Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-22 / 352. szám

1978. december 22., péntek Dunäntmi napló 5 Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Dr. Földvári József felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) ten vagyunk tanúi. Beigazolód­nak Lenin jövőbe lótó gondo­latai arról, hogy a szocialista építés előrehaladásával a bün­tetési rendszerben fokozatosan a nevelés, a meggyőzés eszkö­zei váltják fel a korábban is­mert hagyományos büntetése­ket, elsősorban a szabadság- vesztést. Tény, hogy a szocia­lista országok büntetési rend­szerében — bár korai lenne megkérdőjelezni a szabadság- vesztés büntetés szükségességét — mégis, ma már korántsem ez az egyedüli és alapvető büntetési eszköz, sőt egyre in­kább előtérbe nyomulnak a nem szabadságvesztés jellegű büntetések és intézkedések. Szabadságvesztés és helyettesítése A miniszter ezt követően aláhúzta, hogy a törvényjavas­lat büntetési és intézkedési rendszere is ezeket a törekvé­seket tükrözi. A szabadságvesztés például — a törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben —le­het életfogytig tartó, illetve az eddigi 1 hónapos alsó határ helyett 3 hónapról 15 évig, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségénél alkalmazható, szá­mos új rendelkezés biztosítja azonban, hogy a végrehajtan­dó szabadságvesztésre csak a valóban indokolt esetekben ke­rüljön sor. így néhány bűncse­lekménynél a büntetés kizáró­lag pénzbüntetés lehet. A sza­badságvesztés helyettesítését célozza a mellékbüntetések, te­hát például a járművezetéstől való eltiltás — önállóan, fő­büntetés kiszabása nélküli al­kalmazásának lehetősége. Ilyen irányban hat az az új intéz­mény is, hogy 6 hónapi sza­badságvesztésnél enyhébb bün­tetés helyett munkaterápiás in­tézeti kezelésre kötelezhető az elkövető, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze. Ezért a tervezet minden ilyen nevelő jellegű büntetés­nél, intézkedésnél — próbára bocsátás, a büntetés végrehaj­tásának próbaidőre történő fel­függesztése stb. — lehetővé teszi olyan magatartási szabá­lyok előírását, amelyek meg­szegése súlyos következmények­kel jár. Egyébként most már rendelkezünk azzal az appará­tussal is, amely képes e ma­gatartási szabályok megtartá­sának ellenőrzésére. A büntetések és intézkedé­sek rendszerének bővülése, szé­lesedése tehát — amellett, hogy jó feltételeket teremt az eddigieknél differenciáltabb és hatékonyabb felelősségre vo­nási gyakorlat kialakítására, s ezzel az eredményesebb bűn- megelőzésre —, a jogalkalma­zók, elsősorban a bíróság iránti bizalmat is kifejezi. Nemzetközi kötelezettségek — A törvényjavaslat tükrözi azt a fejlődést is — folytatta Markója Imre —, amely a bű­nözés elleni harcban az álla­mok közötti együttműködés te­rén végbement. A törvényjavas­latnak a büntető eljárás fel­ajánlására, a külföldi bíróság Ítéletének elismerésére, vala­mint a büntetés végrehajtásá­nak kölcsönös átvételére vonat­kozó rendelkezései a szükséges esetekben megteremtik a bű­nözés elleni nemzetközi össze­fogás kereteit. De épp ilyen fontos nemzetközi vonatkozású jellemzője a javaslatnak az is, hogy rendelkezéseiben messze­menően érvényesíti mindazokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyek a különböző nemzet­közi egyezményekből hárulnak a Magyar Népköztársaságra is. Ezzel kapcsolatban két neve­zetes egyezményre, illetve dá­tumra külön is felhívnám a fi­gyelmet. A közelmúltban volt 30 éve annak, hogy az Enye- sült Nemzetek Szervezetének III. közgyűlése elfogadta az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatát, amelyet mi hazai munkánkban mindig is fontos és irányadó dokumentumnak tekintettünk. A másik neveze­tes egyezmény és esemény pe­dig az, hogy 10 éve, 1968. no­vember 26-án hagyta jóvá az ENSZ közgyűlése a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló nemzetközi egyezményt. Mi en­nek az egyezménynek is eleget téve a mostani törvényjavaslat­ban is támogatjuk azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a háborús és népellenes bűn- cselekmények soha ne évülje­nek el. Amikor a Minisztertanács ne­vében kérem, hogy a tisztelt országgyűlés a törvényjavasla­tot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei kö­zé, még egyszer annak a meg­győződésünknek szeretnék han­got adni, hogy az új törvény segítségével, a társadalom te­vékeny támogatásával, a bűn­üldöző és igazságszolgáltatási szervek jobb munkájával, a szükséges nemzetközi összefo­gással fokozottan úrrá tudunk lenni ezen a társadalmi gon­dunkon is, és a szocializmus erejét, korlátlan lehetőségeit e vonatkozásban is bizonyítani tudjuk. * Az új Büntető Törvénykönyv vi­tájában felszólalt dr. Földvári József (Bcranya m. 4. vk.), fel­szólalását külön közöljük. Antal- ffy György (Csongrád m. 8. vk.). Fiola Tivadarné (Heves m. 1. vk.), Bogdán János (Veszprém m. 10, vk.), Mótay Pál, (Fejér m. 3. vk.), dr. Nezvál Ferenc (Budapest 14. vk.), Ruisz József (Vas m. 6. vk.), dr. Juhász Ti­bor (Bács m. 20. vk.), dr. Szijár. tó Károly legfőbb ügyész. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért az elnöklő Apró Antal a vitát lezárta és megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy­miniszternek, aki válaszolt a képviselők felszólalásaira. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság módosítási indít, ványait, majd — már ezekkel együtt — a Büntető Törvény- könyvről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Interpelláció Jazbinsek Vilmos (Baranya m. 14, vk.) a Mecseki Szénbányák Vállalat főmérnöke Gergely Ist­ván államtitkártól, az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől kér­dezte: várható-e, hogy a kom­lóiak ivóvízgondjait legalább át. meneti jelleggel megoldják, s mikor számíthatnak arra, hogy a várost véglegesen bekötik a Pécs vízellátását biztosító Duna II. vízvezetékrendszerbe? Az OVH elnöke válaszában elmondta: Komló város és több más gyorsan fejlődő település vízhiányának az az oka, hogy fejlesztésüket nem követte pár­huzamosan az ivóvízhálózat bő­vítése. A jelenlegi feszültsége­ket Komlón a már készülő — napi 1600 köbméter vizet bizto­sító — Oroszló környéki kutak üzembehelyezése fogja — átme­netileg — enyhíteni. A végleges megoldást Komló számára is a Dunából kiinduló, és a Pécs víz­ellátását biztosító vezetékrend­szer üzembehelyezése garantál­ja. A rendszer első ütemét a pécsi vízigények kielégítése ér. dékében, gyorsított'tempóban, 1981-re fejezik be. A második ütem — amellyel Komló város vízellátása is véglegesen meg­oldódik — a következő tervidő­szakban valósul meg, de már ennek tervezése is megkezdő­dött, beruházási programja pe­dig a jövő év közepére készül el. Az interpellációra adott vá­laszt az interpelláló képviselő és az országgyűlés jóváhagyó­lag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a Büntető Tör­vénykönyvről készült törvényja­vaslatot és úgy határozott, hogy a tisztelt képviselő elvtár­sakhoz eljuttatott módosítások­kal javasolja annak elfogadá­sát — mondotta többek között dr. Földvári József. A bizottság értékelte a ja­vaslat előkészítésének folyama­tát, amelyet igen jól szervezett­nek, rendkívül széleskörűnek és mélyen demokratikusnak ítélt. Ennek köszönhető, hogy a tör­vényjavaslatban érvényesültek a tudomány előremutató, kor­szerűségre törekvő eszméi épp úgy, mint a gyakorlati tapasz­talatok, a mai társadalmi igé­nyek és a fejlett szocializmus további építésének kívánalmai. Úgy látjuk, a javaslat megfelel társadalmunk jelenlegi fejlett­ségének és a következő évtize­dekben várható fejlődésnek. El­ismerés és köszönet illeti mind­azokat, elsősorban az Igazság­ügyi Minisztérium vezetőit és munkatársait, akik ennek a ja­vaslatnak az elkészítésében köz­reműködtek. A törvényelőkészítést a bűnö­zés helyzetének mélyreható elemzése előzte meg. Ezek a vizsgálatok megmutatták, hogy hazánkban az elmúlt másfél év­tizedben a bűnözés alakulását csökkenések és emelkedések jellemezték és ezek sem voltak általánosak, hanem a bűnözés egyik vagy másik részterületén jelentkeztek. Kedvező jelensé­gek melleit találkoztunk kedve­zőtlen tünetekkel is a bűnözés összességét és összetételét il­letően egyaránt. A tényleges helyzet számba­vétele és belőle a megfelelő következtetések levonása mel­lett igen fontos feltétele egy hatékony törvény megalkotásá­nak a reális szemlélet érvénye­sítése. A reális szemlélet igénye je­lentkezik mindenekelőtt a Bün­tető Törvénykönyv, valamint az általa szabályozott eszközök szerepe, jelentősége, lehetősé­gei, befolyásoló ereje vonatko­zásában, Csak helyeslőén idéz­hetem Markója elvtárs szavait: ,,A jog — és én hozzáteszem: a büntetőjog — bűvöletébe esni, mindenhatóságában hinni leg­alább olyan veszélyes, mint je­lentőségét fel nem ismerni.” A reális szemlélet érvényesü­lése szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogyan határozza meg a javaslat a büntetés célját. Itt derül ki, el­érhető célok megvalósítását vár­juk-e a jogalkalmazástól, avagy illúziókba ringatjuk őket — és saját magunkat. A bizottsáq fenntartás nélkül egyetért a 37. §-ban megfogal­mazott célkitűzéssel: a bűn- megelőzései. Úgy véljük, hogy sem többet, sem mást reálisan nem várhatunk a büntetés al­kalmazásától mint azt, hoqy az a bűnelkövetőt is és másokat is tartson vissza bűncselekmények el követésétől. Ezt a hatást azonban elvár­juk minden büntetéstől. Jogal­kalmazóinknak ezért olyan bün­tetést kell kiszabniok, amely al­kalmas ilyen hatás előidézésé­re. Ha tehát adott esetben csak egy súlyosabb — pl. hosszú ide­ig tartó — szabadságvesztéstől várható megelőző, visszatartó hatás, akkor az ilyen büntetés nem mellőzhető, viszont abban az esetben, amikor enyhébb be­avatkozás — tehát szabadság- elvonással nem iáró büntetés — is alkalmas a kívánt cél eléré­sére, nem szabad más fajta büntetést alkalmazni. A törvényjavaslat nem csak a helyes elveket rögzíti a célsze­rű büntetés alkalmazásához, hanem megteremti annak lehe­tőségét is hogv egy modern, korszerű büntetéskiszabási gya­korlat alakuljon ki. A iavaslat büntetési rendszere képes a szigor és a humánum összhang­iának azt az érvényesülését biztosítani, amiről az igazság­ügy-miniszter elvtórs beszélt. E vonatkozásban eléa azokra a rendelkezésekre utalni, amelvek lehetővé teszik az ún mellék- büntetések önálló büntetéskén­ti alkalmazását, továbbá az olyan új intézkedések alkalma­zásának a lehetőségére, mint a próbára bocsátás, a megrovás, az alkoholisták kényszergyógyí­tásának új elvei, a pártfogó fel­ügyelet. A jogalkalmazónak az egyes büntetések közötti na­gyobb választási lehetősége, valamint a büntetések és az in­tézkedések kombinálásának megnövekedett lehetőségei egy­aránt alkalmasnak látszanak olyan ítélkezési gyakorlat kiala­kítására, amely eredményeseb­bé teheti a bűnözés elleni küz­delem büntetőjogi eszközeit, te­hát elősegítheti a bűnözés hely­zetének kedvező alakulását. A törvényjavaslat, amikor nö­veli a nevelő jellegű és a sza­badságelvonással nem járó jog­következmények alkalmazásának a lehetőségét, más vonatkozás­ban az erőteljesebb beavatko­zás irányában céloz változást. •■Közismert, hogy a bűnelkö­vetők között viszonylag magas a visszaesők aránya. Ezzel a körülménnyel magyarázhatók a törvényjavaslatnak a visszaesők büntetőjogi felelősségével kap­csolatos rendelkezései. Az elmúlt időszakban lezaj­lott társadalmi és szakmai viták azt mutatták, hogy a szakmai és a laikus közvéleményünk egyetért a visszaesők szigorúbb felelősségre vonásával és közöt­tük a differenciálás szükséges­ségével. Elhangzottak azonban olyan jellegű észrevételek is, mely szerint a hatékonyság és az eredményesség e vonatko­zásban sem csak szigorúság kérdése. A visszaesők legveszé­lyesebb körével, a többszörös visszaesőkkel szemben alkal­mazható szigorított őrizet haté­konysága is döntően attól függ, mennyiben sikerül ezeknek az elkövetőknek a személyiségéhez igazodó, azt befolyásolni, ala­kítani képes kezelésmódot, te­rápiát kidolgozni. Ezekkel az elkövetőkkel szemben, éppen személyiségtorzulásuk miatt a szabadságvesztés hagyományos végrehajtási módja nem sok si­kert ígér; csak az emberrel fog­lalkozó tudományok eredménye­in alapuló speciális foglalko­zásmódtól várhatunk eredmé­nyeket. Markója elvtárs részletesen szólt a dekriminalizációról is. A bizottság az e vonatkozásban tervezett lépésekkel egyetért. Szükségesnek tartjuk azonban az illetékesek figyelmét felhívni arra, hogy ez jelentős munka­terhét ró a szabálysértési — el­sősorban a tanácsi — szervekre. A bizottság fontosnak tartja a szabálysértési eljárások szak­szerű és gyors lefolytatását az eljárás alá vont személyek to­vábbi életvitele szempontjából is. Helyes tehát kivenni a bün­tetőjog köréből a büntetőjogi értékelést nem igénylő esete­ket, gondoskodni kell azonban orról, hogy a célszerű felelős- ségrevonás megtörténjék. Nem arról van tehát szó, hogy a jö­vőben az ilyen cselekményeket felelőtlenül, a következmények­től nem tartva el lehetne kö­vetni, hanem arról, hogy a bün­tetőjogi felelősség helyére egy másfajta jogi felelősség lép, amelynek érvényesítése célsze­rűbbnek, hatásosabbnak ígér­kezik. Foglalkozott a bizottság a törvényjavaslattal abból a szempontból is, mennyiben fej­leszti az tovább a szocialista törvényesség érvényesülését. Csak helyeselni lehet azt a következetességet, amellyel a javaslat biztosítani kívánja a törvényesség maradéktalan ér­vényesülését. Ennek kapcsán is nagy figyelemben részesült a bírói gyakorlat. Külön kiemelést érdemel, hogy a javaslat min­den esetben a törvényhozásra bízza annak eldöntését, hogy mikor kerülhet sor büntetőjogi, és mikor szabálysértési eljárás lefolytatására. Ennek a törek­vésnek a végső következményeit majd a szabálysértési kódex megalkotásánál kell levonni és ott kell biztosítani az egyes sza­bálysértések tartalmi meghatá­rozását, a bűncselekményi alak­zatoktól való egyértelmű elha­tárolást. NAGYVILÁGBAN Gromiko—Vance tárgyalás Csütörtökön Genfben megkezdődtek Andrej Gromiko és Cyrus Vance tárgyalásai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kül­ügyminisztere a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sát célzó megállapodás kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket tekinti át. Üdtfözlö távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl­te dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát 60. születésnap­ja alkalmából. A távirat hang­súlyozza: a Magyar Népköztár­saság elismeréssel adózik az ENSZ főtitkárának azért a fá­radozásáért, amelyet az egész emberiséget érintő égető kér­dések rendezése, az ENSZ tevé­kenysége hatékonyságának az alapokmány szellemében törté­nő növelése érdekében fejt ki, és ezirónyú munkájában továb­bi cselekvő támogatásáról biz­tosítja a főtitkárt. Moszkvában csütörtökön ün­nepélyes keretek között írta alá dr. Biró József magyar külke­reskedelmi miniszter és M. P. Kuzmin, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterének első he­lyettese a megbetegedett Nyi- kolaj Patolicsev külkereskedel­mi miniszter helyett — az 1979. évi magyar—szovjet árucserefor. galmi jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv az 1976—80-ra szóló ma­gyar-szovjet árucsereforgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények alapján szabja meg a jövő évi kölcsö­nös áruszállítási programot, amelynek előirányzata megha­ladja a 4,8 milliárd transzferá­bilis rubelt, csaknem nyoic szá­zalékkal haladja meg az ez évi prog romot. * TOKIÓ: Szerdán Tokióban kormányközi jegyzőkönyvet ír­tak alá a Szovjetuniónak nyúj­tandó 59 milliárd jen összegű japán bankhitelről. A hitelt nagy átmérőjű gázcsövek ja­pán cégektől való vásárlásá­nak finanszírozására fordítják. + BEIRUT: A WAFA palesz­tin hírügynökség is beszámolt arról, hogy az izraeli tüzérség és a libanoni jobboldal csütör­tök reggel heves tüzérségi tá­madást intézett a palesztinok és a libanoni haladó erők dél­libanoni állásai ellen. * MOSZKVA: A Kremlben szerdán átnyújtották a Népek Barátsága érdemrendet Ched- di Jagannak, a Guyanái Népi Haladó Párt főtitkárának. * TEHERÁN: A múlt hét csütörtökön délnyugat Irán­ban lezajlott földrengés halá­los áldozatainak száma 76-ra emelkedett. A természeti ka­tasztrófa 300 falut pusztított el Isfahan és Mashed-Sulejman tartományokban. 4- PÁRIZS: Tizenkilenc fejlett tőkés ország szerdán elhatá­rozta, hogy jövő év októberét az „energiatakarékosság hó­napjának" nyilvánítja. II Vénuszon a szovjet kutatóegység 98 nap időtartamú, több mint 240 millió kilométer hosszúságú út megtétele után december 21-én, moszkvai idő szerint reg­gel 6 óra 30 perckor — keve­sebb, mint négy perccel az elő­re meghatározott időpont előtt — leszállt a Vénusz bolygó fel­színére a Vénusz 12. szovjet bolygóközi kutatóállomás leszál­ló egysége. A beépített műszerek össze­sen 110 percen át sugároztak adatokat. A mérések a többi között o közös szovjet-francia űrkutatá­si programban meghatározott vizsgálatokra irányultak, így a gamma-sugárzás mértékére. A bolygóközi állomás magá­val vitte a világűrbe a szovjet állam és a kommunista párt megteremtője, Lenin arcképét, a leszálló egység pedig eljut­tatta a Vénusz felszínére a Szovjetunió címerét. A beérkezett adatokat a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­jának kutatóintézeteiben dol­gozzák föl. 4- ÚJ-DELHI: Az indiai bel­földi légitársaság Boeing— 707-es repülőgépét elrabló két fegyveres — helyi idő szerint csütörtök reggel megadta ma­gát. A 123 utos és a hatfőnyi személyzet sértetlenül kiszaba­dult. A szerencsés kimenetelű túszszedési akció alig tizenkét óráig tartott. Az eltérítési ak­ció része annak az országos tiltakozási hullámnak, amely­ben a tüntetők követelik, hogy vonják vissza a parlament keddi döntését, amely meg­fosztotta Indira Gandhit kép­viselői mandátumától. A két géprablót őrizetbe vette a luck- nowi rendőrség. A Reuter je­lentésében azt közölte, hogy a légikalózoknál nem is volt igazi fegyver, hanem játék­pisztolyokat és kézigránátnak „álcázott” krikettlabdát hasz­náltak. + HANOI: Újabb kambod­zsai kommandóakciókról szá­molt be a vietnami sajtó csü­törtökön. A támadók ezúttal Dong Thap tartományba hatol­jak be. A helyi önvédelmi erők erélyes válaszban részesítették a provokátorokat: a távozó egységek 150 halottat hagytak maguk után. A vietnami védel­mi erők nagy mennyiségű fegy­vert zsákmányoltak. 4- SANTIAGÓ: Újabb titok­zatos tömegsírt találtak a chilei főváros, Santiago köze­lében. Egy katolikus csoport, amely részt vesz az eltűnt chi­leiek felkutatásában, kedden egy vízmosásban ismeretlen számú holttestre bukkant. Ugyanez a csoport találta meg három héttel ezelőtt egy San­tiago közelében fekvő bányá­ban 20 eltűntnek nyilvánított chilei holttestét. Magyar-szovjet árucsere- megállapodás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom