Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-20 / 350. szám

1978. december 20., szerda Dunántúlt napló 3 Beszélgetés ta* egesisegÜgyről Megyénkben elegendő orvos van Dr. Kóbor Józseffel, a Bara­nya megyei Tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjével, megyei főorvossal megyénk egészségügyi ellátásának hely­zetéről beszélgettünk. A jelen­ről és a jövőről. A számok és a valóság — Baranyában a tízezer la­kosra vetített orvosok száma a legmagasabb, 34,1, szemben az országos 26,2-vel. Tényleg ilyen megnyugtató az ellátott­ság? — Az ezer lakosra vetített mutatóban valamennyi orvos szerepel, a nyugdíjas, a tartó­san távollevő — gyesen levő, ’külföldön munkavállaló, tanul­mányúton levő —, valamint az elméleti intézetekben dolgozók és a szervezéssel, irányítással foglalkozók is. A betegellátás vonatkozásában tehát — amit egyértelműen a betegekkel foglalkozó orvosok aránya ha­tároz meg — az orvosellátott­sági mutatók bizonyos torzítást adnak. Ezek után természetsze­rű, hogy az olyan területeken, ahol egyetemek, kutatóintéze­tek vannak, az orvosellátottsá­gi mutató magasabb, ami vi­szont nem jelenti azt, hogy a közvetlen gyógyító tevékenysé­get folytatók száma is nagyobb a rosszabb mutatóval rendel­kező más megyéknél. Ezek fi­gyelembevételével is jónak mondható Baranya orvosellá­tottsága, mert ha leszámítjuk az Orvostudományi Egyetem elméleti intézeteinek orvosait és figyelembe vesszük az egye­tem regionális és speciális pro­filját is, akkor 28,1 fő jut 10 000 lakosra, szemben az or­szágos 26,2-vel. — A statisztikai leimérések azt mutatják, hogy az orvosok 60 százaléka 40 éven aluli. Ez is jobb az országos átlagnál. —• A fiatalítási tendencia természetszerűen fokozottabb mértékben jelentkezik olyan te­rületeken, ahol orvostudományi egyetem van. Ennek oka az, hogy a végzős fiatal orvosok jelentős része helyben telepe­dik le, míg az idősebbek egy része vezetői állásba kerülve más megyékbe távozik. — Az orvosok száma 1970 óta 20 százalékkal nőtt. Nyolc évvel ezelőtt is beszéltünk azonban úgynevezett hiány­szakmákról. Melyek ezek? —• Az évek óta, és jelenleg is hiányszakmaként jelentkező urológia, orr-fül-gége, szemé­szet, fogorvos szakmákban nem alapvetően az orvoshiány, ha­nem az ágyellátottság és mun­kahelyek — rendelők — hiánya az, ami problémát jelent. Ezt igazolja az is, hogy megyénk az üres orvosi állások vonat­kozásában évek óta országo­san a legjobb helyezést kapta, mivel az országos 8—9 száza­lékkal szemben 4 százalék kö­rül mozog. Ugyancsak emellett szól az a tény is, hogy uroló­gus, szemész, fogorvos szakor­vosaink egy jelentős százaléka más megyébe távozik, végle­ges munkavállalás céljából. Az utolsó években például több főorvos kapott meghívást más megyék, városoknak kórházai­ba. A hiányszakmák megoldá­sa érdekében elsődlegesen ezen szakmák intézményi hát­terét és fejlesztését szükséges szorgalmazni. Mellékállás és távozás — Orvosaink több mint egy- harmadának mellékállása van. Mi ennek az oka? — A kérdés megválaszolása 'nagyon egyszerű, mivel — el­A nagyobb arányú távozás természetes folyamat Az ellátottság mutatói fejlődést bizonyítanak sődlegesen a járóbeteg szak­ellátás vonatkozásában — te­rületenként és szakmánként nem szükségszerű főfoglalkozá­sú állások szervezése. A jobb betegellátás és -elérhetőség ér­dekében feltétlenül indokolt néhány olyan szakorvosi óra biztosítása, amire főfoglalko­zásban orvost nem lehet kap­ni. így ezen szakellátás cfsak valamely szakorvos mellék­vagy másodállásaként oldható meg. — Mi a véleménye az egész­ségügy i intézményekben ural­kodó légkörről? Hat év alatt 346 orvos változtatott megyénk­ben munkahelyet, 1971-től 1976-ig 228 orvos ment Bara­nyából más megyébe. — Az egészségügyi intézmé­nyekben uralkodó légkör kér­dése több aspektusból vizs­gálható. Ha ezt a kérdést a munkavégzés és a munkatársi kapcsolatok vonatkozásában nézzük, komolyabb panaszra nem lehet okunk. Ezt igazolja az is, hogy munkahelyi prob­lémák miatt fegyelmi eljárást az utóbbi években alig kellett kezdeményeznünk. A Baranyából eltávozott 228 orvos távozásának oka nem a munkahelyi rossz körülmények következménye, hanem az, hogy az egyetem orvosképző és szakorvosképző tevékenysége­képpen valamennyi szakorvos­nak és főleg idősebb szakor­vosoknak a részükre indokolt vezetői állásokat a megye nem tudja biztosítani. Az egyetem egyben a szakemberképzés bá­zisa is Dunántúlon, tehát ter­mészetszerű a nagyobb fluk­tuáció. — Elég hatékony-e az orvo­si megelőző-gyógyító munka? Milyen lépések várhatók a ha­tékonyság növelése érdeké­ben? —• Egyértelműen hatékony­nak nevezhetjük a gyógyító te­vékenységet, azzal a megjegy­zéssel, hogy a még jelenleg is fennálló indokolatlan párhu­zamosságok csökkentésével ez még hatékonyabb lehetne. A megelőző tevékenység terüle­tén sok a tennivalónk, első­sorban az egészséges életmód­ra való nevelésben. Az eszköz­ellátottság — Milyen megyénkben az egészségügy-eszközellátott- ság? Gondolok itt a kórházak, rendelők felszereltségére, képességére. üto­— A jelenleg érvényben le­vő normatíváknak megfelelően intézményeink felszereltség! ellátottsága mennyiségileg jó. Ez azonban nem egy jellemző mutató, mivel eszköz- és mű­szerellátottságunk elavultsága miatt minőségileg 50 százalé­kosnak ítélhető a felszereltség. Az eszközök és műszerek árá­nak hihetetlenül gyors és nagy részben devizaigényes emelke­dése és költségkihatása nép- gazdasági téma, amiben a me­gye saját erejéből és saját ha­táskörében keveset tud tenni. — Miként alakultak az el­múlt öt évben az egészségügyi ellátás mutatói? Előrelépés, stagnálás avagy visszaesés mu­tatkozik? — Az elmúlt öt év egész­ségügyi fejlődését megyénkben egyértelműen progresszívnak ítélhetjük meg. Ez mind az el­látottsági mutatók vonatkozá­sában, mind pedig a működé­si feltételek biztosítása vonat­kozásában megállapítható. Számos intézményünket re­konstruáltuk, korszerűsítettük (Megyei Kórház, Megyei Gyer­mekkórház, harkányi Gyógy­fürdőkórház, mohácsi Városi Kórház), melyekhez a központi támogatáson kívül saját anya­gi forrásokat és jelentős társa­dalmi segítséget vettünk igény­be. Az összevonás nak alapját a megyei szakfő­orvosi hálózat képezi, amely­nek feladata a korszerű és egységes betegellátás szakmai szempontjainak kidolgozása és érvényesítése. Ezt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, mivel az egészségügyi intézmények in­tegrációja ez ideig gazdasági vonatkozásban különösebb előnyt nem jelentett, a szak­mai ellátás színvonalának eme­lése tekintetében viszont to­vábbi reális elvárásaink van­nak. Kozma Ferenc hatásai — Az egészségügyi intézmé­nyek öseszevonására — integ­rációjára — az egészségügy szellemi és anyagi kapacitásá­nak jobb kihasználása végett került sor. Hol vannak tartalé­kaink? — Az integráció megvalósí­tása lényeges javulást ered­ményezhet elsősorban az egész­ségügyi ellátásban jelentkező párhuzamosságok felszámolása terén. Kórház, rendelőintézetek, egységek kialakításával meg tudtuk előzni számos vizsgálat ismétlését. A kórház-rendelőin­tézeti egységek elfogadják a különböző rendelések leleteit — ezek hivatalos továbbításá­ra az adminisztratív lehetősé­gek is biztosítva vannak. A be­teg fölösleges küldözgetése, az ismétlődő vizsgálatok eldönté­sének gazdasági konzekvenciái és a végleges ellátásnak lerö­vidült ideje mind előnyösek. A szakmai irányítás kialakításá­Január l-re minden a helyén lesz Átalakítási munkálatok a komlói pártbizottság épületében Hivatali „ostromállapot” Komlón Sásd megmozgatta a komlói hivatalokat, intézményeket: a városnak ezekben a napokban „járást" kell fogadnia. A rend­őrkapitányság helyiségeiből já­rási hivatal lesz, a rendőrség a legényszállásra költözik, a já­rási pártbizottságnak is helyet kell szorítani, a népfrontnak is, a földhivatalnak is... 1979. ja­nuár elsejére minden a helyén lesz, kinyílnak a kapuk az ügy­felek előtt. I. ifjúsági hiplgailrti* pályázat A II. országos ifjúsógmoz- galomtörténeti diákszeminá­rium és az ifjúságmozgalmi pályázat eredményhirdetésé­re került sor december'2-án Budapesten az Államigazga. tási Főiskolán. III. díjat kapott dr. Varga- Sabján László, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam, és Jog- tudományi Kara 1945—73 kö­zötti időszak ifjúsági mozgal­mát feldolgozó munkája. — Pályamunkámban társa­dalmi, politikai összefüggé­sekbe ágyazva tekintem át az egységes pécsi egyetemi if­júsági mozgalom útját 1957- ig, onnan a jogi kar KISZ- szervezetének történetét 1973. ig, a közgazdasági karral va­III. dijat kapott dr. Varga-Sabján László ló egyesülésig, — mondotta dr. Varga-Sabján László, a Baranya megyei KISZ Bizott­ság titkára. — Kevésbé ismert az 1956 előtti és utáni időszak, ho­lott rendkívül érdekes, hogyan jutott el az egyetemi ifjúság az 1956-os ellenforradalomig, s 1957-ben, az általános kon­szolidációs időben hogyan tudta maga mellé állítani az egyetemi hallgatóságot kö­vetkezetes politikájával, meg­alapozott programjával azak. kor megalakuló KISZ. Másik kiemelkedően fontos rész az 1960-as évek vége, 1970-es évek eleje ifjúsági mozgalma, amikor a párt elfogadta if­júságpolitikai határozatát. — Világossá vált számomra, hogy az egyértelmű politikai programnak milyen nagy moz­gósító szerepe van. Ne mi akarjuk kitalálni azokat a ré­gi jókat, hanem alkalmazzuk a mai fiataloknak megfele­lően. Ezzel párhuzamosan biz­tosítanunk kel, hogy fiatal­jaink a KISZ-ben, a szabad­idős programokon, a sport­ban, a tanulmányi munkában és az érdekvédelem területén is önmagukat leljék meg. Mostani munkámban, mint megyei titkár, a kutató mun­ka tapasztalatainak megfe­lelően könnyebben át tudom tekinteni az egyetemi ifjúság problémáit, jobban látom szervezetünk fejlődésének út. ját. L. I. Költözik a tanács, a rendőrség és a pártbizottság flz élethez igazodik a közigazgatás A komlói Városgazdálkodási Vállalat és a Költségvetési üzem dolgozói végzik az átalakításo­kat A pártszékház Mecsekjóno- si felé néző oldalán az emele­ti ablakhoz ágaskodó futósza­lag szállítja az anyagot a belső tatarozáshoz. A járási pártbi­zottságnak, illetve KiSZ-bizott- ságnak alakítanák ki helyisége­ket. Ebben az épületben kap helyet a munkásőrség is. A Ha­zafias Népfront városi bizottsá. ga a tanács épületében talál­ható, míg az MHSZ irodái a Fürst Sándor úti bázisra tele­pültek. December végére vár­ható a döntés arról, hogyan épül az MHSZ járási bizottsága a városi szervezetbe. A_yörös- kereszt városi bizottsága is el­költözött a pártszékhózból, most a rendelőintézetben tevékeny­kedik. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat komlói kirendelt­sége a Zrínyi utcába helyezte át székhelyét. A munkásszállás épületében is belső átalakításokat végez­nek. Falakat húznak, ajtókat nyitnak. December 20-tól ide költözik a városi rendőrkapi­tányság, melynek új címe Pécsi út 42. lesz. A Földhivatal meglévő ap­parátusa marad Sásdon. Komló és Magyaregregy ingatlanügyeit eddig is a komlói kirendeltsé­gen intézték, így lesz ez to­vábbra is. Később irodákat kap majd a Földhivatal a város köz. pontjában épülő piramisházban. A változás egyelőre annyi, hogy a pécsi járásból idekapcsolt né­hány helység lakóinak telek­könyvi ügyeikkel nem kell Sásá­ra utazniuk. A pécsváradiak, hosszúhetényiek, mecseknádas- diak és hidasiak adatait a vá. rosi tanács épületében találha­tó kirendeltségen tartják nyil­ván január 1-től. Még nem dőlt el, hol kap helyet a járási KÖ­JÁL és az ügyvédi munkaközös, ség. A városi és járási tanács kö­zös helyen kezdi meg működé­sét, a városi tanács és a rend­őrség mostani épületében. Új feladatokat jelent majd a közös szakigazgatási szervek kialakí­tása. A megye többi járásához hasonlóan közös lesz az egész­ségügy és a sportfelügyelőség, de itt vonják össze először a munkaügyet. neiskolába is. A Kórház-Rende­lőintézeti Egység orvosi ellátás­ban részesíti a járás lakóinak mintegy felét, s a mentőszolgá­lat is nagyobb területen nyújt segítséget. A Komló és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi egységei ellátják az északi terület nagy részét. Most épül az első nagy­áruház Komlón, de ezen a be­ruházáson kívül jelentős háló­zatfejlesztést végez az ÁFÉSZ Magyaregregyen, Hosszúhetény- ben és Magyarszéken is. A köz- igazgatás átszervezése újabb lépés afelé, hogy az egykori bányászváros a megye jelentős középfokú központjává váljék. Az újságíró megjegyzése, bár bizonyára a tanácson is gon­doltak rá, jó lenne mielőbb, a város központjában egy „forga­lomirányító” táblát felállítani, hogy a városba érkező könnyen megtudhassa: hol és merre ta­lálja a hivatalokat. . . Cáldonyi Magdolna II. Január 1-vel kikerülnek a já­rási hivatalokat jelző táblák az átalakított épületekre. — Végre az élethez igazodik a közigazgatás — mondta dr. Somogyi Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának titká­ra. — A megye többi részével el­lentétben itt nem város volt a járási székhely. Komló most megkapta ezt a jelentős ran­got, de ez nemcsak a város la­kóinak egyszerűsíti meg az ügyintézést, a járásbelieknek is könnyebb lesz. Nemrég egy fel­mérést készítettünk, amelyben Komló vonzáskörzetét tártuk fel. Ebből kitűnik, hogy Baranya egész északi területére nagy vonzást gyakorol a város. Erről a területről naponta 4200-an járnak ide dolgozni. Ezután ott intézhetik a hivatalos ügyeiket, ahol a munkahelyük van. III. Komló bányáival, ' nagyválla­lataival nemcsak munkaalkal­mat jelent a járásbelieknek, ha­nem oktatási és művelődési köz­pont szerepet és betölt. A két középiskola, valamint a szak­munkásképző intézet vonzza a tanulni vágyó fiatalokat és sok tehetséges diák jár a jóhírű ze­Új üzemrésszel bővül a lenin- városi Tiszai Vegyikombinát Az olefingyárban évente 250 ezer tonna etilén és 125 ezer tonna propilén készül. Ezek melléktermékeként pediq évente 200 ezer tonna pirolízisbenzin és 80 ezer tonna úgynevezett C—4-es frakció keletkezik. Az új üzemben butadiént, izoprént és benzolt nyernek belőlük, s ez­zel feldolgozatlanul csak a mo­torbenzin kompressziótűrésének javítására használható mellék- termékek értékét többszörösre növelik. A C—4-es frakcióból ké­szül például a hazai műgumi­gyártás egyik fontos alapanya­ga. A pirolízisbenzinből izoprént és benzolt állítanak elő. A ben­zolból a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál kristálybenzolt, egy fontos vegyipari alapanyagot készítenek majd belőle, részben hazai felhasználásra, részben exportra. A félmilliárdos beruházás épí­tészeti munkái befejeződtek, rö­videsen hozzákezdenek a tech­nológiai szereléshez, az új üzemben a tervek szerint 1979 végén már megkezdődik a ter­melés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom