Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-02 / 332. szám

e Dunántúli napló 197$. december 2., szombat Bélyeg 1R a kommunista* m agyakor sz *Cy mmjA MéGAí-AKUlASANAK 60 (-vFQROúLÖkJA MAGYAR POSTA November 24-én került forgalomba az Évfordulók-események 1978. bé- iyegsorozat keretein belül a Czabán Samu és Berzeviczy Gizella szüle­tésének 100. évfordulójáról megem­lékező 1 forintos bélyeg, mely a Szov­jetunióban készült 1 154 075 fogazott és 4 075 fogazatlan példányban, Ké­kesi László grafikusművész terve alapján. A bélyeg kettős, keskeny barna színű keretben, okker háttér­színben a két kommunista pedagó­gus portréját — középen a tudás lángjával — ábrázolja, barna szín­nel. A bélyeg bal oldali, függőle­ges szélével párhuzamosan fent 1877—1942, jobb oldalival párhuzamo­san 1878—1954, a portrék alatt barna kontúros, vörös szalagban a pedagó­gusok neve barna színnel olvasható. Ugyancsak 24-én került forgalomba az Évfordulók-események 1978. bélyeg­sorozat keretein belül a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalaku­lásának 60. évfordulójáról megemlé­kező 1 forintos bélyeg, mely ofszet­nyomással a Pénzjegynyomdában 2 656 300 fogazott és 4 400 fogazatlan példányban készült, Vagyóczky Károly grafikusművész terve alapján. A bé­lyeg fehér háttérszínben, a KMP jel­vényét ábrázolja, vörös és fehér szí­nekkel, körülötte egymásnak kezet nyújtó alakok láthatók, szürke szín­nel. MEDFILEX *78 Lapunk vasárnapi számában már beszámoltunk a Nemzetközi Egész­ségügyi és Vöröskeresztes Bélyegki­állítás ünnepélyes megnyitásáról. A megnyitó után hirdették ki a zsűri döntését a kiállított gyűjtemények anyagáról. Ezek szerint oklevelet aranyérem rangjában Gehrt Erhard (NDK) „Egy pillantás a gyógynövényekre" c. gyűjteménye kapott, egyben el­nyerte a MABÉOSZ tiszteletdiját (porcelánváza), Dr. Buda József (Pécs), „100 éves a Vöröskereszt" c. gyűjteménye kapott, és elnyerte a Vöröskereszt tiszteletdíját (Zsolnay- tál) és Nagy-Katona Ilona (Jugo­szlávia) „Jugoszlávia vöröskeresztes bélyegei" c. gyűjteménye kapott, egy­ben elnyerte a MABÉOSZ tisztelet­diját (kristályváza). A továbbiakban oklevelet aranyo­zott ezüstérem rangjában 4, okleve­let ezüstérem rangjában 12, oklevelet ezüstözött bronzérem rangjában 12, oklevelet bronzérem rangjában 12, ok­levelet 4 kiállító kapott. Az Ifjúsági csoportban I. helye­zést Szekeres László (Dunakeszi), II. helyezést a Kölcsey Ferenc Gimnázi­um és Szakközépiskola Bélyeggyűjtő Köre (Nyíregyháza), III. helyezést pe­dig a Kreutz Róbert Úttörőház bélyeg­szakköre (Budapest) ért el. Az irodalmi osztályban oklevelet ezüstérem rangjában filatelista cikkei­ért 3 fő kapott. Mindazok, akik e szép kiállítást megnézik, egyetérthetnek dr. Fűzi Ist­vánnak, az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete főtitkárának megállapításával, miszerint, ez a ki­állítás is hozzájárulás népeink ba­rátságának elmélyítéséhez, a békéért, a haladásért vívott harc sikeréhez, a közös küzdelemhez, amelyet az egészségügyi dolgozók vívnak a világ minden táján a betegségek megelő­zéséért, az emberiség egészségéért. Kiskertünk Díszfák Fotósarok Hogyan kell a filmet betölteni ? A lombos fők november elején hullatják le levelüket, és ezt követően beáll a téli nyugalmi állapot. Az életfolya­matok lelassulnak, szinte tel­jesen leállnak. A fák lomb­hullástól rügypattanásig fagy­mentes időben bármikor tele­píthetők. Az őszi telepítés mégis előnyösebb, ugyanis a vissza metszett gyökerek mártó; Jen behegednek, sőt fagypont feletti talajhőmérsékleten a gyökérképződés megindul. Gondos kora tavaszi telepítés és kezelés mellett az eredés szintén jó lehet. NYÍRFA Közkedvelt díszfa. Európá­ban, Kisázsiában honos. Laza, áttetsző lombkoronája deko­ratív. Teljesen mélyárnyékot nem ad, ezért szűkebb fény­szegény területekre is tele­píthető. Legelterjedtebb a KÖZÖNSÉGES NYÍRFA: BETU­LA PENDULA alaptípus. Kérge fehér, fiatal ágai csüngök, kopaszok. Levelei fia­talon mézgásak. Száraz helye­ken is szépen díszük. Térigé­nye kifejlett állapotban 3x3 vagy 4x4 méter, talajtól füg­gően. Levelei ősszel arany­sárgára színeződnek. Célszerű örökzöldek vagy színeslevelű Horgászat A „BLINKER” c. nemzetközi sporthorgászújság ez évi au­gusztusi számában jelent meg Lothar Schielnek az idézett cím alatt írt cikke, mely gondolat- ébresztő és ezért érdemes vele foglalkozni. A cím olvasásakor önkéntele­nül arra gondolunk, hogy a cikk írója azok ellen a horgászati rendszabályok ellen lázadozik, amelyek valósággal gúzsba kö­tik a horgászatban felüdülést ke­resők világméretekben hatalmas táborát. „Na végre!" — sóhajt fel sok horgász; akad valaki, aki or­szág-világ előtt felemeli a sza­vát az országos és egyesületi horgászrendek, szabályozások sokasága ellen! Fia azonban végigolvassuk az elég terjedel­mes cikket, látjuk, hogy a cikk írója ellenkező előjellel írta mondanivalóját. Nem a tilalom­időket, nem a méret- és darab­korlátozásokat kifogásolja, ha­nem a rendelkezések hosszadal­mason körülíró szövegeléseit kifogásolja. Fölhozza, hogy nó­Kiskertünk fák vagy cserjék társaságába telepíteni. Nagy gyepfelüle­ten egyedül (soliterként), vagy hármas csoportban ültethet­jük. A tápdús talajt és a vi­zet meghálálja. Nemesített oltott változatai nagy díszítőértékükkel tűnnek ki: BETULA PENDULA 'DA- LECARLICA' régebbi nevén Betula laciniata: szelídlevelű nyír. Kecses lehajló vesszőivel, mélyen szeldelt leveleivel kü­lönlegesen szép megjelenésű fa. BETULA PENDULA ’FASTI- GIATA’: OSZLOPOS NYÍR. Keskenyen feltörő oszlopos alakjával díszítő nyírfa. BETULA PENDULA PUR­PUREA: Piroslevelű nyír. Le­velei egészen lombhullásig sö­tétvörösek. BETULA PENDULA TRISTIS. A sudár egyenes, felfelé áll, de az oldalhajtások erősen csüngök. BETULA PENDULA YOUNGII. Többnyire vezérvessző nélküli csüngő változat. Az oltott vál­tozatok beszerzése nehéz, nagy utánjárást igényel. Minél fiatalabb a csemete, annál biztosabb az eredés. 3—4 éves korban, amikor megjelenik a törzsön a fehér kéreg, az eredés esélye csök­ken. A nyír oltott változatai drágák, azért csak földlabdá­sán vásároljuk. HARS. A hárs hazánkban őshonos fa, hazai klimatikus körülmé­nyeink mellett kitűnően érzi magát és szépen díszük. A Mecsek-hegység természetes növénytársulásainak tagja. Kel­luk a horgásznak, mielőtt hor­gásszá válhatik, valamelyik hor­gászegyesületnél a horgászattal kapcsolatos tudnivalókról vizs­gát kell tennie. A vizsga anya­gában a rendszabályok is sze­repelnek. Ezeket a rendelkezé­seket az igazi sporthorgász fel­tétlenül be fogja tartani, még akkor is, ha sohasem ellenőrzik, ha nem borítják be a tilalma­kat tartalmazó szövegek töme­gével. Ennek a szövegtömegnek a láttán, úgy érzi, hogy benne már eleve nem bíznak, s ez jog­gal sérti az önérzetét. Itt van az előbb már említett „ellenkező előjel!" Az ilyen hor­gásztól van mit átvennünk. Az ilyen horgász nemcsak a gya­korlati horgászat szabályait, ha­nem a horgászetika írott és íratlan törvényeit sem fogja megsérteni. Nekünk pedig ép­pen ezen az utóbbi vonalon van még sok javítani valónk. Példának csak a húshorgásza­tot említem meg. Ez a vonal etikai kérdés is. Ott, azokon a ‘ horgászvizeken fordulhat a hús­horgászat elő, ahol nincs meg­lemes virágillata bódító. Jó tulajdonságai ellenére mél­tánytalanul mellőzik, Legismer­tebb fajtái: TILIA CORDATA: KISLEVE- LŰ HARS vagy KÖVIHÁRS. Terebélyes koronájú fa. Kerek- ded levelei szíves vállúak, hir­telen kihegyezettek, belül fé­nyesek, a fonákjukon szürkés­zöldek, az érzugokban vörös­barnán szőrözöttek. A hársak közül a leglassabban növek­szik és a legjobb mézelő. Jó árnyéktűrő. Virágai kitűnő gyógyteát szolgáltatnak, júni­us második felében nyílnak. TILIA PLATYPHYLLOS: NAGYLEVELŰ HARS. Terebélyes koronája inkább kúpos. Csak kedvező páravi­szonyok mellett fejlődik jól. A tápdús talajt meghálálja. Leg­korábban nyíló legigényesebb hársfa. TILIA ARGENTEA vagy Tilia tomentosa. Ezüsthárs. Legszebb formájú hárs, sza­bályos kúpos koronát nevel. Levelei felül sötétzöldek, alul ezüstösek. Nagyon szereti a napos, meleg helyet. A Me­csek D-i oldalán kitűnően ér­zi magát. Sovány talajon i^ jól fejlődik, a jobb talajt meghálálja, Edzett, igényte­len, betegséggel szemben el­lenálló. Nemesített változata a Tilia argentea .Rhodopetala’ Ró­zsaszín virágú hárs. Őszi telepítés esetén jól ered a suháng és koronás hárscsemete egyaránt. Telepítés után a facsemeték beöntözéséről ne feledkezzünk meg. Kalla Gábor kötve, hogy az éves területi jeggyel az idény alatt összesen hány kilogramm hal fogható ki. Az ilyen vizeken horgászok kö­zött többen is akadnak, akik évente száz-százötven kilo­gramm halat is kifognak, és nem jut eszükbe, hogy ezzel az ugyanazon vízen horgászó tár­saikat is megrövidítik. Nem be­szélve arról, hogy az ilyen nagymértékű zsákmányolások arra is csábítanak, hogy a sa­ját felhasználáson felüli hal­zsákmányt pénzért értékesítsék és „sporthorgászatukat” üzleti vállalkozássá degradálják! Már pedig az ilyen alapállású hor­gászok elszaporodása ellen ten­ni kell valamit. Legyen több eggyel a „bilincsek” száma? Legyen! - ha az elvárt önfe­gyelemmel nem megy! Szuhovszky Bertalan A film betöltése a kazettába A kereskedelemben több rend­szerű film kapható. A legelter­jedtebb a 24x36-os kisfilm. Ezek' kazettával vagy anélkül, illetve napfény töltésű kivitelben kerül­nek forgalomba. Kezdetben ér­demes néhány kazettás filmet vásárolni, a későbbiekben vi­szont már felesleges, mert a ka­zetta többször is felhasználható, s a kazettás film ára duplája a sötétkamra töltésűnek. Feltétle­nül meg kell tehát tanulnunk a film betöltését. Tudnunk kell, hogy a film emulziós rétege könnyen megsérülhet, karcolód­hat, s ezeket a hibákat a ké­sőbbiekben már nem lehet ki­javítani. A kazettázáshoz rövidre vágott körmökkel s alaposan megmosott, zsírtalanított kézzel kell hozzákezdeni. A műveletet először már előhívott filmmel, világosban kell gyakorolni. A valóságban teljes sötétség szük­séges, mert a legkisebb fény is használhatatlanná teszi a nyersanyagot. A betöltést min­dig asztalon végezzük, amelyen a filmen és a szétszedett ka­zettán kívül semmi ne legyen, hogy a sötétben mindent meg­találhassunk. Először vegyük ki a doboz­ból a filmet, ekkor még két fényvédő rétegbe van csomagol­va. Villanyoltás után teljesen ki­vesszük a filmet. Az üres orsót bal kezünkbe fogjuk, úgy, hogy a külső recés pereme lefelé le­gyen. így biztosan nem tesszük fordítva a kazettába a filmet. Ezután a filmnek a már gyári­lag kialakított végét beillesztjük az orsóba. Ha helyesen dugtuk be a film végét, akkor nem tud­juk visszahúzni. Kikopott vagy nyílás nélküli orsóra ragasztó- szalaggal rögzítjük a film vé­gét. Az orsóba való beillesztés utón, anélkül hogy a rétegol­dalhoz érnénk, a filmet az or­sóra tekercseljük, majd behe­lyezzük a kazettába, a fedelet ráillesztjük és elfordítjuk. Meg­győződünk. hogy a fedél jól zár, majd néhány centimétert kihú­zunk a filmből, ellenőrizve a szorulás nélküli csúszását. A szakszerűen elvégzett betöltés­sel elkerülhetjük a film elaka­dását a gépben. Gyakori gond, hogy a lakás­ban nem lehet teljes sötétsé­get csinálni, vagy ha igen, ak­kor is csak este. Kis ügyességgel házilag is készíthetünk olyan „sötétkamrát”, amelyben mindig be tudjuk tölteni a filmet, sőt üzemzavar esetén a gépet is ki­nyithatjuk. Mindenki ismeri a hivatalnokok régen használt kö­nyökvédőjét. Pontosan ilyet kell készítenünk. Fekete klott anyag­ból — ami nem engedi át a fényt — varrjuk, két végébe fűz­zünk gumit. Használata egy­szerű. Kezünkbe vesszük a fil­met és a kazettát, s bedugjuk a „házi sötétkamrába" úgy, hogy a gumiszalagok a csukló­kat szorítva elzárják a fény út­ját. A megfelelő nagyságú zsák­ban könnyedén dolgozhatunk, s mindig a fotós táskában hord­hatjuk. Kapható úgynevezett napfény töltésű film is, amely már or­sóra van tekercselve, s fénytől rövid védőpapír óvja. A nap­fény töltésű film betöltése úgy történik, hogy először feltépjük a ragasztószalagot, majd óva­tosan lecsavarjuk a védőpapírt addig, míg a film végét elérjük. Ezután a filmet és a védőpapírt összefogva a kazettába helyez­zük, majd rátesszük a fedelét, végül a film végét fogva óvato­san kihúzzuk a védőpapírt. A Rapid-Karat-Penti kazetták­ban nincs orsó, így ezekbe egy­szerűen becsúsztatjuk a filmet. A szovjet gyártmányú gépekhez gyárilag kettősfalú kazettát ad­nak. Ezek a felső gomb benyo­másával és a testek elfordítá- sával szedhetők szét és rakhatók össze. Kezelése nehézkesebb, s a hazai forgalomban egyébként sem kapható, ezért használatát nem érdemes megtanulni. Cél­szerű a hagyományos rendszerű­re kicserélni. Vida András Vadászat Továbbra is „A bilincsbe vert horgász“ Intéző bizottsági értekezlet keresett cikk a magyar lőtt vad A MOHOSZ Baranya megyei Intézőbizottság a közelmúltban tartotta őszi küldöttértekezletét, amelyen 24 egyesületét 67 kül­dött képviselte. A MOHOSZ képviseletében McThik Sándor szövetségi titkár volt jelen. A tárgysorozat első pontjában Ko­vács Zoltán IB titkár tartott be­számolót az IB tavasz óta vég­zett munkájáról, és vázolta a téli időszak soron következő fel­adatait, ezek közül a téli okta­tás megszervezését, az egyesü­leteknél a horgászati alapisme­retekkel kapcsolatos beszámol­tatások előkészítését, lebonyolí­tási munkálatai a legfontosab­Fogási eredménynapló Beadásának határidejéről (1979. január 5.) ne feledkez­zenek meg a horgásztársaink. A határidő elmulasztásának büntetéseként az illető horgász 1979. július 1-ig nem kaphat horgászjegyet. bak. A küldöttértekezlet elfo­gadta az IB következő évi mun­katervét és költségvetését.-------------------*------------------­Hal kihelyezés A MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága a kezelésében lévő horgászvizeken az ez évi halkihelyezéseket jórészt már befejezte, illetve ezen a héten befejezi. A drávai vizeken a halasítás már befejeződött, s ezzel az előzetesen elrendelt horgászati tilalmat megszüntet­ték. A pécsi víznél a kihelyezések e héten fejeződnek be. A Pécsi­tóba 160 métermázsa, a Ko- vácsszénájai-tóba 55 métermá­zsa halat helyeznek ki. Gondos­kodnak mindkét tónál a süllő állomány utánpótlásának bizto­sításáról is. A Pécsi-tóba két­ezer darab, a Kovácsszénájai- tóba ezer darab egyéves süllőt helyeznek ki. Jogosult e tavak viszonylatá­ban az „intenzíven halasított vi­zek” jelzőnek a használata. Vadásztársaságaink fő bevé­tele továbbra is a lőttvad- értékesítésből adódik. Ennek forgalmazását a MAVAD bo­nyolítja le, melynek nagy ré­sze export árut képvisel. Az export minőség előírásait a MÉM ágazati szabványán kí­vül a külföldi piac határozza meg. Ezen a téren az utóbbi időben egyre magasabb kö­vetelmények alakulnak ki, me­lyet vadásztársaságainknak kö­vetkezetesen be kell tartani, mivel nem közömbös az ex­port és a belföldi áruforga­lom közti árkülönbség. Ez egy darab lőtt szarvas esetében sokszor 4 ezer Ft különbsé­get jelenthet. Az export mi­nőség biztosításához elsősor­ban az előírásnak megfelelő­en jól kell meglőni a vadat, másodsorban a szabályszerű zsigereléssel biztosíthatjuk, majd harmadsorban a higié­nikus szállítással és átadással. A jó lövéssel birtokba vett vad esetében is legtöbb mi­nőségi kifogás a lőtt vad kezelésénél adódik. Első osz­tályú export árut a szép kül­lem, telt hús, kívül-belül tisz­ta, szakszerűen zsigerelt, ép comb és gerinc és sértetlen vesepecsenyével átadott vad képvisel. Ez megyénk nagyvad- kilövési tervében nem közöm­bös, mivel közel 200 tonna lőtt vad értékesítéséről van szó, nagyvad vonatkozásában. Ebből legnagyobb volument a szarvas jelenti, közel 100 ton­nával, majd a vaddisznó kö­vetkezik 50—60 tonna mennyi­ségben, és harmadsorban az őz 40 tonnával. Az export áraink olyan szinten lettek megállapítva, mely árszintet semmilyen belső forgalmazás­sal nem éghetünk el. Ezt az árszintet a MAVAD továbbra is biztosítani tudja, mivel az európai piacon még mindig keresett a magyar lőtt vad nagyvadban és apróvadban a lőtt fácán is. Ezt az árszin­tet csak úgy tudjuk tartani, ha az előírt export minőséget biztosítjuk. Ugyanis nagymér­vű konkurrencia jelent meg az európai piacon. Nagy kínálat jelentkezik a skót fácánból, majd az újzélandi és argentin szarvasból. Nem kis konkuren­ciát jelent a Dél-Afrikából be­hozott gazella sem, melynek húsa hasonló az őzéhez. Hely­zeti előnyünk annyiból biztosí­tott, hogy a mi vadászati idé­nyünk és ebből eredően a lőttvad-értékesítésünk is a pia­con megelőzi a fenti államok jelentkező árukínálatát. Vadásztársaságaink bevéte­lének növelését azzal tudjuk biztosítani, ha az értékesített lőttvad-mennyiség minél na­gyobb hányadát adjuk át ex­port minőségben. Ez a 74 Ft- os lőtt fácán darabonkénti át­vételi ára, valamint az őz 65 Ft/kg vagy a szarvas 50 Ft/kg nem utolsósorban a vaddisznó 45 Ft/kg átvételi ára mellett több millió forint többlet be­vételt jelent. Ezért a vadász­nak fontos feladata, hogy az elejtett vadat szakszerűen kezelje, és romlásmentesen biz­tosítsa annak az értékesítését. Ez elsősorban vadósztársasági érdek, majd ezt követően össz­társadalmi érdek, mivel a ma­gyar lőtt vad továbbra is ke­resett cikk a világpiacon és nagy mennyiségben tudjuk nö­velni export bevételeinket. Farkas János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom