Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-15 / 345. szám

2 Dunántúli napló 1978. december 15., péntek Napirenden a foglalkoztatottság Ülést tartott a cigányügyi albizottság Baranya megyében az elmúlt öt év során 10 százalékkal nőtt a cigánylakosság száma, s je­lenleg ez a réteg az összlakos­ság 5 százalékát teszi ki. A munkaképes korú cigányok szá­ma 12 és félezer fölé emelke­dett, a növekedés mértéke Ttö- zel 32 százalékos. Megnyugta­tó, hogy ezzel az erős létszám- emelkedéssel párhuzamosan a munkát vállalók száma is gya­rapodott, s 1978-ban a munka­képes korú népesség 73 szá­zaléka dolgozott. A munkavi­szonyban nem állók egynegye­de közép- és felsőfokú iskolá­ba jár, ugyanakkor sokan mun­kaképtelenség, rokkantság miatt nem vállalnak munkát. Súlyos problémát jelent, hogy a ci­gányság körében száz aktív keresőre 240 eltartott jut. (Ugyanez az arány a nem ci­gányoknál 100/110.) Csökkent az időszakosan munkát válla­lók aránya, s egyre több ci­gány dolgozik szakmunkásként.. Legtöbben a mezőgazdaságban keresik a kenyerüket, de örven­detesen növekszik az ipari munkások száma is. A jelentés, amelyből az előbbi adatokat vettük a Ba­ranya megyei Tanács munka­ügyi osztályán készült és Ko­vács István terjesztette elő a tanács cigányügyi albizottsá­gának tegnapi ülésén. A téma a cigánylakosság foglalkozta­tottsága volt, s mint kiderült, az albizottság ezzel a kérdés­sel a jövőben fokozottabb mér­tékben kíván foglalkozni. A je­lentéshez sokan szóltak hozzá: munkaügyi, egészségügyi, ok­tatási, ifjúságvédelmi szakem­berek. Nem szerepelt a napi­renden, de igen hasznos infor­mációkat tartalmazott a sásdi járási Népi Ellenőrzési Bizott­ságnak a cigánylakosság élet- és munkakörülményeiről szóló összefoglaló jelentése, amely­nek egyes adatait Császti lenő elnök ismertette hozzászólásá­ban. A ciqónyügyi albizottság két tagja, Orsós Lajos és Nagy József görcsönyi, pécsi, illetve sásdi vállalatoknál végzett a cigány származású munkások munkakörülményeire, szociális helyzetére vonatkozó vizsgálato­kat. Tapasztalataikról szintén a tegnapi ülésen számoltak be. Ugyanilyen vizsgálatot végez­tek saját üzemükben a Pécsi Bőrgyár és a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetői is. Jelentésük megvitatása után az albizottság az 1979. évi mun­katervi javaslatot tórqyalta meg. H. J. Elmondotta, először a múlt hét pénteken, a szerencsétlen­ség után szemlélték meg a na­pi 35 vagon szén termelésére kiépített munkahelyet, szerdán pedig az időközben végzett munkálatok után tekintette meg a bizottság a fejtést és a kiszolgáló szállítóvágatot. En­nek alapján rögzítették a teen­dőket, ami előreláthatólag 8— 10 napra határozza meg a munkák menetét és módját. Ügy intézkedtek, hogy maga­sabb szintű, a különleges bá­nyászati munkákban, elhárí­tásban több tapasztalattal rendelkező felügyelet mellett, csütörtöktől a fejtési munká­latok folytatódnak. Azonban egyidejűleg fejtés és vágathaj­tás nem végezhető, míg egyik művelet tart, a másik szünetel. Alapvető indoka, hogy így ke­vesebb ember tartózkodik egy­szerre a munkahelyen, nem zavarják egymás tevékenysé­gét, s az adott körülmények Városon, falun egyaránt meg­gyorsult a lakáskultúra fejlődé­se, Omi — egyebek mellett — lemérhető a szőnyegek, bútor­szövetek megnövekedett keres­letén is. Mindez nem találta felkészületlenül az ipart; a megelőző évek tervszerű mű­szaki fejlesztése, a gyártmány­struktúra korszerűsítése nyo­mán az idén lényegesen több és jobb árut szállított a belke­reskedelemnek, mint akár egy évvel ezelőtt. A Lakástextil Vállalat és a Soproni Szőnyeg- gyár - a két legnagyobb hazai termelő — ez évben együttesen mintegy 2 millió egyszázezer négyzetméter szőnyeget adott ót a belkereskedelemnek, 6 százalékkal többet, az eredeti­leg tervezettnél. között hatékonyabban tudnak dolgozni. A fokozott biztonság érdekében a fejtési munkála­tok után további előrejelző fú­rásokat végeznek. Ezek gyako­riságát növelték, s korábbi fú­rásokat is megismételnek. Ez az átmeneti állapot addig tart, amíg el nem hagyják a gáz­kitörés miatt fellazult részt és a vágat teljes keresztmetszeté­ben elérik a teljesen ép szénré­teget. Ezután kerül sor a termé­szeti csapás sújtotta munkahely végleges biztonsági intézkedé­seinek meghatározására, ami­nek kidolgozásába több, ma­gas tudományos fokozattal rendelkező szakembert is beT vontak, akik a gázkitörés elleni védekezés hazai specialistái. Menyhárt László tájékoz­tatott arról is, hogy eddig tizen­kilenc dolgozót hallgattak meg, köztük a szerencsétlenség idő­szakában, csütörtökön éjszaka műszakot teljesítő diszpécsert, aknászt, csapatvezetőt és bá­A vásárlók egyre inkább a jó minőségű, tartósabb velúr, bükié, gépi perzsaszőnyegeket keresik, még akkor is, ha eze­kért — a nagyobb használati értéknek megfelelő — maga­sabb árat kell fizetni, A ter­mékszerkezet korszerűsítése so­rán éppen ezért az igényesebb gyártmányokat részesítik előny­ben a termelők. A két nagy szállító jövőre várhatóan még több, együtte­sen körülbelül 2,4 millió négy­zetméter szőnyeget ad át a belkereskedelemnek.. Számot­tevően növeli ezt a mennyisé­get és tovább gazdagítja a választékot a maga termékeivel a szövetkezeti ipar, és a mint­egy 1,4 millió négyzetméterre tervezett import is. Nyilvános lőprnba a színházban Féltettük a Pécsi Nemzeti Színház új kezdeményezését, a nyilvános főpróbákat, A per bemutatóját megelőző estén. A kamaraszínházban, bármilyen jó híre kelt is az előadásnak előzetesen, alig tucatnyi érdek­lődő lézengett. Nem így teg­nap este, a Pécsi Balett mai premierjének nyilvános főpró­báján. A közönség bátorodott-e fel, vagy a színház bizonyult jobb szervezőnek? A telt ház ’ okát kutatni nem érdemes, an­nál inkább örülni a nagy érdek­lődésnek. A főpróba mindjárt meglepe­téssel kezdődött: Tóth Sándor balettigazgató rövid ismertető­je után — bemutatta az előadás rivalda mögött dolgozó szürke eminenciásait, beszélt munká­jukról — nyilvános balettóra következett a színpadon. A kö­zönség láthatta, ami eleddig titok volt előtte: hogyan ké­szülnek fel a táncosok az elő­adásra, milyen gyakorlatokat végeznek a balett-teremben, hogy mozgásuk könnyedségét, testük lazaságát biztosítsák. Ludmilla Viktorovna Leontyeva szovjet balettmester irányította a bemelegítést. Két éve dolgo­zik már az együttesnél. Orosz és francia nyelvű halk vezény­szavára művészi produkciónak is beillő gyakorlatokat mutatott be a kar Angster Pál korrepeti­tor közreműködésével. A levezetés, a pour de bras utón — lóm a krónikás is tanult valamit — Maácz László, a Táncművészet című szakfolyó­irat főszerkesztője ismertette röviden a bemutatásra kerülő két Eck-koreografia műfaját, a szimfonikus balettet. Néhány perccel hét óra után pedig színre léptek a táncosok. Bee­thoven Vl. és VII szimfóniáját a Pécsi Filharmonikus Zenekar adta elő Breitner Tamás ve­A Magyar Népköztársaság kormánya és az osztrák szö­vetségi kormány 1978. július 5- én egyezményt kötött a vízum- kényszer megszüntetéséről. Az egyezmény 1979. január 1-én lép hatályba. Ettől az időpont­tól kezdődően mindkét ország érvényes útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum (előzete­sen kiadott beutazási engedély) Szokolai István felvételei zényletével. A jelmezeket és a díszleteket is a koreográfus­rendező, Eck Imre, Kossuth-dí- jas, érdemes művész tervezte. Ha a ma esti bemutató is úgy sikerül, mint a főpróba, szép estét kap a közönség. (havasi) nélkül utazhatnak egymás or­szágaiba, ahol harminc napig külön engedély nélkül tartóz­kodhatnak. A diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezők tartózkodási idejét az egyez­mény ettől eltérően állapítja meg. A vízum mentesség a két or­szágnak azokra az állampolgá­raira is vonatkozik, akik nem hazájukban, hanem más ország területén élnek. A hazatérési igazolvánnyal rendelkező magyar állampol­gár vízum nélkül utazhat át Ausztria területén és ott az osztrák hatóságok külön enge­délye nélkül legfeljebb három napig tartózkodhat. Az egyezmény hatálya nem terjed ki azokra a magyar, illet­ve osztrák állampolgárokra, akik állandó tartózkodás (lete­lepedés) vagy munkavállalás céljából kívánnak a másik or­szágba utazni. Részükre vízumot a külképviseletek adhatnak. Az általános nemzetközi gya­korlatnak megfelelően mindkét ország fenntartotta azt a jogát, hogy az általa nemkívánatos­nak tekintett személyek beuta­zását megtagadja, illetve tar­tózkodási engedélyét megvon­ja. Ennek alapján Magyaror­szágra vízummentesen nem utazhatnak be azok az osztrák útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok, akik 1963. már­cius 22-ét követően hagyták el a Magyar Népköztársaságot, s az illetékes magyar hatóságok engedélye nélkül tartózkodnak külföldön. E magyar állampol­gárokat' a külképviseletek a je­lenlegi gyakorlatnak megfelelő­en látják el beutazási engedé­lyekkel. Az egyezmény értelmében az Osztrák Köztársaságban, il­letve a Magyar Népköztársa­ságban tartózkodó magyar és osztrák állampolgároknak be kell tartaniuk az érvényben lévő törvényeket és előírásokat. A Magyar Népköztársaságba beutazáskor az osztrák állam­polgároknak adatlapot kell ki­tölteniük, amely statisztikai cé­lokra és egyben a lakcím-beje­lentés igazolására, illetve szük­ség szerint a tartózkodási en­gedély meghosszabbítására szolgál. A határátlépést gyorsít­ja, ha az osztrák állampolgá­rok a határátkelőhelyekre már olvashatóan kitöltött adatlap­pal érkeznek. Ausztria terüle­tén az adatlapok a bécsi ma­gyar külképviseleten, az IBUSZ Wiennél, a magyar és osztrák utazási irodáknál szerezhetők be. A lakcímbejelentés rendje változatlan marad. Az a magán-útlevéllel ren­delkező osztrák állampolgár, aki 30 napnál hosszabb ideig kíván Magyarországon tartóz­kodni, legkésőbb a 28. napon kérje a tartózkodási engedély meghosszabbítását. A tartózko­dási engedély meghosszabbítá­sát a bejelentett magyarorszá­gi lakhely szerint illetékes vá­rosi, járási rendőrkapitány­ságokon, a megyei rendőr- főkapitányságokon, Budapesten, a kerületi rendőrkapitánysá­gokon, illetőleg a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazga­tósrendészeti osztályán (Buda­pest, VI. Népköztársaság útja 12.). lehet kérni. Ha az osztrák állampolgár személyi okmányát (útlevél, tar­tózkodási engedély, „adatlap ki” példánya) elveszíti, vagy az megsemmisül, ezt a legköze­lebbi rendőri szervnél be kell jelentenie. Folytatják a kalákarendszert Komlón teljesítik a bányászlakásprogramot E gy-egy lakóház megépí­tése nehéz, kemény mun­ka. Az építők hidegben, eső­ben fogadják a daruról ér­kező panelelémeket, hegesz- tenek, szerelnek. De az az út sem zökkenőmentes, amíg eljutnak az alapozásig. A munkák elindítását komoly tervező, szervező tevékeny­ség előzi meg. A kerekasz- tal-beszélgetések lebecsült nyugalma helyett gyakran 'komoly viták, harcok folynak egy-egy létesítmény megva­lósulásáért. így volt ez teg­nap is, a komlói tanács vb- termében, ahol a beruhá­zók, tervezők, kivitelezők ül­tek össze, hogy megvitassák, hogyan állnak Komló V. öt­éves tervének beruházásai, főként azok, melyek kivite­lezője a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. A TÁÉV generálkivitelező szerepet tölt be a város be­ruházásaiban, társa a Pécsi Tervező Vállalat, mint gene­ráltervező. Elsősorban a pa­neles technikával készülő létesítményeken dolgoznak. A koordinációs tárgyaláson azt vitatták meg, hogy a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat megnövekedett fel­adatai mellett — kiemelt programja a paksi lakásépí­tések megvalósítása —, mi­ként tudja teljesíteni komlói vállalásait? Az értekezleten megálla­pították, hogy a TÁÉV kivi­telezésében jól halad a szil- vási lakótelepen a három tízszintes ház építése. Az el­ső műszaki átadására még ez évben sor kerülhet, eb­ben már csak a belső sze­relések, festés-mázolás van vissza. A másodikat, melyet teljesen felhúztak, a jövő év közepén befejezik, a harma­dikat, aminek vázszerkezetét a nyolcadik szinten szerelik, 1979 végén adják át. Szil­vásban ezzel á jövő év vé­gére 372 bányászlakást ve­hetnek birtokba a tulajdono­sok. Két hatvanlakásosépü- letet alapoznak a Kossuth Lajos utcában. Mindkettőnél alkalmazzák majd a jól be­vált kalákamódszert, a kom­lói vállalatok segítenek a generálkivitelezőnek a belső szakipari munkák elvégzésé­vel. A TÁÉV megnövekedett feladatai ellenére teljesíti Komlón a bányászlakás­programot, melynek kereté­ben 950 bányász kap új otthont 1980 végére. A vál­lalat emellett még ebben az ötéves tervben megindítja néhány létesítmény építését. Jövő év közepén kezdik a színház- és hangversenyte­rem alapozását, ennek át­adását 1981-re tervezik. 1980 második felében indul a bíróság-ügyészség székhá­zának építkezése, és még 1979 második felében neki­látnak a Gyógypedagógiai Intézet építésének is. Gáidonyi M. flz ép szénréteg eléréséig felváltva halad a lejtés és a vágathajtás Zobák-bánya gázkitörés sújtotta munkahelyén Csütörtökiét ismét termelnek a fejtésben Menyhárt László, az OBF elnökének nyilatkozata A komlói Zobák-bánya gázkitörés sújtotta térségében újólag helyszíni szemlét tartott a szerencsétlenség körülményeit vizsgáló bizottság és ennek alapján meghatározták a legközelebbi teendő­ket. Erről adott tájékoztatást Menyhárt László, az Országos Bánya- műszaki Főfelügyelőség elnöke, a vizsgálat vezetője az MTI mun­katársának. nyamentőket, akik a mentés­ben részt vettek. A meghallga­tást folytatják. Hajnalné Közlemény a magyar—osztrák vízumkényszer megszüntetésével kapcsolatos tudnivalókról Az értékesebb termékek javára Gazdagodik a szőnyegek, bútorszövetek választéka Szimfonikus balett

Next

/
Oldalképek
Tartalom