Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-22 / 322. szám
2 Dunántúli napló 1978. november 22., szerda Osztály- parlamentek az 500-as szakmunkásképzőben A december 13-i ifjúsági parlamentjükre készülnek ezekben a napokban a pécsi 500-as, Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Intézet tanulói. Osztályonként értékelik eredményeiket, beszélik meg, azokat a gondokat, melyekről decemberben szólni szeretnének. Az 500-as szakmunkásképző 67 osztályában 2200 fiatal tanul. A tanulással egyidőben vállalatoknál, szövetkezeteknél, kisiparosoknál dolgoznak. Ez- idáig 48 osztály és 12 KISZ- alapszervezet rendezte meg parlamentjét. Hétfőn az autófényező szakmát tanuló másodéves fiúk tartottak osztályparlamentet. Mivel ők a két évvel ezelőtti' ifjúsági parlament idején még nem itt tanultak, Camus Géza osztályfőnök tájékoztatta őket az akkor elhangzottakról, az azóta megvalósított kérésekről. Ezután a fiatalok kértek szót. Sándor János, aki az AFIT komlói üzemében dolgozik, elmondta, hogy kevés az étkezési idejük. Balázs Géza egy iskolai büfé létesítését javasolta. Rigó Ferenc, aki az AFIT 14-es sz. autójavító vállalatának szakmunkástanulója, arról szólt, hogy munkahelyén sok gyakorlati fortély elsajátítására nyílik alkalmuk, s hogy jól szervezték meg a fiatalok munkáját. Kovács Károly, aki szintén a 14- es AFIT szakmunkástanulója, megerősítette ezt a véleményt, de hozzátette, hogy az autók belső lefújásánál nem sokat ér az elszívó berendezés, védőálarcuk pedig nincs. Fábián Lajos az osztály tanulmányi átlagának javítására hívta fel társai figyelmét, szólt arról is, hogy magas az- igazolatlanul mulasztott órák száma. Csaknem valamennyi fiatal elmondta, hogy többet sportolnának, mozognának, de erre az iskolában — tornaterem hiányában — nincs lehetőség. Az osztály tanulóinak kérdéseire, véleményeire Dómján Gyula, az iskola igazgatótanácsának tagja részben válaszolt. Megígérte, hogy azokra a kérdésekre, melyek a munkahelyekkel kapcsolatosak, az ottc- ni illetékes vezetőkkel való beszélgetés után választ adnak. A parlament e.zt követően megválasztotta azt a három küldöttet, akik az intézeti ifjúsági parlamenten képviselik az osztályt. Megegyeztek, hogy a tornateremmel, iskolai büfével, illetve az igazolatlanul mulasztott órák számának csökkentésével és a tanulmányi átlag javításával kapcsolatos véleményüket a december 13-i parlamenten is elmondják. T. É. Százhúszmillió forintos létesítmény Átadták a forgalomnak az új hetvehelyi alagutat Készül a harmadik és egyben az utolsó A két vasútőr három órakor tegnap szolgálatba lépett, hogy ezentúl, míg az új hetvehelyi vasúti alagút-áll, őrizzék. Ebben az időpontban még a kábelfektetők is szorgoskodtak és ahogy esteledett, ki- gyúltak a fények a 436 méter hosszú betonalagútban: 25 méterenként néhány lámpa ontja a tejszerű-kékes fényt. Aztán 4 óra 20-kor feltűnt a pesti gyors, az első vonat, mely alig két perc alatt áthaladt, de előtte nagyokat füty- tyentett a Diesel-mozdony, néhány utas is csodálkozva kikandikált a télies, kocsin-kívü- íi levegőbe. Óvatosan haladt át a gyors, majdnem lépésben, szinte araszolva, elsősorban a biztonsági előírások miatt. Ez volt az első áthaladás, most már szabad a pálya minden vonat előtfcr Sikerült. Az öröm,, a büszkeség és a szorongás önfeledt perceit nem jelezte ünnepség, csupán az utómunkákat végző vasúti dolgozók szorongtak mindkét bejáratnál. A bejárat felett fekete márványban arany betűkkel: „Épült 1976—77. Tervezte: MÁVTI. Építette: BÁV.” Rekordidő alatt készült el a Baranya megyei Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete kivitelezésében, tavaly november 7-re, pontosan egy év alatt. Kitermeltek 30 ezer köbméter, rendkívül kemény követ és belga bányászati Az első vonat a pécsi gyors volt, az új alagúton módszerekkel alakították ki először a boltozatot, majd az oldalfalazatot: a kettő között vaskos, rendkívül szilárd tartógerendák feszülnek. Kissé kúpos, inkább patkó-formájú az alagút belseje. Fővonalon az országban épp a Mecsek térségében található most már a legtöbb alagút, így Dombóvár és Bátaszék kö- ' zött Mőcsénynél egy 640 méter hosszú, ami még 1890 körül készült. Az abaliget—godi- sai hazánkban a leghosszabb: 667 méteres, 1974-ben adták át a forgalomnak. Tulajdonképpen felváltotta az 1892-ből valót, kiöregedett elődjét, amit most már teljesen betömtek. Az abaligeti építésével 1970- ben a MÁV-alagutak létesítésének hatvanéves szünetét számolták fel és elkezdődött egy tízéves alagútépítési korszak a Mecsekben és Magyar- országon csak itt. Most sem terveznek újabbakat sehol másutt. Hetvehelynél a Budapest felőli bejárattól nem messzire, majdnem a folytatásában kialakítva betonvázában már az újabb és egyben az utolsó vasúti alagút: 106 méter hosz- szú. Átadását 1979—80-ban tervezik. A három modern létesítmény együtt közel 300 millió forintba került, ebből a hetvehelyi beruházási költsége megközelíti a 120 milliót. — Cs. J. — amint épp áthaladt Pestről jövet Szakemberek tanácskozása a PAB székházában Mi legyen a hulladékkal?! Üj hulladéktelep Baranyában A különféle hulladékok elhelyezése az emberiség egyre növekvő, sürgető gondjai közé tartozik. Közismert, hogy a hulladék mennyisége az ipari fejlődéssel párhuzamosan emelkedik. Ez vonatkozik a szennyvízre, csakúgy, mint az atomhulladékra. Hazánkban az OVH szervezetten foglalkozik a szennyvíz elvezetésével, esetleges tisztításával, de a szilárd hulladékoknak mégcsak gazdájuk sincs, vagyis nincsen A IX. békekongresszus baranyai küldöttei A IX. magyar békekongresz- szuson Baranyát képviselő küldöttek találkoztak tegnap délután Pécsett, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkárságán, A találkozón részt vett Rózsahegyi Ishján, A József Attila Művelődési Házban A szombathelyi amatőrszínpad vendégjátéka A városi tanács és a Pécsi Tudományegyetem vendégeként a közelmúltban a szombathelyi Ferrum Színpad szerepelt a József Attila Művelődési Házban. Az együttes 1976-ban alakult, tagjai többségben tanárképző főiskolások, vagy már végzett hallgatók. A színpad alig egyéves működés után megkapta a megyei Kiváló címet. Műsoruk első részében Tornai József Áldozati ének című szerkesztett játékát mutatták be. Ez a csoportos pódiumjáték elvontsága, zsúfolt szimbólum-rendszere miatt kissé nehezen érthető. A beszédet állandó mozgással, olykor énekkel fűszerezik, s a néző időnként teljesen elvész a túlságosan szövevényes cselekményben, amely szólhat általában a világ, s az emberi viszonyok alakulásáról, kizsákmányolásról, elnyomásról. A rendező, Török Gábor a többit a néző képzeletére bízta. Az est második részében Utak sehova címmel a leánynevelő intézetek témaköréből mutattak be élőképeket, felhasználva Nagy András Bűn az élet című riportját, Brecht és Kosztolányi verseit, valamint a Lánc, lánc . .. kezdetű gyermekjátékot. Ez a lírai dokumentumjáték sikert aratott, amelyhez a rendezés feszítő, következetes logikája nagyban hozzájárult. P. Csefkó Judit az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője. A 26 küldöttet — akiket testületek választottak e megtisztelő feladat ellátására — Krasz- nai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Szólt a békemozgalom jelentőségéről, a kongresz- szusi élőkészületekről. Ezt követően — a megye különböző gyáraiban, üzemeiben, intézményeiben, szövetkezeteiben dolgozó — küldöttek megbeszélték a december 1-én Budapesten kezdődő kongresszussal kapcsolatos technikai kérdéseket. A kétnapos kongresszuson Baranya megye képviseletében részt vesz: dr. Adóm Antal (Pécs), Buzási Zoltánná (Kozár- misleny), dr. Cserháti József (Pécs), Deutsch Mária (Pécs), Dragovácz György (Kökény), Ferenczyné Vietórisz Laura (Komló), Geishauer József (Sátorhely), Gálos Antalné (Pécs), Gyarmati Lászlóné (Sellye), Halas Ilona (Pécs), Hágendorn Józsefné (Komló), dr. Hergen- rőder Antal (Mohács), Krasznai Antal (Pécs), Kundár György (Szalánta), Krécsó Ferenc (Pécs), Kosztik István (Pécs), dr. Lissák Kálmán (Pécs), Molnár Józsefné (Pécs), Márton Dénes (Pécs), Pápay Jenő (Sellye), P. Kovács Tibor (Pécs), Rózsahegyi István (Pécs), Tóth Miklós (Pécs), Pokorádi Gábor (Pécs), Versényi Zsolt (Siklós) és Záróba Károly (Pécs). így fcöxieRediinlc mi Ködös időben, nehéz látási viszonyok mellett a tompított fényszóró használatát nem véletlenül Írja elő a KRESZ. Csak így lehet jól látni és láttatni Látni és A kis robogót vezető Kalányos József majd leszédült a járművéről, amikor hátranézve meglátta a járőrkocsit. Nem ok nélkül ijedt meg: mint kiderült, nincs jogosítványa, a robogó pedig az érvényes műszaki vizsgát hiányolta. Hozzáteszem: ha bekapcsolt lámpával motorozik, akkor talán meg sem állítja a járőr. Tegnap reggeli kőrútunk ugyanis a tompított fényszóróknak szólt: a ködös, párás reggeleken vajon- hányán mulasztják el ezek bekapcsolását? Vegyesek a tapasztalataink. Pedig az olyan járműveket, amelyek ilyenkor — csökkent látási viszonyok között — „sötéten” közlekednek, alig-alig lehet észrevenni. Sokan hanyagságból, fe- ledékenységből indulnak igy útra, másokban az a tévhit él, hogy a tompított fényszóró folyamatos használata erősen igénybeveszi a jármű elektromos berendezéseit. Pedig a szakemberek a megmondhatói, hogy például a generátoroknak egyáltalán nem árt, ha folyamatosan leadja az áramot. Amikor köd lepi az utakat, megnő a balesetek száma. Gyakori, hogy ezek előzés közben következnek be. Talán felesleges erre felhívni a járművezetők figyelmét, de azért leírjuk: a kivilágítatlanul szembe jövő gépkocsik, motorok sebességét és távolságát nem lehet pontosan megbecsülni. Látni és láttatni! — aranyszabály ez, amit mindenkinek meg kell tanulnia ahhoz, hogy biztonságban érezze magát az egyre forgalmasabb országutakon. Tegnap reggel jó néhány helyszíni bírság, figyelmeztetés jelezte; nem mindenki érzi a köd veszélyét. Voltak olyanok is, akik hálásak akkor, amikor a szembejövő rendőrkocsi villogó lámpával jelzi: kapcsolják be a tompított fényszórót. Mint az a tehergépkocsi-vezető is, aki előrenyújtott tenyérrel köszönte meg a figyelmeztetést. — Nincs mit köszönni, kolléga - mondta a járőrkocsi vezetője tartozunk egymásra figyelni! M. A. Megjelent a Fáklya A Fáklya november 19-én megjelent 22. száma a címlapon és színes képekkel kisért riportban mutatja be azt az érdekes munkát, amelyet ez évben Vilniusban, a Litván SZSZK fővárosában végzett 28 festő, grafikus, képzőművész. A Szovjetunió köztársaságaiból és a szocialista országokból meghívott alkotók egy hónapot töltöttek együtt. Elemző írás szól a KGST- együttmüködés hosszú távú programjáról. Szimferopolban megkezdte működését a Szovjetunió első, kísérleti, napenergiával üzemelő telepe — adja hírül egy riport. Egy másikból megtudhatjuk, hogyan kezdődött meg egy új földgázlelöhely kiaknázása Nyugat-Szibériában, Urengojban. Kilencvenéves lenne ebben az esztendőben Andrej Tu- poljev, a neves szovjet repülőgép-konstruktőr. Ebből az alkalomból Mihail Arlazarov író, Tupoljev életrajzírója, a tudós közeli barátja visszaemlékezéseit közli a lap. egy központi szervezet, amely törődne a problémával. A Pécsi Akadémiai Bizottság környezetvédelmi és urbanisztikai szakbizottságának talajvédelmi és földtan* munkabizottsága és a természetvédelmi munkabizottság tegnapi ülésén ezért is tűzte ki e témakör részletes megvitatását. Dr. Pozsár Béla, az MTA izotóp intézetétől a külföldi tapasztalatokról beszélt. A hulladékok elhelyezésének és hasznosításának környezet- védelmi, ökológiai és mikrobiológiai vonatkozásairól Pfeiffer Zsuzsanna a Közterületfenntartó Vállalattól és dr. Kecskés Mihály az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetétől tartottak előadást. A hulladékokat szabad területen többféleképpen lehet lerakni. A komposztáló lerakás eredményeként olyan biogázok keletkeznek, amelyek fűtésre, világításra is alkalmasak lehetnek. Magyarországon először a pécsi szennyvíztelepen próbálták ki ezt a módszert. Ehhez azonban komposzt-üzemekre van szükség. Az előadásban kitértek a lehetséges újrahasznosítási módokra és részletesen foglalkoztak a hulladékok égetésével. Hazánkban még nem működik égető üzem, így a kísérletek elvégzéséhez részben a SOTE által előállított, részben külföldről behozott salakot használtak. Lucernát és céklát telepítettek o|yan talajba, melynek felső tíz centiméteres rétegébe 100—1 kg salakot kevertek. Az eredmények szerint a salak nem fejtett ki mérgező hatást, sőt nyolcvan százalékban serkentő anyagnak bizonyult. Igaz, hogy a kísérletekhez rendkívül jó minőségű termőtalajt választottak, gyengébb adottságú talajon még nem próbálkoztak. A salak szállítása, bedolgozása a talajba, és nem utolsósorban az égetőművek létesítése pénzügyi gondokat is felvet. A Magvar Állami Földtani Intézet Dél-dunántúli Területi Földtani Szolgálatának munkatársai dr. Kassai Miklós és Soós Józsefné másfajta megoldással kísérleteztek. A hulladék elhelyezésének legáltalánosabb módja ma Magyarországon a talajon való szétterítés. Viszont nem mindegy, hogy milyen az a talaj, amelyet „szeméttelepnek” használnak. Vizsgálatainkból kiderült, hogy Pécs közvetlen környékén laza, homokos a talaj, tehát nem rendelkezik szűrőhatóssal. Kutatásaikat déli irányban folytatták és 'találtak is egy nagyobb, agyagos területet. Először elkészítették a felszíni szennyezettség érzékenységi térképet, majd a közegészség- ügyi védőtérképet. A kettő elemzése után Szalánta—Bosta között nyertek tíz négyzetkilométernyi területet, amelyen biztonságosan elhelyezhető a hulladék. A földmunkák már el is kezdődtek, és valószínűleg jövőre elkészül az a hulladék „temető”, mely a számítások szerint legalább tizenöt évig kielégíti a megye ilyen irányú igényeit. A munkálatoknak gazdája is akadt, a pécsi Városi Tanács „személyében”. Ahogy dr. Kassai Miklós és Soós Józsefné előadásából kitűnt, ma Magyarországon ez az egyik legjárhatóbb út a hulladékok elhelyezésére. B. A.
