Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-02 / 332. szám
e Dunántúli napló 197$. december 2., szombat Bélyeg 1R a kommunista* m agyakor sz *Cy mmjA MéGAí-AKUlASANAK 60 (-vFQROúLÖkJA MAGYAR POSTA November 24-én került forgalomba az Évfordulók-események 1978. bé- iyegsorozat keretein belül a Czabán Samu és Berzeviczy Gizella születésének 100. évfordulójáról megemlékező 1 forintos bélyeg, mely a Szovjetunióban készült 1 154 075 fogazott és 4 075 fogazatlan példányban, Kékesi László grafikusművész terve alapján. A bélyeg kettős, keskeny barna színű keretben, okker háttérszínben a két kommunista pedagógus portréját — középen a tudás lángjával — ábrázolja, barna színnel. A bélyeg bal oldali, függőleges szélével párhuzamosan fent 1877—1942, jobb oldalival párhuzamosan 1878—1954, a portrék alatt barna kontúros, vörös szalagban a pedagógusok neve barna színnel olvasható. Ugyancsak 24-én került forgalomba az Évfordulók-események 1978. bélyegsorozat keretein belül a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról megemlékező 1 forintos bélyeg, mely ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában 2 656 300 fogazott és 4 400 fogazatlan példányban készült, Vagyóczky Károly grafikusművész terve alapján. A bélyeg fehér háttérszínben, a KMP jelvényét ábrázolja, vörös és fehér színekkel, körülötte egymásnak kezet nyújtó alakok láthatók, szürke színnel. MEDFILEX *78 Lapunk vasárnapi számában már beszámoltunk a Nemzetközi Egészségügyi és Vöröskeresztes Bélyegkiállítás ünnepélyes megnyitásáról. A megnyitó után hirdették ki a zsűri döntését a kiállított gyűjtemények anyagáról. Ezek szerint oklevelet aranyérem rangjában Gehrt Erhard (NDK) „Egy pillantás a gyógynövényekre" c. gyűjteménye kapott, egyben elnyerte a MABÉOSZ tiszteletdiját (porcelánváza), Dr. Buda József (Pécs), „100 éves a Vöröskereszt" c. gyűjteménye kapott, és elnyerte a Vöröskereszt tiszteletdíját (Zsolnay- tál) és Nagy-Katona Ilona (Jugoszlávia) „Jugoszlávia vöröskeresztes bélyegei" c. gyűjteménye kapott, egyben elnyerte a MABÉOSZ tiszteletdiját (kristályváza). A továbbiakban oklevelet aranyozott ezüstérem rangjában 4, oklevelet ezüstérem rangjában 12, oklevelet ezüstözött bronzérem rangjában 12, oklevelet bronzérem rangjában 12, oklevelet 4 kiállító kapott. Az Ifjúsági csoportban I. helyezést Szekeres László (Dunakeszi), II. helyezést a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Bélyeggyűjtő Köre (Nyíregyháza), III. helyezést pedig a Kreutz Róbert Úttörőház bélyegszakköre (Budapest) ért el. Az irodalmi osztályban oklevelet ezüstérem rangjában filatelista cikkeiért 3 fő kapott. Mindazok, akik e szép kiállítást megnézik, egyetérthetnek dr. Fűzi Istvánnak, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete főtitkárának megállapításával, miszerint, ez a kiállítás is hozzájárulás népeink barátságának elmélyítéséhez, a békéért, a haladásért vívott harc sikeréhez, a közös küzdelemhez, amelyet az egészségügyi dolgozók vívnak a világ minden táján a betegségek megelőzéséért, az emberiség egészségéért. Kiskertünk Díszfák Fotósarok Hogyan kell a filmet betölteni ? A lombos fők november elején hullatják le levelüket, és ezt követően beáll a téli nyugalmi állapot. Az életfolyamatok lelassulnak, szinte teljesen leállnak. A fák lombhullástól rügypattanásig fagymentes időben bármikor telepíthetők. Az őszi telepítés mégis előnyösebb, ugyanis a vissza metszett gyökerek mártó; Jen behegednek, sőt fagypont feletti talajhőmérsékleten a gyökérképződés megindul. Gondos kora tavaszi telepítés és kezelés mellett az eredés szintén jó lehet. NYÍRFA Közkedvelt díszfa. Európában, Kisázsiában honos. Laza, áttetsző lombkoronája dekoratív. Teljesen mélyárnyékot nem ad, ezért szűkebb fényszegény területekre is telepíthető. Legelterjedtebb a KÖZÖNSÉGES NYÍRFA: BETULA PENDULA alaptípus. Kérge fehér, fiatal ágai csüngök, kopaszok. Levelei fiatalon mézgásak. Száraz helyeken is szépen díszük. Térigénye kifejlett állapotban 3x3 vagy 4x4 méter, talajtól függően. Levelei ősszel aranysárgára színeződnek. Célszerű örökzöldek vagy színeslevelű Horgászat A „BLINKER” c. nemzetközi sporthorgászújság ez évi augusztusi számában jelent meg Lothar Schielnek az idézett cím alatt írt cikke, mely gondolat- ébresztő és ezért érdemes vele foglalkozni. A cím olvasásakor önkéntelenül arra gondolunk, hogy a cikk írója azok ellen a horgászati rendszabályok ellen lázadozik, amelyek valósággal gúzsba kötik a horgászatban felüdülést keresők világméretekben hatalmas táborát. „Na végre!" — sóhajt fel sok horgász; akad valaki, aki ország-világ előtt felemeli a szavát az országos és egyesületi horgászrendek, szabályozások sokasága ellen! Fia azonban végigolvassuk az elég terjedelmes cikket, látjuk, hogy a cikk írója ellenkező előjellel írta mondanivalóját. Nem a tilalomidőket, nem a méret- és darabkorlátozásokat kifogásolja, hanem a rendelkezések hosszadalmason körülíró szövegeléseit kifogásolja. Fölhozza, hogy nóKiskertünk fák vagy cserjék társaságába telepíteni. Nagy gyepfelületen egyedül (soliterként), vagy hármas csoportban ültethetjük. A tápdús talajt és a vizet meghálálja. Nemesített oltott változatai nagy díszítőértékükkel tűnnek ki: BETULA PENDULA 'DA- LECARLICA' régebbi nevén Betula laciniata: szelídlevelű nyír. Kecses lehajló vesszőivel, mélyen szeldelt leveleivel különlegesen szép megjelenésű fa. BETULA PENDULA ’FASTI- GIATA’: OSZLOPOS NYÍR. Keskenyen feltörő oszlopos alakjával díszítő nyírfa. BETULA PENDULA PURPUREA: Piroslevelű nyír. Levelei egészen lombhullásig sötétvörösek. BETULA PENDULA TRISTIS. A sudár egyenes, felfelé áll, de az oldalhajtások erősen csüngök. BETULA PENDULA YOUNGII. Többnyire vezérvessző nélküli csüngő változat. Az oltott változatok beszerzése nehéz, nagy utánjárást igényel. Minél fiatalabb a csemete, annál biztosabb az eredés. 3—4 éves korban, amikor megjelenik a törzsön a fehér kéreg, az eredés esélye csökken. A nyír oltott változatai drágák, azért csak földlabdásán vásároljuk. HARS. A hárs hazánkban őshonos fa, hazai klimatikus körülményeink mellett kitűnően érzi magát és szépen díszük. A Mecsek-hegység természetes növénytársulásainak tagja. Kelluk a horgásznak, mielőtt horgásszá válhatik, valamelyik horgászegyesületnél a horgászattal kapcsolatos tudnivalókról vizsgát kell tennie. A vizsga anyagában a rendszabályok is szerepelnek. Ezeket a rendelkezéseket az igazi sporthorgász feltétlenül be fogja tartani, még akkor is, ha sohasem ellenőrzik, ha nem borítják be a tilalmakat tartalmazó szövegek tömegével. Ennek a szövegtömegnek a láttán, úgy érzi, hogy benne már eleve nem bíznak, s ez joggal sérti az önérzetét. Itt van az előbb már említett „ellenkező előjel!" Az ilyen horgásztól van mit átvennünk. Az ilyen horgász nemcsak a gyakorlati horgászat szabályait, hanem a horgászetika írott és íratlan törvényeit sem fogja megsérteni. Nekünk pedig éppen ezen az utóbbi vonalon van még sok javítani valónk. Példának csak a húshorgászatot említem meg. Ez a vonal etikai kérdés is. Ott, azokon a ‘ horgászvizeken fordulhat a húshorgászat elő, ahol nincs meglemes virágillata bódító. Jó tulajdonságai ellenére méltánytalanul mellőzik, Legismertebb fajtái: TILIA CORDATA: KISLEVE- LŰ HARS vagy KÖVIHÁRS. Terebélyes koronájú fa. Kerek- ded levelei szíves vállúak, hirtelen kihegyezettek, belül fényesek, a fonákjukon szürkészöldek, az érzugokban vörösbarnán szőrözöttek. A hársak közül a leglassabban növekszik és a legjobb mézelő. Jó árnyéktűrő. Virágai kitűnő gyógyteát szolgáltatnak, június második felében nyílnak. TILIA PLATYPHYLLOS: NAGYLEVELŰ HARS. Terebélyes koronája inkább kúpos. Csak kedvező páraviszonyok mellett fejlődik jól. A tápdús talajt meghálálja. Legkorábban nyíló legigényesebb hársfa. TILIA ARGENTEA vagy Tilia tomentosa. Ezüsthárs. Legszebb formájú hárs, szabályos kúpos koronát nevel. Levelei felül sötétzöldek, alul ezüstösek. Nagyon szereti a napos, meleg helyet. A Mecsek D-i oldalán kitűnően érzi magát. Sovány talajon i^ jól fejlődik, a jobb talajt meghálálja, Edzett, igénytelen, betegséggel szemben ellenálló. Nemesített változata a Tilia argentea .Rhodopetala’ Rózsaszín virágú hárs. Őszi telepítés esetén jól ered a suháng és koronás hárscsemete egyaránt. Telepítés után a facsemeték beöntözéséről ne feledkezzünk meg. Kalla Gábor kötve, hogy az éves területi jeggyel az idény alatt összesen hány kilogramm hal fogható ki. Az ilyen vizeken horgászok között többen is akadnak, akik évente száz-százötven kilogramm halat is kifognak, és nem jut eszükbe, hogy ezzel az ugyanazon vízen horgászó társaikat is megrövidítik. Nem beszélve arról, hogy az ilyen nagymértékű zsákmányolások arra is csábítanak, hogy a saját felhasználáson felüli halzsákmányt pénzért értékesítsék és „sporthorgászatukat” üzleti vállalkozássá degradálják! Már pedig az ilyen alapállású horgászok elszaporodása ellen tenni kell valamit. Legyen több eggyel a „bilincsek” száma? Legyen! - ha az elvárt önfegyelemmel nem megy! Szuhovszky Bertalan A film betöltése a kazettába A kereskedelemben több rendszerű film kapható. A legelterjedtebb a 24x36-os kisfilm. Ezek' kazettával vagy anélkül, illetve napfény töltésű kivitelben kerülnek forgalomba. Kezdetben érdemes néhány kazettás filmet vásárolni, a későbbiekben viszont már felesleges, mert a kazetta többször is felhasználható, s a kazettás film ára duplája a sötétkamra töltésűnek. Feltétlenül meg kell tehát tanulnunk a film betöltését. Tudnunk kell, hogy a film emulziós rétege könnyen megsérülhet, karcolódhat, s ezeket a hibákat a későbbiekben már nem lehet kijavítani. A kazettázáshoz rövidre vágott körmökkel s alaposan megmosott, zsírtalanított kézzel kell hozzákezdeni. A műveletet először már előhívott filmmel, világosban kell gyakorolni. A valóságban teljes sötétség szükséges, mert a legkisebb fény is használhatatlanná teszi a nyersanyagot. A betöltést mindig asztalon végezzük, amelyen a filmen és a szétszedett kazettán kívül semmi ne legyen, hogy a sötétben mindent megtalálhassunk. Először vegyük ki a dobozból a filmet, ekkor még két fényvédő rétegbe van csomagolva. Villanyoltás után teljesen kivesszük a filmet. Az üres orsót bal kezünkbe fogjuk, úgy, hogy a külső recés pereme lefelé legyen. így biztosan nem tesszük fordítva a kazettába a filmet. Ezután a filmnek a már gyárilag kialakított végét beillesztjük az orsóba. Ha helyesen dugtuk be a film végét, akkor nem tudjuk visszahúzni. Kikopott vagy nyílás nélküli orsóra ragasztó- szalaggal rögzítjük a film végét. Az orsóba való beillesztés utón, anélkül hogy a rétegoldalhoz érnénk, a filmet az orsóra tekercseljük, majd behelyezzük a kazettába, a fedelet ráillesztjük és elfordítjuk. Meggyőződünk. hogy a fedél jól zár, majd néhány centimétert kihúzunk a filmből, ellenőrizve a szorulás nélküli csúszását. A szakszerűen elvégzett betöltéssel elkerülhetjük a film elakadását a gépben. Gyakori gond, hogy a lakásban nem lehet teljes sötétséget csinálni, vagy ha igen, akkor is csak este. Kis ügyességgel házilag is készíthetünk olyan „sötétkamrát”, amelyben mindig be tudjuk tölteni a filmet, sőt üzemzavar esetén a gépet is kinyithatjuk. Mindenki ismeri a hivatalnokok régen használt könyökvédőjét. Pontosan ilyet kell készítenünk. Fekete klott anyagból — ami nem engedi át a fényt — varrjuk, két végébe fűzzünk gumit. Használata egyszerű. Kezünkbe vesszük a filmet és a kazettát, s bedugjuk a „házi sötétkamrába" úgy, hogy a gumiszalagok a csuklókat szorítva elzárják a fény útját. A megfelelő nagyságú zsákban könnyedén dolgozhatunk, s mindig a fotós táskában hordhatjuk. Kapható úgynevezett napfény töltésű film is, amely már orsóra van tekercselve, s fénytől rövid védőpapír óvja. A napfény töltésű film betöltése úgy történik, hogy először feltépjük a ragasztószalagot, majd óvatosan lecsavarjuk a védőpapírt addig, míg a film végét elérjük. Ezután a filmet és a védőpapírt összefogva a kazettába helyezzük, majd rátesszük a fedelét, végül a film végét fogva óvatosan kihúzzuk a védőpapírt. A Rapid-Karat-Penti kazettákban nincs orsó, így ezekbe egyszerűen becsúsztatjuk a filmet. A szovjet gyártmányú gépekhez gyárilag kettősfalú kazettát adnak. Ezek a felső gomb benyomásával és a testek elfordítá- sával szedhetők szét és rakhatók össze. Kezelése nehézkesebb, s a hazai forgalomban egyébként sem kapható, ezért használatát nem érdemes megtanulni. Célszerű a hagyományos rendszerűre kicserélni. Vida András Vadászat Továbbra is „A bilincsbe vert horgász“ Intéző bizottsági értekezlet keresett cikk a magyar lőtt vad A MOHOSZ Baranya megyei Intézőbizottság a közelmúltban tartotta őszi küldöttértekezletét, amelyen 24 egyesületét 67 küldött képviselte. A MOHOSZ képviseletében McThik Sándor szövetségi titkár volt jelen. A tárgysorozat első pontjában Kovács Zoltán IB titkár tartott beszámolót az IB tavasz óta végzett munkájáról, és vázolta a téli időszak soron következő feladatait, ezek közül a téli oktatás megszervezését, az egyesületeknél a horgászati alapismeretekkel kapcsolatos beszámoltatások előkészítését, lebonyolítási munkálatai a legfontosabFogási eredménynapló Beadásának határidejéről (1979. január 5.) ne feledkezzenek meg a horgásztársaink. A határidő elmulasztásának büntetéseként az illető horgász 1979. július 1-ig nem kaphat horgászjegyet. bak. A küldöttértekezlet elfogadta az IB következő évi munkatervét és költségvetését.-------------------*------------------Hal kihelyezés A MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága a kezelésében lévő horgászvizeken az ez évi halkihelyezéseket jórészt már befejezte, illetve ezen a héten befejezi. A drávai vizeken a halasítás már befejeződött, s ezzel az előzetesen elrendelt horgászati tilalmat megszüntették. A pécsi víznél a kihelyezések e héten fejeződnek be. A Pécsitóba 160 métermázsa, a Ko- vácsszénájai-tóba 55 métermázsa halat helyeznek ki. Gondoskodnak mindkét tónál a süllő állomány utánpótlásának biztosításáról is. A Pécsi-tóba kétezer darab, a Kovácsszénájai- tóba ezer darab egyéves süllőt helyeznek ki. Jogosult e tavak viszonylatában az „intenzíven halasított vizek” jelzőnek a használata. Vadásztársaságaink fő bevétele továbbra is a lőttvad- értékesítésből adódik. Ennek forgalmazását a MAVAD bonyolítja le, melynek nagy része export árut képvisel. Az export minőség előírásait a MÉM ágazati szabványán kívül a külföldi piac határozza meg. Ezen a téren az utóbbi időben egyre magasabb követelmények alakulnak ki, melyet vadásztársaságainknak következetesen be kell tartani, mivel nem közömbös az export és a belföldi áruforgalom közti árkülönbség. Ez egy darab lőtt szarvas esetében sokszor 4 ezer Ft különbséget jelenthet. Az export minőség biztosításához elsősorban az előírásnak megfelelően jól kell meglőni a vadat, másodsorban a szabályszerű zsigereléssel biztosíthatjuk, majd harmadsorban a higiénikus szállítással és átadással. A jó lövéssel birtokba vett vad esetében is legtöbb minőségi kifogás a lőtt vad kezelésénél adódik. Első osztályú export árut a szép küllem, telt hús, kívül-belül tiszta, szakszerűen zsigerelt, ép comb és gerinc és sértetlen vesepecsenyével átadott vad képvisel. Ez megyénk nagyvad- kilövési tervében nem közömbös, mivel közel 200 tonna lőtt vad értékesítéséről van szó, nagyvad vonatkozásában. Ebből legnagyobb volument a szarvas jelenti, közel 100 tonnával, majd a vaddisznó következik 50—60 tonna mennyiségben, és harmadsorban az őz 40 tonnával. Az export áraink olyan szinten lettek megállapítva, mely árszintet semmilyen belső forgalmazással nem éghetünk el. Ezt az árszintet a MAVAD továbbra is biztosítani tudja, mivel az európai piacon még mindig keresett a magyar lőtt vad nagyvadban és apróvadban a lőtt fácán is. Ezt az árszintet csak úgy tudjuk tartani, ha az előírt export minőséget biztosítjuk. Ugyanis nagymérvű konkurrencia jelent meg az európai piacon. Nagy kínálat jelentkezik a skót fácánból, majd az újzélandi és argentin szarvasból. Nem kis konkurenciát jelent a Dél-Afrikából behozott gazella sem, melynek húsa hasonló az őzéhez. Helyzeti előnyünk annyiból biztosított, hogy a mi vadászati idényünk és ebből eredően a lőttvad-értékesítésünk is a piacon megelőzi a fenti államok jelentkező árukínálatát. Vadásztársaságaink bevételének növelését azzal tudjuk biztosítani, ha az értékesített lőttvad-mennyiség minél nagyobb hányadát adjuk át export minőségben. Ez a 74 Ft- os lőtt fácán darabonkénti átvételi ára, valamint az őz 65 Ft/kg vagy a szarvas 50 Ft/kg nem utolsósorban a vaddisznó 45 Ft/kg átvételi ára mellett több millió forint többlet bevételt jelent. Ezért a vadásznak fontos feladata, hogy az elejtett vadat szakszerűen kezelje, és romlásmentesen biztosítsa annak az értékesítését. Ez elsősorban vadósztársasági érdek, majd ezt követően össztársadalmi érdek, mivel a magyar lőtt vad továbbra is keresett cikk a világpiacon és nagy mennyiségben tudjuk növelni export bevételeinket. Farkas János