Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-08 / 308. szám

Új olasz és cseh kerti traktorok Kisgép­kölcsönző nyílik a Megyeri úton Változatlanul élénk az érdek­lődés megyénkben a kertmű­velő és háztáji állattartási kis­gépek iránt, amelyet a közel­múltban Pécsett - a POTE-n - megrendezett jugoszláv kisgép­bemutatót követően még foko­zódott. A kistermelőket ellátó nagykereskedelmi vállalatok - AGROKER, HERMÉSZ, SZÖV- ARU, TITAN, VASÉRT - már felmérték a jövő évi lakossági igényeket és ezekben a hetek­ben adják fel a gyártó és for­galmazó cégekhez 1979. évi belföldi és importrendeléseiket. Milyen ellátásra, milyen új­donságra számíthatnak jövőre a baranyai kistermelők? A Pé­csi AGROKER az egyik legna­gyobb1 forgalmazó, 1979-re ja­vuló ellátást ígér. Bíró Géza, az AGROKER géposztályának helyettes vezetője, kérdésünkre, — mit várhatnak jövőre azok a kerttulajdonosok és háztáji ál­lattartók, akik az idén sorban- álltak a kistraktorokért, fejőgé­pekért, - a következő választ adta:- A kisgépek kissé késve, de beérkeztek. Az elmúlt napok­ban minden megrendelőt kiér­tesítettünk, jöhetnek a trakto­rokért, fejőgépekért. Aki 8 na­pon belül nem jelentkezik, azt töröljük az előjegyzésből. így ELFA 110-es fejőgépünk jelen­leg is van eladó. Az idén gép­osztályunk 50 féle cikkből, mintegy 20 millió forintos kis­gépforgalmat bonyolított le Jövőre ez a szám emelkedni fog, mert az igényfelmérés alapján nagyobb rendelést adunk fel, 1979. évi rendelé­seinket a tröszt 100 százalék­ban visszaigazolta, ami azt je­lenti, hogy minden igényt ma­radéktalanul ki tudunk elégíte­ni, hazai, szocialista és olasz kisgépekből. (A japán import­tal a HERMÉSZ szövetkezet foglalkozik.) A legnépszerűbb az olcsó, 2 lóerős olasz motoroskapa, az MPMZ—HP, ára nyolcezer fo­rint, de pótkocsival, permetező­vel és fűkaszával együtt sem kerül többe 16 000 forintnál. Ebből 110 talált gazdára az idén, de 45—50 kerttulajdonos áll sorba érte jelenleg is. Nos, jövőre ebből 300 darabot sze­rez be a vállalat. A drágább, — 21 000 forintos - ugyancsak olasz UNIVERSAL-10-ből, amely eszközeivel együtt rotá­Jugoszláv kisgépek a pécsi kiállitáson A tisztább vizű Balatonért Siófokon ezentúl mór tisztított szennyvíz sem ke­rülhet a Balatonba. A pró­baüzem befejezése után ugyanis teljes kapacitás­sal üzemel már a város új szennyvíztisztító telepe. A tisztított szennyvizet in­nen külön csatornán veze­tik el és a várostól délre eresztik a Sióba. A napokban megkezdték egy újabb tisztítómű ala­pozását. Elkészítése — 1981 — után a jelenlegi­nek a kétszeresére növe­lik a város szennyvíztisztí­tó kapacitását. Ettől az időponttól kezdve már nemcsak a siófoki szenny­vizet tisztítják majd itt, hanem — Balatonföldvár- tól Balatonvilágosig min­den településről ide veze­tik. K. I. „Inkább tízszer adok, mint egyszer kapjak” Névtelen donorok Akut esethez táviratilag hívják be a véradót Köszönő sorok az életmentőnek A Vöröskereszt megyei szer­vezete kénytelen volt új serleget beszerezni. Éspedig azért, mert a Baranyában lévő or/osi kör­zetek közül a drávafoki egymás után negyedszer lett első 1977- ben a véradásban. Így a korábbi serleget végleg megkapták. Ba­ranya megyében jól szervezet­ten, humanitással és áldozat- készséggel telt emberekre tá­maszkodik a véradómozgalom. A baranyaiaknak 6,2 százaléka vesz ebben részt, s ez országo­san a harmadik helyet jelenti. ciós kapa, egyvasú eke, per­metező, szivattyú, pótkocsi, 60 000 forintba kerül, 60 dara­bot rendeltek. Megrendeltek 30 darab 14 lóerős, 4 kerékmeg- hajtósú cseh kistraktort is, amely már egytonnás pótkocsit képes elhúzni, s váltvaforgató ekéje is van, amit a szőlő- és gyümölcstermelők, főként a szakcsoportok tudnak jól hasz­nálni. Ebből jelenleg is van hét darab a raktáron. A felsorolt gépek április végén, május ele­jén érkeznek meg. Az elmúlt két év súlyos ellá­tási zavarai után - a KAPOS- GÉP-től a veszprémi MEZŐGÉP vette át a profilt — 1979-ben ismét megnyugtató és kielégítő lesz a háztáji kisfejőgép-ellá- tás. Az olcsó, 8350 forintos ka­posvári HTF—01-es mobil kisfe- jőgépből 100 darabot kap a megye. Ezen kívül választékbő­vítésként kapható lesz a 9770 forintos NDK ELFA 110-es ve­zetékes fejőgép, amelyhez kü­lön pulzátor és fejősátor is kapható, így egyszerre két te­henet tud fejni. Beszerzik en­nek a típusnak hórom fázisú változatát is, amelynek előnye, hogy olcsó ipari árammal üze­meltethető. Egyelőre továbbra is hiánycikk lesz a répa- és szecskavógó, darálóból azon­ban - amiből az idén is 300 darab fogyott el - két típust is forgalmaznak, az óránként 50 kilós teljesítményű FV-3-ast, ára 1300 forint és a nagyobb teljesítményű, óránként 1,5 má­zsa őrlésére képes 3200 forin­tos KD-160-ast. Az idén tavasszal hiánycikk volt a kertészeti fólia. Jövőre nem lesz az, mert az idei 3700 mázsával szemben 1979-re — 28 millió forint értékben —7000 mázsát rendelt a vállalat, amit a Tiszai Vegyi Kombinát vissza is igazolt. Jó hír, hogy a HERMÉSZ jö­vőre kisgépkölcsönzőt nyit Pé­csett, a Megyeri úton, a Pécsi Szállítási és Szolgáltatóipari Szövetkezetnél, ahol majd kis­traktort, munkagépeket, moto­ros kapát, fűnyírót, permetezőt kölcsönözhetnek a kistermelők. Ugyanitt nyitják meg a megyei első mezőgazdasági kisgép­szervizt is, ahol a meghibáso­dott kisgépek javítását, felújí­tását végzik majd a lakosság­nak. — Rné ­Himzőfonal háromezer színárnyalatban a t liter tokajit ígértek a közelmúltban Gregor Ist­vánnak, az Újpesti Cérnagyór nagyatádi gyára vezetőjének, ha utánvéttel küld egy egy kilo­gramm hímzőfonalat. Gregor István azonban nem szereti a bort, de ha szeretné, akkor sem tudta volna teljesíteni a kérést. Az üzemben készülő cérnát ugyanis már jó előre el­adták az utolsó dekáig. A vi­lág négy tóján — összesen 30 országban — várják a Nagy­atádon festett és orsózott hímző- fonalat, cérnát. A nagyatádi üzem vezetője pedig az utóbbi másfél évben nem a cérna el­adásával foglalkozott, hanem gépek telepítésével, termelés át­szervezéssel, a rekonstrukció megannyi gondjával. Az ország legnagyobb varró­cérna gyártó üzemében, a Nagy­atádi Cérnagyórban ugyanis alapítása - 1911 - óta most először bolygattak meg min­dent. A szürke üzemépületek­ből matuzsálemi korú — 1913- ban készült — angol gyártmá­Ombré és perié Nagyatádról Harminc ország kézimunkázói keresik a jó minőségű cérnát, fonalat nyú cérnázókat dobtak ki, és helyükre a legmodernebbeket állították. A festőüzem — amely­nek konyhájában több mint háromezer színárnyalatot tud­nak keverni — az 1890-ben ké­szült festőgépek helyett olyano­kat szereltek fel, amelyek „év­tizedekig bírják majd a strapát, nagyobb felújítás nélkül". A tiszta, világos csarnokban szinte zaj nélkül dolgoznak az új gépek. A rekonstrukció 150 millió forintba került, és úgy hajtották végre, hogy közben egyetlen napot sem állt az Tavaly 450 ezer R—14-es, népszerű nevén „bébi" elem fogyott e| a Dél-Dunántú- lon. Idén a dupláját is meg­vettük volna — de hiába jártunk üzletről üzletre, a legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy ez az elem­fajta hiánycikk. Mi az oka a rendszertelen, rossz ellá­tásnak? Erről érdeklődtünk a TITÁN Kereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi főosztály­vezetőjétől, Kiss Jánosáétól, és Kéméndy József árufor­galmi osztályvezetőtől. — 1978-ra 864 ezer da­rab bébielemet rendeltünk, amelyből 464 ezernek kül­földről kellett volna beér­keznie. Szám szerint 260 ezernek Romániából, 200 ezernek Hongkongból, és 4 Bébielemek ezernek Bulgáriából. A ha­zai gyártótól, a Villamos Be­rendezés és Készülék Mű­vek Akkumulátor- és Szá­razelem Gyárától 400 ezer darabot kértünk, a gyár azonban ebből az idei évre 320 ezerre kötött szerződést, a fennmaradó 80 ezer elem szállítását 1979 februárjára vállalta. A VBKM-re nem panaszkodhatunk, tőlük idén már csak a negyedik ne­gyedévre esedékes 79 ezer bébielemet várjuk, a többit megkaptuk. A külföldi part­nerek viszont még a felét sem teljesítették vállalásuk­nak — összesen 210 ezer darabot szállítottak idáig. Ezért az importot jövőre tel­jesen mellőzni fogjuk. 850 ezer bébielemre kötöttünk szerződést a VBKM-mel. így az ellátás folyamatos leszr és mennyiségileg is meg­felelő — mondották a TI­TÁN áruforgalmi vezetői. Felvetődhet azonban a kér­dés: vajon eleget tud-e ten­ni vállalásának a budapesti gyár, amely- tavaly gyártási gondokra hivatkozva keve­sebb darabra szerződött, mint amennyi az igény volt? Guba István, a VBKM Ak­kumulátor- és Szárazelem Gyára anyag- és áruforgal­mi főosztályvezető-helyette­se így válaszolt: — Idén a negyedik ne­gyedévben kezdte meg mű­ködését gyárunkban egy új szovjet gépsor, amely lúgos mangándioxidos keverékkel működő ún. LR—14-es bébi­elemeket gyárt, amelyek élet­tartama duplája a hagyo­mányosaknak. Ebből a tí­pusból 2,5 milliót fogunk gyártani 1979-ben, az R— 14-esből pedig 1,5 milliót. Ha figyelembe vesszük, hogy eddig évente 3,2 millió R—- 14-est gyártottunk, akkor a jövő évi mennyiség — be­leszámítva az LR—14-es két­szeres élettartamát — 6,5 milliónak felel meg. Ezért a TITÁN-nal kötött szeződésün- ket teljesíteni fogjuk. — Tófalvi — üzem. Igaz, a szerelőknek ez alatt a másfél év alatt alig volt szabad szombatjuk. A mostani ünnepen azonban már vala­mennyien otthon pihenhetnek. Azt, hogy Nagyatádon rekonst­rukció volt, külföldi vásárlóik nem érezhették meg. A hazai piacra — a gyorsan növekvő igények miatt — nem került elég. Évente 1400 tonna cérnát gyártanak Nagyatádon. A leg­kisebb csomagolása 30 yardos. Ezen 29 méter cérna van. A leg­nagyobbak az 1 kilogrammos kúpok és az 5 kilós bálák. Jövőre már — a rekonstrukció eredményeként — 1600 tonna készáru hagyja el a nagyatádi gyárat. A több termék azt is jelenti, hogy a hazai boltokban is könnyebben juthatnak majd a kézimunkázok himzőfonalhoz. Az új gépek ma hajnalban ismét munkába álltak. A pasz­tell színűre festett termekben a keresett varrócérna mellett egy­re több hímzőfonal készül. Kö­zöttük a nagyon keresett ombré (a szál színe a sötétből a vilá­gos felé halad) és a gyöngy­fonal (a perié). Az idén — a rekonstrukció ellenére — 853 tonna fonal és cérna kerül exportra. Ez a hat­van százalékos arány várhatóan ezután is megmarad. De boltot nyitnak Nagyatádon, ahol csak cérnát és hímzőfonalat árusíta­nak. Az üzembe hosszú évek óta nem érkezett minőségi rek­lamáció, ám kaptak — és kap­nak ma is — számtalan meg­oldhatatlannak látszó feladatot: a megrendelés mellé tűzött cér­naszál sokszor színmintául szol­gál. A laboratóriumban .ilyen­kor sokáiq ég a villany. Kercza Imre Nemes példák: a Komlói vá­rosi Tanács dolgozóinak 90 szá­zaléka adott vért 1977-ben: a mohácsi ÉPFU-nál ez az arány 83 százalék; a kiváló eredmé­nyeket elérők között ott van a Pécsi Bőrgyár, a Kesztyűgyár, a Volán, a Szikra Nyomda, a Zsolnay Gyár és a Hőerőmű is. Ez utóbbi helyen dolgozik Páz­mány László. *- Majdnem harmincszor ad­tam eddig vért. Azt is mondhat­nám, hogy a „nevem": Rh po­zitív, „A". .. Utoljára a hónap elején hívtak be, egy hétfői reggelen. Olyan értelemben, hogy a távirat, vagy telefon nyo­mán hirtelen kell indulni, termé­szetesen váratlanul ér az értesí­tés. Ám ez nem zavar: huszadik éve adok vért. Leveleket őrzök azoktól, akik gyógyulásuk után köszönetüket fejezték ki. Ezek a legemlékezetesebb pillanatok, s e levelek elolvasása okozza a legnagyobb örömet. Ha a beteg ember nem kívánja, személyte­lenné válik a donor. Ellenszol­gáltatást soha nem vártam. In­kább tízszer adok, mint egyszer kapjak . . . * A megye három transzfúziós állomásán összesen 10 ezer 30 liter vért adtak az önkéntes do­norok. Csak Pécsett 2880 litert. A múlt évben a különböző or­vosi célokból több mint 21 ezer 400, úgynevezett teljes vérpa­lackot bontottak meg. Ugyan­akkor csökkent az akut behívá­sok száma. 1976-ban 622, tavaly 390 esetben volt szükség hirte­len behívásra. A véradók 60—70 százaléka rendszeresen ad vért. Plalf Káról yné egy híján negyvenszer adott vért. Fáj a szíve, hogy amikor elérhette vol­na a bűvös határt, éppen gyen­gélkedett. Kereskedelmi szak­munkás az AMFORA pécsi le- rakatánál, s munkahelyén a vö­röskereszt titkára. Jó szervező, halk szavú asszony, sok liter vérrel segítette 21 év alatt má­sok gyógyulását. Mi lesz ezzel a rengetek vér­rel? Több mint 10 ezer liter 1977-ben! A megyében lévő kórházak a múlt évben 2 ezer liter teljes vért használtak fel. vörösvérsejt-koncentrátum for­májában 3273 litert, szűrt és mosott vörösvérsejt-koncentrá- tumnak 277 litert, az akut ké­szítményekhez felhasznált 3588 palack vér 1396 litert jelent, s 3 ezer kellett plazmakészítmé­nyekhez. Ez összesen 9946 liter. Ami marad, az a — sajnos na­gyon kevés — készlet. Segítenek azonban a szomszéd megyék, Somogy és Tolna. Hetente 60— 80 palackkal érkezik. Gyimesi István és Istvánná. Ok is önkéntes véradók, az idős házaspár. A férj a Zsolnay Gyárban kovács, a feleség már nyugdíjas. Ha kell, indulnak a véradóállomásra. — Megyünk. Amíg fizikailag bírjuk. Utoljára szeptemberben. Rh pozitív, „0" vércsoportú va­gyok, s ez meglehetősen ritka — mondja Gyimesi István. Egy-egy véradó átlag 389 milli­liter vért ad a megyében. Az országos átlag 355 milliliter. Ez­zel Baranya országos szinten a második helyen van. Dr. Bajtai Gábor, a Vérellátó Szolgálat vezető főorvosa: — Minden palackon rajta van a véradó neve, de csak a neve. A véradás humánus cselekedet, címek, munkahelyek ismereté­nek a hiányában is. A névtelen­ség, a donor háttérben mara­dása az egész világon tenden­cia. Csak akkor jön létre a ta­lálkozó a beteggel, ha az kéri. Mészáros Attila nettói □ Javuló kisgépellátős

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom