Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-30 / 330. szám

1978. november 30., csütörtök DunQntmt napló 3 Érdemes küzdeni, segíteni a közös ügyét Békekongressznsi küldötteink B udapesten tanácskozik, december 1-én és 2-án, a IX. ma­gyar békekongresszus. A megyénket képviselő huszonhat küldött közül hárommal beszélgettünk. Pokorádi Gábor Otthonosan berendezett, másfél szobás újmecsekaljai la­kás. Míg beszélgetünk felesége a hároméves Gabit és a másfél éves Csillát öltözteti. — Minden nap lemegyünk egy kicsit sétáim - mondja a fiatalasszony. - Kell a gyere­keknek a friss levegő — meg nekem is. Gyesen vagyok itthon. A jó melegen, „mackósán” felöltöztetett gyerekeket édes­anyjuk kézen fogja és indulnak. — Még csak huszonöt éves vagyok és feleségem, két kis gyermekem van ... Szép laká­som, jó munkám, mit kívánha­tok még magamnak? - mond­ja Pokorádi Gábor. Pécsett született, a vasútgé­pészed technikumot Szegeden végezte, aztán a Mecseki Érc- bányászati Vállalathoz került. — Először bányamérő voltam, aztán lakatos, majd csillés. Tan­folyamokat végeztem, így lettem segédvájár, majd szakvezető vájár a ll-es üzemben. Most is ott dolgozom — általában éjje­les műszakban. Este kilenc kö­rül indulok munkába és réggé) kilenc óra felé érkezem haza. Kiszállás után — ha nem is min­den nap — adódik egy kis tár­sadalmi tennivalóm is, alapszer­vezeti KISZ-titkár vagyak. Pokorádi Gábor a családjával Pápay Jenő Néhány nappal ezelőtt, ami­kor a békekongresszus bara­nyai küldötteit a Hazafias Nép­front megyei titkárságára össze­hívták, ott találkoztam Pápay Jenővel, aki azt mondta: „Nyug­díjas vagyok, mégis örömmel veszek részt a kongresszus munkájában." Hatvannyolc éves, most is szülőfalujában, Sellyén lakik. Postamester volt, négy éve ment nyugdíjba. Amikor beszél-’ getésre kértem tőle időt — za­kója zsebéből egy kis noteszt vett elő, és abból olvasta ki, mikor ér rá.- Mert most még több a munkám, mint nyugdíj előtt — mondta. - Tanácstag vagyok már évtizedek óta, községi ta­nácselnökhelyettes társadalmi munkában, végzem az áfész fel­ügyelői bizottsága elnöki teen­dőit, 1969 óta tagja vagyok az Országos Béketanácsnak ... A meghatározott időben Sely- lyén a családi házában kere­sem. Említem, hogy jártam küldött­társánál és láttam egy vitorlás­hajó szép modelljét. — Tudja ki és hol készítette az első dunai gőzhajót Magyar- országon? — vág közbe hirtelen. — Itt Sellye mellett a Dráván építette 1817-ben Bernhardt An­tal. Itt építették, itt tették vízre. aztán eljutott a Dunára, Buda­pestre és bemutatták Bécsben is. Carolina volt a neve. Pápay Jenő Sellye és az Or­mánság múltjának, jelenének alapos ismerője, kutatója. Mu­tatja a Baranyai Művelődés 1978. I. számát, - benne a „Révfalu megszűnése” című írá­sa. Sellyéről szólva mondja, hogy a felszabadulás óta sokat fejlő­dött. Új lakótelep épült, ABC áruház, strand, sportpálya, csa­tornázták a községet, néhány új vállalat talált itt székhelyet, me­zőgazdasági szakmunkásképző intézet működik ... — Legnagyobb gondunk most egy új óvoda építése. Re­méljük tető alá hozhatjuk. Az üzemek, intézmények, a lakos­ság is felajánlotta anyagi hoz­zájárulását. Nincs megállása, állandó „munkalázban ég”. — Most a bécsi levéltárral va­gyok levelezésben, Sellye várá­ról kértem dokumentumokat. Szeretnék egy sellyei monográ­fiát összeállítani és kiadatni, sok anyagot összegyűjtöttem már. Dolgozom egy képes Or­mánság összeállításán is. Két nyáron bekerékpároztam az Or­mánság 45 faluját, sok fényké­pet készítettem. A honismereti munkát szeretném ezzel segíte­— Mikor kapták ezt a lakást? — Másfél éve. Addig albérlet­ben laktunk. Jól jött, nagyon örülünk neki, szeretünk itt lakni. Emlékszem, még iskolás korom­ban ide a környékre jártunk korcsolyázni. — A szekrény tetején vitorlás­hajó modellje. — Sajátkezű készítmény? — Igen — mondja, miközben leveszi a hajót. Magyarázza, hogy lehet rádióval is irányíta­ni ezt a kis modellt. - A kis hajók építése a kedvenc szó­rakozásom. Tagja vagyok a Mű­szaki Főiskola modellező szak­körének. Ha időm engedi, részt veszek hajóimmal versenyeken is. Terveiről beszél: — Szeretnék egy igazi, nagy vitorlást építeni és a Balatonon vízre engedni. — Csak ez az egy vágya van? Mosolyogva folytatja: — Nem, ez csak a hobbi. Sze­retnék majd fúrómesteri tanfo­lyamra jelentkezni. Szeretném két kis gyermekemet szépen föl­nevelni. örülök, hogy ha részt vehetek a békekonkresszuson és a fiatalok, a bányászfiatalok nevében hitet tehetek a béke mellett. Pápay Jenő ni. Segítettem Sellyén az or­mánsági múzeum létrehozását is. Kertjében tavasszal, nyáron megtalálható a bambusznád, a banónfa, de a füge, a datolya­pálma is.- A bambusznád három mé­teresre is megnő, kitűnő hor­gászbot — mondja. - A banán az idén nem hozott virágot, kedvezőtlen volt az időjárás. Remélem jövőre meleg nyár lesz és kivirágzik majd a banán­fa ... Ferenczyné Vietórisz Laura A komlói fiatalok képviselője­ként vesz részt a békekongresz- szuson. Komlón, a Vímű Vállalat por­táján érdeklődöm, merre talá­lom. A portásnő ingatja a fejét, nem tudja ... „Lehet, hogy új dolgozó, talán a könyvelé­sen?...”- Csak október elejétől dol­gozom itt, könyvelési csoportve­zető vagyok — mondja. Komlói születésű, két éve vé­gezte el a közgazdasági egye­temet. — Együtt nőttem fel ezzel a várossal — mondja. — A Berek utcában laktunk, a belvárosi ál­talános iskolába jártam, itt a Kossuth utcán mentem végig naponta. Jól emlékszem még a Kossuth utcai földszintes kis házakra. Már mutatóba is alig van belőlük. Naggyá nőtt ez a város. Még arra is jól emlékszem, hogy vásárolni az úgynevezett Imre-telepi kis boltba jártunk. Ma már új ÁBC-áruházunk van, szép üz­letsorunk és a Kossuth Lajos utcában az újonnan épült há­zak sora magasodik. Ebben az utcában van munkahelyem is, a Baranya megyei Vízmű Vál­lalat korszerű székháza. íróasztalán a „Vízgazdálko­dási Számlakeret" című köny­vet látom. — A vállalati számlarendet kell elkészíteni, ehhez nyújt se­gítséget ez a könyv. Legfon­tosabb most, hogy alaposan megismerjem munkakörömet. Szakmai munkája mellett kiveszi részét a társadalmi munkából is. A KISZ városi Bizottsága politikai képzési munkabizottságának vezetője. — Feladatunk a különböző képzési formák segítése, el­lenőrzése, koordinálása. Ez év májusától még egy szép fel­adatot kaptam: a KISZ me­gyei pénzügyi ellenőrző bi­zottság tagjává választottak. — Amikor megtudta, hogy küldöttként vehet részt a bé­kekongresszuson, mire gondolt először? — örültem és megtisztelte­tésnek veltem. Arra gondol­tam, hogy béke kell a kö­zösségi és egyéni tervek meg­valósulásához. Ez a város is tovább fejlődik. Új otthonok épülnek. Lesz szép színházter­münk is és sorolhatnám to­vább. Munkámat és társadalmi megbízatásaimat jól szeret­ném végezni. Bízom abban, hogy lesz önálló lakásunk, sze­retnénk gyermeket is. Utaz­ni, megismerni ezt az orszá­got, külföldet. Érdemes ezért 'küzdeni, segíteni a közös ügyet. Garay Ferenc Ferenczyné Vietórisz Laura A járási párt-vb megtárgyalta Erősödd szövetkezeti demokrácia Beszélgetés Illés Istvánnal a szigetvári járási párt- bizottság első titkárával A szigetvári járási pártbi­zottság végrehajtó bizottsága a napokban napirendre tűzte A szövetkezeti demokrácia ér­vényesülése a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben cí­mű jelentést, amelyet a Szi­getvár járási-városi Népi El­lenőrzési Bizottság tárt a tes­tület elé. A téma néhány fon­tos tapasztalatáról beszélget­tünk Illés Istvánnal, a járási pártbizottság első titkárával. — A vizsgálat során arra kívántunk választ kapni, hogy a különböző fórumokon miként jut érvényre a szövetkezet ön­igazgatása, a kollektív vezetés, az irányítás demokratizmusa. A termelőszövetkezeti tör­vény módosítása alapján a szövetkezeti gazdaságok belső szabályzataikat elkészítették, s itt a tagok véleményét, ja­vaslatait messzemenően fi­gyelembe vették. Megállapítot­tuk azt is, hogy egyes gaz­daságok a szabályzatokat nem egészen pontosan készítették el. Például a munkaügyi sza­bályzatban hiányzik a munka­ruha, a védőruha, védőétel juttatás. Az új szabályzatokat a termelőszövetkezetek többsé­gében a tagokkal megismer­tették. — A termelőszövetkezeti de­mokrácia jelentős fórumai a közgyűlések és küldöttgyűlé­sek. Ezek a fórumok hogyan töltik be szerepüket? — összességében a tör­vénynek megfelelően funkcio­nálnak. Külön kell szólnom a küldöttgyűlések szerepéről. Megállapításunk: a termelő- szövetkezetekben a küldöttek megválasztásánál biztosították, hogy az egyes munkaszervezeti egységek, a tagok minden ré­tege arányos képviselethez jusson. A végrehajtó bizottsá­gi ülésen vita bontakozott ki a nyugdíjasoknak e fórumokon betöltött szerepéről. A végre­hajtó bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző fórumokon a nyugdíjasok kép­viseletét a törvényeknek meg­felelően biztosítani kell. Ugyan­akkor érvényt kell szerezni an­nak a szerintünk is helyes elvnek, miszerint a termelő- szövetkezetek életét, tevékeny­ségét meghatározó kérdések­ben elsősorban a gazdaság­ban aktívan tevékenykedő ta­gok döntsenek. Tapasztalataink azt bizonyít­ják, hogy a közgyűléseket, kül­döttgyűléseket a törvénynek megfelelően rendszeresen meg­tartják. Megállapítottuk: az elmúlt években e rendezvé­nyek előkészítése javult, a fó­rumok aktívabbak lettek. A küldöttgyűléseken megfe­lelő határozatokat hoznak, de nem fordítanak kellő figyel­met e határozatok széleskörű ismertetésére. Ezért végrehajtó bizottságunk állásfoglalása: minden termelőszövetkezetben javítani kell a tájékoztatást. Ennek érdekében javasoltuk, hogy a termelőszövetkezetek te­remtsék meg a már számos helyen jól funkcionáló üzemi híradó kiadásának feltételeit. — A vezetőség tevékenysé­géről milyen képet kaptak? — Az elmúlt években e ve­zető szervek munkája kollektí­vabbá vált, ugyanakkor mind hatékonyabban érvényesül a függetlenített szakvezetők sze­mélyi felelőssége is. A terme­lőszövetkezeti demokrácia ér­vényesülésének jelentős ténye­zői a gazdaságokban működő különböző bizottságok, példá­ul ifjúsági bizottság, nőbizott- sóg. Megállapítottuk, hogy az ifjúsági bizottságok munkája az elmúlt években tovább fej­lődött. De munkájukat szük­séges tovább javítani, egyrészt azért, mert még nem minde­nütt töltik be hiánytalanul sze­repüket, másrészt mert a fia­tal korosztály mind jelentő­sebb helyet foglal el a szö­vetkezetek életében. — A tulajdonosi ellenőrzés szorosan összefügg a szövet­kezeti demokráciával. — A tulajdonosi ellenőrzés megvalósítására a közgyűlés által megválasztott ellenőrzési bizottság hivatott. A bizottsá­gok munkája az elmúlt évek­ben javult, tagjaik hozzáértő­en végzik feladatukat. Tevé­kenységükkel hozzájárultak a gazdálkodási fegyelem meg­szilárdulásához. örvendetes, tény, hogy a tagok mind na­gyobb része él a tulajdonosi jogokkal és ennek következ­tében az ellenőrzés már nem^ csak az ellenőrzési bizottságra hárul. — Befejezésül hadd említ­sem meg: végrehajtó bizottsá­gunk a termelőszövetkezeti de­mokrácia érvényesítését fontos feladatnak tartja. Ennek érde­kében a termelőszövetkezeti pártszervezetek figyelmét fel­hívta: m u n ká j u k ka I to vá bb ra i s járuljanak hozzá a szövetkeze­ti demokrácia, a szövetkezeti önigazgatás fokozott kitelje­sedéséhez. Garay Ferenc Nőpolitikái tanfolyam Háromhónapos nőpolitikái tanfolyamot szervezett az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának párt- és tömeg­szervezetek osztálya, a járási, városi, járási jogú pártbizott­ságok végrehajtó bizottságai nőreferenseinek, a tömegszer­vezetek, mozgalmak, nőbizott­ságai vezetőinek és az MNOT Baranya megyei tagjainak. Az októberben 'kezdődött tanfo­lyam során előadásokkal, kon­zultációkkal, tapasztalatcseré­kel segítik a nőreferensek, nő­bizottsági vezetők munkáját, így a nőpolitikái határozat megvalósulását. E tanfolyam keretében teg­nap délelőtt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője tartott előadást Pécsett, a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Előadásában a politikai, ideológiai helyzetről, a további feladatokról, illetve a nők között végzett politikai nevelő munkáról beszélt. A délelőtti foglalkozás a nők nemzetközi évében rendezett berlini kongresszuson készült színes film levetítésével feje­ződött be. Délután Kádár Német Bé- láné, a megyei pártbizottság nőreferense a nőpolitikái mun­ka koordinálásáról, Erdélyi Jánosné, az SZMT nőfelelőse, illetve dr. Kerényi Judit, a KISZÖV nőbizottságának veze­tője a nőbizottságok működé­sének gyakorlati tapasztalatai­ról és időszerű feladatairól tartott vitaindító előadást. Ezt követően a tanfolyam résztve­vői mondták el véleményüket, észrevételeiket e két témakör­ben. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom