Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-03 / 333. szám

1978. december 31., vasárnap Dunántúlt napló 13 Befejezte munkáját a IX. magyar békekongresszus akkor üldözték, a tőkés ál­lamokban, sok helyen börtön- büntetés, de mindenütt diszk­rimináció volt az osztályrészük. Mostanra a békemozgalom nemzetközi tekintélye általános, a Béke-világtanács az ENSZ fórumán is hallatja szavát. En­nek jelentőségét nagyra érté­kelve mégis azt kell hangsú­lyoznunk, hogy a békemozgalom valódi tekintélyét a közvéle­ményben, az emberek gondol­kodására, megnyilatkozási készségére gyakorolt hütásán mérhetjük igazán. Fegyverek és háborúk nél­kül is komoly gondjai vannak az emberiségnek. A világ la­kosságának nagyobbik fele min­dennap éhezik. Kisebbik felén, különösen o tőkés országok­ban és ezen belül is Észak- Amerikában ijesző nyersanyag­pazarlás folyik. Ennek és a kör­nyezetszennyeződésnek a veszé­lyei mellett nem kisebb világ- probléma a gazdasági fejlődés­ben elmaradt és mindmáig aka­dályozott népek sorsa. Nekik csak a szocialista közösség or­szágai segítenek önzetlenül, dé mi is sokkal többet tud­nánk nyújtani, ha nem nehe­zednének ránk a fegyverkezési verseny terhei. A Stockholmi Békekutató Intézet adataiból tudjuk, hogy a NATO fennál­lása óta fegyverkezésre fordí­tott összegekből a földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szükségessel. De ugyanakkor — mint azt magának az ENSZ fő­titkárának kimutatása jelzi — a világ tudósainak több mint a fele olyan feladatokon dol­gozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve hadicélokat szol­gálnak. Ezért az emberiség egyetemes érdeke, hogy a jó­zan ész felülkerekedjék. Mint Kádár János elvtárs mondta, alig néhány napja a Központi Bizottság ünnepi ülésén: „pár­tunk és a magyar nép bízik ab­ban, hogy az enyhülésért' küz­dők erőfeszítését siker koro­názza, hogy végképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját és a viharos századok után békésebb korszaknak néz­hetünk elébe". A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, más társadalmi szervezetek tagjai­val és eltérő világnézetű hon­fitársainkkal — kezdettől te­vékeny részvevői voltunk, s le­szünk ezután is a békémozga- lomnak. Miként a hazai moz­galmak, úgy kormányunk is minden alkalmat és lehetősé­get megragad, ha hasznos lé­péseket tehet a bizalmat és együttműködést előmozdító nemzetközi atmoszféra javítá­sára. Munkásosztályunk egyetértő támogatása, egész népünk bi-_ zalma nagy erőforrásunk a ha­zai problémák megoldásában. Nemzetközi fellépéseink sikerét pedig itthoni munkánk eredmé­nyei adják. A Magyar Népköz- társaság helyzetét elemezve pártunk központi bizottsága a közelmúltban a szocialista épí­tésegész időszakát áttekintette, áprilisban pedig a XI, kong­resszus óta eltelt három évét. Mindkét elemzés azt mutatta, hogy — kritikusan számot vet­ve tévedésekkel, hibákkal és nehézségekkel is — hazánk társadalmi fejlődésének mérle­ge pozitív. A mai korszak kevesebb egyé­ni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás. De azt válto­zatlanul megkívánja a társa­dalmi fejlődés, hogy kellő számban legyenek olyan embe­rek, akik abban a szellemben élnek, dolgoznak, amely a kö­zösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek kö­zé tartoznak önök, a békekong­resszus küldöttei is. Ezért te­kinthetünk bizakodóan a közeli és a távolabbi jövő elébe. Ál­lampolgáraink reménykedve te­kintenek a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének minapi nyilatkozatából kicsen­dülő új békekezdeményezésre. E nyilatkozatból optimizmus su­gárzik, azt realitás jellemzi. Szé­les lehetőségeket kínál a béke, a haladás, az enyhülés erőinek konstruktív együttműködésére, a fegyverkezés megfékezésére pe­dig kölcsönösen elfogadható programot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott ehhez a közös nyilatkozathoz, népünk teljes támogatását maga mö­gött tudva kormányunk tevőle­gesen fogja szolgálni a benne foglaltak valóra váltását. A békemozgalom minden hí­vének erőt, sikert kívánok ehhez a szép, emberi, nemes harchoz, hazánkért, az emberiségért, gyermekeink jövőjéért — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Benke Valéria. Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a széles társadalmi alapokon álló szövetség elődje — a Magyar Szabadságharcos Szövetség — szinte egyidőben bontotta ki zászlaját a béke­mozgaloméval. A szövetség az egyetemes magyar békemozga­lom szerves részévé vált, s egyik legfőbb feladatának tekinti az ifjú és a felnőtt állampolgárok felkészítését a haza, a béke védelmére. A IX. magyar békekongresz- szus — Szalay Zsolt budapesti küldöttnek, a Magyar Rádió hírszerkesztősége rovatvezetőjé. nek indítványára — állásfogla­lásban erősítette meg Vietnam népe iránti szolidaritását. Ezután a vitát lezárták, majd Sebestyén Nándorné, az Or- , szágos Béketanács főtitkára összegezte az elhangzottakat, az 51 felszólalás gondolatait. Sebestyén Nándorné válasza után a kongresszus egyhangú­lag elfogadta az Országos Bé­ketanács jelentését a két kong­resszus között végzett munká­ról, valamint a szóbeli kiegé­szítés és a vita összefoglalóját. Darvasi István, a szerkesztő bizottság vezetője ismertette a IX. magyar békekongresszus ál­lásfoglalás tervezetével kap­csolatban elhangzott észrevé­teleket. A módosításokkal a küldöttek egyetértettek, s a dokumentumokat egyhangúlag elfogadták. Hantos Jánosnak, a jelölőbi­zottság vezetőjének indoklása után a kongresszus küldötte' megválasztották az új 287 ta­gú Országos Béketanácsot. Az ezt követő szünet ideje alatt megtartotta első ülését az új­jáválasztott Országos Béketa­nács, s megválasztotta tisztség- viselőit. Az ismét összeülő kongresz- szust Hantos János tájékoztat­ta a testület döntéseiről. Megválasztották a tisztségviselőket Az OBT egyhangú szavazás­sal Sebestyén Nándornét, a Béke-világtanács elnökségének tagját választotta új elnökévé. Hantos János hangsúlyozta, hogy olyan ember került az el­nöki posztra, akinek élete, mun­kája összeforrott a magyar bé­kemozgalom fejlődésével. A hosszan tartó tapssal kí­sért méltatás után ismertette a jelölő bizottság elnöke az OBT további tisztségviselőinek névsorát. Elnökhelyettesek: Boldizsár Iván állami-díjas író, a B-vt tagja, Eckhardt Sándor pro­fesszor, az Országos Onkoló­giai Intézet igazgató-főorvosa, Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot Curie Sugárbio­lógiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet igazgatója. Kovács Béla, az Országos Bé­ketanács főtitkára Főtitkár: Kovács Béla, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osz­tályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. A IX. magyar békekongresz- szus — amelynek második nap­ján Nagy Mária és Réczei László elnökölt - az Országos Béketanócs új főtitkárának és új elnökének zárszavával ért véget. Kovács Béla és Sebes­tyén Nándorné — a kongresszus állásfoglalásának szellemében — a 30 esztendős magyar béke­mozgalom eredményes munká­jának folytatását jelölte meg a jövő feladataként. Közös közlemény Hafez al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról fi hét három kérdésé Heti külpolitikai összefoglaló (Folytatás az f. oldalról) mácsolom; folytassák a magyar békemozgalom résztvevői mun­kájukat az eddigiek szellemé­ben, de időszakunk követel­ményeinek megfelelő sokolda­lúsággal. A Szovjetuniót az egész em­beriségért érzett felelősség ve­zérelte,' amikor a békés egy­más mellett élésnek megfele­lő nemzetközi kapcsolatok nor­máinak kidolgozását javasolta az elsőrendű kérdés, a háború kiiktatása érdekében. Erről gon­dolkozva, tcfnácskozva, két kérdésre kell a választ keres­nünk. Az első: van-e reális le­hetőség a háborúk kiiktatásá­ra? A második: mit kell ten­nünk azért, hogy e lehetőség valósággá váljék? A világ közvéleménye a 30 évvel ezelőtti wroclawi értelmi­ségi találkozót — jóllehet az emberi kultúra és tudomány nemzetközileg kiemelkedő, is­mert ás nagy tekintélyű szemé­lyiségei fordultak felrázni aka­ró szavukkal a népekhez — kezdetben nem tekintette for­dulatnak, még mérföldkőnek is alig. Voltaképpen nem is ke­zelhette másként, mint a mo­rális felelősség indította, meg­rendült megnyilatkozásnak, amelynek az lesz a sorsa, ami a második világháború előtti hasonló figyelmeztetéseknek, akcióknak, például Thomas Mann és Romain Rolland írá­sainak, , vagy az értelmiségi szervezkedéseknek. A 60-as évek nagyívű fej­lődése, a gyarmati iga lerá­zásának folyamata kudarcoktól sem volt mentes. Lumumba tragédiája, a kongói nép sor­sa szimbólum is: az imperia­lizmus erői még jelentősek, módszereik rafináltak, alkal­mazkodnak a változó viszo­nyokhoz. A Vietnam elleni há­borút kivéve nyílt fegyveres beavatkozást ritkábban, de helyi szakadárok névtáblája alatt, európai és amerikai zsoldosokkal végrehajtott be­avatkozásokat a népek ellen, amelyek függetlenségre, a sa­ját erőforrásaik feletti rendel­kezés visszaszerzésére törek­szenek, annál többet tapasz­taltunk. A 70-es évek további ered­ményeket, nagy győzelmeket hoztak, de vereségeket is. 1973-ban Chile népének de-' mokratikus útválasztását ful­lasztotta vérbe az imperializ­mus, CIA-ügynökök és helyi fasiszta tábornokok kezével. De 1975 már a vietnami nép történelmi győzelmének és a nagy horderéjű helsinki konfe­renciának az esztendeje. A fájdalmas veszteségek és a nagy jelentőségű sikerek, amelyeket a dolgozó osztá­lyok és harcoló népek elértek, erősítenek és tanítanak. A nemzetközi békemozgalom, amely ezen népi ár sodrásá­ban nőtt naggyá, maga is té­nyezője volt a fejlődésnek. Első sikeres akcióját, a stockholmi felhívást és az ak­kori világpolitikai helyzetet fel­idézve, óhatatlanul emlékez­nünk, összehasonlítanunk in­dokolt. A békeharcosokat o Hogyan alakult a Szovjet­unió idei gazdálkodása, mi­lyen lesz a jövő évi terve? A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka méltán vonta magára a világ figyelmét. A szocialista nagyhatalom jövő évi állami terve, költségvetése' szerepelt az ülés napirendjén, egyben azt is áttekintették a képviselők, hogy az idei ered­mények hogyan alakulnak. A nyugati polgári sajtó a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének minapi, moszkvai ülése után sokat fog­lalkozott a szocialista országok fegyverkezésének kérdéseivel. Ezért kísérte különös figyelem a jövő évi szovjet költségvetés honvédelmi előirányzatát is: nos, Garbuzov pénzügyminisz­ter honvédelmi célokra 17,2 milliárd rubelt javasolt, ugyan­annyit, mint 1978-ban. Ez szá­zalékban kifejezve a szovjet ál­lami költségvetés 6,4 százalé­ka! összehasonlításul: a szovjet iparfejlesztés finanszírozására 146,8 milliárd rubelt szánnak, csaknem 9 százalékkal többet, mint a most véget érő eszten­dőben. Jelentősen növelik a könnyűipar, az élelmiszergyár­tás, a hús- és a tejipar, a helyi ipar, valamint a lakosság ré­szére nyújtott szolgáltatások fejlesztésére szánt összegeket, mindezekre a célokra 26,6 mij.- liárd rubelt irányoztak elő, s ez 18,6 százalékkal több, mint 1978-ban. A szovjet költségvetés számai a békés fejlődést biztosító ada­tok, bizonyítékai annak, hogy nagy céljait a szovjet állam a nép életszínvonalának emelésé­vel, a termelés fokozásával, a hatalmas ország gazdasági erejének növelésévei kívánja el­érni. Figyelemre méltó számokat lehetett hallani a Legfelsőbb Tanács ülésén az idei eredmé­nyekről. A mezőgazdaság a Szovjetunió történetének eddi­gi legnagyobb gabonatermését takaríthatta be, 235 millió ton­nát. Hangsúlyt kapott az a megállapítás is, hogy az állat- tenyésztés még elmaradt a vá­rakozástól. 8,3 millió tonna gya­potot szüreteltek le, ez az ered­mény kevesebb a tavalyinál (akkor 8,7 millió volt, ez is csúcseredményként vonult be a mezőgazdasági krónikákba), vi­szont jobb, mint az 1976-ban volt 8,2 millió tonna. o Mit jelent a francia segít­ség Libanonnak? Franciaországot Libanonhoz a politikai, gazdasági és tár­sadalmi kötelékek mellett még érzelmi szálak is fűzik. Hatvan esztendeje, az első világháború végén a másik győztes hata­lommal, Nagy-Britanniával együtt közösen szállta meg Franciaország az addig török uralom alatt állott Libanont. 1920-ban a frissen megalakult Népszövetség megbízást — úgy­nevezett mandátumot — adott Franciaországnak, hogy irányít­sa a török uralom alól felsza­badított terület életét. 1946- ban távoztak az utolsó francia katonák az akkorra már telje­sen függetlenné vált Libanon földjéről. A negyedszázadnyi idő alatt azonban a kapcsola­tok igen szorossá váltak Párizs és Bejrút között. Mi sem jel­lemzőbb, mint hogy Libanon lakosságának nagyobbik fele beszél franciául. Szárkisz, libanoni elnök első alkalommal látogatott el Pá­rizsba. A bejrúti vendég Pá­rizsban országa tragédiájára kívánta felhívni a figyelmet: egymillió libanoni menekült lett kénytelen a harcok miatt el­hagyni otthonát, 60 000 lakó­épület dőlt romba, a libanoni Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására Hafez al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, o Szíriái Arab Köztársaság elnöke 1978. november 29. és december 2. között hivatalos, baráti láto­gatást tett Magyarországon. Kádár János, Losonczi Pál és Hafez al-Asszad a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben tájékoztatták egymást or­szágaik belső helyzetéről, át­tekintették Magyarország és Szíria kapcsolatait és véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. A felek megvizsgálták Ma­gyarország és Szíria kapcso­latainak helyzetét és megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kölcsönös előnyökön alapuló együttmű­ködése eredményesen és szé­les körűen fejlődik. Rámutat­tak, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és az Arab Újjászületés Szocialista - Párt­jának kapcsolatai jól szolgál­ják a magyar és a szíriai nép barátságának ügyét, a társa­dalmi haladásért, valamint az imperializmus és kiszolgálói el­len vívott közös harc érdekeit. Kifejezték készségüket a párt­közi kapcsolatok ’ fejlesztésére az érvényes együttműködési megállapodás alapján. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szélese­désében különösen fontos sze­repet játszanak a két ország vezetőinek találkozásai. A fe­lek megállapították, hogy a két ország gyümölcsöző együtt­működésének további elmélyí­tésére kedvezőek a lehetősé­gek. Ezek kihasználására, a kapcsolatok további szélesíté­sére újabb intézkedéseket ha­tároztak el. Háfez al-Asszad el­nök látogatása alkalmával gazdasági, ipari és műszaki­tudományos együttműködés el­veiről szóló hosszúlejáratú meg­állapodást, 1979-80. évekre szó­ló árucsere-forgalmi jegyző­könyvet, műszaki-tudományos együttműködés bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, 1979. évre szóló idegenforgalmi munkatervet ír­tak alá, továbbá parafarálták az egészségügyi egyezmény 1979-80-as évekre szóló mun­katervét. A felek egyetértettek abban, hogy az enyhülés folyamata létfontosságú a világ vala­mennyi állama számára. Mindkét fél nagyra értékel­te az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában lefektetett el­veket és célokat. A két fél különös figyelmet szentelt a robbanással fenye­gető közel-keleti helyzetnek, mindenekelőtt a Camp David- ben aláírt keretmegállapodá­sok által előidézett fejlemé­ipar 70 százaléka nem termel a háborús károk miatt. A halot­tak száma 40 000, de az áldo­zatok jelentős része palesztin menekült. . . © Mi a jelentősége a magyar- szír kapcsolatok elmélyülé­sének? A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva támogatta az arab népek küzdelmét a tár­sadalmi haladásért, az, imperia­lista elnyomás alól vaió felsza­badulásért, a békéért. A Szíriai Arab Köztársaság úgynevezett „frontállam", olyan ország, amely a legkíméletlenebb el­lenséges csapásokat volt kény­telen elszenvedni, amely 1967- ben fontos területet veszített el (a Golan-fennsíkot), s amely ma - az amerikai—egyiptomi- izraeli összejátszás nyomán — ismét ki van téve annak, hogy nyéknek. E megállapodások to- vább -bonyolítják a térség hely­zetét, komoly gátját képezik az igazságos és tartós béke lét­rehozásának,' mivel figyelmen kívül hagyják a rendezés leg­fontosabb elemeit: az izraeli csapatok kivonását az 1967- ben megszállt valamennyi arab területről, a palesztinéi arab nép elidegeníthetetlen nemzeti jogainak biztosítását, beleért­ve a visszatéréshez, az önren­delkezéshez és az önálló ál­lam létrehozásához voló jogát hazája földjén. A felek megállapították, hogy a Camp David-i megálla­podások a nemzetközi Jog megsértésével jöttek létre, s ellentétesek a közel-keleti vál­ság rendezéséről szóló ENSZ- határozatokkal. Az Egyesült Ál­lamok azért vállalt aktív sze­repet az egyiptomi—izraeli kü­lönbéke létrehozásában az arab nép rovására, hogy az új hármas szövetséget fel­használja befolyásának kiter­jesztésére a közel-keleti tér­ségben és az afrikai kontinen­sen. A felek elítélik az agresz- szív izraeli politikát, amely ab­ban nyilvánul meg, hogy ma­kacsul ragaszkodik az arab területek, köztük Jeruzsálem megszállásához és minden mó­don akadályozza a palesztinai arab nép nemzeti jogainak érvényesítését. Hafez al-Asszad elnök ismer­tette a szilárdság frontja da­maszkuszi csúcsértekezletének határozatait, tájékoztatást adott a Bagdadban, 1978. október 26-án aláírt szíriai—iraki megál­lapodásról, továbbá a Bagdad­ban tartott IX. arab csúcsérte­kezlet határozatairól. A felek elengedhetetlennek tartják a gyarmatosítás és o faji megkülönböztetés marad­ványainak végleges felszámolá­sát. Támogatásukról biztosít­ják azt az igazságos harcot, melyet Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népei a faji megkü­lönböztetés és az apartheid po­litika felszámolásáért, szabad­ságuk és nemrí . függetlensé­gük kivívásáért folytatnak. Meg­bélyegezték az o kai országok belügyeibe törte ,5 imperialista beavatkozást.-A két fél mege ■ gedéssel ál­lapította meg, hoyy a megtár­gyalt kérdésekbe! nézeteik azo­nosak vagy köze: állnak egy­máshoz. Hafez al-Asszad köszönetét fejezte ki azért a endégszere- tetért, amelyben őt, feleségét és kíséretét részesítették. Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát és Losonczi Páll,'a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét hi­vatalos, baráti látogatásra hív­ta meg a Szíriai Arab Köztár­saságba. A meghívást köszö­nettel elfogadták. az események kedvezőtlen ala­kulása támadás célpontjává formálja. De Szíria olyan állam is, amelynek diplomáciája mo mindent elkövet a közel-keleti átfogó rendezés érdekében: a damaszkuszi államférfiak és diplomaták vezető szerepet ját­szanak a haladó arab országo­kat tömörítő szilárdság frontja tevékenységében, Szíria viszonozza a szocialis­ta országoknak azt a törekvé­sét, hogy szoros, baráti viszony alakuljon ki az arab népek és az európai szocialista közösség között. Az igazságos és a tartós rendezés a Közel-Keleten csak a szocialista országok, minde­nekelőtt a Szovjetunió segítsé­gévek közreműködésével való­sulhat meg. Most, a budapesti tárgyalásokon is ez jutott kife­jezésre. De a világpolitikai jelentősé­ge mellett a legmagasabb szin­tű magyar—szír találkozó azzal is bevonul a két nép történel­mébe, hogy a sokoldalú kap­csolatokat, a gazdasági együtt­működést is elmélyítette. Ez pe­dig mindkét fél érdeke. Pálfy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom