Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-30 / 358. szám

Dunántúlt napló 1978. december 30., szombat Hatvan éve bontott zászlót a kommunista ifjúsági mozgalom (Folytatás az 7. oldalról) közül az IOSZ elsőként csat­lakozott a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjához. Vállalta a párt eszméit és politikáját, a közös harcot a proletárforrada­lom győzelméért, határozott szervezeti keretet adva az idő­sebb és fiatalabb kommunisták természetes szövetségének. Az ifjúság a munkásosztály küzdel. meiben edződött vezetőre ta­lált a pártban, s a párt egy önálló politikai erővé szervező­dött kommunista ifjúsággal gyarapodott, örökre szóló hű szövetség született azon a 60 év előtti, decemberi napon. Kommunista ifjúsági mozgal­munk ott állt a párt mellett a magyar történelem legfényesebb és legsötétebb korszakaiban egyaránt. Osztozott az örömök­ben és a bánatokban, a mun­kában és a küzdelemben, az üldöztetésben és a véráldoza­tokban, s töretlenül megőrizte a győzelembe vetett hitét. Maróthy László a továbbiak­ban megemlékezett a kommu­nista fiataloknak a Tanácsköztár­saság napjaiban kifejtett tevé­kenységéről, a Kommunista If­júsági Szövetség tagjainak a feudál-kapitalista, ellenforradal­mi rendszer elleni küzdelméről és az antifasiszta harcról. A kommunista ifjúsági mozgalom történetében Magyarország tör­ténelmi sorsfordulója, a felsza­badulás jelentős változást ho­zott. A KISZ KB első titkára ezután elmondta, hogy a kommunista fiatalok vezetésével hívták élet­re a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetséget, majd 1948- ban a kommunista és a balol­dali szociáldemokrata fiatalok egyesülésével jött létre a Ma­gyar Ifjúság Népi Szövetsége, amely a marxizmus—leninizmus szellemében a szocializmus épí­tésére mozgósított. 1950-től az ifjúkommunisták a párthoz tar­tozó dolgozó ifjúsági szövetség­ben tevékenykedtek, majd az ellenforradalmat követően a Magvar Szocialista Munkáspárt vezetésével újjászervezték az if­júsági mozgalmat. 1957. már­cius 21-én létrehozták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetsé­get. — A KISZ születése pillana­tától a párt politikájának szol­gálatában álit, céljait a mun­kásosztály hatalmának helyre- állításában, a szocializmus fel­építésében jelölte meg — húz­ta alá az ünnepi ülés szónoka. — Ma a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képviseli az ifjúságunkat, és tagságát arra mozgósítja, hogy legjobb ké­pességei szerint vegye ki ré­szét a szocialista építőmunká­ból, a tanulásból, a haza vé­delméből, a békéért és a tár­sadalmi haladásért vívott világ­méretű küzdelemből. A párt példáját követve és vezetését, támogatását élvezve a KISZ több mint két évtizede betölti hivatását a magyar társada­lomban — mondotta. Ezt követően Maróthy László az ifjúsági mozgalom hat év­tizedes történetének tapasztala­tait összegezve leszögezte: — Első és legfontosabb ta­nulságul az szolgál számunkra, hogy mozgalmunkban végérvé­nyesen egymásra talált a forra­dalmi ifjúság és a marxista—le­ninista elmélet. Ahhoz, hogy napjainkban is egymásra talál­jon az ifjúság minden korosz­tálya és a marxista-leninista el­mélet, jó feltételeket biztosít az MSZMP politikai gyakorlata. Pártunktól a fiatalok nem be­biflázni való dogmákat és szent­képeket kapnak, nem örökér­vényű frázisokat kell elsajátító­Nemes Dezső beszéde Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője a kommunisták idős nemzedéke nevében köszöntötte a KISZ KB jubileumi ülését, majd a kommunista ifjúsági mozgalom "hat évtizedes útjára visszate­kintve a következőket mondot­ta: — Amikor az Ifjúmunkások Országos Szövetsége 1918. de­cemberében megalakult, forra­dalmi helyzet volt az ország­ban. A Kommunisták Magyar- országi Pártja az orosz test­vérek példájának követésére, tanácsköztársaság teremtésére hívta fel a szervezett munkás­ságot, az elnyomott és kizsák­mányolt milliókat, s magasra emelte a szocialista forradalom lobogóját. S alig egy hónap­pal a KMP megalakulása után az Ifjúmunkások Országos Szö­vetsége a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, a szocialis­ta forradalom ügye mellé állt. Az IOSZ tevékenysége méltó módon segítette diadalra vinni hazánkban az első szocialista forradalmat. A Tanácsköztársaság kikiál­tása után az ifjúsági szövetség a proletárhatalom sorait a szo­ciáldemokrata hangulatok fel­szításával lazítani igyekvő vi­ták közepette vette fel a Kom­munista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetsége nevet. Ki­fejezte ezzel szembenállását a kapitulánsokkal, kiállását a proletárhatalom határozott vé­delme mellett. Nemes Dezső ezt követően a KiMSZ hazai és nemzetközi tevékenységét, majd a Tanács- köztársaság megdöntése után illegalitásban folytatott harcát méltatta. Szólt a KIMSZ forra­dalmi szellemét a felszabadu­lást követően továbbvivő MADISZ országépitő ifjúsági demokratikus frontjának jelen­tőségéről, majd az ellenforra­dalom előtti események kap­csán megállapította: — Az 1956 előtti események természetesen nagy nehézséget okoztak az ifjúsági mozgalom­nak is. Az addig egységes if­júsági szövetség különböző hatásokra rétegszervezetekre oszlott, s az egymást keresz­tező törekvésekhez bő teret adott a szemléleti zavar és a politikai bizonytalanság. A for­ni. A magyar kommunisták párt­ja immár több mint két évtize­de a marxizmus—leninizmus ál­talános érvényű tanításainak alkotó alkalmazásával oldja meg a szocializmus építése során felmerült problémákat és ellentmondásokat. Ezzel példát mutat az ifjúságnak, önálló gon­dolkodásra, vitákra, választás­ra és döntésre serkenti, számít, a fiatalokra a politika kialakí­tásában és végrehajtásában egyaránt. Az ifjúsági szövetség mai te­vékenységéről szólva Maróthy László elmondotta: az ifjúsági mozgalom egészét áttekintve megállapíthatjuk, hogy tervsze­rűen folyik a KISZ IX. kongresz- szusán hozott határozatok vég­rehajtása. Alig néhány hónap választ el bennünket attól, hogy számot adjunk a KISZ IX. kong­resszusán magunk elé tűzött feladatok időarányos végrehaj­tásától. A kommunista ifjúsági szövetség országos értekezletén elmondhatjuk majd, hogy tár­sadalmunk fejlődése kiegyensú­lyozott, ifjúságunk békében él és dolgozik. Biztosan — ha nem is mindig könnyen — a párt programnyilat­kozatában felvázolt nagy célunk, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítése útján hala­dunk. Szövetségünk nemesek a KISZ-tagjaiért érez felelősséget, hanem mindazokért, akik együtt gondolkodnak, cselekszenek ve­lünk. Azért dolgozunk, hogy pár­tunk programját, politikáját ma­gáénak vallja és vállalja min­den magyar fiatal. Idősebb és fiatalabb kommu­nisták, népünk és ifjúságunk kö­zös dolga most, hogy a gaz­dálkodás nehezebbé vált külső és belső feltételei közepette megvédjük és megszilárdítsuk elért eredményeinket, körülmé­nyeinkhez igazítsuk lépteinket és erőfeszítéseinket. — Hat évtizedes kommunista ifjúsági mozgalmunk legfonto­sabb tapasztalatait érezzük sű­rűsödni abban a jelszóban, amely a párttól kapott zászlón­kon lobog és amely a további évtizedekben is meghatározza tevékenységünket: „Hűség a néphez, hűség a párthoz" — zárta beszédét Maróthy László. A nagy tapssal fogadott be­széd után Nemes Dezső, a Kom­munista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetségének egykori titkára emelkedett szólásra, s az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte az ülés résztvevőit. 1979-ben kilenc nagyberuházást átadnak radalrrji erők újjászervezésével, ellentámadásával az ifjúsági mozgalomban is lendületet ka­pott az eszmei, politikai tisztulás. Ennek eredményeként alakult meg a KISZ, amelynek eszmei, politikai befolyása, az MSZMP politikája melletti kiállásával, gyorsan terjedt. Magához von­zotta a rétegszervezetek tag­ságát és hamarosan a magyar ifjúság egészének egységes szövetségévé lett. Több mint két évtizedes tevékenysége a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom különösen jelentős időszaka. Ma a KISZ a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó magyar nép ifjú­ságának kommunista szövetsé­geként emlékezik meg a 60 évvel ezelőtt alakult elődjéről és a mozgalom hat évtizedes útjáról. Olyan helyzetben te­szi ezt, amelyben országunk a testvéri szocialista közösség népeivel összefogva halad elő­re a kommunizmushoz vezető úton — hangsúlyozta Nemes Dezső, majd így folytatta: — Vajon az új társadalom építése, a ma létező két világ- rendszer közötti versenyben a szocialista világrendszer új győzelmeiért folyó harc segíté­se, e történelmi küzdelem pá­tosza, forradalmi romantikája halványabb, kisebb a mi időnk­ben a hatalomért folytatott harc pátoszánál és romanti­kájánál? Úgy vélem, semmi­képpen sem kisebb, hanem más, úgy is mondhatom: sok­rétűbb, bonyolultabb. Az al­kotó munka lehetősége és szükségessége kiszélesedett, és egyre szélesedik. — Hazánk a nemzetközi ha­ladás élvonalában, a szocia­lizmus és a béke zászlaját ma­gasra tartva, a népek testvéri­ességének szellemében halad a kommunizmus felé. Ez az út olyan lelkesítő feladatokat állít ifjúságunk elé is, ame­lyeknek pátosza aligha múlha­tó felül bármivel. Olyan cél ez, amelynek vállalása növeli mun-, kánk lendületét a mindennapi feladatok teljesítésében. Ezt végezzük fáradhatatlanul, hű­séggel a párthoz, hűséggel a néphez — mondotta befejezé­sül Nemes Dezső. Az ünepség első részét a DlVSZ-induló zárta, majd műsor következett. A KISZ KB kibőví­tett ünnepi ülése az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Nélkülözhetetlen földgáz és villamosáram szolgáltatásával, értékes vegyi- és építőanyagok, élelmezési, könyűipari, gyógyá­szati és egyéb cikkek gyártásá­val kezdi törleszteni jövőre a befektetett milliárdokat 12 nagy- beruházásunk. Az évek óta tar­tó építkezés, sokféle nehézség leküzdése után az erők kon­centrálásával 1979-ben kilenc nagyberuházás teljesen elké­szült, további három*pedig — bár teljes üzembe helyezésére csak később kerül sor — szin­tén nagy kapacitásokkal az or­szág energia- és nyersanyagel­látásának, számottevő import megtakarításának és a gazda­ságos export fokozásának a szolgálatába áll. A tervek szerint januárban megkezdődik a folyamatos föld­gázszállítás az orenburgi veze­téken, amelynek beruházásaiban hét szocialista ország vesz részt, és jövőre 1,6 milliárd köbméter gáz érkezik Orenburgból a 2750 kilométeres vezetéken ha­zánkba, A munkálatok ezzel még nem fejeződnek be, mert a vezeték teljes vonalán kiépü­lő 22 kompresszorállomásból jelenleg 12 kész, a jövő év fo­lyamán azonban az együttmű­ködő partnerek a többit is üzembe helyezik, a magyar épí­tők például az első negyedév végéig átadják a guszjatyini ál­lomást. Energiabázisunkat bővíti a Tiszai Hőerőmű is, amely már az idén 3 milliárd kilowattóra villamosáramat adott, s jövőre — a beruházás teljes befeje­zésével — 4,5 milliárd kilowatt­órára növeli termelését. Eddig három energiatermelő blokkja működött, néhány nappal ez­előtt azonban az erőmű -4-es kazánjának próbaüzeme is be­fejeződött, s így valamenyi egy­sége áramfejlesztésre kész. A befejező, nagyrészt szakipari munkák, 1979 első felében ér­nek véget. A vegyipar gazdaságos ter­mékstruktúrájának bővítését szolgálja a Borsodi Vegyikom- binót PVC és a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárának átadása, valamint a tiszai kő­olajfinomító részleges üzembe helyezése. A BVK új üzeme — a TVK-tól kapott etilénből — már az idén 65 ezer tonna ér­tékes pvc-port gyártott, termelé­sét jövőre 125 ezer tonnára nö­veli, ennek nagy részét expor­tálja. A leninvárosi TVK polipropi­lén gyárában ez év szeptembe­rében kezdődött, s december el­ső felében sikeresen befejező­dött a próbaüzem. Eddig 8000 tonna műanyag készült el, Jö­vőre 36 ezer tonna polipropilént állítanak elő, ennek egy részé­ből kartonplaszt lemezeket, fó­liákat, kötözőzsinegeket, s egyéb csomagoló eszközöket ké­szítenek a TVK műanyaggyárá­ban. A polipropilén granulá­tumból azonban exportra is számottevő mennyiség jut. A bélapátfclvi cementgyárban a program szerint márciusban kezdik meg a bányászati, má­jusban pedig az őrlő berende­zések próbaüzemét, s júliusban begyújtják az első forgókemen­cét. Az előkészületek biztatóak. Mindkét forgókemence sikerrel túljutott az első próbán, a nyers­anyagot szállító bánya és a gyár között létrejött az összeköt­tetés, felépült a villamos távve­zeték, a vízvezetékhálózat, ezenkívül a vasúti vágányok egy részét is lerakták. Teljesen befejeződik viszont a Magyar Gördülőcsapágy Művek nagyszabású rekonstrukciója, amelyben szovjet vállalatok is közreműködtek. A régi terme­lőberendezéseknek 90 százalé­kát cserélik ki, csaknem 500 új berendezést és műszert máris üzembe helyeztek. 1979-re 23,4 millió csapágy gyártását terve­zik, de nem is a számszerűség a legfontosabb, hanem az, hogy a régi típusokat a legkorszerűb­bekkel, gazdaságosan értékesít­hetőkkel váltják fel. A termék- struktúra változása jelentős im­porttól is mentesíti az országot. Túljutottak a beruházások 80 százalékán a kábái cukorgyár építkezésén, ahol lengyel válla­latok és munkások, több mint 70 nagy létesítményt hoznak lét­re. Jelenleg a szerelők dolgoz­nak a téliesített munkahelyeken, május 31-e után várhatók az úgynevezett hidegüzemi próbák, s az üzem szeptemberben már fogadhatja az első cukorrépa szálítmónyokat. A Simontörnyai Bőrgyár be­ruházása rendkívül sok nehéz­ség, többszöri tervmódosítás után most már valóban befeje­zéséhez közeledik. A termelőbe­rendezések a helyükön vannak, s csak kisebb szerelési munkák vannak hátra. A gyár jövőre 3 300 000 négyzetméter puha­bőrt állít elő, 1 millió négyzet- méterrel többet, mint a rekon­strukció előtt. Ezzel is mentesül az ország a drága importtól. A Phylaxia Oltóanyagtermelő és Tápszergyártó Vállalat re­konstrukciója a fővárosban és Karcagon szintén befejeződik jövőre. Ezzel kiépül az állatte­nyésztés egyik „háttéripara" amely évente 2 millió állat egészségügyi ellátását teszi le­hetővé, új oltóanyag készítmé­nyeivel. A befejező munkák vannak már csak hátra a MOM buda­pesti és zalaegerszegi számítás- technikai beruházásán is. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Hafez Al-Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság el­nöke és Mengisztu Hailé Ma­riam, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke magyaror­szági hivatalos baráti látoga­tásáról készült jelentéseket. Az Elnöki Tanács megállapí­totta, hogy a látogatások és a lefolytatott tárgyalások jól szolgálták az érdekelt országok kétoldalú kapcsolatainak to­vábbfejlesztését, tovább erősí­tették c világ haladó erőinek szolidaritását. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete értelmében a felsőoktatási szervezeti korsze­rűsítések eddigi kedvező ta­pasztalatai alapján — a mű­szaki, a mezőgazdasági és a közgazdasági főiskolákon 1982- ig fokozatosan megszüntetik a karok szerinti tagozódást. Ezután az Elnöki Tanács bí­rákat mentett fel és választott meg, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Törvényerejű rendelet főiskolai karok megszüntetéséről A felsőoktatás korszerűsítési folyamatának fontos állomása az Elnöki Tanács pénteken ho­zott törvényerejű rendelete, amely a műszaki, a mezőgaz­dasági és a közgazdasági fő­iskolai karok megszüntetéséről intézkedik. A jogszabály alap­ján a főiskolák szervezetének és működési rendjének éssze­rűsítése jegyében 1982 szep­temberéig fokozatosan kilenc főiskolán összesen 17 főiskolai kar szűnik meg. A jövőben az eddiginél nagyobb, integrált oktatási alapegységekben, in­tézetekben oktatják a hallga­tókat a Kandó Kálmán Villa­mosipari Műszaki Főiskolán, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, a Ke­reskedelmi és Vendéglótóipari Főiskolán, a Kaposvári és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Ugyancsak új főiskolai szer­vezeti rend szerint működik to­vább a bajai vízgazdálkodási főiskolai kar és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola hódme­zővásárhelyi állattenyésztési kara, a korszerűsítés azonban e két intézményt más formában is érinti. A bajai vízgazdálko­dási főiskolai kar — amely ed­dig a Budapesti Műszaki Egye­tem része volt — a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolához tar­tozik majd, tekintve, hogy több vonatkozásban hasonló a szak­mai képzési profiljuk. A' hód­mezővásárhelyi állattenyésztési kar — hasonló meggondolásból — az Állatorvostudományi Egye­tem főiskolai kara lesz és 1979. szeptember 1-től módosul a képzés tartalma is. A nagyüze­mi mezőgazdaság igényeit fi- gyelembevéve az alföldi város­ban a jövőben állategészség­ügyi üzemmérnököket fognak képezni. A Minisztertanács 1974-ben foglalkozott a felsőfokú okta­tási intézmények belső szerve­zetével. Korszerűsítésükre ho­zott határozatában kimondta, hogy az oktató-nevelő és a tu­dományos-kutató munka haté­konyságának növelésére a kép­zést és az oktatási szervezeti egységek felépítését jobban társadalmunk fejlődéséhez, igényeihez kell igazítani. A határozatot követően szá­mos tartalmi és szervezeti jel­legű intézkedés történt. A mű­szaki, a mezőgazdasági és a közgazdasági főiskolán például jól érzékelhetően emelkedett az oktató-nevelő munka szín­vonala, korszerűsödött az okta­tás tartalma, és korszerűbbek lettek a módszerek is. Több szakon új tanterveket vezettek be, amelyek a korábbinál job­ban megfelelnek a készségfej­lesztés és a gyakorlat követel­ményeinek. Intézkedések szü­lettek a többi között az üzem­mérnök- és üzemgazdász-to­vábbképzés megszervezésére, az esti és a levelező oktatás hatékonyságának növelésére is. Egyidejűleg megkezdődött a főiskolák szervezetének és mű­ködési rendjének ésszerűsítése. Elsőként a Győri Közlekedé­si és Távközlési Műszaki Főis­kolán hozták létre a széttagolt tanszéki rendszer helyett a képzési szakirányoknak megfe­lelő új belső tagozódást, az in­tézeteket. Ezek több éves ta­pasztalatai egyértelműen ked­vezőek. Célszerűbbek és a fel­adatokhoz jobban igazodnak az intézeti hatáskörök, a főis­kolán belül ésszerűbb az alap­egységek, az oktatók munka- megosztása, hatékonyabb o pedaqógiai munka és közvet­lenebbé vált a hallgatók és az oktatók kapcsolata is. A köz­vetlen és tevékeny együttmű­ködést nagymértékben segíti, hogv a hallgatók képzésük tel­jes idején egy intézethez tar­toznak. A törvényerejű rendelet vég­rehajtásától joggal várható a főiskolai oktató-nevelő és ku­tatómunka színvonalának to­vábbi növekedése. Tudnivalók az új útlevél-jogszabályokról Január 1-én lép hatályba a kül­földre utazásról és az útlevelekről szóló új törvényerejű rendelet, vala­mint a végrehajtására kiadott kor­mány- és miniszteri rendeletek. A jogszabályok a külföldre utazással és az útlevél iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés további egy­szerűsítését is szolgálják. A jövőben a Bolgár Népköztársa­ságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Ro­mán Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe történő magánutazás­nál az útlevél iránti kérelem benyúj­tásához nem szükséges a munkál­tató — érdekképviseleti szerv, intéz­mény — véleményének beszerzése. Az útlevél-kérelemhez önéletrajzot sem kell mellékelni. Kivételt képez­nek azok a külföldön élő magyar állampolgárok, aik magánútlevél vagy hazatérési engedély iránti ké­relmet nyújtanak be. Az utazások további könnyítése ér­dekében 1979. május 1-től bevezetik a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, o Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság terü­letére szóló többszöri kiutazási en­gedélyt. A külföldre utazás és külföldön tartózkodás anyagi feltételének meg­létéről az útlevél-hatóságoknak meg kell győződnie. Ennek megfelelően a jövőben a magyar külképviseleti szerv, külföldi hatóság vagy közjegy­ző által hitelesített meghívó levelet kell csatolni a nem szocialista or­szágokba irányuló útlevél-kérelmek­hez. A meghívó levélnek tartalmaz­nia kell, hogy a meghívott ki- és visszautazásának, valamint külföldön tartózkodásának költségeit a meghívó biztosítja. Tekintettel arra, hogy az utazni szándékozók egy része már megkezdte 1979. évi utazásának elő­készületeit, és ehhez a hívólevét már rendelkezésre áll, az útlevél- hatóság azt 1979. március 31-ig hi­telesítés nélkül is elfogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom