Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-29 / 329. szám

1978. november 29., szerda Dunántúli napló 3 Takarékos fiatalok ■ Lakásra, gépkocsira gyűjtenek ■ Az idén 28 ifjú házas költözött Pécsett új otthonba ■ Segítenek a szülők A fővárosi kommunális mammutcég Budapest „házigazdája" • Hatvan telephely, 5000 dolgozó • Az utcasepréstől a KRESZ-táblák gyártásáig — Ha nekünk lett volna pén­zünk az induláskor! De csak ez volt — mutatja szénporbarózdás kezét Liktor József, a komlói Kossuth-bányaüzem vájára. — Két fiam már másként, némi készpénzzel kezdheti önálló életét. Az ifjúsági takarékbetét­könyvükbe havi kétszázat te­szek, ez nem vág földhöz, egy­két év után meg jól jöhet ne­kik az a néhány tízezer forint. o A tehetősebb szülők házzal, kocsival, lakberendezéssel in­dítják gyerekeiket, a kevésbé tehetősek apránként spórolják össze fiuk-lányuk életbelépőjét, legalábbis annak egy részét, az előrelátó fiatalok házra, lakásra, kocsira gyűjtenek. Az ifjúsági takarékbetét a szülők, vagy a fiatalok anyagi helyzetéhez mérten öt éven át havi 100—800 forint befizetése ellenében lehetővé teszi, hogy az önálló életet kezdők mi­előbb megvalósíthassák tervei­ket. Baranyában már tizenöt­ezer ifjúsági takarékbetétnek van gazdája és összesen 123 millió forint tőkéje, eszerint a 14—30 éves érdekelt korosztály egyhetede 8204 forint induló összeggel rendelkezik. Q Villányban, a megye legki­sebb OTP-fiókjának vezetője, Róth József né sorolja: a körzet 11 községében 8000 ember él, 740 ifjúsági takarékbetétre ha­vonta majdnem negyedmilliót fizetnek, ezek összóllománya megközelíti a hatmillió forintot. Az OTP-nél és a postán 76 millió megtakarított pénzt ke­zelnek, de a takarékszövetkezet is milliomos. Rajnai Béla, a MEZŐGÉP gyáregység 20 éves esztergá­lyosa, nőtlen, a szüleinél lakik, a havi 2600—2800 forint kerese­tét hazaadja. — A nyolcadik utón a szüleim leptek meg havi kétszáz forin­tos ifjúsági takarékbetéttel. Szakmunkástanuló ösztöndí­jamból mór én fizettem, de amióta önálló kereső vagyok, már havi nyolcszázat fizetek. — Mire gyűjt? — Építkezni szeretnék. Amikor majd megnősülök, jó lesz, ha nekikezdhetek saját otthont építeni. Van egy használtan, szülői segédlettel vett százas Skodá­ja, ezenkívül betétkönyvben háromezer forint biztonsági tar­taléka. 15 éves húga most köti a megállapodást az ifjúsági takarékbetétre. — öt évre szóló megállapo­dása már lejárt. — Igen, idén júliusban, de meghosszabbítottam. Eddig 26 000 forintom jött össze. — Ebből akar építkezni? — Az évi ötszázalékos kama­ton és hozzá az egyszázalékos prémiumon túl az építési köl­csön lehetősége az igazi. Ugyanis a megtakarított pénze­met saját kezdő tőkeként szá­molják be, ehhez ugyanennyit adnak kölcsön, ezen felül még a szokásos építési kölcsönt is megkapom. Tehát a tényleges pénzem kétszeresével számol­hatok és ez már nem lesz ke­vés. 9 o Az 1352 ifjúsági takarékbetét majdnem félmillióval növeli havonta a komlóiak negyedmil­liárdos betétállományát, ebből a fiatalok 11 millió forint gaz­dái — mondja Huszka Gábor, a komlói OTP-fiók igazgatója. A Kossuth-bányaüzembe in­dulok, megismerni a vélemé­nyüket. Liktor József vájár vélemé­nyét már részben megírtam, nem hallgathatom el érveit sem. — A szokásos spóroláson túl külön a gyerekeknek csak így lehet félretenni, mert egyéb­ként mindig van más, vagy sokkal fontosabb helye is a pénznek. Legjobb mindjárt a hónap elején kifizetni az ese­dékes részleteket, és nincs ve­le több gondom. — Miért kezdte el ezt a faj­ta gyűjtést? — Laci fiamat szerettük vol­na valamivel megajándékozni jó tanulmányi eredményéért. Törtük a fejünket: mivel? Akkor tudtuk meg, hogy van egy ilyen lehetőség. Havi kétszáz forinttal belevágtunk. Idén le­járt, de továbbra is fizetem. — A kisebbik fia? — Attila harmadikos gimna­zista, két éve kötöttük meg az ő takarékossági megállapodá­sát is. Ugyancsak kétszáz fo­rintra. Úgy mondjuk otthon, ez a pénz részlet a jövőbe. Szabó István vájár osztja társa véleményét, ő is kétgyere­kes apa. — István fiam harmadéves szobafestő és mázoló tanuló. Két éve mi is kétszázat fizetünk a betétjébe. Kocsira gyűjt, van már egy öt- és egy tízezer fo­rintos autónyeremény betéte is. A kisebbik fiam, Zoli most he­tedikes, jövőre havi kétszáz fo­rinttal az ő nevére is megköt­jük a megállapodást. Kusz Tibor az aknagépésze­ten lakatos, 20 éves. — A szüleim beszéltek rá három éve. ötszázzal kezdtem, fél évre rá megemeltem nyolc­száz forintra. A szüleimnél la­kom, havi keresetem 4—4500 forint. Kocsira gyűjtök. Molnár Aladár a TIT megyei szaktitkára, felesége a posta- igazgatóságon előadó. Két lá­nyuk van, mindkettőnek taka­rékos múltja: iskolai takarék- bélyegből vettek kempingbicik­lit és sok mindent. A jövőt a szülők garantálják ifjúsági ta­karékbetéttel. — Szinte törzstagok vagyunk az OTP-nél, ott tudtuk meg, hogy ilyen létezik. Ági a 14. születésnapján a személyi iga­zolvánnyal együtt kapta tőlünk ajándékba havi négyszáz fo­rinttal. Idén lejárt az öt év, de tovább fizetjük. Kozmetikusta­nuló, ha majd önálló kereső lesz, eldönti, fizeti-e tovább. Judit nyolcadikos, most szep­temberben leptük meg őt havi hatszáz forintos betéttel a 14. születésnapjára. — Ez havonta ezer forint... — Nem kevés, de úgy vélem, megéri, hisz tőkét adunk az in­dulásukhoz. Arra költik majd, amire csak akarják. Ha nem lenne ez a takarékossági forma, nemigen tudnánk induló pénzt adni. így meq havi ezrest spó­rolunk kettőjüknek az élet- és pályakezdésükhöz. Olyan, mint­ha részletet fizetnénk, mégis más, kamatozik és idővel ta­lán lakást vehetnek belőle. Csak azt nem tudom, hogy Pé­csett az ifjúsági takarékbetéte­sek közül évente hány fiatal kap lakást. Megkérdeztem, íme a vá­lasz: Pécsett idén 28 ifjúsági takarékbetéttel rendelkező fia­tal házas kapott lakást tanácsi jelölés alapján. Külön kölcsönt, több mint 850 ezer forintot 25 lakásvásárló és 11 építési köl­csönnel építkező fiatal házas kért és kapott saját tőkéjük kiegészítésére. Dr. Hegedűs János gyógyította a magyar kolónia betegeit Ahogy belép az ember dr. Hegedűs János lakásába, már­is kicsit Kubában érzi magát. Az előszobában falra füg­gesztett óriás teknőc sárgás­barnás feje és egy körülbelül méteres hosszúságú preparált kis krokodil. A szobában a szekrények polcain a Karib- tenger növény- és állatvilágá­nak egy-egy szép példányá­ra vetődik a tekintet: hullá­mos szélű kagylók fényes fe- hér-barna-rózsaszín tónusaik­kal, 'barna tengeri csillag, ki­tömött „kölyök" cápa. A ku­bai folklórt textíliából, bőrből, fából készült emléktárgyak idézik. Ami nagyon tetszett: az úgynevezett afrocubano stí­lusban mintázott faszobrok. ★ Havanna Miramar negyedé­ben egy szép, tágas, rendelő­vel egybeépített lakás volt három évig Hegedűs doktor otthona, munkahelye. Itt gyó­gyította a magyar kolónia be­tegeit. Közben alaposan meg­ismerte a kubai egészség­ügyet. — Az oktatás és az egész­ségügy fejlesztésére sokat köl­tenek Kubában — mondja. — összehasonlítva a latin-ame­rikai országokat, orvosellátott­ságuk jó. 900—1000 emberre jut egy. Az ellátás ingyenes. Az egyetemi tanulmányok ideje gtt is hat év, de a fris­sen végzettek két évre köte­lesek vidékre menni, mert a falvakban kevés a szakember. A kiküldöttek „mikro" kórhá­zakban dolgoznak. Ezek átlag 40 ágyas, 2—3 orvossal és néhány szakdolgozóval műkö­dő intézmények. Mint nálunk, ott is ápolónő­hiánnyal küszködnek. Ezért mindennapos látvány, hogy a hozzátartozók bejárnak a fek­vő betegekhez és gondoskod­nak róluk. Etetik, mosdatják, kiszolgálják őket. A körzeti rendelés nem is­meretes a kubaiak előtt, a doktor házhoz nem megy ki. Ezért a Forradalom Védelmi Bizottság tanfolyamokat szer­vezett, ahol a nőket megtaní­tották injekciózni az otthon r Áramszünet a bányában 14 órás áramszünet volt a Mecseki Szénbányák mázaszószvári üzemében. A bonyhádi transzformá­torállomás energiahálóza­tán több szigetelő ugyanis felrobbant és elszakadt az a 35 kilovoltos távvezeték, mely a bányaüzemet vil­lamos energiával látja el. 90 bányász a tegnapra virradó éjszakát az akná­ban töltötte. Délelőtt 8 óra körül sikerült csak helyreállítani az áram­szolgáltatást és felszínre hozni a lenn rekedt bá­nyászokat. Kedden dél­után 2 órakor ismét meg­indult a munka a máza- szászvári üzemben. ápolás segítése érdekében. Az utóbbi egy-két évben az or­vosokat a kocsikiutalásnál előnyben részesítik azzal a feltétellel, hogy megszabják, naponta hány beteget kell otthon meglátogatniuk. így kí­vánják meghonosítani a házi gyógykezelést. A kórházi ágyak száma még nem elegendő, az intéz­mények berendezése és fel­szereltsége vegyes képet mu­tat. Például vannak még húsz-harminc éves röntgenké­szülékek, de megtalálhatók a legmodernebb japán műsze­rek is. Mentőhálózatuk a mi­énkhez hasonlóan szervezett, gyorsan és jól dolgoznak. A gyógyszereket zömében impor­tálják, azok igen olcsók. A magyar gyógyszerek elismer­tek. Sajnos, ott is időnként többet fogyasztanak belőlük, mint amennyire valóban szük­ségük volna. — Gyakoribb betegségek? — A rendkívül magas pá­ratartalom és meleg miatt a bőrgyulladások, az asztma és az Európában is ismeretes parazitológiás megbetegedé­sek dominálnak. A trópusi be­tegségeket gyakorlatilag fel­számolták. Nincs malária, nincs sárgaláz. A lepra elkü- lönítőkben leprások még ta­lálhatók, de hosszú idő óta megbetegedés nem volt. ★ — Magánpraxis és hála­pénz? — „Maszekolni” csak azok­nak az orvosoknak lehet, akik erre még a forradalom előtt engedélyt kaptak. Hálapénz pedig nem létezik. — Milyenek a kubai embe­rek? — Tiszták és ápoltak. Fő kozmetikumuk a víz és a A budapesti, Kállai Éva utcai, modern épület homlokzatán a felirat: Fővárosi Köztisztasági Vállalat — még a múlt öröksé­ge. A múlté, hiszen az év eleje óta már új neve van az itt dol­gozó cégnek: Fővárosi Közterü­letfenntartó Vállalat. szappan. Napjában többször fürdenek és mindig vakítóan fehér az ingük. Szájukban rossz vagy hiányos fogazatot nem tűrnek el, nem félnek úgy a fogorvostól, mint itthon. Legkedvesebb időtöltésük az esti elmélkedés a hintaszék­ben és a hétvégi kirándulása „playa”-ra, a homokos ten­gerpartra. Fő élelmük a rizs és a fekete bab, melyeket igen változatosan tudnak el­készíteni. Sok hagymát, fok­hagymát, zellert, őrölt borsot fogyasztanak, de az erős pap­rikát mellőzik, a „cukrot cukor­ral" is szívesen eszik. Talán meglepő, de a rum és a ci­garetta drága, ezért csak ün­nepélyes alkalmakkor isznak rumot és keveset cigarettáz­nak. Italuk a vízen ‘ kívül a Refresco (cukros, citrommal, naranccsal ízesített üdítő ital) és időnként a cukorpálinka paradicsom lével. ★ Az átlag családok négy-öt gyermeket nevelnek. Családi pótlék nincs. A népesedés- politikával egyelőre nem kell fogalkozniuk. A gyermekek ne­velését segíti a tv, amely — jóval több órában mint ná­lunk — változatos műsort kí­nál a kisebbeknek. — Szabadidejét mivel töl­tötte? — Felkerestem Guamat, az őslakosság, a taino indiánok skanzenjét, amely egy nagy tóra épült. Ugyanitt megnéz­tem a híres krokodilfarmot. Ellátogattam Soroaba, gyö­nyörködtem a változatos for­mákban és színekben pompá­zó orchideákban. Éves szabad­ságaim alatt jártam Mexikó­ban, Jamaicában, Panamában és Kanadában. Lipppi Erzsébet A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat három jogelőd — a Fő­városi Köztisztasági Vállalat, a Fővárosi Üt- és Közműépítő Vállalat, továbbá a Fővárosi Mélyépítő Beruházási Vállalat összevonásából jött létre, 1978. január elsején, azzal a céllal, hogy a közterületi munkavégzés hatékonyságát emelje, a lakos­ság és az ipar jogos igényeit minél jobban kielégítse. ♦ 5000 dolgozó, 60 telephely, másfél milliárd forintnyi állóesz­köz-állomány. A néhány adat jól jellemzi e cég nagyságát. Budapest új „házigazdájá­nak" tevékenysége igen sokrétű. Saját erőből azonnal elvégzik a közterületek, valamint 700 kilo­méter hosszúságú (a főváros burkolt útjainak 70 százalékát kitevő) útvonal burkolatának’ 140 kilométer útpadka, 15 kilo­méter árok, 8 kilométernyi lánc­korlát és 25 ezer közlekedési jelzőtábla karbantartását. Út­burkolati jeleket festenek és újítanak fel; ellenőrzik a köz­terület rendjét, tisztaságát, a közvilágítás, a forgalomirányító jelzőtáblák állapotát, működését és szükség szerint haladékta­lanul intézkednek a kivitelező, karbantartó vállalatoknál, ha hi­bát találnak. Gyártási tevékeny- * séget is folytatnak, megrende­lésre az ország egész területé­re szállítanak KRESZ-táblákat ♦ És itt van az örökös gond, a szemét. A nagyvállalat Budapes­ten a háztartások 99 százalé­kából azaz 740 000 lakásból, évente mintegy 2 millió, az ipar­tól pedig 1,2 millió köbméter szemetet gyűjt össze, szállít el és ártalmatlanít. Mindez — a vállalatok által beszállított hul­ladékkal együtt — minden esz­tendőben csaknem három és félmillió köbméter szemét lera­kását és ártalmatlanítását teszi szükségessé. Hogy hol? A főváros kilenc pontján, ahol a téglagyári göd­röket töltik fel a napróf-napra sokasodó hulladékkal. Egyelőre. Épül ugyanis a Budapesti Sze­métégetőmű, ennek üzemel­tetése szintén a vállalatra há­rul majd. A főváros területén a gépi és kézi úttisztítás apparátusa 15 millió négyzetméternyi útfelüle­tet portalanít, mentesít hótól és síkosságtól, takarítja a gyalo­gos aluljárókat. És ott vannak még a Duna-szakasz partvédel­mi feladatai, a szikla-, s pince- rende.zési teendők, a hidak, alagutak, alul- és felüljárók — ezek fenntartását is a nagyvál­lalat látja el. ♦ A Fővárosi Közterületfenn­tartó Vállalat nevével január óta ismerkedik Budapest lakossága. A kommunális mammutcég majdnem egy esztendeje birkó­zik, egyszerűnek egyáltalán nem mondható feladataival. Hogy milyen sikerrel? A választ csak az ezután kö­vetkező évek adják majd meg. Remélhetőleg közmegelége­désre. H. L. Murányi László De nemcsak a név változott. — Kétezer nap Kubában

Next

/
Oldalképek
Tartalom