Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-19 / 349. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 349. szám 1978. december 19., kedd Ára: 80 fillér Az országgyűlés téli ülésszaka elé Az elmúlt napokban befejeződött az országgyűlés téli ülésszakának előkészítése, s az állandó bizottságok tanácskozásai után várhatóan a jövő évi költségvetésről és az új büntető törvénykönyv javaslatáról döntenek a képviselők. A szerdán kezdődő páriámén, ti ülésszak előtt a költségvetés törvényjavaslatát megvitatták a megyei képviselőcsoportok és az országgyűlés 11 állandó bizottságának tagjai. Sokoldalú, -konstruktív vitában elemezték az idei gazdálkodás tanulságait, a jövő évi népgazdasági terv és a költségvetési előirányzat ösz- szefüggéseit. Véleményt formál, tak az ágazatok 1979-es elképzeléseiről, a fejlesztésre, kutatásra és a társadalmi kiadásokra fordítható államháztartási milliárdok sorsáról. A bizottsági vitasorozat száznál több hozzászólásából summázható a végső megállapítás: a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és más ágazatok vezetői, munkatársai körültekintő, a gazdasági helyzetünket reálisan felmérő előkészítés után állították össze a jövő évi költségvetési tervezetet. A vitában felszólalók valamennyi tanácskozáson aláhúzták: a parlament elé kerülő javaslat összhangban áll az MSZMP Központi Bizottságának legutóbb hozott, a népgazdasági egyensúly helyzetének javításáról szóló határozatával. A bizottsági üléseken ipari és me. zőgazdasági munkások, vezetők, valamint pedagógusok, orvosok, a társadalom valamennyi rétegének képviselői egyetértésükről és támogatásukról biztosították a kormányt a jövő évi tervek végrehajtásában. A képviselők következetességre, az ellenőrzés szigorítására, a takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodásra szorító szabályozók betartására bűz. dították a Minisztertanácsot. Üdvözölték a gazdaságtalan tér- mékek elhagyására az eddigi- nél erőteljesebben ösztönző ren. delkezéseket, amelyek az anyag, gal, készlettel, energiával és műn- kaerővel való hatékonyabb sáfárkodásra szoritják az üzemeket. Csakis azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, s ha egyes termékeinket továbbra is ráfizetés, sei értékesítjük, akkor a veszte- séget parcellázhatjuk fel — fogalmazták meg az országgyűlés terv. és költségvetési bizottságának ülésén. Minden állam- polgárnak érdeke tehát, hogy saját területén — legyen az az ipar, az egészségügy vagy éppen a kulturális élet — valóra- váltsa gazdaságpolitikai céljainkat. A bizottságok az 1979-es költ- ségvetést az országgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Am ehhez az országgyűlés terv. és költség- vetési bizottságának elnöke még egy gondolatot hozzátett: Magyarországnak folyamatosan kell követnie a nemzetközi gazdasági élet változásait, s a „pályamódosítás” nem egyetlen esztendő, nemcsak az 1979-es év teendője. Ülést tartott a Baranya megyei Tanács Napirenden acsaládpolitika és az 1979. évi költségvetés Találóan, a családi élettel kapcsolatos fotókiállítás fogadta tegnap a Baranya megyei Tanács tagjait Pécsett, a járási hivatal nagytermének folyásúján. A szeretetet, harmóniát, kiegyensúlyozottságot sugárzó képek azonban — sajnos — csak az előterjesztés célkitűzéseit támasztották alá, a valóságot kevésbé. Mind a baranyai, mind a magyar családok egy részét éppen ellenkező előjellel lehetne jellemezni: sok a válás, a család gyermeknevelő funkciója sok esetben nem érvényesül — lásd: veszélyeztetettek kategóriája —, s az öregekről való gondoskodás sem valósul meg maradéktalanul a családi egységen belül. A tanácsülésen előbb Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke számolt be a legutóbbi tanácsülés óta történtekről, a lejárt idejű tanácshatározatok végrehajtásáról, majd az egyik legtöbb hozzászólásra inspiráló téma, a tanácsok családpolitikai tevékenysége került napirendre, Takács Gyula elnökhelyettes szóbeli kiegészítésével. Az előterjesztés arra próbált választ keresni, hogy hol és miben segíthetik a tanácsok család- politikánkat; mely vonalon kell és lehet a jövőben — főleg a VI. ötéves terv megfogalmazásakor — e téren előbbre lépnünk? Laky András tanácstag a jelentés őszinte helyzet- feltárását dicsérte, kiemelve egy adatot: megyénkben aggasztóan emelkedik a válások száma, jobban mint országosan. Dr. Görcs László hozzászólásában az öregek helyzetét, az öregekről való gondoskodás szükségességét ecsetelte, eléggé drámai hangon. Mint mondotta: „Kevés e téren az őszinte hang, a jó szó, a szívből fakadó cselekedet..." Szabó Gézáné szerint e szociális kérdéseket nemcsak „pénzzel lehet megközelíteni”. Pirisi Jánosné napjaink egy jelenségét tette szóvá: a gyerekek anyagi elkényeztetettsé- gét és érzelmi elhanyagoltságát. Per necke r Imre Pécs város lakásügyi helyzetével foglalkozott, mondván: a 15 ezer lakásigénylő 71 százaléka fiatal család, akik közül nem egy kis alapterületű lakásban él. Felvetette ezért, hogy szorgalmazni kéne a tervszerű minőségi lakáscseréket. Dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője az előterjesztést jónak ítélte és javasolta : a határozati pontok sorában foglalkozzon külön a sok- gyermekes családok helyzetével. Dr. Horváth Lajos szerint a megtorpant szülési kedvet újabb szociálpolitikai intézke- désekkel-kedvezményekkel lehetne átsegíteni a holtponton. Zorn Jánosné elfogadásra ajánlotta az előterjesztést, Dormán Máténé a gyermek- és ifjúság- védelem aktuális kérdéseiről szólt, Gallusz József pedig a csalódok változására, azon belül is a házastársak megváltozott viszonyára hívta fel a figyelmet. A tanácsülés második napirendi pontjaként Orosz Ferenc, a Baranya megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője és dr. Palotai Ferenc tervosztályvezető terjesztették elő az 1979-es költségvetést. Orosz Ferenc szóbeli kiegészítésének konklúziója: célirányos, felelősségteljes és takarékos gazdálkodás mellett céljaink jövőre is valóra válhatnak. A megye tanácsainak költségvetése 2 milliárd 161 millió forint, a megye tanácsainak összesített fejlesztési alapján pedig 1 milliárd 896 millió forint lesz. A financiális kérdéseket taglaló előterjesztéshez hozzászólt Gruber Ferenc tanácstag — elfogadásra ajánlva —, Czégény József tanácstag, a megyei pártbizottság titkára — utalva arra, hogy az 1978. évi célkitűzéseinket Baranyában sikerült teljesítenünk —, és dr. Deny i Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese —, aki ez összességében 4 milliárd forintot elégségesnek ítélte. A tanácsülés a továbbiakban módosította a Baranya megy?i Tanács szervezeti és működési szabályzatát, megállapította az 1979-es munkatervet és a NEB 1979-es munkatervét, valamint módosította a tanácsi tervező vállalat tevékenységi körét, és a Moziüzemi Vállalat alapitó levelét. Ezt követően érdemei elismerése mellett felmentették Toller Lászlót, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság általános elnökhelyettesi funkciójából, megköszönve eddigi áldozatos munkáját. Elfogadták továbbá a megyénkben működő népi ellenőrzési bizottságokban történt változásokat, majd Keresztes János letette a tanácsülés előtt a hivatali esküt, s ezzel a NEB tagjainak sorába lépett. A tanácsi testületekben történt személyi változásokat is elfogadta a tanácsülés. így la- kabos Zoltánnét, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, aki a nyugdíjkorhatárt elérte, 1979. június 30-i hatállyal felmentette osztályvezetői munkaköréből. Dr. Palotai Ferencet kinevezték a Baranya megyei Tanács gazdasági osztályának vezetőjévé, helyére Piti Zoltánt a Baranya megyei Tanács tervosztályának vezetőjévé; Pirisi Jánost pedig a Komlói Járási Hivatal elnökévé. * Benedek Andrást, a volt Sásdi Járási Hivatal elnökét saját kérésére, megromlott egészségi állapotára tekintettel — érdemei elismerése mellett — elnöki tisztéből felmentették. Kozma Ferenc flz Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az egyszerűbb és az önállósult társulások többsége jól szolgálja a szakosodást, az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodóst — állapította meg Szabó István, a TOT elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács hétfői ülésén. Gondot jelent viszont — mondotta —, hogy egyidejűleg párhuzamos vállalkozások jöttek létre. Arra is van példa, hogy egy-egy társulás eltért eredeti céljaitól. Jelenleg az ipari szövetkezetekben 53 társulás működik. A fogyasztási szövetkezetek 7 országos társulást tartanak fenn. E társulások eszközállományának értéke máris meghaladja a 2 milliárd forintot, árbevételük összege pedig a 7,5 milliárdot. A csaknem 320 áfész-t 20- nál több megyei szövetkezeti közös vállalat segíti árubeszerzéssel, értékesítéssel, szövetkezeti áruházak működtetésével és különféle szolgáltatásokkal. Óvodával és napközi otthonos éttetemmel gazdagodott Boksa. A társadalmi összefogással megvalósult új létesítményeket tegnap avatták. Tudósítás a 2. oldalon. Sürgető követelmény a hatékonyabb energiatakarékosság A nehézipari miniszter sajtótájékoztatója Az utóbbi években némileg csökkent hazánkban az energia-felhasználás növekedésének üteme, de energiahelyzetünk megköveteli, adottságaink pedig lehetővé is teszik, hogy még takarékosabban gazdálkodjunk a villanyárammal, az olajjal, a gázzal és más tüzelőanyagokkal — állapította meg hétfői sajtótájékoztatóján Simon Pál nehézipari miniszter. Az energiahordozók hazai termelése immár nem képes követni a növekvő igényeket, az idén az ország szükségletének 53 százalékát fedeztük saját forrásainkból, 47 százalékát pedig külföldről szereztük be. A jövő évben méginkább a külföldi beszerzésre kényszerülünk, energiaszükségletünk nagyobb részét kell importból fedezni. Szükségszerű tehát, hogy az eddiginél hatékonyabban, takarékosabban gazdálkodjunk az energiával. A tervidőszak első éveiben a legkézenfekvőbb Első alkalommal rendeztek tegnap nyilt napot a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Előzetes levelezés útján olyan negyedikes középiskolásokat hívtak meg, akik az érettségi után a főiskolára szeretnének jelentkezni. Az ország minden részéből érkeztek fiatalok a nyílt napra. Először általános tájékoztatót hallgattak a főiskoláról, majd megismerkedtek a különböző szakokkal. Ellátogattak néhány előadásra és laborgyakorlatokon is részt vettek. lehetőségek kihasználásával és a szocialista munkaverseny eszközeivel az ország 184 nagy energiafelhasználója együttvéve még évente egymilliárd forint értékűnél több energiát takarított meg, de erőfeszítéseik az idén már lanyhultak, holott a szükség az ellenkezőjét indokolná. A vállalatok a jelenlegi tervidőszakban eddig 1,1 milliárd forint értékű állami támogatást kaptak a körültekintőbb energiagazdálkodást célzó beruházásokra. Ehhez saját anyagi erőforrásaikat hozzátéve körülbelül kétmilliárd forint értékű beruházás megvalósítását kezdték meg. Ezek befejezése után évente mintegy 20 millió dollár értékű energiahordozót takarítanak meg. Ezen felül évi 130 ezer tonna drága tüzelő- és gázolaj felhasználását válthatják fel az olcsóbb földgázzal és egyéb energiahordozókkal, ami újabb tetemes megtakarításra nyújt lehetőséget. A vállalatok lényegében a jövő évben sem számíthatnak az ideinél több energiára, tehát a termelés növelését hatékonyabb energiagazdálkodással kell megalapozni. A nehézipari ágazat évek óta valamennyi energiahordozóból kielégítette az ország igényeit, s feladata, hogy a jövő évben is a népgazdaság rendelkezésére bocsássa a valóban szükséges mennyiséget, de nem vállalkozhat túlbiztosításra a pazarlás fedezésére. Hosszú évek óta nem volt az országban energiakorlátozás, és most sem terveznek ilyen intézkedéseket, de a kedvezőtlen körülmények kényszerű összejátszása esetén — ha a szükség megkívánja — egyes vállalatok termelésének korlátozására sor kerülhet, ami a lakosságot nem érinti, bár maguk a háztartások is sokat tehetnek az energia-takarékosságért. Néhány villanyégő, kisebb áramfogyasztó felesleges használatának kikapcsolása a háztartás költségvetésében alig észrevehető megtakarítás, de az ország háztartásában már a sok kicsi is sokra megy. Társadalmi ügy tehát az energiatakarékosság.
