Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-18 / 348. szám

Pécs Vásárlók a Széchenyi téri könyvesboltban Aranyvasárnapon nyoma sem volt a decemberhez illő időjárásnak. A tavaszias me­legnek is része volt abban, hogy délelőtt 10 óra körül hömpölygött a tömeg a város központjában. A Kossuth Lajos utca valamennyi nyitva tartó üzlete zsúfolásig megtelt. A Képcsarnokban ekkora forgalomra már évek óta nem emlékeztek. Szombaton és va­sárnap annyian keresték föl az üzletet, hogy néha be kellett zárni az ajtót. A Képcsarnok népszerűségét fokozta, hogy OTP-re is lehet vásárolni. Az üzletvezető sem tudta meg­mondani, mi volt a legkereset­tebb áru. Nem úgy a Magyar írók Könyvesboltjában: itt — mint mindig a könyvüzletekben — állandóan föl lehet sorolni azt a négy-öt könyvet, amit min­den második ember keres. Tegnap is voltak ilyen cseme­gék, például az új kiadású, három kötetes Nagy László — ebből még bőven van. Ami már elfogyott, az a Latinovits- könyv és Széchenyi naplója. S ami még nincs, az a máso­dik kiadást megért Kapcsos­könyv; ezt mindennap várják. Egyébként a Magyar írók ezüstvasárnapi 20 ezer forin­tos forgalmával szemben teg­nap már egy óra körül elérték a 32 ezer forintot. Aki pedig már elunta a fül­ledt levegőjű boltokat, az oda­kint sem unatkozott. Végig az utcán, a kapualjakban és az Irányi Dániel téri bódékban mindenütt karácsonyfadíszeket, angyalhajat, csillagszórót árul­tak. Az egyik kapualjban meg­tudtam, hogy mi lett volna a sláger: a zenélő karácsonyfa- dísz. De hát ezt sehol a város­ban nem lehetett kapni. Tizenkettő utár. lassan, foko­zatosan a szokásosra csap­pant az utca forgalma; leg­többen már hazafelé tartottak, sokan jöttek az Irányi Dániel tér felől fenyőfával kezükben. Vége az aranyvasárnapnak, jö­het a karácsony. D. Cs. Ki tud többet a KMP-ről? Egy éve zajlanak már kü­lönböző szintű fordulói cnnak a munkásmozgalmi vetélkedő­nek, amelyet a Baranya me­gyei KISZ Bizottság hirdetett meg a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Tegnap délelőtt tizenkét csa­pat részvételével rendezték meg a verseny döntőjét a Ma­gyar Televízió pécsi körzeti stúdiójában. Az öttagú csapa­tokban három felnőtt és két úttörő vett részt. A feladatok, tartalmukat tekintve, a ma­gyar munkásmozgalom nagy alakjaihoz, emlékezetes esemé­nyeihez kapcsolódtak. Nem volt könnyű dolga az öttagú zsűrinek, melynek el­nöke Növics János országgyű­lési képviselő, tagjai pedig Kéri Nagy Béla, az oktatási igazgatóság tanára, Békés Sándor, a Magyar Televízió főosztályvezetője, Szőke AttiIó­né, a Baranya megyei KISZ Bizottság titkára és Hegedüs- né Bathó Erzsébet, a megyei úttörő elnökség titkára voltak. A vetélkedő kilenc forduló­jában nemcsak lexikális tudást igénylő, hanem ügyességi fel­adatok is szerepeltek. A fordu­lók összesített pontszámai alapján az első helyet a Cser­fái László vezette Gázmű csa­pata szerezte meg, jutalmuk egy bulgáriai utazás. A máso­dik helyre a bólyi fiatalok csa­pata került, ők egyhetes szov­jetunióbeli utazást kaptak. A harmadik hely a Pécsi Távfűtő Vállalat csapatáé lett, ők ba­latoni jutalomüdülésben része­sülnek. A verseny többi helyezettje értékes könyvjutalmat kapott. Csefkó Judit Táncoktatók vizsgája — Mi az ütőgardon szerepe a Gyimesben? — kérdezi a ta­nárnő, de a felelő nem jön za­varba. — Kísérőhangszer — mondja és már bólint is Schüszler Má­ria, úgy van, vége is a vizsgá­nak. Herczegh Márta boldogan sóhajt föl. Már majdnem a ke­zében érzi a C-kategóriás (alap. fokú) táncoktatói engedélyt A pécsi Doktor Sándor Művelődé­si Központban ugyanis szómba, ton délután és vasárnap dél­előtt vizsgáztak azok a néptán. cosok, akik oktatói bizonyít­ványt is kívántak szerezni. Az alapfokú tanfolyam két évig tart. A 23 hallgató most szá­molt be az ének-zenei ismere­tekből és mozdulatelemzésből. A gyakorlati vizsgát január ele. jén teszik le. Herczegh Márta negyedikes a Nagy Lajos Gimnáziumban. Or­vosi egyetemre szeretne jelent­kezni, de ez nem jelentené a néptánc elhanyagolását. A ké­sőbbiekben a közép, és a fel­sőfokú oktatói engedélyt is meg akarja szerezni, ha még akkor is ennyire kedveli a táncot.-Most a vizsga után mór meg­nyugodva elmagyarázza, mi is az a mozdulatelemzés. Az alap­fokú tanfolyamon még nem ta­nulnak jelolvasást, a táncokat leírás után sajátítják és sajá­títtatják el. De ehhez tudniuk kell a különböző alapfogalma-’ kát, testhelyzeteket. A szöveg helyes értelmezése — végül is ez a mozdulatelemzés. Marásek Gáspár a jugoszlá­viai Kupuszináról érkezett. Szerb-horvát nyelvet tanít egy magyar iskolában. Kupuszina hagyományőrző község és nyelvjárássziget. Igen érdekes község néprajzi szempontokból is. Marásek Gáspár szeretné összegyűjteni a még kallódó, ér­tékes néptáncemlékeket és ezért kérte a felvételét erre a tan­folyamra. A tanfolyam februárban újra kezdődik, de mór új rendszer­ben — tájékoztat Bodai József táncoktató. Egy időben kezdőd­nek a bábosok, a díszítőművé­szek és a táncosok tanfolyamai. Lesznek közös tárgyak, melyek­re így neves előadókat is hív­hatnak és bővülnek a lehető­ségek. B. A. Hogy mit keres a jurta Pak­son, az atomerőmű építkezésén? Mongol barátaink még nem segédkeznek az ország legna­gyobb beruházásán. Csak arról van szó, hogy a téli munka­végzést biztosítani kell. Ezért építették az egyes reaktor­blokk fölé a jurtát. Alatta kel­lemes hőmérsékleten dolgozhat­nak a munkások, az ország leg­jobb hegesztői. A hőmérséklet biztosítása nemcsak a munká­soknak kell. A hegesztési var­ratok csak, és szigorúan meg­határozott hőfokon készülhet­nek. Az egész építkezés terüle­tén fóliákkal letakart sátrak, csarnokok láthatók. A munká­nak minden percben menni kell ahhoz, hogy 1980. december 1-re bekapcsolják az ország vérkeringésébe az atomerőmű első szakaszát. H. J. Fotó: Gottwald Károly Táncoktatók vizsga közben Tolna megye; RádiÓS kéményseprők A kéményseprők munkáját is segíti a korszerű technika Tolna megyében. A többszintű magas épületek kéményeinek vizsgála­ta közben például adó-vevő kis rádiókészülékekkel tartják egy­mással a kapcsolatot. így nem kell a tetőről messzire kiabál­niuk. A Tolna megyei Kémény­seprő és Tüzeléstechnikai Szol­gáltató Vállalat ilyen rádióké­szülékeket alkalmaz már az új magas lakóházak átadásánál, azok kéményeinek átvizsgálásá­nál és javításánál. A szekszárdi székhelyű vál­lalat kéményseprői csaknem 200 000 kéményt „gondoznak" megyeszerte, s megfelelően ki­képezve, mintegy 4000 olaj- kályha karbantartását is elvál­lalták. A vállalat igazgatójától, Esküdt Lajostól megtudtuk azt is, hogy az idén a vállalat meg­kezdte az olajtüzelésű kazánok úgynevezett füstoldali (járati) vegyszeres tisztítását is, orszá­gos társulás tagjaként. Az in­tézményekkel, vállalatokkal, üzemekkel, szövetkezetekkel szerződést kötött az olajtüzelésű berendezések, köztük az építő­ipar téliesítésében használt hordozható légbefúvásos olaj­kazánok karbantartására, javí­tására, automata olajégők be­szabályozására. Baja: A német nyelvű könyvellátás bázisa A mostani karácsony jubi­leum a bajai Tóth Kálmán könyvesbolt számára. Idén öt éve ugyanis, hogy ezt az üzle­tet jelölték ki a magyarországi német nemzetiségi oktatás tan­könyvellátó bázisának. Azóta évente 200 ezer forint értékű német tankönyvet juttat el az ország minden olyan pontjára, ahol igénylik, Sárospataktól Kőszegig. Száznyolcvannégy isko. lát lát el, közöttük a két pécsi és o bajai Frankel Leó Gimná­ziumot, ahol németül is oktat­nak. Ezen kívül a Pécsi Tcnór- képző Főiskola német tanszé­két, s annak hallgatóit is. Most karácsonykor azonban nemcsak a német tankönyvé­ről vált híressé a bajai bolt: — Az oktatáshoz szükséges könyvek mellett egyre nagyobb oz úgynevezett „civil" könyv­forgalmunk is — mondja Bá- Iity Lászlóné üzletvezető. Tehát a turisták, a németül tanuló felnőttek, a gyereküket erre a világnyelvre magánúton taníttató szülők, aztán azok, akik külföldön élő rokonaiknak akarnak ajándékot küldeni ka­rácsonyra — egyre többen vásárolnak nálunk német nyel­vű szépirodalmat. Közel két­száz bizományosunk is árusit Báron von Münchhausen ilyet. így most karácsonykor meghaladjuk az 1 millió 100 ezer forintos forgalmat, német és magyar könyvekkel együtt. A legkeresettebb német nyel­vű könyv a kalendárium és a mesekönyv. Szindbád, Aladdin és Münchausen történeteit öt­száz példányban kapták, s alig van már belőle. A bolt alapvető nemzetiségi feladata persze továbbra is a tankönyv- ellátás. Minden német nyelvű tankönyvből 1200 példányt küldenek szét, illetve adnak el. F. D. Szür:. Évzáró vadászat Robi nem bír magával, re­meg az idegességtől, egy óvat­lan pillanatban beveti magát a nádasba, csak a második hívó­szóra kerül elő ismét, de máris rohanna az engedélyt adó „ke­resd!" biztatást is alig bírja ki- yárni, szalad vissza. Az előbbi türelmetlensége hirtelen alább­hagy, rátalált a nádasban meg­búvó fácánra, mozdulatlanul várja gazdáját, Tomonicza Ist­vánt. A fácánkakas utolsó ere­jét összeszedve igyekszik szaba­dulni a puskacső és a kutya elől, de szárnycsapásai lelas­sulnak, földre zuhan az élette­len test. A vadász büszkén köt­heti fel bőrövére, számára sze­rencsésen kezdődött a vasár­napi vadászat. Kora reggel a bíborvörös nap éppen hogy kibújt a szűri dom­bok mögül, az opál színű Hold még el sem tűnt, amikor út­nak indult Szűrből gazdag zsák­mány reményében a bári Duna- gyöngye vadásztársaság 40 tagja. Nem hiányzott a vadászok nagy öregje, Muzsik János se, fittyet hány 70 valahány évére, ha reumás lába engedi, veszi a puskáját, vadászni megy, hódol szenvedélyének. Hegyen-völ­gyön át kerestünk nyulat, fá­cánt, csatasorba állva. A fel­rebbenő fácánokat, a mene­külő nyulakat kisebb-nagyobb sikerrel zsákmányul ejtették a va. dászok. Fogynak a kilométerek, gyarapodnak az elejtett álla­tok. Kísérőnk Tomonicza István: — Gyerekkorom óta minden vadászaton ott vagyok, először csak hajtőként vettem részt, jobban ismerem ezt a vidéket, mint egyik-másik vadász. Csaknem tíz éve tagja va­gyok a társaságnak. Ahogy telnek az órák, sok mindenről szó esik, Tomonicza István mesél, de mindig vissza­kanyarodik a vadászathoz, amely neki pihenést, szórako­zást jelent. És a többieknek is, akik között van éjjeliőr, mun­kás, orvos, mérnök, technikus, fiatalabb és idősebb. Délután 2 óra, mire visszaérünk Szűrbe. Megfőtt az őzpörkölt, asztalhoz ülhetünk, hiszen szerencsés volt a vadászat is. Húsz nyúl, negy­venegy fácónkakas és egy fó- cántyúk került puskavégre. Az estebéd után a vadásztársaság Gránicz Mihály elnökletével megtarthatta az idei esztendő utolsó közgyűlését. H. T. r Újudvar: Gázpalackjavító épül Somogy, Veszprém és Zala megyében mintegy 3000 darab 22 és 33 kilogrammos gázpa­lack vár javításra, hitelesítésre. Mivel e nagy palackok hitelesí­tése országosan sincs kielégít- tően megoldva, a nagykanizsai KÖGAZ ideiglenesen berendez­kedik javításukra, hogy leg­alább a saját területén, az em­lített három megyében köny- nyíthessék az üzemeltetők gondjait. Elkezdődött az a végleges nagyteljesítményű palackjavító és nyomáspróba-üzem kivitele­zése, amely az egész Dunántúl ilyen irányú gondjait oldja meg majd. Végzik a terepren­dezést, épülnek a belső üzemi utak. Idén mintegy 5»millió fo­rint értékű munkát végeznek el a 40 millió forintos beruházás­ból. Mivel az idén átadott töl­tőüzem fűtési, villamos, víz- és tűzoltóvíz rendszere úgy épült, hogy a palackjavító is erre lesz kapcsolva, a beruházás viszony­lag olcsóbban és gyorsabban elkészül. A jövő évben kezdődik a ma­gasépítés, az üzemegységi víz- és energiaellátó berendezések, valamint a szociális létesítmé­nyek kivitelezése. A technológiai szerelések is megkezdődnek, A különböző berendezéséket, mű­szereket a dán Cristplant, az Alumíniumipari Gépgyár és a hazai olajipari gépgyárak szállít­ják. Az üzembehelyezés a ter­vek szerint 1980 második fél­évében történik. A Dunántúl igé­nyeihez méretezett új üzemegy­ség két műszakban dolgozik majd és évente 300 000 külön­böző palack javítását, hitelesí­tését végzi. A beruházással párhuzamo­san épül Újudvaron az a 8 szolgálati lakás, amelyet a két újudvari üzemegység dolgozói kapnak. Ezek átadása jövő év nyarán várható. B. A. Aranyvasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom