Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-19 / 349. szám

( e Dunántúli napló 1978. december 19., kfedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Á lakóházak házirendjéről írásunk célja elsősorban a lakóházak házirendjéről szóló 1973. évi 3. sz. tanácsrendelet minden lakóközösségben élő állampolgárt érintő legalapve­tőbb rendelkezéseinek ismer­tetése. Mindezen túl azonban szeretnénk beszámolni az ol­vasóknak azokról az állampol­gári magatartásokról, amelye­ket a tanácsrendelet hatályo- sulásának figyelemmel kísérése során közvetlenül is tapasztal­tunk. Nincs módunk arra, hogy a tanácsrendeletet teljes terje­delmében taglaljuk, így csak azokat a kérdéseket emeljük ki, amelyek az állampolgárok Együttélését közvetlenül szabá­lyozzák, illetőleg amelyek a bérlői jogállással járó kötele­zettségeket hangsúlyozzák. A bérlők kötelességei A tanácsrendelet mindenek­előtt általánosságban szögezi le, hogy a házirend betartása elsősorban a lakás és egyéb helyiség bérlőjének kötelessé­ge. A tulajdonos, illetve a ke­zelő ennek betartását ellen­őrizni jogosult, illetőleg köte­les. A bérlő kötelessége, '— im­már konkrétabban, — hogy a lakást, a lakás berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, to­vábbá az épület központi be­rendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan és a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően használja a többi bérlő jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül. A fenti rendelkezés — ame­lyet a tanácsrendelet egyik alapelveként is felfoghatunk — már érzékelteti azt, hogy a jogalkotó milyen magatartást és felfogást vár el a lakókö­zösségben élő állampolgárok­tól. Ezt az alapelvet a tanács- rendelet konkrét rendelkezé­sekkel is kitölti, amikor felso­rolja azokat a magatartásokat, amelyeket ellentétben állnak a szocialista együttélés követel­ményrendszerével. A leglényegesebbek a követ­kezők: A bérlőnek és a vele együtt­lakó személyeknek különösen nem szabad: — a bérlemény­ben olyan zajt okozó tevékeny­séget folytatni, amely a lakók nyugalmát vagy munkáját za­varná, 22 és 6 óra között kiabálni, énekelni, hangosan rádiózni, magnózni vagy tv-t hallgatni, általában kellő gon­dossággal elkerülhető bármi­lyen módon zajt csapni. Magnózás, hangerősítők Ezt a rendelkezést elsőnek azért emeltük ki, mert tapasz­talataink szerint ezen a téren jelentkezik a legtöbb, az együttélés e minimális követel­ményét semmibevevő magatar­tás. Ezen állampolgárok száma tulajdonképpen nem jelentős, mégis azt kell mondanunk, hogy egy-egy ilyen bérlő a la­kóközösségen belül úgymond az egész közösség nyugalmát és együttélését megrontja. A leggyakrabban előforduló ma­gatartások között említhetjük a hangerősítőkkel történő rá­diózást, magnózást, a lakás­ban és az egyéb helyiségek­ben (garázsokban) zajjül járó tevékenységet, a rendszeresen rendezett hangos családi ösz- szejöveteleket, a lépcsőházi hangoskodásokat. Mindezt te­tézi még az is, hogy ,ha az el­követőt a bérlőtársak vagy a házfelügyelő figyelmeztetik, úgy sokszor nyomdafestéket nem tűrő hangon kéri ki ma­gának a kioktatást. Ezen ál­lampolgárok az „én lakásom az_ én váram” felfogást alakí­tották ki. Fel sem merül ben­nük az a gondolat, hogy ők is a lakóközösséghez tartoznak és akikre az együttélési szabá­lyok éppen úgy kötelezőek, mint a többi lakóra. — A tanácsrendelet tiltó rendelkezést tartalmaz a lép­csőháza k, folyosók, udvarok és egyéb közös használatú helyi­ségek szemetelését illetően. Sajnos egyes lakóházak lép­csőháza ezen a téren némi kí­vánnivalót hagy maga után. Ez feltehetően abból adódik, hogy nem minden lakás bérlő­je tekinti a lépcsőházat a bér­leményhez tartozónak, így kö­zömbös annak állapotával szemben, sőt ez a közömbös­ség sokszor elmarasztalható aktív magatartásokban is rea­lizálódik. Nagyon sok helyen tapasz­taltuk, hogy már néhány nap­pal a lépcsőhózak kifestése után a falak piszkosak, a va­kolat levert, a lépcsők szeme­tesek. Nem vitás, hogy a lép­csőházak rendbentartása a házfelügyelők munkaköri köte­lessége, de akik sokszor min­den jószóndékuk ellenére is tehetetlenek az ilyen magatar­tásokkal szemben. Elismerjük, hogy akadnak mulasztó házfel­ügyelők is, de ez esetben a la­kóknak kell kezdeményezniök a házkezelőségek felé a megfe­lelő intézkedések megtételét. A lakóközösségnek tudomásul kell vennie azt, hogy a házfel­ügyelő a bérbeadót képviseli, mely állásában annak jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik. A fentiekkel kapcsolatban még említést érdemel — fő­ként az új városrészekben — a szemét, háztartási hulladék, szennyvíz és egyéb tárgyak ki- dobólása az ablakon kényelmi szempontok vagy éppen nem­törődömség alapján. Ez a la­kóházak környékét szemétgyűj­tő telephez teszi hasonlóvá, nem is beszélve a kidobált tárgyak okozta sérülési lehető­ségről. Pénzbírsággal sújtható A fentiekben vázolt maga­tartások tanúsításában sokszor a gyermekek játszanak szere­pet. Nyilvánvaló, hogy egy kis­gyermektől nem várható el az együttélés szabályainak isme­rete, de a szülőktől viszont an­nál inkább, így a nevelés esz­közeivel ezt a problémát haté­konyabban lehetne orvosolni. Ezzel szemben viszont sok szülő kissé közömbös gyermeke ilyen­irányú tevékenységét illetően, sőt a maga igazát védi akkor is, amikor gyermeke magatar­tása nyilvánvalóan helytelenít­hető. — A tanácsrendelet rendel­kezik arról is, hogy a bérlőnek nem szabad a lakóházak kert­jében vagy az épület körül parkosított területen az ott lévő díszfákat, bokrokat, virágokat rongálni. A fenti rendelkezés amellett, hogy a jogalkotói akaratot tük­rözi, kifejezi azt a természetes igényt is, hogy a lakóházunk környékét igyekezzünk kultu­rálttá és széppé tenni, illetőleg ilyen állapotban is tartani. Ez az igény azonban a már is­mertetett hibás felfogásból eredően nem realizálódhat minden esetben. Nagyon sok példát tudnánk felhozni arra, hogy városfenntartási szerveink milyen erőfeszítéseket végez­nek lakókörnyezetünk szebbé tétele érdekében. Ezzel szem­ben a lakóházak környéke sok esetben szemetes, l Végezetül: aki a tanácsren­delet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, amennyiben a cselekmény vagy mulasztás sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A sza­bálysértési eljárás lefolytatásá­ra a lakóházingatlan fekvése szerinti illetékes kerületi hiva­tal igazgatási osztálya jogo­sult. Dr. Bajtai Dezső Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály főelőadója Az ittasság mértéke „A határ 80 mg. Mennyi az öné?" Ezzel a felirattal hívta egy kis próbára a fenti tábla annak a kiállításnak a látoga­tóit, amelyet az ittas jármű- vezetés elleni küzdelem jegyé­ben tartottak a közelmúltban Londonban. A számjegyes ki­jelzésű alcolmeter egyetlen lé- legzetnyj levegőből állapítja meg, hogy mennyi alkohol van a vizsgált személy vérében. A tervek szerint több ilyen ké­szüléket hoznak majd forga­lomba, hogy a járművezetők saját maguk is ellenőrizhessék józanságuk, illetve ittasságuk mértékét. Üj műszaki rendelkezések December 31-én lejár a határidő STOP Állandóan növekednek az au­tóbuszközlekedés személyszállítá­si teljesítményei Pécsett is. Az 1971. évi 62,9 millióval szemben például tavaly 80,3 millió volt a pécsi városi autóbuszokkal elszál­lított utasok száma. + Az NSZK-beli rajna-pfclzi rend­őrség helikopter helyett repülő­gépet próbál bevetni közúti for­galomellenőrzésre. Alkalmazása: forgalomellenőrzés az autópályá­kon és az utakon, autóroncsok fel­kutatása. Mivel vibrációja jóval kisebb a helikopterénél, a táv­csővel való megfigyelések, autó- rendszámok leolvasása sokkal könnyebb. ♦ A Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztályá­nak tájékoztatása szerint 12 sze­mélyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből 2 halálos, 4 súlyos, 6 pedig könnyű kimenetelű volt. ♦ Valamennyi baranyai középfokú iskola osztályfőnöki munkaközös­ségvezetői és közlekedési szakre­ferensei számára rendeztek to­vábbképzést december 14-én Pé­csett, az 500. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet dísztermében. Ezen a tanácskozáson Várhegyi Sándor rendőr őrnagy, az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Tanács titkára a közlekedésre nevelés koncepciójáról és a jövő felada­tairól tartott előadást, majd Ja- kubovics Elek, az ATI igazgató­ság munkatársa és Deát József, az ATI pécsi iskolájának igazgató­helyettese tájékoztatta a résztve­vőket Törhetetlen szélvédő Ax eddig alkalmazott szélvédő üve­gek nem bizonyultak törhetetlennek, igaz, volt és van különbség az egyes tipusok törési tulajdonságait illetően. Most azonban egybehangzó és kü­lönböző forrásokból származó hírek szerint megjelent a járműgyártásban az igazán törhetetlen üveg, amelynek több változatát is ajánlják a gyártók a felhasználóknak. Ezek az üvegek tulajdonképpen a szó szoros értelmé­ben nem is üvegek, hiszen anyaguk általában műanyagféleség, például a polikarbonát. Ez a különleges ve- gyület az anyaga két igen jól sike­rült törhetetlen járműüvegnek, a plexidumak és a makrolonnak. Ezek a lemezek optikai tulajdonságaikat tekintve, minőségükben vetekszenek a legkiválóbb szilikátüvegekkel. Akár kalapáccsal is neki lehet esni a szélvédőnek, legfeljebb néhány kar­colás árulja el a próbálkozót. Az anyag ütőhúzó és ütőhajlító szilárd­sága is feltűnően magas, hőállósága mínusz 40 és plusz 140 Celsius-fok között biztosítja szilárdságát, törhe- tetlenségét. A Degussa cég a makrolon üveg­nek műgyantával mindkét oldalán bevont változatát ajánlja. Ez a kü­lönleges bevonat a táblák fényát­eresztő képességét megnöveli, és ugyanakkor a felületet karcolásállóvá teszi. Ez azért lényeges szempont, mert a szélvédőkkel szemben támasz­tott műszaki minőségi követelmények egyike éppen a karcállóság és eb­ből a szempontból a nyers polikar­bonát üvegek nem éppen a legjob­bak. A bevonat, amelyet a Degussa cég alkalmaz, ugyanakkor számos ve­gyi anyaggal szemben is ellenállóvá teszi a polikarbonát üveget. 1976. január elsején lépett életbe a közlekedés- és posta­ügyi miniszter rendelete a köz­úti járművekre vonatkozó új műszaki előírásokról. Ezek az előírások mind a közlekedés biztonságának fokozását szol­gálták. Néhány előírás beveze­tésének határideje az év vége, így ezúton is felhívjuk az érde­kelt autósokat, motorosokat a következő előírások szerinti mó­dosítások időben történő végre­hajtására. A jelenleg még előforduló borostyánsárga első helyzetjel­ző lámpákat december 31-ig kell fehérre cserélni. A néhány típusnál előforduló fehér (első) Irányjelzőket ugyancsak addig kell borostyánsárgára kicserélni. December 31-ig kell felszerel­ni a hátsó kerekekhez a nem merev anyagból készült kiegé­szítő sárvédőket, el kell látni a járműveket tartalék izzó- és biztosíték-készlettel, valamint a cseréhez szükséges szerszámok­kal. Tartalék izzónak kell lennie az első és hátsó helyzetjelző lámpákhoz, a tompított fény­szórókhoz, az irányjelző és féklámpák minden fajtájából. Az elmúlt időszakban problé­mák merültek fel a gumiabron­csokra vonatkozó előírások ér­telmezésével kapcsolatban. Az A baranyai utakon 1978. de­cember 19. és december 26. között az alábbi útszakaszokon végeznek forgalomkorlátozással járó útfelújítást, korszerűsítést. A 6. sz. budapest—pécs-barcsi főközlekedési úton Mecsekná- dasd térségében az úgynevezett szakadékhíd szélesítése befeje­ződött. Ugyancsak befejeződött a hídtól Pécs felé eső szaka­szon, a mellvédfalak elbontása, és helyette az acélszalagkorlát kihelyezése. A hídtól Budapest irányában lévő mellvédfal sza­kasz elbontása és helyette acél. szalagkorlát telepítése befejező szakaszba lépett, így a héten várható annak elkészülte. A 66. sz. pécs—kaposvári főközlekedési úton Oroszló község átkelési szakaszán, az oroszló—szentlő­rinci út kiindulásánál lévő híd átépítési munkálatai folytatód­nak. A forgalmat terelőúton se­bességkorlátozással szabályoz­zák. A 66. sz. szigetvár—kapos- vár— balatonlellei főközlekedési úton Boldogasszonyfa átkelési alábbiakban közöljük a helyes értelmezéseket. Tilos a személy- gépkocsin és motorkerékpáron olyan gumiabroncs használata, amelyen a futófelület bordáza­tának magassága az 1 millimé­tert a teljes futófelületen nem érj el. Tilos az olyan gumiab­roncs használata, amelyen o bordázat közti hornyokat utóla­gos bemarással mélyítették. Felújított (újrafutózott) gumiab­roncsot a személygépkocsi és a motorkerékpár első kerekein használni tilos. Személygépko­csik kerekeire felszerelt gumi­abroncsoknak valamennyi ten­gelyen azonos szerkezetűeknek kell lenniük. Azonos műszaki jellemzőnek minősül az azonos teherbírású, határsebességű, szerkezetű (diagonál, rádiói, diagonál-pves, acélradiál) és az azonos mintázatjellegű (or­szágúti, teltep, hó) gumiabroncs. Nem követelik meg a gyárt­mány és a mintázat rajzolatá­nak azonosságát. A személy- gépkocsik kerekeire felszerelt gumiabroncsoknak valamennyi tengelyen (valamennyi keréknél) azonos szerkezetűeknek (vagy diagonál vagy radiál, vagy diagonál-öves vagy acélradiál) kell lenniük. Ez utóbbi előírás csak 1979. január elseje után kötelező. szakaszán a hídkorszerűsítés folytatódik. Emiatt a forgalom sebességkorlátozással, terelőúton bonyolódik le. A hird-mázaszász. vári összekötő úton, Zobákpusz- ta és Magyaregregy közötti út­szakaszon folyó hídkorszerűsítés következményeként a forgalmat terelőúton sebességkorlátozás­sal vezetik át. Ugyancsak se­bességkorlátozást vezetnek be a köblényi bekötőúton Kárász és Kárász-Köblény vasútállomás kö­zötti útszakaszon, egy forgalom alatt megrongálódott áteresz felújítása következtében. A 6. sz. budapest—pécs—barcsi főköz. lekedési út Pécsvárad térsége és Pécs közötti szakaszon fakivá­gási munkálatok miatt sebesség, korlátozással és útszűkülettel kell számolni rövid szakaszon az arra közlekedőknek. A munká­latok előrehaladásának megfe. lelően a sebességkorlátozás és. az útszűkülethatárok változnak. A jelzett útszakaszokon a fel­váltva nedves, ködös és jeges útviszonyok miatt fokozott óva­tosság szükséges. Pécs-baranyai utakon Hogyan közlekedjünk a ködben? Bizonytalanná válik kör­nyezetünk: a tárgyak kör­vonalai elmosódnak, rosz- szabb esetben az orrunkig sem látunk — leszállt, vagy az úton előttünk go­molyog a köd. A köd nemcsak kelle­metlen, hanem veszélyes is. Rajtunk, közlekedőkön múlik, hogy ilyenkor ne történjék szerencsétlenség az utakon. A gyalogosok gondolja­nak arra, hogy ők is ne­hezen tájékozódnak, s a járművek vezetői is csak később veszik — vehetik! észre őket, mint máskor. Készüljenek fel az úttesten való áthaladásra, s mivel a szemük a kevesebb in­gert is csak nehezebben tudja felfogni, hívják segít­ségül hallásukat is: fülel­jenek, mielőtt lelépnek a járdáról — hallják-e a járművek zaját? Sokat se­gít ilyenkor, ha valamilyen fényvisszavető anyaggal ellátott táska, ernyő, bot van náluk — ha a kerék­párosok, motorosok fény­visszavető ruhában, kesz­tyűben vezetnek, ha meg­világítják járművüket és maguk előtt az utat — ahogyan a szabályok elő­írják. Az utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert újab­ban elharapódzott az a rossz szokás, hogy a gép- járművezetők az úgyneve­zett helyzetjelző, városi világítást használják köd­ben is. Arra hivatkoznak, hogy a sűrű ködben a gyenge fény mellett köny- nyebben tájékozódnak, mint ha a tompított fény­szórót használnák. Lehet, hogy szemük a városi vilá­gítás mellett jobban al­kalmazkodik — különösen a forgó ködhöz, ám az nem elegendő a bizton­sághoz, hogy mi látunk (vagy azt hisszük, hogy lát­juk a szükséges útsza­kaszt). Legalább ennyire fontos, hogy bennünket lássanak, időben észlelje­nek! Ehhez pedig a tom­pított fényszóró használata szükséges I Aki már autózott köd­ben, az tudja, milyen megkönnyebbülés meglát­ni az előttünk haladó ko­csi hátsó lámpáit: ezek a vörös fények vezetnek ben­nünket tovább — őket fi­gyelni sokkal könnyebb, mint a forgó, gomolygó ködöt. Ha... Ha nem válunk túlságo­san könnyelművét- nem ta­padunk jobban a fényfor­rásokra, mint ahogyan az útviszonyok, kocsink fékbe­rendezése, saját idegálla­potunk megengedi.. . Ha nem vesszük fel meggondolatlanul az előt­tünk haladó jármű sebes­ségét, figyelmen kívül hagyva, hogy a másik jár­művön esetleg már téli gumi van, vagy légfék... S ha nem fogunk ki egy olyan önző kollégát, aki, látva, hogy őt szeretnénk követni, inkább a veszélyt vállalva gyorsít, hogy „meglépjen” előlünk, mondván: ki-ki keresse a maga útját... A példák önmagukért beszélnek. Óvatosság, fe­gyelem, önuralom és se­gítő szándék nélkül álta­lában nem valósulhat meg a folyamatos, biztonságos közlekedés. Ködös utakon egyáltalán nem . . . (b.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom