Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-08 / 308. szám

Színes

magazin

Svájcban Hollandia nyomán elhatározták, hogy for- galomba hozzák az első olyan bankjegyeket, amelyeken a vakok számára készült jelzések vannak. Ezeket speciális berendezéseken nyomják, hogy értékük tapintással is leolvasható legyen. Először 100 frankos ilyen típusú bankjegyeket bocsátanak ki. 1980-tól kezdve mór valamennyi svájci bankjegyet ellátnak a vakoknak szánt jelzésekkel.

*

A részletekbe menő kutatások azt mutatják, hogy a lérliak 39 százaléka és a nők 37 százaléka vág hozzá partneréhez időnként különféle tárgyakat; a lérliak 31 százaléka és a nők 21 százaléka üti, illetve löki meg partnerét „vita” közben; a lérliaknál és a nőknél egyaránt 20 százaléka pofozza partnerét és végül mind a férfiaknak, mind a nőknek 10 százaléka sebzi meg partnerét kemény tárgyakkal.

*

Bandungban kongresszust tartottak a zsebtolvajok és ezen az indonéz küldötteken kívül, más országokból, többek közöt a Fülöp-szige- lekről és Szingapúrból való kollégák is részt vettek.

A vita során nagy figyelmet fordítottak aira, milyen magatartást tanúsítsanak az idegen turisták iránt. A küldöttek többsége egyetértett abban a tekintetben, hogy külföldi vendégekkel tapintatosan kell bánni, és a zsebeiket meg kell köny- nyiteni ugyan, de nem any- nyira, hogy a turisták kénytelenek legyenek lemondani az országban való további utazásukról. A kongresszus azt ajánlotta, hogy a kirabolt személyeknek adják vissza okmányaikat és emléktárgyaikat.

*

Azok, akik angolul beszélnek, idő előtt megráncosodnak - állítja több éves kutatásai alapján Salinas perui kozmetikus orvos. Szerinte az angol szavak kiejtése különleges erőkifejtést igényel az arcizmoktól. A perui kutató szerint emellett még a rendkívüli iizikai és szellemi erőfeszítés, a lefagyás, valamint a gyakori marhahúsfogyasztás is okozhat idő előtti ráncosodást.

Fazekasház

Zalaegerszegen

Valószínű, hogy a hajdani gölöncsérek alaposan elcsodálkoznának azokon a körülményeken, melyek között a ma fazekas mesterei végezhetik munkájukat. De ismerkednie kellene az új feltételekkel, a régi, őrségi, zalai korongozók- nak, akik betévednek az új zalaegerszegi fazekasházba, melyet az elmúlt hét végén avattak fel s adtak át rendeltetésének. A mesterség fogósai viszont nem sokat változtak, és ez örvendetes is, hiszen épp azzal a céllal hívta életre a zalaegerszegi Városi Tanács és a Népi Iparművészeti Tanács az egerszegi fazekasházat, hogy a régi fazekaskultúrát, a patinás alkotási módszereket és termékeket átmentsék a mába. Az országban létesülő 12 alkotó- és tájhoz közül az elsők között adBosszankodó

zenészek

Kevés a szakember, hiányzik az anyag

A zenekarok száma napjainkban gyorsan emelkedik. Minél több a zenekar, annál több hangszerre és még több hcngszerjavítóra van szükség. Baranyai zeneszek gyakran emlitik, hogy éppen az utóbbiból legnagyobb a hiány. Az okokat igyekeztünk felderiteni.

Az OSZK megyei kirendeltsége vezetőjének Bornemissza Gézának a véleménye:

— Baranyánál, illetve Pécsnél sokkal rosszabban ellátott városok is vannak. Szerintem nagyjából mindenféle hangszer javítása megoldható itt. De talán a zongorákról külön is szólnék. A szórakoztatóiparban a zongora általában a vállalat tulajdona. Ezeknek a hangszereknek a minősége az utóbbi években alaposan megromlott. Szaknyelven mondva ,,le vannak verve". Vagyis minél rosszabb az állapotuk, annál erősebben kell játszani rajtuk, hogy kijöjjenek a hangok és ez még tovább rontja a minőségüket. Pécsett három hivatásos zongorahangoló dolgozik, de sokszor ezeket az agyonhasznált zongorákat már nem tudják tökéletesen megjavítani. Újat meg nemigen vesznek a vállalatok.

Auth Vilmos, a gyárvárosi út. törőzenekar vezetője:

— Kilenc év óta a meghibásodott hangszereket Somogyvári Tivadarnál javíttatjuk. Volt rá eset, hogy anyaghiány miatt nem tudta vállalni. Legutóbb pedig ki sem látszottak a munkából, még elhelyezni sem lehetett a hangszereinket. Ez igen nagy gondot jelentett. A pesti Kozmosz Hangszerjavitóba bonyolult a fölszállítás. Vagy ládákban kell fölküldeni, vagy fölvisszük személyesen. Ez időkiesés, többletkiadás. A zenekar meg nem tudja nélkülözni a hangszereket ilyen hosszú ideig.

A MÉV fúvósait Apáthy Árpád vezeti:

— Problémát jelent a városban a hangszerjavitás, főleg a rézfúvósoké. Pedig rengeteg ilyen együttes működik megye- szerte. Említhetem a szénbányákét, a komlóit, a nemzetiségi együtteseket, a szászváriakat, a szigetváriakat, a mohácsiakat és a különféle úttörőzenekarokat. Nincsen olyan szakember, aki teljes fölszereléssel rendelkezik, aki ne küszködne anyaghiánynyal. Pécsett csak a Somogyvá. riék vállalnak javítást, de nekik sincsenek eszközeik. Mindent Pestre kell vitetni. Mi valahogyan megoldottuk. Egyik műszerészünknek szerencsére ez a hobbyja és ő sokat segít. A többi együttes azonban „hobby- javítóval" sem dicsekedhet.

Hasonló véleményt hallottunk még jónéhány zenekartagtól. Legjobb helyzetben még az elektromos hangszereken játszók vannak. Miért?

Németh Béla és Németh Géza testvérek. Elektrotechnikusok. A TRIAL-lal kötöttek szerződést és a hangszereket néhány nap alatt megjavítják.

— Három megyében dolgozunk. Somogybán, Tolnában és Baranyában - mondja Németh Béla. - A régebbi típusú elektromos orgonákat minden tovab. bi nélkül tudjuk javítani. Az integrált áramkörösekkel nehezebb a dolgunk. Akadozik az alkatrészellátásunk és olyankor két-három hétig is kell várniuk a zenészeknek.

Tizenhat éve dolgozik Pécsett Boczán Béla, mint hangszerkészítő és hangszerjavitó. Foglalkozik harmonikákkal, hegedűk, kel és mindenfajta pengetössel, cimbalommal, tamburával, gitár, ral és sok egyébbel. Pécsi, Kossuth Lajos utcai műhelye kicsi, zsúfolt. Tamburájál külföldön is ismerik. Fia is foglalkozik a hangszerkészítéssel. Öt az antik hangszerek vonzzák, a tekerő lant és társai. Boczán Béla szerint akad elég javítanivaló, de sok zenész azért jói Budapestre javíttatni, mert az itteni javítók gyakran küszködnek anyaghiány, nyal. Béla bácsi régi épületek bontásánál gyakran megfordul. Gerendákat vásárol.

— Ha nem lennék hangszer- készítő fia, talán már föl is adtam volna az ipart — mondja. — Én ugyanis kaptam apámtól eszközöket és néha anyagot. De nem lehet jól dolgozni, ha nincsenek meg a feltételek, ha hiányoznak az anyagok.

A sokat emlegetett Somogyvári család szintén a Kossuth utcában nyitott műhelyt. Egészen apró helyiséget.

— Férjem 18 éve halt meg. Ö kezdte a szakmát. Azóta özvegyi logon tartom az ipart. Fiam Pesten megszerezte a hangszer- készítő szakmát, de nem is csinál újat, csak javít. Az újhoz rengeteg anyag kell. És az nincs. Gyakran rászorulunk, hogy öreg hangszereket vásároljunk és azokból használjuk azt, amit lehet. Réz- és fafúvósokkal foglalkozunk. Magas hangolású hangszert nem tudunk mélyre hangolni, mert hiánycikk a fúvó- és egyéb cső. Hiába van kiutalásunk, ha nincs anyag. A Glóbusnál elvétve akad, de nem tudunk állandóan Pestre járni. Már ott tartunk, hogy ha sokáig így megy, föladjuk az ipart.

Ifj. Somogyvári Tivadar azt mondta: ha lenne javitoszövet- kezet, már másnap belépnék. Talán itt kéne keresni a megoldást Barlahidai Andrea

r

Újszerű viselkedési formák

Humanizálódó haszon- és vadállatok

„Elvárosiasodott" a balkáni gerle, a feketerigó

ták át rendeltetésének a zalaegerszegit, mely a környék fazekas kultúrájának ápolására, őrzésére hivatott. Az építészetileg is egyedülálló megye- székhelyi létesítményt természetesen nemcsak az alkotó, hanem e művészeti ág iránt

érdeklődök is látogathatják. A földszinti kiállítóteremben elsőként a magyar szombatfai származású, országos névvel, elismeréssel rendelkező Czugh- dinasztia alkotásait tekinthetik meg a látogatók.

K. G.

állatok meghatározott helyzetekben történő jellegzetes viselkedését kutatják; biológiai okokat, magyarázatokat keresve.- Hamis tudatot tükröz a nyelvünk, amikor megszemélyesítjük az állatok megnyilvánulásait, érzéseket feltételezünk, - magyarázza dr. Mayer József, a Pécsi Tanárképző Főiskola állattan-tanszékének adjunktusa, aki egyik részvevője volt a héten az etológusok Siklóson megrendezett kétnapos, országos tanácskozásán. A hazai szakértők tavaly még csak tájékozódtak Tihanyban, míg most beszámoltak — először nyilvánosság előtt eredményeikről. Így például a haszon- és a vadállatok újszerű viselkedési formáiról, a kártevők elleni biológiai védekezés lehetőségeiről, a vadak lakhelyét tönkretevő környezetártalmakról. Hazánkban, a hatvanas évek dereka óta erősödött meg ez a tudományág, melynek ismereteit a budapesti ELTÉ-n és a Pécsi Tanárképző Főiskolán oktatják is, sőt, néhány éve Gödön létrehozták az ÉLTE Magatartás-genetikai Intézetét.

— A tehén, a ló, a disznó a szabadban, de bezárva is, ösztönösen távoltartja magát a saját fajbélijétől is, meghatározott távolságban. Két ló között majdnem négy méter az úgynevezett „személyes távolság". Nem mindegy, hogy miként zárjákésszé őket, esetleg túlzsófoltan, ami veszélyes. A Balaton káros szúnyogainak a permetezésével a hasznosak is elpusztulnak, mint például az árvaszúnyog. Utóbbi fontos eledele a süllőnek. Kiirtják természetes ellenségeiket, többek között a rablólegyeket, nem beszélve a sok más rovarról. Nemrég Sopron körül az "tfraszolo- lepke ellen vegyszereztek, pusztítóját, a fürkészdarazsat sem kímélték, míg a lepke petéinek nem ártott a szer. Mindinkább a differenciált permetezésre és a természetes ellenségek mesterséges elszaporítására van szükség.- Egyre több az embert kedvelő madár és vadállat, de fordítva is érvényes? Miért?

— Elvárosiasodott a balkáni gerle és most a feketerigón a sor, míg a ragadozó rétisas, a kánya, az ölyv, a keselyű visz- szahúzódnak a még háborítatlan, nem művelt „őstermészetbe". Teszik ezt a kócsagok a kevés nád, a rákok a szennyezett és szabályozott vizek miatt. A keselyű már végleg elhagyta az Alföldet. A vaddisznó nagy tömegben Tolna megyében csak a Gyulaji erdőkben tanyázott a XVIII—XIX. században, ma mindenütt elterjedt, mert kipusztult a farkas, nem makkoltatnak házisertéseket, zavartalanul megbújhat a hatalmas mezőgazdasági táblákban. Közelről megnézi a mozgó traktort, ahogy a szarvas is, de ha megáll a gép és kiszáll a vezető, azonnal eliszkol. Nehéz a változások okát felderiteni, míg a jól megfigyelhető madarak esetében köny- nyebb.

Siklóson, a még gyermekcipőben tipegő hazai humán etológia is bemutatkozott. Képviselői az emberi magatartás öröklött elemeit, így a szexuális viselkedést, a védekezési reakciókat és a csecsemő hangadásának jelentését veszik bonckés alá.

A gyermeklélek „érzékeny szakaszait" akarják a legtöbben „feltárni", vagyis, miként raktározódhatnak egy életre a személyiséget, sőt, a szellemi teljesítőképességet is meghatározó, befolyásoló, a külvilágból érkező pozitív és negatív hatások. A nevelés új útjait keresik.

Csuti J.

Ozv. Somogyvári Tivadarné

Az oroszlán a kölykét sosem „szereti", hanem az ivadékgondozás ösztöne dolgozik benne. Egy macska nem megriad, hanem gyorsan érzékeli a szokatlan, váratlan dolgot. Ilyen és ehhez hasonló, első hallásra illúzióromboló tényeket állítanak az etológusok, vagyis biológusok, pszichológusok és orvosok, akik egy fiatal tudomány, az etológia művelői. Az

Levél a Kanári-szigetekről

Hangszerjavitás nc$toáNI magad”; alapon? |;

A világjáró orvos ismét útra kelt

Herédy doktor nem adta föl Barbados felé tart a „Boleró”

Legutóbbi találkozásunkkor a következőket mondotta: —Addig nem nyugszom, míg körül nem vitorlázom a Földet a passzát szárnyán, és utána visszajövök ide Tiszaderzsre . . . Körzeti orvosnak.

Dr. Herédy Dezső eddig háromszor tett kísérletet arra, hogy kifusson a nyílt tengerre, de számításait rendre keresztülhúzták a természet erői. Ö azonban nem adta föl, még azok utón sem, hogy a háta mögött és szemtől szembe megmosolyogták, a televízió Parabola című műsorában pedig egyszerűen nevetség tárgyává tették.

A minap levelezőlapot kaptam a Kanári-szigetekről. A feladó dr. Herédy Dezső a következőket írja:

„Ma este pedig, a „Boleró" vitorlással kifutok Los Pal- masból és az Atlanti-óceánon ót Barbados felé hajózok. Kitűnő idő van, végre itt a pasz- szát és pont úgy fúj, ahogyan a könyvek előírták. A huszonhárom méter hosszú yacht — az árboc huszonnyolc méter magas — a világ harmadik leggyorsabb vitorlása. Lehet, hogy most sikerül!"

Gyöngyös, Fő tér 2. Emeleti bérlakás, itt él dr. Herédy De- zsőné, a világjáró édesanyja.

— Dudi néni! ön is, mint mások, le akarta beszélni fiát

e vállalkozásról. Ma is ezt vallja?

— Először nagyon haragudtam Dezsőre, esztelenségnek tartottam az álmát. De most már én is azt mondtam neki: menjél fiam! Tudomásul kellett vennem, hogy a tenger a szerelme, az élete.

— Hogyan készült az útra?

— Részletesen nem ismerem, mert ő Tiszaderzsen körzeti orvos, de mielőtt elindult volna, október elején néhány napot itthon töltöttt. Nem egyedül vágott neki a tengernek. Tízen vannak a Bolerón, ami egy nagyon híres vitorlás. Egy amerikai cégtől bérelte a nemzetközi legénység, amelynek a fiam is tagja. Spanyol, portugál, olasz, francia, nyugatnémet és belga társaival Portugáliában találkozott. A hajó kapitánya egy nyugatnémet tengerész. Az úticél Barbados, tehát nem a Föld körülhajózása.

— Az utazás bizonyára nagyon sokba kerül.

— Igen. Egyedül képtelen lenne finaszírozni. Az öccse segíti anyagilag, aki Washingtonban él. Egyébként november közepére biztosan hazaér a fiam. Kedvenc ételével, töltött csirkével és rántott hallal várom ...

Salamon Gyula