Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-21 / 321. szám
1978. november 21., kedd Dunántúlt napló 13 Ismerjük meg a Jogszabályokat! Az albérletről... (I.) A Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvének a bérletre vonatkozó rendelkezései között szerepel az albérleti jogviszony általános szabályozása. Eszerint ingatlant vagy lakást — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe lehet adni. Más dolgot a bérbeadó engedélye nélkül a bérlő albérletbe nem adhat. A mindennapos használatban leggyakoribb a lakás albérletbe adása, ezért e cikk keretében csak lakás albérletbe adásával foglalkozom. A lakás albérletbe adása (a továbbiakban: albérlet) — amely a bérlő részére jövedelemkiegészítést (gyakran indokolatlanul magas többletjövedelmet!), az albérlő részére pedig lakás lehetőséget bizto- biztosít — még hosszú időn át szükséqes intézmény. Elsősorban a fejlődő városok és a naqyvárosok sajátossága, diákok és fiatal házasok, elvált, gyermeküket egyedül nevelő szülők és magukra maradt öregek gyakran egyetlen lakásmegoldási formája. Az albérlet jogszabályi meghatározása és a közhasználat vagy köznyelv albérlet fogalma között eltérés van. A törvényi meghatározás szerint az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre, míg a köznyelv a tulajdonos által bérbeadott lakás' vonatkozásában is az „albérlet" kifejezést használja. Nos, lényeges eltérés tulajdonképpen alig van a két meghatározás között, hiszen a vonatkozó jogszabály az al- albérleti jogviszony szabályozását követően kimondja, hogy az albérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha — többek között — a tulajdonos vagy haszonélvező az általa használt lakás egy részét adja bérbe. Ezt a megoldást — jogvita esetén — a bíróság ítélkezési gyakorlatában többször alkalmazza. A bírói döntés természetesen az eset összes körülményeit mérlegelve, figyelembe véve határoz a lakás minősítését (bérlet vagy albérlet) illetően. Az albérletre vonatkozó szabályokat a Magyar Népköz- társaság Polgári Törvénykönyve és a lakásügyi jogszabályok — így különösen az 1/1971. (II. £h) Korm sz. rendelet, az ennek végrehajtása tárgyában megjelent 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet, valamint az albérleti díjakról is szóló 3/1971. (II. 8.) Koi^n sz. rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet — tartalmazzák. Az albérleti jogviszony létrejötte Az albérleti jogviszonyt a bérlő és albérlő szerződése hozza létre. Bár a jogszabályok ezt feltételként, illetve érvényességi kellékként — néhány kivétettél eltekintve — nem írják elő, de az esetleges későbbi jogviták megelőzése céljából célszerű a szerződést írásba foglalni. A bérlő lakása egy részét adhatja lakás céljára albérletbe. Az egész lakás vagy a lakószobák számának több mint 50%-a csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő — igazolhatóan — az alábbi okoból van távol a lakásból: — gyógykezelésben részesül, — katonai szolgálatot teljesít, — lakóhelyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása, — lakóhelyén kívül végzi tanulmányait, — üdül vagy családi, illetve egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik, — szabadságvesztés büntetését tölti (bizonyos korlátokkal van lehetőség a lakás kiadására). Albérleti jogviszony csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 négyzetméter lakószoba terület jut. Az albérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre, illetve valamely feltétel bekövetkeztéig (pl. a bérbeadó leányának házasságkötéséig: amíg az albérlő lakást nem kap stb.) szólhat. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az albérleti jogviszonyban több albérlő is részt vegyen úgy, hogy az általuk közösen és kizárólagosan használt helyiséget együtt bérlik és használják (albérlőtársak). A bérlő az albérletbeadott helyiségre újabb albérleti (albérlőtársi) jogviszonyt csak az albérlő hozzájárulásával létesíthet. Az albérleti szerződés érvényességét a jogalkotó —a tanácsi bérlakás kivételével — további feltételekhez köti Nevezetesen: a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetve szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv (vállalat, intézmény stb.), b) nem állami lakás (állampolgárok, illetve nem állami szervek, pl.: szövetkezetek, azok társulásai, társadalmi szervek stb. tulajdonában álló lakások) esetében pedig a bérbeadó (tulajdonos, szövetkezet stb.) hozzájárulása szükséges az albérleti jogviszony létrejöttéhez. Az albérlő jogai és kötelességei Az albérlő az általa bérelt helyiséget vagy helyiségeket kizárólagosan, a lakás más helyiségeit (pl. konyhát, fürdőszobát stb.). pedig az albérleti szerződésben meghatározott mértékben és módon használhatja. Az albérlő ál- ta kizárólagosan használt helyiség tisztántartására — ha a felek másként nem állapodtak meg — az albérlő kötelessége. Az albérlő a bérlőtől követelheti az általa kizárólagosan, továbbá más személyekkel közösen használt helyiségek rendeltetésszerű használhatóságának biztosítását. Az albérletbe adás bútor és ágynemű használattal vagy anélkül történhet. Tehát van lehetőség üres lakószobának albérletbe történő kiadására is. Az albérlő a helyiségeket és lakásberendezéseket, továbbá a bútorokat és az ágyneműt csak rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelő módon használhat- ja. Sok vitát előzhet meg a következő rendelkezés ismerete: Az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe más személyt — az albérleti szerződés megkötése után született gyermeke (gyermekei) kivételével —* csak a bérlő hozzájárulásával fogadhat be. Az albérlő a lakás használatáért albérleti díjat tartozik fizetni. Ennek mértékében, a fizetés módjában és esedékességében (pl. minden hónap 5-én egy összegben vagy minden hónap 5-én és 25-én két egyenlő részletben stb.) a felek a következő keretek között állapodhatnak meg: Albérleti díjként: a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség vagy helyiségek és azok lakásberendezéseinek használatáért járó díj (a továbbiakban együtt: alapdíj), b) bútor és ágynemű használatáért járó díj, c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások (pl. fűtés, áramfogyasztás, étkezés stb.) tényleges költségei számíthatók fel. Albérleti díjként természetbeni szolgáltatást csak akkor lehet érvényesen kikötni, ha a szerződést írásban kötötték meg, és abban meghatározták a természetbeni szolgáltatás pénzbeli ellenértékét is. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. A lakbér megállapításának módját, részletes szabályait egyébként, a már hivatkozott 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet tartalmazza. Itt a részletes szabályozás ismertetésére, annak terjedelmessége és bonyolultsága miatt nincs lehetőség. Ha a helyiséget albérlőtársak használják, az alapdíj őket egyenlő arányban megosztva terheli. Abban az esetben, ha a helyiséget a bérlő vagy a vele együtt lakó más személy az albérlővel közösen használja, az alapdíj megái-' lapításánál a bérlőt, illetve az említett személyt is albérlőtársként kell számításba venni. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 100,— Ft számítható fel, míg ágynemű nélküli bútorhasznólatért csak 75,— forint követelhető. Az ágyneműhasználat díja természetesen a mosás költségeit is magában foglalja. Az albérleti szerződésnek a fentiekben meghatározott mértékű albérleti díjat meghaladó része semmis. ' Érdekességként említem, hogy idegenforgalmi szerv részére — fizetővendéglátás céljára — albérletbe adott helyiség albérleti díját a felek szabadon állapítják meg, azaz a fentiekben felsorolt kötöttségek erre a jogviszonyra nem vonatkoznak. (Folytatjuk) Dr. Szlovák Tibor Pécs m. város Tanács V. B. I. kér. Hivatal igazgatási oszt. vezetője Az ORION Gyár, valamint a jászsági Vas- és Fémipari Szövetkezet közös beruházásában faipari üzem épült Jászfényszarun. A kétszázötven dolgozót foglalkoztató üzemben évente csaknem ötvenezer hangszóródoboz és százötvenezer televizió-káva készül Gumi Helyett spray Nincs téli köpeny a személykocsikhoz Hogy mit csinálnak majd a téli hónapokban az autósok, amikor a keményre taposott havon, az útra fagyott jégen csúszkálnak a kocsik, nem tudom. Éspedig azért nem, mert a pécsi körkép szerint szinte semmi remény sincsen arra, hogy a megyeszékhely boltjaiban téli köpenyt vásárolhassanak. Márpedig — hallottam a véleményt Rébék Nagy Gyulától, az Autóker fiókvezetőjétől — „a téli autózáshoz a megfelelő gumi elengedhetetlen követelmény ...” De menjünk sorjában. Az ország egyik legnagyobb forgalmú, ilyen jellegű boltjában, a pécsi Hal téri gumiboltban kissé enerváltan nyilatkozott a boltvezető, Füredi István. Mint jó kereskedőt, lehangolja, hogy a kereslet egy faktorát nem tudja kielégíteni. — Azt kell mondjam, hogy ebben az évben — egészen ok- tóberiq — jó volt a gumiköpenyekből az ellátás. Nem vonatkozik azonban az a téli gumikra. A szezonban eddig semeny- nyit sem kaptunk, bár ennek megvan a gazdasági magyarázata. A napokban érkezett 200 darab jugoszláv TIGAR rádiói. Ezt a mennyiséget azonban méq cseppnek sem minősíthetem a tengerben. Többet pedig valószínűleg nem kapunk. A tenger — Füredi István szóhasználatában — a kereslet. A gumiboltban ugyanis egy hét alatt el lehetne adni 2 ezer téli köpenyt, ám ha a bolt vonzáskörzetét és az erre az évre még várható igényeket vesszük figyelembe, akkor 4-5 ezer darabra lenne szükség. Hogy mit lehet csinálni, ha nincsen téli gumi? Egy-két tizeddel csökkenteni lehet a nyomást a tömlőkben. Nagyobb felületen tapad a laposabb gumi, így kisebb a csúszás veszélye. Említhetjük még a csehszlovák gyártmányú spray-t is, amelyikkel a kerekeket lefújva, 3—400 kilométerre érdesebbé lehet tenni azok felületét. Az Autókernél valamivel ró- zsásabb a helyzet. Van téli köpeny a Trabantokhoz és a Skoda S—100-hoz: a BARUM radiál. Ugyancsak van a raktáron néhány darab a VW-ek- hez. A Skodákhoz még van Goodyear, alig pár darab. Nincsen tehát a Ladákhoz, a Wartburgokhoz, hogy csak a legnépszerűbb kocsikat említsük. Az Autókernél nyilvántartást vezetnek az igénylőkről. Ha érkezik a téli gumikból, értesítik a vásárlókat. Ha nem, akkor „azt kell tenni, mint amikor nem kapható elosztó pipa" — mondja a fiókvezető. Vagyis: hagyjuk a kocsit a garázsban, M. A. STOP A Baranya megyei Rendőrfö- kapitányság közlekedési osztályának tájékoztatása szerint 12 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből egy halálos, hat súlyos, öt pedig könnyű kimenetelű volt. * Az erős forgalom miatt az utóbbi néhány évben kedvezőtlenül megváltozott az út* testek felületének fényvisszaverő képessége. Ez fokozott veszéllyel jár, ezért most a müncheni Siemens cég előállított egy új lámpatipust, melynek belsejében egy elfordítható tükörrész önműködően alkalmazkodik az úttest fényvisszaveréséhez és ennek megfelelően irányítja a fénysugarakat. Ezenkívül 10-15 százalékkal megnöveli a lámpa fénykihasználását is a hagyományos világítótestekhez képest. ¥ Pécsbaranyai utakon Azon szekrénykék egyike, amelyet a svájci országutak mentén állito- nak fel a forgalomellenőrző és -fényképező berendezések befogadására. Nem minden szekrénykét látnak el készülékkel, hanem naponta változtatják a rendelkezésre álló műszerek elhelyezését, igy az autósok mindig bizonytalanságban vannak, tehát jobban is „tisztelik" e berendezéseket. Automatikus radarellenőrzés A baranyqi utakon 1978. november 21. és 28-a közti időszakban az alábbi útszakaszokon végeznek forgalomkorlátozással járó útkorszerűsítést, felújítást. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton Mecseknádasd térségében a szakadékhíd előtt és után 300 -300 méter hosszban elbontják az út bal oldali mellvédfalát, emiatt a szélső forgalmi sávot szakaszosan lezárják. A 67-es számú szigetvár—kaposvór— balatonlellei főközlekedési úton a Boldogasszonyfát elkerülő új út építése miatt hídkorszerűsí- tést végeznek, ezért a forgalom terelőuton, sebesség korlátozással bonyolódik. Az 58-as számú pécs—Harkány—drávaszabolcsi főközlekedési úton Szalánta és Turony között a burkolatmegerősítő aszfaltszőnyeg-építést követően pályaszélesítési és padkarendezési munkák készülnek, emiatt sebességkorlátozás van érvényben. A 66-os számú pécs—kopos- vári főközlekedési úton Oroszló községben, a godisai elágazásnál lévő csomópontban folytatódik a hídépítési munka, ezért a forgalmat terelőúton, sebességkorlátozással biztosítják. A hird-szászvári összekötő úton, Zobák-puszta után az út 11 -f-407 km szelvényében hídépítés kezdődik, melynek időtartama alatt a forgalom sebességkorlátozással, terelőúton zajlik. A pécs—újpetre—siklósi ösz- szekötő úton Kozármisleny és Újpetre között az aszfaltszőnyeg hengerlését követően pályaszélesítési és padkarendezési munkák készülnek. Emiatt a sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad. Az előírt sebesség betartásának ellenőrzésére minden országban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrás, másrészt bizonyos sebesség határon — 90— 100 km/óra — felül nagyon megemelkedik az üzemanyagfogyasztás, ami ellen szól az energiatakarékossági célkitűzéseknek. Közismert tény, hogy a közlekedésrendészet sikerrel használja a radart a járművek sebességének pontos meghatározásához. A készülékek a Doppler-effektus alapján működnek. Antennájuk jól irányított, állandó frekvenciájú mikrohullámú sugárnyalábokat bocsát ki. Ha ez a sugárnyaláb valamilyen mozgó tárgyat — például gépjárművet — ér, egy része arról visszaverődik, de a mozgási sebesség arányában a visszaverődött hullám frekvenciája megváltozik, és a frekvenciaeltérés alapján a készülék elektromos úton sebességet érzékel, illetve jelez ki. Kezdetben a gyorshajtók leleplezését akként végezték, hogy a radarsugaras berendezés mellett elhaladó, a megengedett sebességet túllépő jármű rendszámát rádiótelefonon tudatták a néhány kilométerrel távolabb elhelyezkedő rendőrrel, aki aztán kirótta a büntetést. E módszernek az a gyengéje, hogy a bizonyító erejű sebességi értéket egy műszerről olvassák le és később már nem áll rendelkezésre. Erre való tekintettel dolgozták ki a Traffipax-rendszerű forgalomellenőrző és fényképező berendezést, amely olyan felvételt készít a gyorshajtó kocsiról, amelyen a szabály- sértés pontos ideje, a haladási sebesség műszerről leolvasható szómértéke is szerepel, s természetesen a jármű forgalmi rendszáma is jól leolvasható.
