Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-28 / 356. szám
e Dunantmt napiö 1978. december 28., csütörtök Balassi Bálint Nemeskürty István életrajzkötete „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek! — írja Vörösmarty Mihály. A múltat azonban csak akkor tisztelhetjük, ha kellőképpen ismerjük. Az ismeretterjesztők között rangos helyet vívott ki magának Nemeskürty István, aki történelmünknek, irodalmunknak több elfeledett tényét, eseményét vagy személyét áll ította reflektorfénybe, hogy jobban, igazabban lássunk. A magyar irodalom kibontakozásának regényes életrajzát három évvel ezelőtt jelentette meg A magyar népnek, ki ezt olvassa címmel, s most a halhatatlan reneszánsz költőt, Ballassi Bálintot szólaltatja meg életrajzi munkájában. Toldy Ferenctől Eckhardt Sándorig hosszú azoknak a sora, akik hányatott sorsú költőnkkel foglalkoztak, életrajzát megírták. Az utóbbi évtizedekben is számos irodalomtörténeti tanulmány jelzi a vele való foglalkozást. Ezeket átfogóan egységbe gyúrni a teljes Ba- lassi-portré kialakíthatása végett, nem könnyű feladat. Nemeskürty azonban meglovagolja a Pegazust, s mint e kornak kiváló ismerője maga mellé ülteti Balassit, akinek életfolyását, költői fejlődését könnyed, gyakran poetikus stílusban elénk tárja. Eckhardt Sándor emlékének ajánlva, az 1578-as esztendővel indítja el az események fonalát a szerző. Azért ezzel az esztendővel, mert — mint az ötödik fejezetből megtudjuk — ekkor született meg Balassi tollán a magyar szerelmi líra; ekkor alakult ki „a magyar reneszánsz fénykorának legérettebb korszaka". És mivel Nemeskürty évtizedek óta Bornemissza Péter kutatója, nem csodálkozhatunk, ha őt a nyitányban is szerephez juttatja, s a későbbiekben is gyakran tér vissza hozzá. A Balassi-életrajzban Nemeskürty felhasználja csaknem teljességében az eddig megjelent irodalmat, néha vitázik, néha ellentmond forrásaival, de mindig tiszta szándékkal. Egyszer- kétszer mégis úgy tűnik, túlzásokra ragadtatja el magát. Balassit barátja és költőtársa, Rimay János így jellemzi: „Benne a paráznaság és harag bűnén kivül aligha találunk bűnt vagy más tűrhetetlen vonást", — Nemeskürty viszont eléggé okadatlanul így jellemzi hősünket: „Minden okunk megvan feltételezni, hogy tényleg futóbolondnak nézték". Bizonyos, hogy sok ellensége volt; biztos, hogy néha még jóbarátai is cserbenhagyták; egyesek szerint több pere volt, mint ahány verset írt, de futóbolondnak senki sem tartotta. Másutt is elragadja Nemes- kürtyt tárgyszeretete, s kellő utánanézés nélkül rögzít olyan tényeket, amelyek legalábbis erősen kifogásolhatók. így például azt írja, hogy Bornemissza Péter 1578-ban röpirato- kat osztogatott „a nagyhatalmú püspök, Telegdi Miklós ellen". A valóság az, hogy Telegdi csak egy év múlva, 1579- ben lesz pécsi püspök. Szellemeskedve ír Balassi 1583-i országúti kalandjáról, arról a kapatos fővel elkövetett meg- erőszakolási kísérletről, amely másként történt, mint ahogy azt Nemeskürty írja: „Elcsábította. Az ily módon megvigasztalt özvegy fűnek-fának dicsekedett a nagy kitüntetéssel: hogy őt nem akárki csábította el, hanem maga az uraság, nagyságos Balassi Bálint úr". Eckhardt Sándor 1957-ben tisztába tette már ezt az ügyet. Az igazság az, hogy sem az asszony, sem Balassi nem állította az erőszak elkövetését. A megrohamozás, a leteperés azonban megtörtént, s csak a pápai kapitány jobbágyai mentették ki a szép Sommernét a költő karjaiból. A „kitüntetéssel" való dicsekvés helyett pedig a zólyomi bíróhoz szaladt, hogy a „szégyenletes tett" miatt Balassit följelentse. Az ügy még sokáig gyűrűzött egészen Bécsig. Mindezt csak azért írtuk, mert az igazságot nem szabad feláldozni a kuriozitás kedvéért. E kisebb elírásokat azonban feloldja az a hatalmas tényanyagközlés, amely az írónak nemcsak korismeretét, hanem logikus okfejtéseit, átfogó tárgyi ismeretét igazolja. Szépen kimunkált fejezetek, színesen, mozgalmasan elemzett versek, találó összevetések szaporáz- nak elénk. És ha valaki még nem ismeri Balassi Szép magyar komédiáját, részletekbe menő elemzését megtalálhatja a kötetben. Persze, egy kissé sajnáljuk, hogy az 1900-ban megtalált töredéket a szerző nem veti egybe az 1958-as teljes szöveggel. De szólhatott volna Nemeskürty Balassi titkosírásáról, apácaszöktetéséről, egy kicsit többet a Fulviakérdésről stb. összességében nézve Nemeskürty munkáját, kifogásaink ellenére is nyugodtan mondhatjuk: nagy élmény olvasni régi magyar irodalmunk legnagyobb reneszánsz költőjéről írt tanulmányát. Milyen jó volna, ha tanulmánykötete eljutna mindazokhoz, akik az iskolai oktatásban nem, vagy csak felületesen ismerkedhettek meg tSwm* \ \ fiafaiii Haliul Mlflet arcképe. azzal a költővel, akiről a már idézett kortársa, Rimay János is megjegyezte: „Balassi volt az, aki a magyar nyelvet retorikai mézzel itatta át, és az ékesszólás csúcsára emelte, és arra vágyott, hogy annak csiszolásában minden okos ember szemében csodálatot keltsen". Dr. Tóth István A kert hangulatát, karakterét, változatosságát fokozhatjuk á csüngő ágú fák alkalmazásával. A leomló ágak különleges hangulatot árasztanak és mivel a szokvány koronaformátó! eltérnek és ritkábbak, a kert érdekességei lehetnek. Szaporításuk szakértelmet igényel, ezért nem gyakoriak. Legnagyobbrészt a közönséges alapfaj koronájába szemzik a szomorú csüngő változatot, ezért az oltás helye alatt később előbukkanó hajtásokat le kell pattintani, ha pedig megfásodnak, le kell vágni. E művelet elmulasztása esetén az alanyból előtörő sarj erőteljesebben növekszik és elnyomja az oltott nemes részt. SZOMORÚ JAPÁNAKAC, Sophora iaponica „Pendula". A nagytermetű japánakácra oltott. Az oltvány lassan növekszik, furcsa csavarodott ágrendszere van, 15—20 év után sem növkeszik 3 m fc|é. Igénytelen Élőhelykarbantartás a vadgazdálkodásban Az élőhely-karbantartás új fogalom a vadgazdálkodásban, de már a mai viszonyok között is nagy jelentősége van, a jövőben pedig alapvető meghatározó tényezője lesz a vadgazdálkodásnak. A természetes körülmények között élő hasznos vadállomány életfeltételeit a környezeti tényezők és hatások szabják meg. Ezen életfeltételek a mező- és 'erdőgazdaság struktúrája, iparszerü fejlődése következtében napjainkban lényegesen megváltoztak és még fokozottabb változás várható a jövőt illetően. Ezen változó külső feltételek mellett is biztosítanunk kell a vadászat és vadgazdálkodás alapvető céljait. A feltételek várható alakulása szerint meg keli határozni feladatainkat, és gyakorlati megvalósításukkal biztosítanunk kell a jövőben is a vadászati lehetőségeket. A változó külső feltételek mellett feladatunk meghatározni a haszrfos vad élőhelyét a fajonkénti igényeknek megfelelően és így biztosítani kell zavarásmentes életkörülményeit, részére megfelelő búvóhelyet és élelmet. Ezen területeken eltűrhető szintre kell csökkenteni az állati és emberi kártevést. A mező- és erdőgazdálkodás iparszerű fejlődésével a civilizációs hatások növekedésével egyre nagyobb jelentősége lesz a vadgazdálkodásban a takarmányozásnak. Minden vadásztársaságnak kötelessége olyan mennyiségű és összetételű takarmányt biztosítani, amely kemény tél esetén is elősegíti az áttelelést és ezt követően a kora tavaszi időszakban is biztosítja a vad részére az élelmet, amikor az élelemszerzés lehetősége a minimálisra csökken. Ezt ki kell egészíteni jó vadföld gazdálkodásunkkal is. Vadföld területeinket tovább kell növelni, melyre nagy lehetőséget nyújt megyénkben az a több száz hektárnyi terület, amely a nagyüzemi mezőgazdálkodásra alkalmatlan. Itt a lehetőségekhez mérten olyan növénytakarót kell a jövőben kialakítani, ahol a vadállomány biztonságos védelemre talál. Továbbiakban itt kell kialakítani az új és centralizált élőhelyeket. Vadtakarmányozás nélkül nincs korszerű vadgazdálkodás és nem marad meg a területen a vad sem. Az állati és emberi kártevés visszaszorítása a következő feladatunk, mivel még ma is a legnagyobb kártétel e téren észlelhető. A kóborkutyák, macskák, rókák, szarkák, a vetési és szürkevarjak számát le kell csökkenteni. Ahol a kártevés a védett ragadozók túlszaporodásából adódik, kezdeményezni kell a természetvédelmi szerveknél az állomány szabályozását. Az emberi kártevés visszaszorításánál legnagyobb feladat a vadőrökre vár, akiknek fokozni kell együttműködésüket a gazdálkodó egységek mezőőreivel, erdészekkel, egyéb őrszemélyzettel, majd a tanácsi és rendőri szervekkel. A jövőben a vadászterületek őrzésében nagyobb szerepet kell vállalni a hivatásos vadászok mellett sportvadászainknak is. A korszerű vadgazdálkodás jövőbeni alapvető feladatait csak a vadásztársaságok és mezőgazdasági üzemek jó együttműködésével tudjuk megoldani. Ennek kialakításához mindig vadásztársaságaink legyenek a kezdeményezők. C. ak így lehet meghatározni a mezőgazdasági termeléssel párhuzamban a hasznos vadállomány élőhelyét, vagyis azt a területet. ahol vadgazdálkodást lehet folytatni. Az élőhelyek kialakításával és karbantartásával tudjuk csak a vadászat és vadgazdálkodás társadalmi céljait tovább fejleszteni, valamint a hasznos vadállomány megfelelő szintentartását biztosítani, amelyért társadalmi felelősséggel tartozunk vadgazdák és me;ögazdák egyformán. Farkas János Téli oktatás A MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága értesíti a-pécsi és pécskörnyéki horgászegyesületek tagjait, hogy 1979- ben is megszervezi a központi téli előadássorozatát. Az előadások Pécsett az Ifjúsági Ház színháztermében kerülnek megrendezésre. A kezdési időpont minden alkalommal: 8 óra 30 perc. A részletes program: 1979. január 14: Az új horgászrend. Előadó: Kovács Zoltán IB titkár. Január 28: Tapogató, mártogató horgászat rablóhalakra. Előadó: dr. Hunyadi Attila, a MOHOSZ főelőadója. Február 11: A dé- vérkeszeg és a békés halak klasszikus horgászmódszerei. Előadó: Miseta István, MOHOSZ vezetőségi tag, az IB horgász mestere. Minden előadás utón két-két horgásztár^yú film kerül vetítésre. A filmvetítések után a múlt évhez hasonlóan különböző horgászvizekre szóló éves területi jegyeket és napijegyeket sorsolnak ki. Ezek a vizterúletek a következők: Pogány 1 darab éves területi jegy és 5 darab napijegy; Pécsi tó: 1 éves területi jegy és 5 darab napijegy. Kovácsszéná- jai-tó: 5 napijegy. Herman Ottó tó: 2 darab napijegy; Bara- nyai-kisvizek: 2 darab éves területi jegy; Dunára és Drávára: 1-1 darab éves területi jegy. Az országos horgászrendről 1979, január 1-től életbe lép az új országos horgászrend, melyet a MOHOSZ küldöttközgyűlése elfogadott és a Magyar Horgász folyóiratban országosan megvitatásra került. Ezúton is felhívjuk horgásztársaink figyelmét, hogy az új rendelkezéseket alaposan tanulmányozzák át még az új idény kezdete előtt. Külön hívjuk fel horgásztársaink figyelmét azokra a rendelkezésekre, melyek a természet- és környezetvédelemn I kapcsolatban úgy intézkednek, hogy a vizek és vízpartok rongálásával, szennyezésével kapcso. latban elkövetett szabálytalanságok is fegyelmi vétségnek számítanak. Kitüntetés A NJagyar Országos Horgász Szövetség elnöksége kimagasló társadalmi munkája elismeréseként az első magyarországi hor- gászegyesüTet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából Mi- sota István horgásztársnak, a MOHOSZ vezetőség és a Baranya megyei IB tagjának, a po- gányi HE ügyvezető elnökének a „Horgászsportért” kitüntető jelvényt adományozta. IB Közlemények A MOHOSZ Baranya megyei IB kéri az egyesületek vezetőségeit: a fogási eredménynaplók összesítésénél ügyeljenek arra, hogy a fontosabb baranyai hor- gószvizeket külön feltüntetve összesítsék (Pogány, Kovácsszénája, Orfű, Hermann Ottó tó, Mattyi tó, Majláth puszta, Komló stb.). A külön kiemelés igen fontos támpontot nyújt a vízkezelő egyesületeknek a halasítás alkalmából. A MOHOSZ Baranya megyei IB 1978 novemberi küldöttközgyűlése IB oktatási felelősnek Kiss Gyula horgásztársat, a po- gányi HE titkárát, IB versenyfelelősnek Rácz József horgásztársat, a pécsi HE tagját választotta meg. Horgászkalauz '79 címen is kiadta a MOHOSZ az évek óta közkedvelt horgásznaptárt. A kiadványt a horgászok a hírlapárusoknál vásárolhatják meg. ■■ ft r r f r I Csüngő agu fák a Felső-Tettyén szép példánya található. Virágai jelentéktelenek, mélyzöldek késő őszig. SZOMORÚ KŰRIS. Fraxinus excelsior „Pendula”, Magaskőrisre oltott csüngő változat. Kedveli a párásabb környezetet. Térigényes, ágai mélyen lecsüngők. Talajjal szemben nem válogatós. SZOMORÚ JAPAN DISZCSE- RESZNYE, Cerasus serrulata. „Kiku — Shidare — Sakura". Rózsaszín telt virágai nagyon mutatósai. Vodcseresznyére, vadmeggyre oltható. Termete közepes, a tavasz csodálatos pompában virágzó fája. Kis helyet igényel, virágzáskor a kert ékCSÜNGÖ KORONAJÚ BÜKK- FA, Fagus silvatica „Pendula". Fiatalon lossan növekedő, tápdús talajon védett fekvésben szépen díszlő fa. Orfű. Abaliget környékén (É-i oldal) jól érzi magát, a Mecsek déli lejtőjére ne ültessük. CSÜNGŐ KORONAJÚ EPERFA, Morus alba „Pendula". Gyakori előfordulású igénytelen dekoratív fa. Vesszői földig érnek. Szemzése, oltása jól ered. Sötét levelei, formás alakja a kert szép dísze lehet. Virága jelentéktelen, termése ismert. Járda mellé ne ültessük, termésével szemetel. SZOMORÚ TÖLGY, Quercus robur „Pendula”. Igen ritka, szaporítása nehézkes. Igen dekoratív, romantikus megjelenésű. Erős növésű, széles koronájú. Gyökérnyakba oltva talajon elterülő. SZOMORÚ FŰZ, Salix alba tristis. Legelterjedtebb csüngő koronájú fa. Igénytelen, a nedves, tápdús talajt meghálálja. Vékony vesszői földig lelógnak. Vízközeibe ültetjük. Gyors növekedésű, térigénye nagy. Oltani nem kell, dugványozással szaporítjuk. Csüngő változatokból o kertben egy darab elegendő. Bejárati kapu melTé, gyepes térség szélére, madáritató közelébe, esetleg kerti pad szomszédságába telepítjük. Az alapfaj gyökérnyakára, vagy egészen alacsony törzsre szemezve a csüngő formákból elfekvő bokrot kaphatunk. A szemzés ideje július, augusztus, oltás ideje pedig február, március hónapok. Kalla Gábor Kovács Margit kerámiái MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA November 30-án került forgalomba a Kovács Margit kerámiaművész által készített, a szentendrei Kovács Margit múzeum tulajdonában levő 3 kerámiát bemutató bélyegsorozat. Az 1 forintos bélyeg a KENYÉR- SZEGÖ-t ábrázolja enciánkék háttérben. Az elnevezés, évszám és a tervezőművész neve kék színben látható. A 2 forintos bélyeg az ÁTTÖRT KORSÓS LÁNY-t ábrázolja bíborvörös háttérben. Az elnevezés, évszám és a tervezőművész neve biborszínű. A 3 forintos bélyeg a KORONGOLO FIÚ-t ábrázolja, terrakotta háttérben. Az elnevezés, évszám és a tervezőművész neve szürkéskék színnel olvasható. A bélyegsorozat 391 000 fogazott és 4400 fogazatlan példányban ofszetnyomással készült Kass János grafikusművész tervezésében. Ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök útmutatója Régi tervét valósította meg a MABÉOSZ akkor, amikor nemrégiben megjelentette az ifjúsági bélyeggyűjtéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen filatéliai ismeretek ÜTMU- TATÓ-ját. Részletes tájékoztatást találnak az érdeklődők a bélyegek kiadásáról, a bélyeggyüjtés kellékeiről, a gyűjtés módjáról, területeiről, a bélyegek áztatásáról, kezeléséről és tárolásáról. Az útmutatót valamennyi ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör megkapja egy példányban. Ha ennél többre van szüksége, akkor darabonként 3 forintért igényelhet belőle ugyanúgy, mint a bélyegújdonságokból. Az útmutató egyik cikkében olvastuk, hogy a bélyegek, vagy kiterjedtebben a postai dokumentumok, igen sokszor magukban hordozzák az emberiség és a történelem egy-egy kis darabját. Ezek megőrzése és átadása az utókornak igazi emberi feladat. Ez teszi széppé a sokszor fáradságos megszerzését és rendszerezését, amelyben ugyanakkor mindig megtalálható egy kevés a gyűjtő ember egyéniségéből is. Ne felejtsük el tehát, hogy a gyűjtésben nem az értékszerzés az elsődleges öröm, hanem a velejáró kutató és rendszerező munka, amelynek eredményeként összeáll az utókornak szóló igazi gyűjtői alkotás, a gyűjtemény. Különleges posták A filatélia egyik érdekes ága a különleges posták bélyegeinek, bélyegzéseinek és más dokumentumoknak gyűjtése. A levéltovábbítás legősibb formája, a futárposta sok ezer éves múltra tekinthet vissza. A legrégibb fennmaradt emlék Amenhotep fáraó idejéből származik. Az uralkodó i. e. 2500 körül gyalogos és lovas futárpostát szervezett, amelynek tagjai kék vagy piros színű pecséttel ellátott papirusztekercsekkel nyargaltak. Ásatások közben találták meg a fáraó múmiája közelében a világ legrégibb bélyegző-gyűjteményét, amely a fáraó hellyel megjelölt 186 darab futárposta-bélyegzőből állt. A 2500 éves filatéliai emléket a British Múzeum egyiptomi osztályán őrzik. A futárposta 194S januárjában Magyarországon, Gyulán feltámadt. A felszabadulás után nem működött sem vasút, sem posta. A gyulai államépítészeti hivatal útőreiből futárpostát szerveztek. Mindegyik őrnek 8 kilométert kellett megtennie, azután a postai küldeményeket átadta váltótársának. A levelekre bélyegeket ragasztottak és a futárpostára utaló bélyegzéssel látták el. Fél évig működött, amíg a közlekedés, illetve a rendes postaszolgálat megindult. A galambok irányérzékét már évezredekkel ezelőtt felfedezték és felhasználták üzenetek továbbítására. A galambposta ma sem ment ki a divatból. Néhány éve a brnói bélyegegyesület rendes postával kombinált galambpostát indított. Minden levélre feljegyezték a továbbító galamb számát. A kísérlet sikeres volt.
