szerint 15 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből sajnos három halálos kimenetelű volt, mig négy súlyos, nyolc pedig könnyű sérüléssel végződött. Svájci becslések szerint a gépkocsigyártás az egész világon termelt acél mintegy 20 százalékát, az ólomnak 50 százalékát, a kaucsuknak 70 százalékát és a kőolajnak 20 százalékát használja fel. Éberen figyelik a gépkocsigyárakban minden egyes új kísérleti autótípus zajszintjét, hogy ahol még lehet, változtathassanak a konstrukción, ha bizonyos részeken túl erős a vibráció. A hangelnyelő ,,süket szobák" műszerei azonban nem mindig nyújtanak hű képet a zajokról, ezért a Volkswagen gyárban úgynevezett kemény akusztikájú helyiségben végeznek vizsgálatot. A gépkocsi egyes részeiből érkező zajokat különféle méretű és alakú plexilapokkal terelik az érzékeny mikrofonokhoz. A szovjet autóipar 1980-ban az előirányzat szerint 2,1—2,2 millió gépkocsit, ebből mintegy 1,4 millió személyautót gyárt majd. A gépjárművezetés élettana A közlekedési balesetek 95 százalékában az emberi magatartás az ok és csupán 5 százalék vezethető vissza a járművek, az útpálya hibáira, illetve egyéb okokra. A korszerű közúti forgalomban való részvételnek az ember csak akkor tud eleget tenni, ha testi és szellemi állapota teljesen kifogástalan. A vezetési alkalmasság kérdését orvosi vizsgálatok döntik el a vezetői engedély kiadása előtt, majd a továbbiakban meghatározott időközben. A gépjárművezetésre való alkalmasság megállapítása azonban csak általános jellegű. Ez azt jelenti, hogy a megvizsgált személy általában nem szenved olvan szervi, érzékszervi vagy szellemi fogyatékosságban, mely őt a qépjárműve- zetésre eleve alkalmatlanná tenné. Az általánosságban alkalmasnak ítélt személynél is felléphetnek időnként olyan állapotok, melyek az adott időpontban biztonságos vezetésre képtelenné teszik. A gépjárművezetés a leqked- vezőbb körülmények között is fizikailaq és szellemileg egyaránt fárasztó. A teherbíró képesség egyénenként és esetenként iqen változó. Szükség szerint 200—250 kilométerenként, illetve 2—2,5 óránként ajánlatos oihenőt tartani. A pihenés ideje alatt az elmerevedett izmok és ízületek fellazítása, a vérkeringés felfrissítése céljából rövid, de intenzív testmozgást kell véqezni. Aránylaq gyakran fordulnak elő olyan balesetek, amelvek utón a aéoiárművezető arra hivatkozik, hoqy eavik pillanatról a másikra elaludt és íqy következett be a baleset. Amellett, hoqy ez a hivatkozási alap joqilaq sem támasztható alá, még orvosi szemoontból sem elfogadható. Ugyanis az el- alvást egészséqes embernél álmosság érzése előzi mea. el- olvás vezetés közben csak az álmossáq tünetének fiaveimen kívül haqvása eredményeként következhet be és nem váratlanul. Az utazás során lehetőség szerint olyan feltételeket kell biztosítani a vezetők számára, amelvek az elfáradást késleltetik. Ezek közé tartozik a megfelelő testhelyzet kialakítása, az ideális hőmérséklet a friss levegő biztosítása. Nagyon keli ügyelni arra, hogy a gépkocsi- vezető figyelmét semmi ne vonja el, nagy szerepe van ebben az utasnak, akinek a magatartása. beleszólása a vezetésbe, vitatkozása nagymértékben zavarhatja a vezetőt. Külön fel kell hívni a figyelmet az autórádiózás veszélyeire. Soha ne hallgassunk olyan rádióműsort gépjárművezetésünk során, ami a figyelem nagyfokú összpontosítását igényli, viszont kifejezetten ajánlatos a rádió könnyűzenei műsorának élvezése, mely a fizikai fáradtság feloldását idegi alapon biztosítja. Zárai Tibor Ez a roncs néhány hete egy Volkswagen gépkocsi volt. Vezetője az autóval november 23-án Szigetvár felől Pécsre igyekezett. A vele szemben szabálytalanul előző Lada miatt fékezésre kényszerült, majd átcsúszott az úttest menetirány szerinti bal oldalára, ahol egy tehergépkocsinak ütközött. A baleset következtében a Volkswagen vezetője meghalt. A keletkezett anyagi kár mintegy 100 ezer forintra tehető.
