Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-21 / 321. szám
12 Dunántúli Tlaplo 1978. november 21., kedd A keszthelyi Festetics-kostély épülete Mliíemlelc-lcciny vt ara ink Keszthelyi Helikon Könyvtár A Keszthelyre érkezők figyelmét nem kerülheti el a Fő utca végén, gazdag barokk stílusú kapu mögött emelkedő tornyos építmény: a Festetics család egykori palotája, ma — a Helikon Kastélymúzeum. A látogató a déli kastélyszárny főbejáratából induló márvány lépcső- házon keresztül érkezik a múzeumba. tnnen három termen végighaladva a klasszicista stílusban berendezett, két emelet magasságú könyvtárterembe ér, amely értékes könyvanyagóval együtt, változatlan formában maradt fenn. A berendezést Kerb János keszthelyi asztalos- mester készítette. A belépő magnetofonról hallgathatja meg a könyvtár történetét: Eredete a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Alapját Festetics Kristóf mintegy kétezer kötetes gyűjteménye vetette meg. Festetics Pál idejében a könyvgyűjtemény olyan becses műemlékkel gyarapodott, mint a Veiikei Gergely által 1522- ben írt Zsoltároskönyv, az ún. Keszthelyi kódex. (Ezt, Kinizsi Pálné zsoltároskönyvével, az ún. Festetics kódexszel és néhány ősnyomtatvánnyal együtt jelenleg az OSZK Kézirattára letétként őrzi. A nemzeti művelődés szolgálatába azonban csak Festetics György (1755—1819) állította a gyűjteményt. Kikérve például a nagy könyvbarát, Széchényi Ferenc véleményét, bővítette aí állományt. Miután visszavonult a politikai szerepléstől, az irodalom és az oktatás fellendítésének szentelte minden erejét. Nevéhez fűződik a nagy kastélykönyvtár létrehozása is. Könyvtárában megtalálhatók a felvilágosodás irodalmának legnevesebb alkotásai, a francia, német, angol klasszikusok teljes sorozatai. Különösen széles körű gyűjtés folyt a mezőgazdaságról szóló műveket magában foglaló Oeconomia et Technológia szakcsoport területén. (Ezeknek nagy részét ma a nagy teremhez csatlakozó kabinetkönyvtárban mutatják be.) Legtöbb könyvét Föl- dessy István keszthelyi könyvkötővel aranyozott bőrkötésbe foglaltatta. Könyvtárost is tartott Péteri Takáts József író személyében. Mindenre kiterjedő gondoskodásáról tanúskodik a családi levéltárban őrzött, 15 pontból álló könyvtári Instruk- tiója. Az elsők közé tartozott Magyarországon, akik magán- könyvtárukat a tudományos munka szolgálatába állították. A könyvtár használatát utódai fokról fokra korlátozták. Festetics Tasziló idejében ez állomány 52 ezer kötetesre nőtt ugyan, de ezek a szerzemények erősen felhígították az értékes gyűjteményt. Az állomány feltárására azonban ő is nagy gondot fordított: könyvtárosa, Párkányi József a 25 ezer kötetes törzsállományról korszerű cédulakatalógust szerkesztett. A gyűjteményt, amely jelentős szerepet töltött be régebbi irodalmi emlékeink megőrzésében, 1948 nyarán az OSZK vette gondozásába. Ekkor kapta a Festetics György által rendezett keszthelyi irodalmi ünnepségek emlékére a Helikon elnevezést. A könyvtár háromszázra tehető régi magyar állományából jó néhányat kuriózumként tart nyilván az irodalomtörténet. így az első magyar biblia- fordítást, Szilveszter János tes- tamentumfordításót (1541); Thuróczi János Krónikájának 1488. évi augsburgi kiadását és Székely István Cronikája ez világnak jeles dolgairól (1559) című első magyar nyelven írt történeti mű is a könyvtár ritkaságainak sorába tartozik. Legteljesebb a gyűjtemény a XVlII—XIX, századi mezőgazda- sági szakirodalomban. A kor neves külföldi mezőgazdasági szakíróinak munkái mellett megtalálhatók a könyvtárban a magyar mezőgazdaságtudomány nagy úttörőinek (Nagy- váthy János, Tessedik Sámuel, Pethe Ferenc és mások) művei is. A különgyűjteményei révén fejlődő könyvtár állománya ez idő szerint 80 ezer könyvtári egység. Az 1945 előtti gyűjtemény — a Festetics György idejéből származó szakbeosztással, és az eredeti latin nyelvű jelzetekkel - eredeti helyén található. A leginkább keresett szakcsoportok (magyar történelem, magyar irodalom, geológia és esztétika) rekatalogi- zálása 1960 és 65 között megtörtént. A többi 26 szakcsoportban a régi betűrendes katalógust használják. Az új anyagok, mint például a Balatoni Intézőbizottság által létrehozott Balatoni gyűjtemény feltárására szakkatalógust is létrehoztak. A gyűjtemény forrásértékű darabjai az újabb szerzeményekkel együtt helyben! használatra a tudományos kutatók rendelkezésére állnak. Az olvasóforgalom növekedését a helyhiány gátolja. A jelentős állománnyal rendelkező könyvtár alapterülete az irodákkal együtt 400 négyzetméter. Ez még a könyvek elhelyezésére sem elegendő, a szerzemények nem férnek el a polcokon. Igaz, évente mindössze 200—300 olvasó fordul meg a könyvtárban, de olvasóterem hiányában csak valamelyik dolgozószobában tudnak nekik helyet biztosítani. * A kastély felújítási munkálatai 1969-ben. kezdődtek meg. Á déli épületszörny — benne a könyvtárral - 1974-ben mint kastélymúzeum nyílt meg a nagyközönség előtt. A kastély többi részét még mindig tatarozzák. Az északi szárny, amelynek átadását 1980-ra ígérik, műemlékjellege másodlagos. Díszes belső kiképzése különböző rendezvények, tudományos ülések, kormányszintű tárgyalások lebonyolítására teszi alkalmassá. Mátraházi Zsuzsa' Látogatók a Helikon Könyvtárban VITORLÁZÓREPÜLÉS Az ember madár lesz ,,A motoros repülést tisztelni, de a vitorlázórepülést szeretni kell" — hangzik a szállóigévé vált mondás, mutatójául annak a megkülönböztetett helyzetnek, amelyet a vitorlázás a repülésben az idők kezdetétől élvez. Mert az emberiség tán legnagyobb csodájának igazi titka a motor nélküli repülés. Az embernek a természettel vívót; „kétkezi” harca, ahol a technika: a botkormány, a két lábpedál, a néhány egyszerű műszer s a fa, fém vagy műanyag géptest kellék csupán. A vitorlázórepüléssel válik valóra Ikarus álma: az ember madár lesz. Az ember repülése a vitorlázórepüléssel kezdődött. Leonardo da Vinci a madarak repülését figyelve jött rá a felhajtóerő keletkezésének titkára. A múlt század végén az orosz Mozsaj- szkij és a német Lilienthal, 1911-ben pedig az angol Wright fivérek végeztek sikeres siklórepülést. Magyarországon Farkashegy volt a bölcső, s a magyar úttörők rövid idő alatt európai szintre emelték vitorlázórepülésüket. Hőskor volt a két világháború közötti időszak: klubjainkban elismert pilóták nevelkedtek, mérnökeink sikeres gépeket terveztek. Tasnády László (Nádi) alakja azóta is a fölnövő pilóta-nemzedék példaképe, Rotter Lajos Karakán és Nemere, valamint a később Kossuth- díjat is kapott Rubik Ernő Tücsök, Vöcsök, Pilis és Cimbora elnevezésű gépei a legkorszerűbb igényeknek is megfeleltek. Rotter Lajoshoz és a Nemeréhez fűződik az 1936-os olimpiai távrepülés. A magyar pilóta 336 km-er. céltáv világrekordja nagyban hozzájárul; ahhoz, hogy a NOB a vitorlázórepülést fölvette az olimpiai játékok műsorába. Az 1940-re tervezett „repülőolimpiát” azonban már nem tartották meg. A repülés alfája és ómegája ma a vitorlázórepülés, ezzel kezdi minden fiatal a repülés tanulását, ha megfelel az egészségügyi követelményeknek. Hiszen a jó látás, hallás, biztos, gyors reflex és az erős fizikum a repülés alapfeltétele, íratlan követelmény a lelkesedés, a munka vállalása, mert a botkormány kezeléséhez nem elég csupán a tudás. Évente 50—100 órát kell dolgozni a klubházban, hangárban, műhelyben, a repülőtéren. MateI matikajlag kifejezve: egy-egy felszállásra 6—8 kötelező munkaóra jut. Az MHSZ-klubok feladata ugyanis nem egyszerűen csak a repülés oktatása. Ezekben a közösségekben a repülés a hazafias nevelés, a honvédelmi oktatás, az ifjúságpolitikai és test- nevelési célok megvalósításának eszköze. Egyelőre ugyan mégcsak részben kihasznált eszköze. A legfőbb gátat a repülés technikai kelléktára jellemzi. Egy valamirevaló gép ára ma már 700 000 forint, és drága a kisegítő-technika: rádió, fedélzeti műszer, szállítókocsi is. Különösen, hogy mindezt külföldről kell beszerezni. Magyarországon nincs repülőgépgyártás, utolsóként 1965-ben a Pestvidéki Gépgyár esztergomi üzeme is beszüntette tevékenységét. Pedig terméke, a fémépítésű GÓBÉ R—26, a kezdők oktatására szolgáló, kétkormányos iskola-vitorlázógép (Rubik Ernő alkotása) még ma, a műanyaggépek forradalma idején is iparunk keresett gyártmánya lenne o világpiacon. Szakemberek szerint az alumínium értéke repülőgépbe építve megháromszorozódik. Van tehát termék, lenne vevő, de nincs gyártó . . . A sportrepülésnek napjainkban világszerte gazdaságpolitikai jelentősége is van, ebből táplálkozik mindenütt a mező- gazdasági, polgári, katonai és vízügyi repülés. Hazánkban a MALÉV, a MÉM Repülőgépes Szolgálata, a szuperszonikus gépek, a vízügy és a mentő- szolgálat pilótái/iak többsége egykor sportrepülő volt. A sporttevékenység mellett klubjaink tudatosan törekszenek o repülőutánpótlás nevelésére, a repülőszervek pedig egyre inkább fölismerik a sportrepülés jelentőségét munkáikban. Jó példa erre Őcsény. Az elmúlt tíz évben fejlődésnek indult szekszárdi repülőklub első sikereit gazdasági tevékenységgel érte el. Az országban elsőként végeztek talajfényképezést a termelőszövetkezeteknek, segítették fényképezéssel a folyószabályozóst, újabban pedig a városi tanács munkáját segítik az engedély nélküli építkezések feltérképezésével. A klub mind gyakrabban „ajándékozza meg” a repülés különböző ágazatait, így érthető, hogy egyre bővül a klub támogatóinak sora. Az MHSZ és a MÉM mellé a MALÉV is társult, közösen rendezték meg a klub rhár hagyományos versenyét, a Gemenci Vitorlázórepülő Bajnokságot, amelynek ötszöri emlékezetes lebonyolításával országos hírnévre tettek szert az őcsényiek. A magyar pilóták tudása régóta elismert, £hhez az utóbbi időben gépparkunk és kisegítő technikánk fejlesztése, a felkészülés és versenyzés tudatos tervezése is hozzájárult. A továbblépés ígérete pedig most méginkább előttünk van: klubjaink négy finn PIK 20D érkezését várják. Első alkalommal repülhetnek magyar pilóták a világviszonylatban legmodernebb, világbajnoki aranyérmet nyert géppel. Major Árvácska Műszaki ellenőrzés az MHSZ MÉM RSZ szekszárdi repülőklubjának főhadiszállásán, az őcsényi repülőtéren Szabadidőközpont nyílt Budapesten Gyermekműsor, popzene, film, családosoknak még menü is Októberben új — és újszerű — szórakoztató-művelődési kombinát nyílt meg Budán. Szép sétával is érdemes megközelíteni a helyet: a MOM — a Magyar Optikai Művek — Csörsz utcai kultúrhazát. Itt jött létre a mindenki számára nonstop, egész napos, komplex programot nyújtó Szabadidő- központ. Szombat-vasárnap mindenki megtalálja itt az ízlésének valót — rendkívül kedvezményes belépődíjért, minthogy a vállalkozást operatív bizottság támogatja erkölcsi és anyagi vonatkozásban is, s ebben részt vesz a XII. kerületi PB, KISZ és Tanács, a Fővárosi Tanács, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Lapkiadó Vállalat is. A kormány közművelődési programjának sikerre viteléből más-más módon veszik ki részüket a különböző intézmények és orgánumok. Az Új Tükör című hetilap például olyan kis létszámú közművelődési klubokat patronál — amelyek kis településeken vagy munkahelyeken lévén, nem találtak más formát a megalakulásra. A most megnyílt Szabadidőközponttal pedig egész családok színvonalas szabad idő töltését is elősegítik. Vasárnap délelőttönként színes gyerekműsorok lesznek, majd népművészek foglalkoznak a kicsinyekkel, rajzolnak, gyúrmáznak velük. A megnyitón a tévéből megismert népszerű Levente Péter — azaz Móka Miki — és fiatal színésztársai mulattatták a leg- ifjabbakat. S hogy a szülők is nyugodtan szórakozzanak, művelődjenek: az egész napos műsor szünetében együtt megebédelhet a család ugyanitt — üzemi-étkezdei áron. Vasárnap délutánonkint fél háromtól négyig, premier előtti vetítésen tekinthetik meg a legújabb magyar és külföldi filmeket — a vetítést este nyolckor megismétlik. öttől hétig élőműsor lesz. Az első alkalommal a Nyírfa és rozmaring című folklórműsort mutatták be, magyar és szovjet népitáncosok-énekesek közreműködésével. A jövőben — kettőtől fél háromig — beszélgetésre hívják meg az érdekes, nyaktörő hivatást űzőket, autóversenyzőket, kaszkadőröket és másokat; e sorozat címe: Játék a veszéllyel. Este héttől divatbemutatókon tekinthetők meg a legújabb modellek. Az első alkalommal a Magyar Divat Intézet vonultatta fel kollekcióját. Egyéb műfajok bemutatását is tervezik. Elsőként Kaján Tibor grafikusművész rajzaiból rendeznek kamarakiállítást. A sakk kedvelőivel pedig szimultánt játszik Hajtun József mester — s közben Portisch Lajos dedikál. Külföldi utakról mutatnak be diapanoráma-műsort a világjárók — elsőként a vasas szakszervezetbeliek. További elképzelés szerint cigányzenészek- zenekarok között rendeznék versenyt; a szakemberekből összehívott zsűri a legjobbaknak Lavotta-gyűrűt ad át. Gondoltak az idős, népszerű színészek jutalomjátékára is. És kirakodóvásár is lesz — még karácsony előtt — amikor kiváló népművészek állítják ki fafaragványaikat, cserepeiket, szőtteseiket; amelyeket meg is lehet vásárolni. November 15-től pop-szom- batokot rendeznek a KISZ KB- vel közösen. Neves zenekarok lépnek fel, s lesz disco-kon- cejt, jazz, popzene, folkbeat —, ami csak érdekli a fiatalokat. Aki pedig a komolyzene híve, meghallgathatja a lemezklubban a legújabb komolyzenei felvételeket. A kamarateremben táncház is várja majd a fiatalokat. Az egész napos komplex program összeállítói gondoltak a vidékről érkezőkre és a külföldi érdeklődőkre is; mindenki megtalálja a színvonalas szabad idő töltés lehetőségét a csaknem ezer fő befogadására alkalmas, új Szabadidőközpontban. Péreli Gabriella
