Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-22 / 352. szám

1978. december 22., péntek Dünflntmt napló 3 Ma kezdődik a téli szünet Programok, szórakozás és hasznos tevékenység Kirándulás, séta és pihenés A gyerekek egyik legkedve- hónapja a december. Még el sem fogynak a csokoládé­csizmák és máris újabb ünnep érkezik, karácsony. És ez még nem minden, mert karácsonyi ajándékként a téli szünet is megérkezett. Idén még egy nap­pal tovább is örülhetnek a pi­henőnek, mert január negyedi­kén kell ismét iskolába men­ni. Csak Pécsett mintegy 22 ezer általános és középiskolás só­hajt föl: végre szünet van! Jól­esik később felkelni, elővenni a kedvenc könyveket, találkozni barátokkal, együtt lenni a szü­lőkkel, testvérekkel, sétálni és lődörögni. Ha a hó nem kap utánpótlást, síelni, szánkózni nemigen lehet a Mecseken. Kor. csolyázni? Hangzottak ígéretek iskolaudvarok, tornapályák fel­öntéséről, de ehhez az elhatá­rozás mellé kemény hideg is kellene. Mivel foglalkozhatnak azok a gyerekek, akiket a két ünnep között nem tudnak vállalni a nagyszülők, rokonok és szeret­nének valami érdekes időtöltés­ben részesülni? • Az új Pannónia Szálloda KISZ-szervezete a karácsonyi ké­szülődést szeretné megkönnyíte. ni a szülőknek, hangulatosabbá tenni a gyerekeknek. Vasárnap délelőtt tízkor és délután kettő­kor habos kakaóval, kaláccsal és filmvetítéssel várják a gyere­keket és kísérőiket. Asztalt elő­re is lehet rendelni és az egész mulatság néhány forintba kerül. Az Ifjúsági Ház szünidei mati­né sorozatot indít, minden nap két órakor kezdődik a vetítés. Délelőttönként az odalátogató fiatalok a színes televízión néz;- hetik a szünidei programot. Hu- szonhatodikán már a tizen-hu- szonéveseknek tartanak össze­vont karácsony-szilveszter estet, és nem szünetelnek a zenei Fő feladat az összehangolt szállítás megszervezése Közlekedéspolitikai aktívaértekezlet A közlekedés, a szállítás szerves része a termelésnek, az elosztás, a fogyasztás folyama­tának. Nyugodtan mondhatjuk, a közlekedés közügy. A közle­kedésben végzett munkát szin­te minden ember figyelemmel kíséri, sokak közérzetét befo­lyásolja. Ez év áprilisában az MSZMP Politikai Bizottsága áttekintette és értékelte a közlekedéspoliti­kai koncepció végrehajtó sónak helyzetét. Az országos helyzet- felméréssel párhuzamosan a megyei pártbizottság is napi­rendre tűzte a tapasztalatok összegezését. Tegnap a megyei pártbizottságon megtartott köz­lekedéspolitikai aktívaértekezle­ten Koós László, az MSZMP Számon kérik a rosszul rakodó vállalatokat Baranya megyei Pártbizottság, osztályvezetője vitaindító elő­adásában többek között a kö­vetkezőket mondta: — A közlekedéspolitikai kon­cepció elfogadása óta eltelt 10 év tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk: a közlekedés a gazdaságosság, a célszerű­ség irányába fejlődött. A szál­lítási teljesítmények — a vasúti személyszállítás kivételével — jelentősen, a korábban számí­tottat meghaladóan növeked­tek. A szolgáltatások köre bő­vült, az ellátás minősége ja­programok sem. A MÉH Dél-du­nántúli Vállalata a megyei út­törőelnökséggel közösen textil- hulladék-gyűjtő versenyt rendez. Három kiló hulladékért a pén­zen felül ajándékcsomagot is kapnak. A legtöbbet összegyűj. tők jövő nyáron jutalomüdülés­re mehetnek! A FEK-ben 26-án 10 órakor a Bóbita Báb­együttes Cini Samu kalandjai­val szórakoztatja a közönséget. A pécsi Üttörőház 28-án 9-kor természetjáró túrát szervez, 29-én pedig az IXILON filmstú­dióval ismertetik meg a pajtá­sokat. A különböző ifjúsági klu­bok, így például a nagyórpádi, mátraházi kirándulást szervezett 28—30-ig, a kertvárosi 27-én kö­zös karácsonyestet tart, az Új Tükör Klub 29-én szilveszteri elő­zetest. Ezenkívül a hétköznapokra ott marad még a napközi a kiseb­beknek. Központilag nem állí­tottak össze szünidei programot, így az iskolákon múlik, milyen meglepetést tartogatnak nap­közis tanulóiknak. Egyszer egy tavaszi szünet előtt írtam le, hogy többet kel­lene kirándulni vinni a gyere­keket, jobban kellene kívánsá­gaikkal törődni, teljesíteni azo­kat a lehetőség szerint. Most is csak ezt tudom mondani, s azt, hogy mindegyikünknek van, vagy lesz gyereke, vagy kis ro­kona, akik alig várják az igazi kikapcsolódást. De gondolha­tunk magunkra is. Ha már nap­közibe kell járniuk a szünetben is, és ha nem kínálnak nekik elegendő programot a művelő­dési intézmények, akkor is érez­tessük velük, hogy szünet van. Amely kellemes és pihentető. B. A. A KISZ KB felhívása: Fiatal építők, gyertek Paksra! Egy esztendeje mór, hogy ifjúsági szövetségünk felhívására Pakson mun­kába állt az első 100 főnyi építőbri­gád, hogy szaktudásával, lelkesedé­sével részese legyen a Duna partján épülő hatalmas létesítmény, az 1 760 megawattos atomerőmű, s a mellette kibontakozó új szocialista város épí­tésének. Az ifjú építők eredményeik­kel, munkájukkal, közösségük és nem utolsó sorban önmaguk formálásával bizonyították: képesek és készek vál­lalásuk érett, felelős teljesítésére. Az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy már kezdenek kibontakozni a leendő atomerőmű körvonalai, s az épülő, alakuló Paks 1979. január 1- től hivatalosan is városi rangra emel­kedik. A munka tovább folytatódik, s az első biztató tapasztalatok alapján to­vább nő a paksi ifjúsági épitőbrigád létszáma. Újabb nehéz, egész embert, felkészültséget, szaktudást követelő feladatok állnak előttünk. Fiatal építők I Ács-állványozók, vas­betonszerelők, hegesztők, szerkezeti lakatosok, kőművesek, kubikosok, vil­lanyszerelők, gépkezelők, művezetők, építőipari üzemmérnökök, mérnökök! Titeket hívunk és várunk a nehéz, fe­lelősségteljes, de gazdag szakmai ta­pasztalatokat és jó kereseti lehetősé­get kínáló munkára. A KlSZ-megbízatással — legalább 1 esztendőre - Paksra érkező építők 1979-től a város új lakótelepén lévő ifjúsági munkásszálláson lakhatnak. A szabadidő kulturált, hasznos eltölté­sére is bő lehetőség nyílik. Részletes tájékoztatásért forduljatok a vállala­ti, szövetkezeti KISZ-bizottságokhoz, illetve a járási, városi, kerületi bi­zottságokhoz. Ifjú építők I KISZ-tagokI További munkasikerekkel, az ön­kéntes ifjúsági építőbrigádba való jelentkezésetekkel is járuljatok hozzá a KISZ IX. kongresszusán tett válla­lásunk határidőre, jó minőségben való teljesítéséhez. Építsük mi is a paksi atomerőmű­veti A NNF fh^éi bizottság íííése Az év utolsó ülését tartotta tegnap a HNF megyei bizott­sága a Pécs városi Tanács dísztermében. Dr. Ádám Antal, a HNF megyei elnöke üdvözöl­te a bizottság tagjait, majd az Őszirózsás Forradalom 60. év­fordulójáról mondott megemlé­kező beszédet. Ezt követően dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese „Terület és te­lepülésfejlesztési feladatok” címmel tartott előadást. Ki­emelten szólt arról, hogy a te­rület- és településfejlesztésben a termelő erők fejlődése meg­határozó. Figyelembe kell ven­ni többek között a munkaerő térbeli elhelyezkedését, a köz­lekedési lehetőségeket és még számos feltételt. Hangsúlyozta: a terület- és településfejlesz­tésnél elengedhetetlen az ága­zati és területi fejlesztés ösz- szefüggé'seinek egyidejű elem­Egyldőben nem tudják elvégezni A környéken mindenütt sár, szerencsére egy kicsit kemény­re! fagyva; néhol kitaposott autó- vagy gyalogút nyoma. Azok között a házak között jártunk tegnap délelőtt a sik­lósi városrészben, amelyek egy részébe már beköltöztek az új lakók, a többiek pedig a közel­jövőben érkeznek. A lakóházak készen, sokak számára elérkezett a várva- várt pillanat: amíg körülöttük még folyik az építkezés, ők azalatt már be is rendezték új otthonukat. De minden csoda három napig tart, s egy idő után elégedetlenkedő hango­kat lehet hallani. Ugyanis igaz, hogy a főútvonalnak a városrészt érintő szakasza már elkészült, ám a házakat bekö­tő utak híján csak sáron, gö­röngyös földúton és buckákon keresztül lehet megközelíteni. Ez sokakból elégedetlenséget vált ki, ami a körülmények miatt érthető is. Csakhogy — mint minden dolognak — ennek is két ol­dala van, s a probléma sokkal összetettebb, mint amilyennek Később készülnek a belső utak a siklósi városrészben egyszerűsítve látszik. A beru­házás lebonyolítójának, az UNIBER-nek szándékában állt a kivitelezővel mind a magas-, mind a mélyépítési munkára azonos határidőre kötni a szer­ződést, de a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a beköltözés idejére — érthető módon — csak a közművesí­tést és a főútvonal elkészítését vállalta. S azért mondjuk, hogy érthető módon, mert a bekötő­utak építéséhez munkaterület kell, s a magasépítők nagyjá­ból egy hónappal a lakását­adások előtt vonulnak el a te­rületről, s az átadásig ez már rövid idő az utak megépíté­séhez. Emellett van egy másik tényező is, nevezetesen az idő­járás: a téli hónapok ilyen szempontból nem teljes érté­kűek, hiszen valójában ha sza­bályszerűen akarnak eljárni, a fagy miatt nem is szabad jár­dákat építeni. (Időjárás függ­vénye a parkok telepesítése is.) Mindenki tudja és látja, hogy ezek a hepehupás, sáros terepek nem éppen a leg- ideálisabbak, hogy minden nap bosszúságot okoznak azoknak, akiknek keresztül kell menni rajtuk. Azonban olyan jól nem áll a város a lakások­kal, hogy bekötőutak hiánya miatt elhalasszák a költözte­tést. Mi a fontosabb? Nyilván az, hogy akinek szüksége van rá, mielőbb megkapja lakását. S ha már ez megvan, talán ki lehet bírni a hosszabb-rövi- debb ideig — a jövő év első feléig — tartó kényelmetlensé­get. D. Cs. Megtárgyalták a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta végzett munkát zése. Szükséges, hogy vonzás- körzeti egységekben gondol­kodjunk, a megyei és a helyi szervek állandóan erősítsék munkakapcsolatukat. Felhívta a figyelmet a településrende­zési tervek fontosságára. Szólt a VI. ötéves terv előkészítő munkáiról, a terveket majd szé­les körben, demokratikus fóru­mokon megtárgyalják. A hoz­zászólások után Benkő László, a HNF megyei alelnöke fűzött szóbeli kiegészítést a HNF me­gyei bizottságának a VI. kong­resszus óta végzett munkáról készített írásbeli jelentéshez. A jelentés „A szocialista nemzeti egység erősítése” című feje­zetben megemlíti többek kö­zött azt a törekvést, hogy a vá­lasztott népfront testületekbe minél nagyobb számban von­ják be az üzemek dolgozóit. Nagyobb figyelmet fordítottak a kisebb rétegek bekapcsolá­sára a társadalmi, politikai életbe. Foglalkoztak a csalá­dok, a nők, az idős korúak, a cigánylakosság, a fiatalok éle­tével, gondjaival. Komlón pél­dául városi cigánybizottságot hoztak létre, a szigetvári járás 11 községében rendeztek ci­gányfórumot. A nemzetiségi kongresszusok előkészítéseként a küldöttválasztó gyűléseken 3600-an vettek részt, 70 hozzá­szólás hangzott el. A falugyű­lések, városkörzeti tanácskozá­sok a lakóhelyi demokrácia fontos elemeivé váltak. A szocialista hazafiság tuda­tának, érzésének ápolása vál­tozatlanul egyik legfőbb fel­adata a mozgalomnak. Jól szol­gálja ezt a honismereti moz­galom. A béke-barátsági és szolidaritási tevékenységnek je­lentős eredményei voltak. A gazdaságpolitikai, művelődés- politikai területen is eredmé­nyes munkát végeztek. A tár­sadalmi munka, mint a tele­pülésfejlesztés kiegészítő for­rása évről évre emelkedő ten­denciát mutat —, 1977-ben 124 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. A hozzászólások után a bi­zottság a jelentést, a szóbeli kiegészítést, valamint az 1979. évi munkaterv-javaslatot elfo­gadta. Az ülésen részt vett és felszólalt Kádár Német Béláné, a megyei pártbizottság mun­katársa is. * A HNF megyei bizottsága ülése befejezése után megju­talmazta a társadalmi munká­ban élenjáró aktivistáit. A ju­talmakat dr. Adóm Antal me­gyei elnök nyújtotta át. vult. Jelentős változások követ­keztek be a járműállomány kor­szerűsítésében, sor került a vá­rosközi konténerforgalom meg­szervezésére. —• A megye úthálózata je­lentősen fejlődött. A burkolt ál­lami utak hossza mintegy 10 százalékkal, a tanácsi utaké pedig 70 százalékkal növeked­tek. A 200 lakosnál nagyobb településeket bekötő utak épí­tési programja befejeződött. Az eredmények mellett egyes területeken történt lemaradá­sokról a következőket említet­te: —• Néhány területen arány­talanságok keletkeztek. Az esz­közök nem növekedtek a szál­lítási igény növekedésével ará­nyosan. A vasúti hálózat re­konstrukciója nem tudott lé­pést tartani a forgalom és a járműipar fejlődésével. A köz­műhálózat fejlesztése is elma­radt a forgalom szükségletei­től. A városi átkelési szakaszok korszerűsítése nem tekinthető kielégítőnek. A városi tömeg- közlekedésben továbbra is jel­lemző a csúcsforgalmi zsúfolt­ság. A vasúti személyszállítás kulturáltsága még nem kielé­gítő. Állandó feszültséget okoz az elégtelen alkatrész-ellátás is. A jövő feladatai közül a leg­fontosabb célkitűzések között az összehangolt szállítás meg­szervezését, a tömegközleke­dés, úthálózatok és csomópon­tok fejlesztését említette, s ki­emelte, hogy a jövőbeni fej­lesztéskor a jogos környezetvé­delmi szempontokat is figye­lembe kell venni. A jövőben a mennyiségi célkitűzések mel­lett a minőség és hatékonyság javítását egyenrangú feladat­nak kell tekinteni. A vitaindító előadás után a MÁV, a Volán, az AFIT és az Autóközlekedési Tanintézet képviselői szóltak a saját vál­lalatukra jellemző eredmények­ről, problémákról, várható fej­lesztésekről. Hasznos javasla­tok hangzottak el a szállítóesz­közök jobb kihasználásáról — például közületi autóbuszok ki­használatlanságának felszá­molása, rosszul rakodó válla­latok számonkérése — s meg­említették a távlati fejlesztési terveket is. S. Zs. Szennyvíz­dugulás után Szennyvizduguláshoz hívták ki ked­den reggel a Pécsi Vízmű szakembe­reit a Fürst Sándor út 39. számú házfioz. A feltárásnál kiderült, hogy az 50-es években fektetett régi me­szes i főgyűjtő betoncsöve több sza­kaszon teljesen tönkrement, és a szennyvíz fertőzi, piszkitja a közvetlen környezetet. Az IBAK televíziós vizs­gálat után megszületett a döntés: a csőhálózatot minimum 50 méter hossz­ban ki kell cserélni. Gyors egyezte­tés a KPM Pécsi Közúti Igazgatósá­gával és a lapunkban megjelent közlemény a személyautók forgalom- eltereléséről, mely csütörtökön reggel 8 órától lépett érvénybe. A szennyvízvezeték helyrehozása halaszthatatlan és mivel ivóvízvezeték is rongálódott, ezért a Pécsi Vízmű előrehozta a Fürst Sándor út északi oldalán, az Engel János és Dózsa György út közötti 250 méteres szaka­szon végighúzódó ivóvízellátó vezeték 1980-ra tervezett rekonstrukcióját. Helyszínen, a Fürst Sándor utca 39. szám előtti beszakadás jelzi: az alá- mosás miatt, akár az úttest is be­rogyhatott volna. Szivattyú emeli át a hibás csatornaszakaszon a szenny­vizet, mélyítik a munkaárkot, a külső forgalmi sávra kitermelt földet mar­koló rakja a teherautókra. A vizműve- sek ígérik, hogy január 30-ig elkészül­nek a helyreállítással és a re­konstrukcióval. M. L. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom