Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-31 / 359. szám

1978. december 31., vasárnap Dunántúli napló Eredmény és feltétel Jó ütemben épül a BEV központi telepe A terveknek megfelelően ha­lad ai Baranya megyei Építő­ipari Vállalat komplex ipari bázisának a kialakítása Pécs nyugati részén. Ebben az esz­tendőben 170 millió forint ér­téket építettek, így 1979-ben már csak Imintegy 135 millió forint értékű munka van hátra. A 36 hektáros terület terep­rendezése óta alaposan meg­változott a 6-os út déli részén lévő terület arculata: sorra emelkedtek ki az üzemcsarno­kok, szociális létesítmények épületei, darupályák, út-, vas- úthálózat szeli át a területet. ÉPGÉP-ELBA betongyár Az aszfalttelep ez év harma­dik negyedében készült el. Eb­ben a korszerű üzemben éven­te átlagban 25 000 tonna asz­faltot állítanak elő, amely a BÉV aszfalt- és útburkolati igényét hosszú ideig kielégíti. Az üzemet már a környezetvé­delmi előírásoknak megfelelő­en létesítették, így a környék levegőjét szinte egyáltalán nem szennyezi. A betongyárat novemberben helyezték üzem­be. Az ÉPGÉP és az ELBA cé­gek együttműködésében készült automata betonkeverő évente 100 000 köbméter beton gyár­tására alkalmas. Az üzemben az ÉVM-előírósoknak megfele­lő minőségű betont állítanak elő, s az sem mellékes, hogy mindössze néhány emberrel: egy műszakban hatan kezelik a berendezést. Elkészült a be­tongyárhoz kapcsolódó 90 mé­ter hosszú kavicsfelhordó sza­lag. A vagonokból a kavicsot gépekkel rakják ki, s szalag­rendszerrel továbbítják a tá­rolóhelyre, ahol a szemszerke­zetnek megfelelően raktároz­zák. A kavicstóroló építészeti alapozása folyik. A befejezésre várhatóan 1979. III. negyed­évében kerül sor. A cement vasúti és közúti fogadását már megoldották, a három C—120- as siló elkészült. Évente 7000 tonna betonacél A betonacél-feldolgozó üzem­ben az üzembe helyezés előké­szítésén dolgoznak. December közepén érkezett a Pedding- haus cég szerelője, aki a gé­peket felülvizsgálja, valamint a technológiák begyakorlásához nyújt segítséget. A 3800 négy­zetméter alapterületű csarnok­ban a félautomata gépsor a nehéz fizikai munkát szinte tel­jesen megszünteti. A régi kö­rülmények között 70—80 em­ber hajlította a betonacélt, most a gép segítségével 25— 30 dolgozó látja el ezt a mun­kát. Az ipari vágányokon ér­kező acélanyagot daru szedi ki a vagonokból, s viszi a fedett lárolóhelyre, ahonnan a gép­sor behúzza az üzemi csarnok­ba, méretre darabolja, meg­hajlítja, majd a tárolóhelyre továbbítja. A kész betonacélt innen a napi ütemezésnek megfelelően szállítják el. Az üzemben évente 7000 tonna betonacélt vágnak méretre, hajlítanak. A lakatosüzem 5000 négyzet- méter alapterületű csarnoka tető alatt van. Elkészülte után az anyagot iparvágányokon fogadják, majd a betárolást híddaruval végzik. A belső anyagmozgatás villamos tar­goncákkal történik. Ebben az üzemben 100—120 ember dol­gozik majd korszerű körülmé­nyek között. A faipari üzemek is tető alatt vannak, a csarnokok összalap- területe mintegy 7000 négy­zetméter. A szárító-, asztalos- és ácstelepen évente 3500 köb­méter fát dolgoznak fel. A BÉV meglévő faipari üzemeiben gyártás nincs, az újakban kis szériákban erre is sor kerül. Az asztalosrészlegben például olyan késztermékek — beépí­tett bútorok, nyílászáró szerke­zetek — készülnek, amiket csak beszerelni kell a helyszínen. A komplex telep talán egyik legkorszerűbb létesítménye lesz az 5500 négyzetméter alapte­rületű, egy légterű, 10 méter belmagasságú DEXION-RECK állványrendszerű raktár. Az anyagok tárolása 5000 rakla­pon történik, a belső vízszintes és függőleges mozgatást Wag­ner komissiózó targoncákkal végzik. Érdekesség, hogy az anyagok 95 százaléka konté­nerekben érkezik. A raktár el­készülte után megvalósulhat a BÉV nagy vágya, az egy lakás — egy egységrakomány szállí­tási mód. A kapcsolódó létesítmények közül, a központi szociális épü­let vázszerkezete áll. Itt kap helyet a 600 fős konyha, étte­rem, öltöző. A 150 fős ipari- tanuló-bázis építéséhez ezután kezdenek, ahol vállalati kere­tek közt képezik majd a szak­munkástanulókat kabinetrend­szerű oktatási formában. A fésűszerűen kialakított iparvógónyrendszer, valamint a közmű és az úthálózat döntő része elkészült. A telep átadá­sa után a belső és külső útvo­nalak hossza eléri a négy ki­lométert, az iparvágányoké pe­dig a 2,8 kilométert. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat komplex ipa­ri bázisának üzembe helyezésé­re 1980-ban kerül sor. Az át­adás után megteremtődnek annak az építőipari háttérnek az alapjai, melyek nélkülözhe­tetlenek egy ilyen nagyvállalat hatékonyabb működéséhez. Roszprim Nándor (Folytatás az 7. oldalról) életbe lépő intézkedések révén is, és feltehetően a későbbi években úgyszintén. Azonban ma is adódnak jo­gos kérdések: kialakult-e a vá­roshálózatunk? Nem elképzel- hető-e akár Baranyában is né­hány mai nagyközségünk olyan mértékű városiasodása, hogy évek múltán város legyen? El- képzelhető-e, hogy majd ugyancsak"a későbbiekben vá­rosainkhoz több városkörnyéki község tartozzon, mint jelen­leg? Nem elképzelhető-e, hogy néhány nagyközségünk a von­záskörzetében lévő községi ta­nácsokkal közösen lásson el egyes tanácsi feladatokat? Az igazgatási apparátus minden­hol és egyformán alkalmas-e arra, hogy az új közigazgatási szervezeti rendszerben megold­ja feladatát? Még sok mindenre gondol­hatunk az 1979. január 1-ével életbe lépő, a közigazgatási szervezetet érintő változások is­meretében. Néhány összefüg­géssel azzal a szándékkal fog­lalkoztam, hogy megnehezít­Oj kenyérgyár programtervét fogadták el Komlón. A jelenleg üzemelő komlói kenyérgyár nem képes megol­dani feladatát, ellátni a várost és a körzetéhez tartozó 42 köz­séget, összesen mintegy hat­vanegyezer embert, még a sásdi—mágocsi kenyérüzem se­gítségével sem. Kapacitása ke­nyérben 167 mázsa naponta. Nagy gondok a süteménynél jelentkeznek, mivel a hiány pót­lására délutános műszakot in­dítottak be, ami viszont a ter­mék frisseségének rovására megy. Az 1950-ben épült üzemnek a többszöri rekonstrukció elle­nére is rossz a műszaki állapo­ta, különösen a tetőszerkezet rongálódott meg. Szociális lé­tesítményei már nem tudnak eleget tenni az előírt higiéniai követelményeknek. A berende­zései igen elavultak, megoldat­lan a raktározás. Az üzem nem alkalmas arra, hogy tovább bő­vítsék. így megszületett az új kenyérgyár terve, melyet a Győri Tervező Vállalat készített. A város ipari körzetében épí­tik majd a gyermekotthon felé vezető úton, az ÉPFU-telep szomszédságában. Itt a közmű- ellátás biztosított, s az aszfal­sem azok véleményének han­goztatását, akik — a konkrét intézkedéseket nem a konkrét helyzet ismere­tében minősítik, — az összefüggésekre, ten­denciákra nem figyelnek elég­gé, — kellő vissza- és előrete­kintés nélkül, csak a folyamat egyes, közbeeső szakaszait, ,, pillanatfelvételeit" boncolgat­ják. Az országos, s ezen belül a baranyai közigazgatási válto­zásokat az eddigi társadalmi­gazdasági fejlődés szükséges következményének, illetve ered­ményeinek is tekinthetjük. De meggyőződésem, hogy egyben, a további fejlődés feltételei is. Feltételezem, hogy október óta a témakörrel foglalkozó szá­mos cikk sem győzött meg min­den olvasót az intézkedések helyességéről. Remélem azon­ban, hogy e cikkek elolvasása kapcsán nőtt azoknak a szá­ma, akik felismerték, hogy nem most kezdődő és nem most befejeződő folyamatról varr szó, amely átrajzolja hazánk, és szűkebb hazánk közigazga­tási térképét. tozott műúttól egy makadám­úitól megközelíthető. Az épü­let vasbeton vázszerkezettel ké­szül és síkfödém elemékkel beh­atják. A könnyűszerkezetet o magas páralecsapódás miatt vetették el, s emiatt húzzák fel a belső válaszfalakat a hagyeh- mányos eljárással. Az épület- együttesből kiemelkedik majd a csarnok, a kiszolgáló részekr a hőközpont, raktárak és o karbantartók alacsonyabbak lesznek. Jó megoldás, hogy e rakodást teljes egészében fe­dett területen bonyolítják majd le. A lisztet négy ötventonnás- fémvázas silóban tárolják, s. szállítását nyomólégáramos. szállítórendszerben végzik. A: hagyományos sütőberendezések; mellett három alagútrendszeré kemencét építenek, majd be. A kiflit a Sütőipari Kutató Inté^ zetben kidolgozott kiflisütő be­rendezésen sütik, ami egyszerű­en átállítható a zsömle sütésé>- re is. Az új üzem, amely az 1980- as évek elején kezdi meg o termelést, naponta 105,7 mázser kenyeret és 92 500 darab süte­ményt állít elő, s ezzel napon­ta friss péksüteménnyel látja majd el a komlói járás jó ré­szét. Gáldonyi Magdolna DEXION-RECK leV}es állványrendszerű üzembe helyezés raktár 1980-ban Kenyérgyárat terveznek Komlón Négyéves az SOS-élet telefonszolgálat 1975. január 1-én csön­gött először a 12-390-es te­lefon. Az első hívást az év folyamán még 1240 követte. 1978-ban pedig 1400-an tár­csázták a számot. Súlyos gondokkal küszkö­dő emberek kértek segítsé­get az SOS-élettől Pécs­ről, Baranyából, de néha még az ország más részei­ből is, ahonnan Crossbar­vonalon hívható. A munka­társak az első évben 276 órát, 1978-ban már 500-nál is több órát beszélgettek a hívókkal. A számbeli emelkedés mi­nőségi változást is jelent. A telefonálók épp ezért for­dulnak az SOS-élethez, mert senkijük sincs, akivel azt a problémájukat meg­beszélhetnék, amelyet név­telenül készek feltárni az ugyancsak inkognitóban ma­radó telefonügyeletes előtt. — Mit tart az elmúlt négy esztendő legnagyobb ered­ményének dr. Kézdi Balázs megyei pszichiáter szakfőor­vos, a telefonszolgálat szak­mai vezetője? — Amióta az SOS-élet létezik, Pécsett és Baranyá­ban csökkent az öngyilkos- sági kísérletek száma, a be­fejezett öngyilkosságoké pe­dig stagnál. Ugyanakkor az ország más részein növekvő tendencia tapasztalható. Kétségtelen, hogy a mi te­vékenységünkön kívül más tényezők is közrejátszhatnak a javulásban, de az is igaz, hogy a fővárost nem szá­mítva csak Pécsett működik hazánkban ilyen hosszú idő óta rendszeresen telefon- szolgálat. — Elegendőnek bizonyult a napi 12 órás ügyelet, es­te 7-től reggel 7-ig? —1 Nem, de mivei egye­lőre főhivatású dolgozónk még nincs — mind a 30 munkatársunk társadalmi munkában végzi feladatát — nem tudunk 24 órás szol­gálatot vállalni. Az elkö­vetkező egy-két év folyamán azonban ezt is meg akarjuk oldani. — Van-e tudomásuk ar­ról, hogy hány esetben men­tettek életet? — Hívóinkkal igen gyak­ran kialakul a rendszeres kapcsolat — s ezt tartom a szolgálat lényegének. így fi­gyelemmel tudjuk kísérni a sorsokat, s az életben ma­radás önmagáért beszél. Azonban a hozzánk fordu­lóknak csak 30 százaléka van krízishelyzetben, s ez a kritikus állapot sem mindig szuicid-krízis. A hívók 60 százaléka olyan kérdéssel fordul hozzánk, melyet más szituációban képtelen han­gosan kimondani, de a gond egyre feszítőbbé válik ben­ne. Szexuális, házassági, gyermeknevelési problémák, a kapcsolatteremtés nehéz­ségei, s a magányosság a leggyakoribb témák. A hívók tíz százaléka egyszerű taná­csot kér, például, hogy hol lehet plasztikai műtétet csi­náltatni, vagy milyen gyógy­szert adjon lázas gyerme­kének. Ilyenkor nem konkré­tan a kérdésre válaszolunk, hanem megadjuk a telefo­nálónak azt a címet, ahol pontos felvilágosítást kap­hat. Egyébként sem a ta­nácsadás a célunk, hanem az, hogy a hívó kapcsolatot kapjon tőlünk, olyan kon­taktust, amelyben jobban megértheti önmagát. — Mondana erre egy példát? — Ha felhív minket egy nő azzal: „Huszonöt éves közgazdász vagyok és ma­gányos, segítsenek!", erre mi nem azt válaszoljuk, hogy „járjon társaságba!”, ha­nem elkezdjük kérdezni, s így mintegy rávezetjük arra, hogy maga ismerje fel el­szigetelődésének okait. — Férfiak vagy nők for­dulnak önökhöz gyakrab­ban? Milyen a hívók társa­dalmi és korosztálybeli ösz- szetétele? — A nemek megoszlása egyenlő. A társadalmi hely­zetre csak következtetni tu­dunk, azt hiszem, hogy va­lamennyi osztály és réteg képviselteti magát. A férfi hívók többsége 30 éven alu­li, a nők viszont inkább 30 és 50 év között igényelnek segítséget. Sajnálatos, hogy éppen az idős korosztály — amelynek meggyőződésem, hogy legsúlyosabbak a gondjai — hiányzik. De en­nek nem az érdeklődés hiánya az oka, hanem az, hogy kevés magányos öreg­nek van telefonja. — Milyen szak képzettsé­gűek a munkatársak? — Pszichiáter, pszicholó­gus, pedagógus, szociológus, orvos, szociális gondozó, egyetemi hallgató. Megha­tározott szakmai standar­dokkal dolgozunk, straté­giánkat megbeszéléseken alakítjuk ki. Nem fordulhat elő, hogy valaki más taná­csot kap hétfőn és mást kedden, pusztán azért, mert más ügyel a telefonnál. Csak egységes elvek alap­ján tudunk eredményesen dolgozni. Kialakítottuk azt a rendszert, hogy ha valaki sürgős, személyes segítséget igényel, vagy azonnal bejö­het, vagy huszonnégy órán belül várjuk. Hiszen a tele­fon nem csodaszer. Ki kell emelnem, hogy nagyon jó kapcsolatunk van a város különböző egészségügyi in­tézményeivel, hisz szükség esetén azok is rendelkezé­sünkre állnak. — Van-e lehetőség a szolgálat további bővítésére? — 1980 végéig a Megyei Kórházban — hazánkban először — megalakul egy 20—30 ágyas ún. krízis­intervenciós osztály, ahova azok fognak bekerülni, akik­nek élete pszichés okokból veszélyben van. A telefon- szolgálat ezután az osztály részeként fog funkcionálni. Ez lesz az, eiső lépés afelé, hogy az ''SOS-élet szerves része legyen egy átfogó mentálhigiénés szolgálatnak. ■> Tófalvi Éva .izoéq ff D 'iosódndp.trr .' .'eileijoni »CíMsí pom men ?ö loir, y.-vs i>,, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom