Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-29 / 329. szám

1978. november 29., szerda 5 Dunántúlt napló Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének BELGRAD Jugoszlávia nemzeti ünnepén, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztáisaság Elnöki Tanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jókivánságainkat küld­jük önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának és Elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a szocialista Jugoszlávia népeinek. Nagy megbecsüléssel tekintünk azokra az eredményekre, ame­lyeket a szomszédos Jugoszlávia, munkásosztálya és dolgozó népe a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével, az ön irányí­tásával ért el hazája felvirágoztatásában, a szocialista építő­munkában, a társadalom anyagi erejének gyarapításában. Megelégedésünkre szolgál, Hogy a társadalmi haladás, a békés egymás mellett élés kibontakoztatása, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása jegyében, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti együttmű­ködése jól fejlődik. Meggyőződésünk, hogy országaink és népeink, pártjaink és kor­mányaink elmélyült kapcsolatai a jövőben is töretlenül fejlődnek és jól szolgálják mind népeink érdekeit, mind pedig közös ügyünk, c szocializmus és a béke javát. Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepén, szívből kívánunk újabb sikereket országuk, a baráti Jugoszlávia felvirágoztatásá­ban. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * Lázár György, a Minisztertanács elnöke Veszelin Gyuranovics- nak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének, Apró Antal, az Országgyűlés elnöke Gragoszlav Markovicsnak, a Nemzetgyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. Ugyancsak táviratban üdvö­zölte partnerszervezetét a SZOT, a KISZ, a Magyar Partizán Szö­vetség, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa.-----------------------«----------------------­Hz Elnöki Tanács üdvözlete AZ ALBAN SZOCIALISTA NÉPKOZTARSASAG NÉPI GYŰLÉSE ELNÖKSÉGÉNEK TIRANA Az Albán Szocialista Népköztársaság felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából őszinte jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük. Hazájuk történelmének e nagy jelentőségű évfordulóján, a ma­gyar dolgozók nevében újabb sikereket és eredményeket kívánunk az albán népnek, Albánia felvirágoztatásában, a szocializmus épitésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hafez al-Asszad életrajza Hafez al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke 1930-ban született. Közép­iskolai tanulmányait Lattakia városában végezte, ahol tagja volt az azonos nevű tartomány kormányzósági diákbizottságának. Fiatalon részt vett a francia csapa­tok kivonását és a függet­len Szíria megteremtését kö­vetelő hazafias mozgalom­ban, s 1946-tól aktív harco­sa lett az arab egységnek és a palesztinai ügynek. 1952-ben kezdte meg ta­nulmányait a Homszi Ka­tonai Akadémián. A Lég­ügyi Kollégiumot és a Ve­zérkari Parancsnoki Akadé­mia tanfolyamát kiváló ered­ménnyel végezte el, és 1963- ban tagja lett az ország politikai és katonai irányí­tását kezébe vevő Katonai Tanácsnak. Parancsnoka volt Szíria egyik légierőbázisá­nak, majd 1964-ben — hadosztálytábornoki rang­ban — kinevezték a légierő és légvédelem parancsnoká­vá. Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjába (BAATH) 1946-ban lépett be, s 1963 márciusában a párt össz- arab és szíriai vezetőségé­nek tagja lett. Támogatta azt a baloldali összefogást, amely 1966-ban megdöntötte Amin El-Hafiz tábornok, köztársasági enök uralmát, és eltávolította a párt ve­zetéséből a jobboldal képvi­selőit Hafez al-Asszad 1968- bpn hadseregtábornoki ran­got kapott és — megőrizve légierőparancsnokí poszt­ját — 1971-ig hadügyminisz­ter volt. Az Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja két fő irányzatának vetélkedé­séből a baloldal került ki győztesen. Hafez al-Asszad 1970-ben hívei támogatásá­val létrehozta a párt Szíriai Regionális Vezetőségét, amely november 21-én a — hadügyi tárca meghagyásá­val — kinevezte miniszter- elnöknek. A következő évben népszavazás emelte a köz- társasági elnök posztjára, s — az alkotmány értelmé­ben — a fegyveres erők főparancsnoka is lett. Ugyancsak 1971-ben az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártjának XI. összarab Kongresszusa főtitkárává vá­lasztotta. Az ország külön­böző politikai irányzatait egyesítő Szíriai Nemzeti Ha­ladó Front elnöke 1972 márciusától. Az idén febru­ár 8-án újabb hét évre is­mét köztársasági elnökké vá­lasztották Hafez al-Asszadot. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Magyar—osztrák közös közlemény B é c s A Magyar—Osztrák Általá­nos Vegyesbizottság 1978. no­vember 27-én és 28-án tar­totta 7. ülésszakát Bécsben. A magyar küldöttséget Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes, az osztrákot dr. Ludwig Stei­ner nagykövet vezette. Az ülésszakon a bizottság megtárgyalta a Magyar Nép- köztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak helyzetét és további elmélyí­tésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak a keres­kedelem, a gazdasági és ipari együttműködés, a kulturális, a tudományos és műszaki együtt­működés bővítésére, az utazá­si könnyítések, valamint a ha­tárátlépő forgalom kérdéseire. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai a bizottság legutóbbi ülésszaka óta is eredményesen továbbfejlődtek. Megerősítették elhatározásu­kat, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának aján­lásait teljes egészében vég­rehajtják. A két delegációvezető be­ható eszmecserét folytatott nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­téséről. Nagy Jánost fogadta dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügy­minisztere. A megbeszélések barátságos légkörben zajlottak le és hoz­zájárultak a két ország jó­szomszédi kapcsolatainak el­mélyítéséhez. A Magyar—Oszt­rák Általános Vegyesbizottság legközelebbi ülésszaka előre­láthatólag 1980 őszén, Buda­pesten lesz. ♦ BONN: A nyugatnémet parlament hadügyi bizottsága kedden jóváhagyta azt a ter­vet, amelynek keretében a NATO az Egyesült Államoktól megvásárolja az Awacs légi felderítő és előrejelző rend­szert. A NATO európai területei fölött — a szocialista országok határai mentén állandó repü­lőjáratot teljesítő Boeing 747-es gépek földi központja nyugat­német területen, az Aachen közelében fekvő Geilen'kirchen- ben lesz. + TOKIÓ: A japán kormány, valamint az országos ,,védelmi" tanács kedden jóváhagyta „a háborús helyzetben indítandó közös amerikai-japán hadmű­veletek irányelveit", amelyeket a kétoldalú biztonsági tanács­kozó testület hétfőn fogadott el. Szonoda japán külügymi­niszter kijelentette, hogy „az irányelvek új fejezetet nyitnak a két ország katonai kapcso­lataiban". ♦ Nemzetközi arany Merkur díj szocialista országoknak Az idén a Magyar Kereske­delmi Kamara is elnyerte a nemzetközi arany Merkur di­jat, amelyet Mexikóvárosban adtak át a kamara képviselő­jének. Ezt a díjat 1961-ben alapították, s évente osztják ki azok között a személyisé­gek, szervezetek, illetve vál­lalatok között, amelyek gazda­sági eszközökkel kiemelkedő eredményeket érnek el a nemzetközi együttműködés fej­lesztésében, a népek közötti barátság elmélyítésében. A szocialista országok képviselői és szervezetei közül — a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarán kivül — az idén e díjjal tün­tették ki a szovjet vegyipari minisztert, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Tudományos- Műszaki Állami Bizottságát és Jugoszlávia Gazdasági Kama­ráját is. ♦ + NICOSIA: Lemondott a ciprusi török inváziót követően, 1975-ben egyoldalúan kikiál­tott „'Ciprusi Török Szövetségi Állam" hét minisztere. Ezt Os­man örek, a tíztagú „kormány" elnöke személyesen jelentette be. A török „miniszterek” tö­meges lemondását hivatalosan nem indokolták. + KABUL: A földreformról szóló 8. számú dekrétum meg­vitatásával és jóváhagyásával befejezte munkáját az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának plénuma, amely különböző szer­vezeti kérdésekről is döntött. Fogadás Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete hazájának nemze­ti ünnepe, a köztársaság ki­kiáltásának évfordulója alkal­mából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Raffai Sarolta, az országgyűlés alel- nöke, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Fa­luvégi Lajos pénzügyminiszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Rácz Pál külügyi államtitkár, vala­mint politikai, gazdasági, kul­turális és társadalmi életünk sok más neves személyisége. A fogadáson jelen volt a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. ♦ + SANTIAGO: Sztrájkba lép­tek Chile Coronet nevű vidéké­nek bányászai, tiltakozásul a katonai junta terve ellen, amely szerint bezárják az ország egyik legfontosabb szénbányáját. Az intézkedés következtében a jövő év közepén több mint 3500 bányász veszíti majd el a mun­káját. + HANOI: 79 éves korábar elhunyt Trinh Nhu Khue, hanoi bíboros érseke. 1976 júniusá­ban, a vietnami népnek az amerikai agresszió 'fölött ara­tott győzelme után kreálta őt bíborossá VI. Pál pápa, első­nek a vietnami püspökök közül. ♦ BELGRAD: A IKSZ KB El­nöksége Branko Mikulics el­nökletével ülést tartott. Az el­nökség december 19-re össze­hívta a Központi Bizottság bő­vített teljes ülését. + TOKIÓ: Kedden bizottsági üléseken folytatta munkáját a Korea újraegyesítését támoga­tó 2. világkongresszus. 53 or­szág és 12 nemzetközi szervezet képviseletében 116 vendég van jelen. + ANKARA: A török parla­mentben javaslatot nyújtottak be, hogy töröljék a büntetőtör­vénykönyvnek azt a két cikke­lyét, amelynek alapján a Török Kommunista Párt nem működ­het törvényesen az országban, jelentette a Baris című ankarai lap. + VELENCE: A magas ten­geri vízállás következtében kedden víz alá került a velen­cei Szent Márk tér és a város több más, alacsonyan fekvő ré­sze. A gondoláknak új útvona­lat kellett kijelölni, mivel nem férnek el a hidak alatt. Jugoszlávia ünnepén Harmincöt esztendő' A boszniai kisváros, Jajce nevét a középkor magyar históriájából ismerjük,' A világtörténelem lapjaira azon­ban egy újkori esemény hoztá- írta be Jajce nevét. Harmincöt évvel ezelőtt, 1943. november 29-én itt ült össze a Jugoszláv Népfelszabadítás Antifasiszta Tanácsa, hogy megalakítsa az ideiglenes kormányt, s dönt­sön a jövő szövetségi beren­dezkedésű jugoszláv népi álla­máról. A népi felszabadítási harc hosszú, véres évei alatt másfél millió jugoszláv állampolgár esett áldozatul a háborúnak. A négyéves küzdelem eredménye­ként a partizánosztagokból szerveződött népi hadsereg megtisztította az ország terüle­tét a német, olasz és belső fa­sisztáktól. A hadműveletekben szoros együttműködés alakult ki a Vörös Hadsereggel, amely sokoldalú segítséget nyújtott a jugoszláv népi erőknek. A jaj- cei határozatban kijelölt út fontos állomása volt az a dön­tés, amellyel két évvel később, 1945-ben ugyanezen a napon a felszabadított fővárosban megalakították a népköztársa­ságot. Jugoszlávia soknemzetiségű lakosságának jelentős része már a háború utáni években született, számukra ezek az évek már történelmet jelente­nek. Azonban ahogy ezt a ne- retvai csatában aratott győze­lem évfordulóján elmondott beszédében Tito elnök hangsú­lyozta, ez nem egyszerűen hon­védő háború volt, hanem olyan küzdelem, amely a jelenlegi szocialista társadalom alapjait vetette meg. Hat köztársaság és két auto­nóm tartomány szövetségi ál­lamában ma 22 millióan élnek — nyelvek, népek, szokások, ha­gyományok sokfélesége jellem­zi Jugoszláviát, A két világhá­ború között az ellentétek or­szága volt a monarchikus Jugo­szlávia. A múlt tanulságaiból okulva a jugoszláv kommunis­ták arra törekedtek hogy az orszáqban meglevő jelentős fejlődésbeli eltéréseket kiegyen­lítsék, s valamennyi nemzet és nemzetiség számára biztosítsák a sokoldalú fejlődést. Az elmúlt több mint három évtizedben Jugoszlávia népe nehéz felada­tokat oldott meg: megsokszoro­zódott a szocialista ipar ter­melése, új iparágak jelentek meg a hajdan elmaradott te­rületeken, kiépült az infrastruk­túra, vasutak, utak kötik össze a korábban egymástól elszige­telt területeket. Az ipari-agrár állammá vált Jugoszlávia színvonalas termé­kekkel jelentkezik a világ leg­igényesebb piacain, örvende­tes tény, hogy a szocialista gazdasági közösséggel Jugo­szlávia aktívan együttműködik, a KGST több szakosított szer­vezetének teljes jogú tagja. Belgrádban ebben az évben tartották meg a JKSZ XI. kong­resszusát. A jugoszláv kommu­nisták legfelsőbb fórumát mun­ka-kongresszusként jellemezték. A kongresszuson elfogadott do­kumentumok az elkövetkező időszakra feladatul tűzték ki a gazdaság és a társadalom sok­oldalú fejlesztésének folytatá­sát, az ország népei közötti testvériségnek-egységnek az erősítését. Hazánk és a szomszédos Ju­goszlávia kapcsolatai örvende­tesen fejlődnek. Jelzi ezt az élénk elvtársi párbeszéd, amely az MSZMP és a JKSZ között ki­alakult, a párt- és állami veze­tők eszmecseréi, a magasszin­tű tapasztalatcsere. A gazda­sági együttműködés fejlődését az árucsere-forgalom növeke­dése, az ipar és a mezőgazda­ság között kialakult kooperá­ciós megállapodások biztosít­ják. Jelentős lépés az Adria- kőolajvezeték megépítése, amely három szocialista or­szág — Jugoszlávia, Magyaror­szág és Csehszlovákia — közös vállalkozásában épülve az Ad­riai-tenger kikötőjéből szállítja maid a fontos energiahordozót. A jószomszédi viszony fontos eleme a hazánkban élő dél­szláv nemzetiség és a jugoszlá­viai maqyarság, amelyek híd- ként kötik össze országainkat. Nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük iuqoszláv szomszé­dainkat, további sikereket kí­vánva szocialista építőmunká­jukhoz.----------------------*----------------------­A lbánia nemzeti ünnepén H armincnégy éve annak, hogy az albán nép nem­zeti felszabadító harca eredményeként az Adria-parti kis balkáni ország területe felszabadult a német és olasz fasiszták megszállása alól. A „sasok fiainak országa” az elmúlt évezred alatt viha­ros történelmet élt át. Majd ötszáz évig az Oszmán Biro­dalom része volt, csak 1912- ben lett független állam. A két világháború közötti évek szinte semmi előrelépést nem jelentettek Európa legelmara­dottabb, legszegényebb or­szága számára. Albániát az uralkodó réteg először gaz­daságilag tette Olaszország gyarmatává, majd végül poli­tikailag is eljátszotta a füg­getlenséget. A fasiszták el­leni harc élére az albán nép legjobb fiai, a kommu­nisták álltak. Harcukat a kör­nyező országok partizánjaival együttműködve folytatták, . s nagy katonai sikerüket nem érhették volna el a Szovjet­unió Vörös Hadseregének győ­zelmei nélkül. A háború után a középkori elmaradottság félfeudális vi­szonyai között kezdték meg az országban az új társadalom építését. A fejlesztés megva­lósulásának valóságos motorja volt a szocialista országok kö­zösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval fenntartott sok­oldalú kapcsolatrendszer, amely bevonta Albániát a nemzet­közi munkamegosztásba, s hozzájárult ahhoz is, hogy az elmaradott mezőgazdasági or­szág, ahol még általános volt a félnomád állattenyésztés, az ipari haladás útjára lépjen. A fejlődés eredménye volt, hogy az albánok felszámolták az írástudatlanságot, leküz­dötték a pusztító járványokat, a 'krónikus alultápláltságot. Albánia hozzálátott természeti kincseinek feltárásához, meg­kezdték a feldolgozó ipar ki­építését, s fejlesztették a kol- lektivizált mezőgazdaságot is. Aligha kétséges, hogy a szo­cialista fejlődés nagyobb si­kereket ért volna el, ha az al­bán párt- és állami vezetés nem szakítja meg együttmű­ködését a hatvanas évek ele­jén a szocialista országok kö­zösségével. Albánia kilépett a Varsói Szerződés szervezeté­ből, és nem vesz részt a KGST munkájában sem. A szocialista országok vál­tozatlanul arra törekszenek, hogy a fennálló véleménykü­lönbségek ellenére fejlesszék kapcsolataikat Albániával. A Magyar Népköztársaság — népeink érdekeit szem előtt tartva — a normális állam­közi viszony fenntartását szor­galmazza, s ennek keretében a kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztésére is tet­tünk lépéseket. Albánia nem­zeti ünnepén, népünk baráti érzemeit kifejezésre juttatva kívánunk sok sikert az albán népnek országépítő munkájá­hoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom