Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-18 / 348. szám

Sterilizálás és diagnosztika sugárral fl jövő tudománya a sugár­biológia Magyar elnököt választott az Európai Sugár­biológiai Társaság A vendégek a hejdanárét szeretik Az énekesnő kapós Odahaza Csajkovszkijt hallgat A szeme szép. A szeme szép. A szeme... — Hányszor is kéne ezt le­írni? A kezét hányon kérték már meg ezért? Százan? — Sajnos, többen. — Ezren? — Annál talán nem többen. Hát... ,,ez van!" Csonka Annának, az Országos Rende­zőiroda énekesnőjének szeme ennyi férfi számára volt csoda­szép. És még ahányon nem ju­tottak el a házassági ajánla­tig! Pedig a férfinép igen erős olyankor, ha szól a nóta, szól a dal és az egzotikus szépségű Csonka Anna énekel — méq bor is van, sör is van, mindenféle asztal alá vágó egyéb italok is vannak. Pedig... Pedig minden este úgy kez­dődik, hogy bejön a Vendég (így, nagy V-vel írandó), leül, rendel . . . viselkedik. Aztán megszólal a muzsika és Csonka Anna zeneileg kidolgozott rendkívül igényes, kulturált énekléssel kezdi a műsort. Amit ráadásul fokozatosan fel­fut egy egzotikus belső hőség... De a vendég még mindig csak viselkedik. Csakhát a decik li­terré ömlenek össze, és ha már ,,Atomenergia", „sugárveszély", „rádióaktivitás" — e szavak a II. világháború szörnyű katasztrófá­jának emlékeként még ma is a laikusok körében bizonyos félel­met, az ismeretlen iránti, szinte misztikus tiszteletet váltanak ki. S nem is sejtjük, hogy tulajdon­képpen nap mint nap érnek ilyen hatások bennünket, hisz a leve­gőben lebegő por, ha kismérték-. ben is, de radioaktív szennye- zettségű. A budapesti sugárbio­lógiai intézet kertjében felállított rendkívüli érzékenységű sugárzás- mérő készülék naponta méri en­nek értékét, jelzi a legkisebb változást is. Például a közelmúlt­ban Kínában végrehajtott atom­robbanás után egy-két héttel a műszer által rajzolt grafikon gör­béje hirtelen magasra iveit, a szokásosnál jóval nagyobb lég­köri rádióaktivitást jelzett. A rádióaktív anyagok kutatá­sával, az atomenergia békés fel- használásával foglalkozó fiatal tudományágak között is a leg­fiatalabb a sugárbiológia. A su­gárbiológiai intézet — teljes ne­vén: Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugár­egészségtani Intézet — 1957-ben alakult, ekkor alig egy tucat em­berrel kezdte a munkáját. Ma három főosztálya működik — su­gárbiológiai, sugárzás- és izo­tóp alkalmazási, és sugáregész­ségügyi főosztály - számos ku­tatóval, élén dr. Sztanyik B. Lászlóval, az intézet igazgató­jával. Tőle kérdeztük, mi a fel­adata az intézetnek és milyen tudományos eredményekkel di­csekedhetnek? — A sugárbiológia valóban fiatal tudományág, de minden­képp a jövő tudománya. Már a mai eredmények is jelentősek, de lehetőségei szinte belátha- tatlanok. Az egyes főosztályok a nemzetközi sugárbiológiai láncolat egy részeként a maguk területén kutatják a sugárzás elleni védelem, illetve az em­ber számára való hasznosítás lehetőségeit. A sugárbiológiai főosztály azt tanulmányozza, hogy a sugárzás milyen jellem­ző elváltozásokat okoz az élő szervezetekben, az egysejtűek- től kezdve a legmagasabb rendűekig. Különös jelentőségű a baktériumok sugárérzékeny­ségének a kutatása, vizsgálják, hogy nem alakulhat-e ki ben­nük ellenálló képesség. A su­gárzós és izotóp alkalmazási főosztály kutatásokat folytat a sugárzó anyagoknak a gyógyá­szatban való alkalmazásának szélesítéséről. A sugáregész­ségügyi osztály feladata a su- gárveszélyes helyek, röntgen- osztály, izotóplaboratórium lég­terének és az itt dolgozóknak az állandó ellenőrzése.Az ő fel­adatuk a most épülő paksi atomerőművel kapcsolatos su­gárvédelmi tennivalók megszer­vezése is. — Az intézetben laboratóriumi és állatkísérleteket folytatnak. Az itt kapott eredmények akkor ‘válnak igazán értékessé, ha gya­korlatban is alkalmazni tudják. Az utóbbi évek eredményei kö­zül melyek ezek? — Szép eredményeink vannak e téren. A baktériumokkal foly­tatott kísérletek vezettek ben­nünket a radioaktív sugárral va­ló sterilizáláshoz. A MEDICOR debreceni gyárában már alkal­□ hétfői mázzák. A jövő útja minden­képp az, hogy csak egyszeri használatra alkalmas fecsken­dőket, katétereket, vérvételhez használt tűket készítsenek és ezeket gyárilag sugárral steri­lizálják. A mostani sterilizálási módszer idő. és munkaerőigé­nyes. Újabban a súlyos égési sebek befedéséhez alkalmazott sertésbőr készítményeket is ily módon csírátlanítjuk. Közismert, hogy egyes betegségek - pl. pajzsmirigyzavar, trombózis - pl. kimutatásához radioaktív anya­gokat juttatnak a szervezetbe. Most folynak a kísérletek, és si­kerrel, olyan radioaktív anyagok előállításáról, amely jelzi az infarktust, a nehezen diagnosz­tizálható esetekben is. — Említette, hogy az épülő paksi atomerőműnél a sugár­egészségtani tennivalókat is az intézet látja el. Mit jelent ez? > — Már most, az építkezés ide­je alatt mérjük a levegő, a Du- na-víz, a talaj, a növényzet ra­dioaktivitását. Ehhez hasonlítjuk majd az atomerőmű beindulá­sa után folyamatosan kapott eredményeket, amelyeknek nem szabad eltérő eredményeket mutatni. — Nyugat-Németországban a Rajna mellett épült atomerőmű nagy felháborodást, tiltakozást, tüntetést váltott ki. Mi erről a véleménye? — üzleti érdekekből, mester­ségesen szított tömegpszichózis­ról van szó. Az atomerőművek maximális biztonsági követel­mények szerint épülnek. A vilá­gon sok helyen működnek már atomerőművek, de még soha nem fordult elő sugárzásból eredő megbetegedés vagy bal­eset. Egy-egy röntgenfelvétel alkalmával is jelentős sugárzás éri az embereket, mégsem jut ma mór senkinek eszébe, hogy féljen tőle. — Az orvosi hivatás széles le­hetőségei közül miért választot­ta ön életcéljául éppen a sugár­biológiát? — Már az egyetemi éveim alatt a gyógyszertani kutatá­sok foglalkoztattak. A különbö­ző gyógyszerek kémiai úton fej­tik ki hatásukat az élő szerve­zetben. A fizikai hatások közül azelőtt csak a hő, fény, hang hatásokat ismerték. Érdekelni kezdett, mi is ez az új fizikai erő, a radioaktív sugárzás, amely ilyen jelentős módon be­folyásolhatja az élő szervezet működését. Alkalmam nyílt, hogy a Szovjetunióban két évig tanul­mányozzam a sugárbiológiai kutatásokat, amit azután itthon hasznosítani tudtam. A magyarországi sugárbiológiai intézet munkája, eredményei és dr. Sztanyik B. László neve is­mert az európai sugárbiológiával foglalkozó tudományos körökben. Közreműködésének nem kis rész­ben köszönhető, hogy 1966-tól Ma­gyarország is tagja az Európai Sugárbiológiai Társaságnak. 1969-től öt évig Bécsben dolgo­zott a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségen. 1974-től lett a bu­dapesti intézet igazgatója. Két éve az Európai Sugárbiológiai Társaság beválasztotta elnökségi tagjainak sorába, s idén, a kö­zelmúltban az NSZK-ban megtar­tott ülésen a társaság elnökévé választották. Sarok Zsuzsa Madárvilág egy pestimrei ház udvarán Madárkultusz panellakásokban Sajnálom, hogy Magyori Lászlóval nem pestimrei ottho­nában találkoztam, hanem a pécsi Zsolnay művelődési ház­ban a hét végén rendezett ga­lamb- és madárkiállításon. Az országszerte ismert madárte­nyésztő ugyanis olyan ritkasá­gokkal büszkélkedhet, amely keveseknek adatik meg. Kert­jéből, az évek során mint ahogy felvételünk is igazolja, miniáliatkertet alakított ki. A háromszáz négyszögöles telket csatornarendszer szeli át, a tu­catnyi tóban egzotikus víziszár­nyasok élnek, többségüket kül­földről hozta magával. Van itt díszbaromfi és díszfácán, dísz­réce, és díszfürj, díszgalamb, és díszpinty, pávua papagáj, gerlék tucatnyi fajtája és ausztráliai fekete hattyú. — Tizenöt éve foglalkozom komolyan a madarakkal. Közel ötezer szárnyasom van otthon a röpdékben, csak papagájból vagy harminc fajta. Most a víziszárnyasok a kedvenceim, az NDK-ból hoztam őket a kö­Fekete hattyúpár zelmúltban. A városlakók kö­zött viszont a papagájok, a pintyfélék és a kanárik a leg­kedveltebbek. A madártartás egyre inkább divattá válik. Mindez az urbanizáció követ­kezménye: a madár társ is le­het a panellakásban. — Melyek a legritkább ma­darak? — Itt van például a Sperber gerle, ebből csak ez az 1 pár van Magyarországon. Vagy ab­ban a másik kalitkában a veréb­galamb: a világ egyik legki­sebb galambfajtája: Hollan­diából hozattam, egyelőre nincs még párja. Ezt a két pávua papagájt nemrég egy cseh te­nyésztő akarta megvásárolni tőlem: legalább tizenötezer forintot érnek, de nem adtam el. Különben, ha valakinek külön­leges madara van, a híre futótűz, ként terjed tenyésztő berkek­ben. Persze nagy a kockázat- vállalás is. A madarakra nincs biztosítás, ha elhullanak vagy elröpülnek, az ember csak bánkódhat: de nekem minden­nél többet ér, ha olyan ma­dárhoz juthatok, ami ritkaság. AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET tanfolyami ügyfélfogadása december 19-től 27-ig leltározás miatt szünetel Az elméleti és gyakorlati oktatás ez idő alatt is zavartalanul bonyolódik. Jelentkezési lapok az információs szolgálatnál beszerezhetők, és leadhatók. A gépjárművezetői vizsgabizottság 1978. december 27— 1979. január 4. között ügyfélfogadási szünetet tart Kérjük T. Ügyfeleink szíves türelmét és megértését. Folbert Károly pécsi tenyész­tő közel húsz éve foglalkozik galambokkal. Annak idején Strasserrel kezdte, most a King fajtát tartja. — A Bem utcában lakom, a padláson tíz pár galambom van. Valamennyi King. Ezt a fajtát szeretem. Különben a legdivatosabb a Mondain, ez a faj úgy tudom Amerikából került hozzánk. Suvák György is bekapcso­lódik a beszélgetésbe. — A húsgalamb-tartásnak inkább falun von hagyomá­nya. A nyugati országokban, főként a németeknél és a fran­ciáknál, de a Közel-Keleten is úgy árulják a galambot mint a bontottcsirkét. Nálunk nincs kultusza a galambhús-fogyasz- tásnak, holott igen ízletes. Ta­lán a kórházak voltak valami­kor az egyedüli vásárlók, száz forintot is adtak a galambhús kilójáért. Suvák György pécsi tenyész­tőnek nem csupán húsgalamb­jai vannak, hanem röpgólyásai is. Nemrég egy versenyen hat óra ötvenhét percig voltak a levegőben és közel négy órán át több mint kétezer méter magasságban keringtek háza fölött. Mindezt egy ékes dip­loma is igazolja. . — Milyen előírások szerint bonyolítják le a versenyeket? — Tizennégy—huszonnégy galamb alkot egy keringő csa­patot, ez az előírás. Legalább öt órán át kell repülniük és ebből egy órát úgynevezett tű­nő magasságon, ilyenkor sza­badszemmel nem láthatók. A helyszínen lévő versenybizott­sági tagok azt is figyelemmel kísérik, hogy a felengedési helytől számítva az elképzelt negyvenöt fokos tölcsérben ke­ring-e a csapat. Péter Géza pécsi tenyésztő végezetül hozzáfűzi: — A városi embert mindjob­ban érdeklik a különféle ma­darak. A gyerekeket különös­képpen. Ezért is lenne jó, ha Pécsett egy nemzetközi dísz­hal-, díszmadár és dísznövény­kiállítást rendezhetnénk, de ehhez támogatókra lenne szükségünk. Salamon Gyula V t* nem viselkedik, hanem követet a pénzéért, akkor Csonka Anna kénytelen rákezdeni a hejdaná- réra. Amikor már azt danolja, hogy ,,Rák rosseb egye meg a két szemedet. . .” hát akkor, de sajnos csak akkor, összecsapja a vendégsereg a tenyerét és lön siker. És néhány év alatt ezer borízű kérő . . . Az egzotikus hangulatú éne­kesnő pályakezdete csupán há­rom hely: Görcsöny, Janus Pan­nonius Gimnázium és Balaton- boglár. Ennyi a gyerek- és ifjú­kor. De ott, Bogláron, ahol nyá­ri diákmunkában pultoslány volt, nézte-hallgatta az énekesnő­ket, időnként ideges is lett egy-egy mellécsúszott felső C- től és rádöbbent, hogy ennyire ő is tud énekelni. Utána kez­dődött az Országos Szórakoz­tatózenei Központ pécsi stúdió­ja. Jelentkezett, felvették és kurta két esztendő alatt meg­szerezte azt a B kategóriás éne­kesnői oklevelet, amit a többség négy, hat év alatt, vagy soha­sem nyer el. Röviddel rá, az A-kategóriát, amivel nem túl sokan járkálnak, illetve énekel­nek az országban. Dehát. . . énekesnőnek lenni az éttermek­ben ... A „vendéglős-pincér”, a „zenész-énekes” és a „ven­dég” háromszögében szolgálni a legfőbb urat, a Vendéget. . . — Melyik a legnehezebb vendégtipus? — Az álúriember. Aki józanul kezet csókol, néha fazonzseb­kendőt hord a bal felső zsebé­ben, nyakkendője szabályosan megkötve, a borravalóhoz fenkölt képet is ád. De ha be­rúg, akkor útszéli, emberalatti lény lesz belőle. Persze az al­kohol a legjobb gátlásóldó szer és tudat alatt azért jön­nek ide, hogy a főnök, netán a családjuk nyomasztó uralmát itt a saját nagyhangú uralko­dásukra cseréljék el. De aki végig, egész este ember képes maradni, esetleg ittasan is, azt a vendéget szeretjük. — A házassági ajánlatok má­sodperceiben nem kérdi meg néha, hogv: „Ha ezt most a fe­lesége hallaná, uram!?" — De igen. Mindegyik maga­biztosan válaszol, lekezelve ar asszonyt, oki persze nincs ott. De én többnyire látom a sze­mükön a kérdésre jött enyhe döbbenetét. Máskülönben Csonka Anna a Baranya m.-i szórakoztató ze_ nészek, énekesek szakszervezeti titkára, mostanában félnapokat tárgyal, utazik, hogy lehetőleg mindenki jó szerződést kapjon jövőre. Ö maga is búcsúzik Gáb­riel Vendeltől, a kellemes Ka­zinczy étterem vezetőjétől, mun­katársaitól, kedves énekes kollé. gájától, Peák Jánostól, akivel négy esztendőn át dolgozott. Újévtől a Szliven étteremben halljuk majd kulturált énekét. Pestre sokszor hívták, de nem megy, fél a nem mindig tisz­tességes versenytől, az intriká­tól. Csonka Anna ehhez túlsá­gosan a kollégákat megértő, jó­szándékú ember. Persze, a „vendég mindenek előtt", de csak az üzletajtón belül és csak az énekkel. Ajtón kívül az éne­kesnő már civil és tartózkodó. Odahaza többnyire Csajkovsz­kijt hallgat. Egyszer a b-mol! zongoraverseny alatt varrt meg magának egy szép, hosszú szok­nyát . .. Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom