Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-18 / 348. szám
Sterilizálás és diagnosztika sugárral fl jövő tudománya a sugárbiológia Magyar elnököt választott az Európai Sugárbiológiai Társaság A vendégek a hejdanárét szeretik Az énekesnő kapós Odahaza Csajkovszkijt hallgat A szeme szép. A szeme szép. A szeme... — Hányszor is kéne ezt leírni? A kezét hányon kérték már meg ezért? Százan? — Sajnos, többen. — Ezren? — Annál talán nem többen. Hát... ,,ez van!" Csonka Annának, az Országos Rendezőiroda énekesnőjének szeme ennyi férfi számára volt csodaszép. És még ahányon nem jutottak el a házassági ajánlatig! Pedig a férfinép igen erős olyankor, ha szól a nóta, szól a dal és az egzotikus szépségű Csonka Anna énekel — méq bor is van, sör is van, mindenféle asztal alá vágó egyéb italok is vannak. Pedig... Pedig minden este úgy kezdődik, hogy bejön a Vendég (így, nagy V-vel írandó), leül, rendel . . . viselkedik. Aztán megszólal a muzsika és Csonka Anna zeneileg kidolgozott rendkívül igényes, kulturált énekléssel kezdi a műsort. Amit ráadásul fokozatosan felfut egy egzotikus belső hőség... De a vendég még mindig csak viselkedik. Csakhát a decik literré ömlenek össze, és ha már ,,Atomenergia", „sugárveszély", „rádióaktivitás" — e szavak a II. világháború szörnyű katasztrófájának emlékeként még ma is a laikusok körében bizonyos félelmet, az ismeretlen iránti, szinte misztikus tiszteletet váltanak ki. S nem is sejtjük, hogy tulajdonképpen nap mint nap érnek ilyen hatások bennünket, hisz a levegőben lebegő por, ha kismérték-. ben is, de radioaktív szennye- zettségű. A budapesti sugárbiológiai intézet kertjében felállított rendkívüli érzékenységű sugárzás- mérő készülék naponta méri ennek értékét, jelzi a legkisebb változást is. Például a közelmúltban Kínában végrehajtott atomrobbanás után egy-két héttel a műszer által rajzolt grafikon görbéje hirtelen magasra iveit, a szokásosnál jóval nagyobb légköri rádióaktivitást jelzett. A rádióaktív anyagok kutatásával, az atomenergia békés fel- használásával foglalkozó fiatal tudományágak között is a legfiatalabb a sugárbiológia. A sugárbiológiai intézet — teljes nevén: Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségtani Intézet — 1957-ben alakult, ekkor alig egy tucat emberrel kezdte a munkáját. Ma három főosztálya működik — sugárbiológiai, sugárzás- és izotóp alkalmazási, és sugáregészségügyi főosztály - számos kutatóval, élén dr. Sztanyik B. Lászlóval, az intézet igazgatójával. Tőle kérdeztük, mi a feladata az intézetnek és milyen tudományos eredményekkel dicsekedhetnek? — A sugárbiológia valóban fiatal tudományág, de mindenképp a jövő tudománya. Már a mai eredmények is jelentősek, de lehetőségei szinte belátha- tatlanok. Az egyes főosztályok a nemzetközi sugárbiológiai láncolat egy részeként a maguk területén kutatják a sugárzás elleni védelem, illetve az ember számára való hasznosítás lehetőségeit. A sugárbiológiai főosztály azt tanulmányozza, hogy a sugárzás milyen jellemző elváltozásokat okoz az élő szervezetekben, az egysejtűek- től kezdve a legmagasabb rendűekig. Különös jelentőségű a baktériumok sugárérzékenységének a kutatása, vizsgálják, hogy nem alakulhat-e ki bennük ellenálló képesség. A sugárzós és izotóp alkalmazási főosztály kutatásokat folytat a sugárzó anyagoknak a gyógyászatban való alkalmazásának szélesítéséről. A sugáregészségügyi osztály feladata a su- gárveszélyes helyek, röntgen- osztály, izotóplaboratórium légterének és az itt dolgozóknak az állandó ellenőrzése.Az ő feladatuk a most épülő paksi atomerőművel kapcsolatos sugárvédelmi tennivalók megszervezése is. — Az intézetben laboratóriumi és állatkísérleteket folytatnak. Az itt kapott eredmények akkor ‘válnak igazán értékessé, ha gyakorlatban is alkalmazni tudják. Az utóbbi évek eredményei közül melyek ezek? — Szép eredményeink vannak e téren. A baktériumokkal folytatott kísérletek vezettek bennünket a radioaktív sugárral való sterilizáláshoz. A MEDICOR debreceni gyárában már alkal□ hétfői mázzák. A jövő útja mindenképp az, hogy csak egyszeri használatra alkalmas fecskendőket, katétereket, vérvételhez használt tűket készítsenek és ezeket gyárilag sugárral sterilizálják. A mostani sterilizálási módszer idő. és munkaerőigényes. Újabban a súlyos égési sebek befedéséhez alkalmazott sertésbőr készítményeket is ily módon csírátlanítjuk. Közismert, hogy egyes betegségek - pl. pajzsmirigyzavar, trombózis - pl. kimutatásához radioaktív anyagokat juttatnak a szervezetbe. Most folynak a kísérletek, és sikerrel, olyan radioaktív anyagok előállításáról, amely jelzi az infarktust, a nehezen diagnosztizálható esetekben is. — Említette, hogy az épülő paksi atomerőműnél a sugáregészségtani tennivalókat is az intézet látja el. Mit jelent ez? > — Már most, az építkezés ideje alatt mérjük a levegő, a Du- na-víz, a talaj, a növényzet radioaktivitását. Ehhez hasonlítjuk majd az atomerőmű beindulása után folyamatosan kapott eredményeket, amelyeknek nem szabad eltérő eredményeket mutatni. — Nyugat-Németországban a Rajna mellett épült atomerőmű nagy felháborodást, tiltakozást, tüntetést váltott ki. Mi erről a véleménye? — üzleti érdekekből, mesterségesen szított tömegpszichózisról van szó. Az atomerőművek maximális biztonsági követelmények szerint épülnek. A világon sok helyen működnek már atomerőművek, de még soha nem fordult elő sugárzásból eredő megbetegedés vagy baleset. Egy-egy röntgenfelvétel alkalmával is jelentős sugárzás éri az embereket, mégsem jut ma mór senkinek eszébe, hogy féljen tőle. — Az orvosi hivatás széles lehetőségei közül miért választotta ön életcéljául éppen a sugárbiológiát? — Már az egyetemi éveim alatt a gyógyszertani kutatások foglalkoztattak. A különböző gyógyszerek kémiai úton fejtik ki hatásukat az élő szervezetben. A fizikai hatások közül azelőtt csak a hő, fény, hang hatásokat ismerték. Érdekelni kezdett, mi is ez az új fizikai erő, a radioaktív sugárzás, amely ilyen jelentős módon befolyásolhatja az élő szervezet működését. Alkalmam nyílt, hogy a Szovjetunióban két évig tanulmányozzam a sugárbiológiai kutatásokat, amit azután itthon hasznosítani tudtam. A magyarországi sugárbiológiai intézet munkája, eredményei és dr. Sztanyik B. László neve ismert az európai sugárbiológiával foglalkozó tudományos körökben. Közreműködésének nem kis részben köszönhető, hogy 1966-tól Magyarország is tagja az Európai Sugárbiológiai Társaságnak. 1969-től öt évig Bécsben dolgozott a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségen. 1974-től lett a budapesti intézet igazgatója. Két éve az Európai Sugárbiológiai Társaság beválasztotta elnökségi tagjainak sorába, s idén, a közelmúltban az NSZK-ban megtartott ülésen a társaság elnökévé választották. Sarok Zsuzsa Madárvilág egy pestimrei ház udvarán Madárkultusz panellakásokban Sajnálom, hogy Magyori Lászlóval nem pestimrei otthonában találkoztam, hanem a pécsi Zsolnay művelődési házban a hét végén rendezett galamb- és madárkiállításon. Az országszerte ismert madártenyésztő ugyanis olyan ritkaságokkal büszkélkedhet, amely keveseknek adatik meg. Kertjéből, az évek során mint ahogy felvételünk is igazolja, miniáliatkertet alakított ki. A háromszáz négyszögöles telket csatornarendszer szeli át, a tucatnyi tóban egzotikus víziszárnyasok élnek, többségüket külföldről hozta magával. Van itt díszbaromfi és díszfácán, díszréce, és díszfürj, díszgalamb, és díszpinty, pávua papagáj, gerlék tucatnyi fajtája és ausztráliai fekete hattyú. — Tizenöt éve foglalkozom komolyan a madarakkal. Közel ötezer szárnyasom van otthon a röpdékben, csak papagájból vagy harminc fajta. Most a víziszárnyasok a kedvenceim, az NDK-ból hoztam őket a köFekete hattyúpár zelmúltban. A városlakók között viszont a papagájok, a pintyfélék és a kanárik a legkedveltebbek. A madártartás egyre inkább divattá válik. Mindez az urbanizáció következménye: a madár társ is lehet a panellakásban. — Melyek a legritkább madarak? — Itt van például a Sperber gerle, ebből csak ez az 1 pár van Magyarországon. Vagy abban a másik kalitkában a verébgalamb: a világ egyik legkisebb galambfajtája: Hollandiából hozattam, egyelőre nincs még párja. Ezt a két pávua papagájt nemrég egy cseh tenyésztő akarta megvásárolni tőlem: legalább tizenötezer forintot érnek, de nem adtam el. Különben, ha valakinek különleges madara van, a híre futótűz, ként terjed tenyésztő berkekben. Persze nagy a kockázat- vállalás is. A madarakra nincs biztosítás, ha elhullanak vagy elröpülnek, az ember csak bánkódhat: de nekem mindennél többet ér, ha olyan madárhoz juthatok, ami ritkaság. AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET tanfolyami ügyfélfogadása december 19-től 27-ig leltározás miatt szünetel Az elméleti és gyakorlati oktatás ez idő alatt is zavartalanul bonyolódik. Jelentkezési lapok az információs szolgálatnál beszerezhetők, és leadhatók. A gépjárművezetői vizsgabizottság 1978. december 27— 1979. január 4. között ügyfélfogadási szünetet tart Kérjük T. Ügyfeleink szíves türelmét és megértését. Folbert Károly pécsi tenyésztő közel húsz éve foglalkozik galambokkal. Annak idején Strasserrel kezdte, most a King fajtát tartja. — A Bem utcában lakom, a padláson tíz pár galambom van. Valamennyi King. Ezt a fajtát szeretem. Különben a legdivatosabb a Mondain, ez a faj úgy tudom Amerikából került hozzánk. Suvák György is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — A húsgalamb-tartásnak inkább falun von hagyománya. A nyugati országokban, főként a németeknél és a franciáknál, de a Közel-Keleten is úgy árulják a galambot mint a bontottcsirkét. Nálunk nincs kultusza a galambhús-fogyasz- tásnak, holott igen ízletes. Talán a kórházak voltak valamikor az egyedüli vásárlók, száz forintot is adtak a galambhús kilójáért. Suvák György pécsi tenyésztőnek nem csupán húsgalambjai vannak, hanem röpgólyásai is. Nemrég egy versenyen hat óra ötvenhét percig voltak a levegőben és közel négy órán át több mint kétezer méter magasságban keringtek háza fölött. Mindezt egy ékes diploma is igazolja. . — Milyen előírások szerint bonyolítják le a versenyeket? — Tizennégy—huszonnégy galamb alkot egy keringő csapatot, ez az előírás. Legalább öt órán át kell repülniük és ebből egy órát úgynevezett tűnő magasságon, ilyenkor szabadszemmel nem láthatók. A helyszínen lévő versenybizottsági tagok azt is figyelemmel kísérik, hogy a felengedési helytől számítva az elképzelt negyvenöt fokos tölcsérben kering-e a csapat. Péter Géza pécsi tenyésztő végezetül hozzáfűzi: — A városi embert mindjobban érdeklik a különféle madarak. A gyerekeket különösképpen. Ezért is lenne jó, ha Pécsett egy nemzetközi díszhal-, díszmadár és dísznövénykiállítást rendezhetnénk, de ehhez támogatókra lenne szükségünk. Salamon Gyula V t* nem viselkedik, hanem követet a pénzéért, akkor Csonka Anna kénytelen rákezdeni a hejdaná- réra. Amikor már azt danolja, hogy ,,Rák rosseb egye meg a két szemedet. . .” hát akkor, de sajnos csak akkor, összecsapja a vendégsereg a tenyerét és lön siker. És néhány év alatt ezer borízű kérő . . . Az egzotikus hangulatú énekesnő pályakezdete csupán három hely: Görcsöny, Janus Pannonius Gimnázium és Balaton- boglár. Ennyi a gyerek- és ifjúkor. De ott, Bogláron, ahol nyári diákmunkában pultoslány volt, nézte-hallgatta az énekesnőket, időnként ideges is lett egy-egy mellécsúszott felső C- től és rádöbbent, hogy ennyire ő is tud énekelni. Utána kezdődött az Országos Szórakoztatózenei Központ pécsi stúdiója. Jelentkezett, felvették és kurta két esztendő alatt megszerezte azt a B kategóriás énekesnői oklevelet, amit a többség négy, hat év alatt, vagy sohasem nyer el. Röviddel rá, az A-kategóriát, amivel nem túl sokan járkálnak, illetve énekelnek az országban. Dehát. . . énekesnőnek lenni az éttermekben ... A „vendéglős-pincér”, a „zenész-énekes” és a „vendég” háromszögében szolgálni a legfőbb urat, a Vendéget. . . — Melyik a legnehezebb vendégtipus? — Az álúriember. Aki józanul kezet csókol, néha fazonzsebkendőt hord a bal felső zsebében, nyakkendője szabályosan megkötve, a borravalóhoz fenkölt képet is ád. De ha berúg, akkor útszéli, emberalatti lény lesz belőle. Persze az alkohol a legjobb gátlásóldó szer és tudat alatt azért jönnek ide, hogy a főnök, netán a családjuk nyomasztó uralmát itt a saját nagyhangú uralkodásukra cseréljék el. De aki végig, egész este ember képes maradni, esetleg ittasan is, azt a vendéget szeretjük. — A házassági ajánlatok másodperceiben nem kérdi meg néha, hogv: „Ha ezt most a felesége hallaná, uram!?" — De igen. Mindegyik magabiztosan válaszol, lekezelve ar asszonyt, oki persze nincs ott. De én többnyire látom a szemükön a kérdésre jött enyhe döbbenetét. Máskülönben Csonka Anna a Baranya m.-i szórakoztató ze_ nészek, énekesek szakszervezeti titkára, mostanában félnapokat tárgyal, utazik, hogy lehetőleg mindenki jó szerződést kapjon jövőre. Ö maga is búcsúzik Gábriel Vendeltől, a kellemes Kazinczy étterem vezetőjétől, munkatársaitól, kedves énekes kollé. gájától, Peák Jánostól, akivel négy esztendőn át dolgozott. Újévtől a Szliven étteremben halljuk majd kulturált énekét. Pestre sokszor hívták, de nem megy, fél a nem mindig tisztességes versenytől, az intrikától. Csonka Anna ehhez túlságosan a kollégákat megértő, jószándékú ember. Persze, a „vendég mindenek előtt", de csak az üzletajtón belül és csak az énekkel. Ajtón kívül az énekesnő már civil és tartózkodó. Odahaza többnyire Csajkovszkijt hallgat. Egyszer a b-mol! zongoraverseny alatt varrt meg magának egy szép, hosszú szoknyát . .. Földessy Dénes
