Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-20 / 320. szám

Kádár János beszéde Elutazott Budapestről az olasz parlamenti küldöttség (Folytatás az 1. oldalról) Pártját, megválasztották a párt első Központi Bizottságát s an­nak elnökét, Kun Bélát. Azon a hatvan évvel ezelőtti napon ily módon létrejött a magyar mun­kásosztály marxista—leninista pártja, ami máig ható forduló­pontot jelentett munkásosztá­lyunk, népünk történetében. A kommunista párt rövid idő alatt megnyerte a munká­sok és a parasztok nagy töme­gét. Maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó és a A Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása népünk történelmének kimagasló idő­szaka. Létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt, rendkí­vül nagy nehézségek közepette is, bebizonyította a magyar munkásosztály államalkotó ere­jét, elhivatottságát a társada­lom megújítására, a nemzet ve­zetésére. Az első magyar proletárdikta­túrát — amelyet Európa-szerte rokonszenvvel fogadtak a mun­kástömegek -, külső erő, a nemzetközi imperializmus fegy­veres beavatkozása verte le. Az intervenció fő szervezője az an­tant, azon belül az európai he­gemóniára törő francia impe­rializmus volt. Céljaihoz fel­használta a forradalomtól ret­tegő csehszlovák és román bur­zsoázia fegyveres erőit. A külső fegyveres erővel a magyar nép nyakába ültetett horthysta el­lenforradalmi rendszer, a fehér­terror megsemmisítette a Ta­nácsköztársaság vívmányait és negyedszázadon át kíméletlenül elnyomta a népet, kegyetlenül üldözte a kommunistákat, és el­tiporta a haladó törekvéseket. Az ellenforradalmi rendszer huszonöt éves uralma, a legke­gyetlenebb terror sem tudta azonban megsemmisíteni a Ta­nácsköztársaság emlékét. A proletárdiktatúrát leverhették, az eszmét azonban nem győz­hették le. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja az ellenfor­radalmi terror ellenére Kun Bélának, a Magyar Tanácsköz­társaság kimagasló vezetőjének és Landler Jenőnek, a magyar kommunista mozgalom balolda­li szociáldemokratából lett ki­emelkedő személyiségének irá­nyításával hamarosan talpra állt. Újult erővel és 25 éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommu­nisták és más demokratikus erők harca a fasiszta rendszer ellen, a dolgozó nép Magyar- országáért. A II. világháborúban meg­semmisítő vereséget szenvedett a fasizmus, és a Szovjetunió Vörös Hadserege Magyarország számára is elhozta a felszaba­dulást. A német fasizmus vere­sége kedvező nemzetközi felté­teleket teremtett a demokrati­kus fejlődéshez, de az újjászü­letés belső feltételeit rendkívül nehéz viszonyok közt népünk­nek kellett megteremtenie. Kedves elvtársak! Történelmi utunk tapasztala­tairól szólva nyugodt lelkiisme­rettel mondhatjuk, hogy pár­tunk megalakulásának percétől mindmáig hazafias és interna­cionalista párt volt, s az lesz a jövőben is. Az osztályöntudatos munká­sokat, a kommunistákat, külö­nösképpen a munkásosztály for­radalmi pártját nem átallotta hazafiatlansággal vádolni az a földbirtokos és kapitalista osz­tály, mely a Habsburgok hű kiszolgálója, majd a Hitleri fa­siszták első és utolsó csatlósa volt, amely az első világháború és a második világháború alatt egyaránt vágóhídra hajtotta népünk millióit idegen érdeke­kért, a végpusztulás szakadéká- ba vitte mindkét háborúban az társadalmi haladásért cseleked­ni akaró értelmiségieket. A pol­gári kormány tehetetlensége és az ország válságos helyzete sürgette, a tömegek forradal- masodása, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése pedig lehetővé tet­te, hogy 1919. március 21-én a nép nagy többségének akaratá­ból az Oroszországban győz­tes Nagy Októberi Szocialista Forradalom után másodikként hazánkban is győzzön a szocia­lista forradalom. A népi demokratikus átalaku­lás ereje a Magyar Kommunis­ta Párt volt, amely az illegali­tás negyedszázada után is élet­erősen, határozott programmal, nagy szervező erővel lépett a politikai élet porondjára. Mint a népi demokratikus átalakulás legkövetkezetesebb képviselője, gyorsan növelte befolyását és hamarosan az ország legerő­sebb pártja lett. Három évvel a felszabadulás után, pártunk vezetésével, az osztályharc eredményeként Magyarországon másodszor is győzött és hata­lomra jutott a munkásosztály, létrejött a proletárdiktatúra, hazánk a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocializmus építésének kezdeti lendületét törték meg az akkori pártvezetésben elural­kodott szektás, dogmatikus hi­bák, amelyek súlyos politikai torzulásokhoz, a pártélet lenini normáinak semmibevételéhez, a demokratikus jogok korláto­zásához, törvénysértésekhez, végső soron a párt és a töme­gek kapcsolatának megromlá­sához vezettek. E súlyos torzu­lások, a revizionista árulás, a belső és a külső osztályellen­ség támadása együttesen tette lehetővé, hogy 1956-ban ellen- forradalmi felkelés törjön ki. A párt úrrá tudott lenni a sú­lyos helyzeten, és két évtizede ismét és megfelelően betölti társadalmunkban azt a vezető szerepet, amelyet a munkásosz­tály, a dolgozó nép elvár tőle; politikája élvezi a legszélesebb tömegek támogatását. Ennek eredményeként hazánkban ma a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd, az ország belpolitikai helyzete kiegyensú­lyozott, népgazdaságunk fejlő­dik, népünk életkörülményei le­hetőségeinkkel arányosan ja­vulnak. Népünk szocialista épí­tőmunkájának eredményeit, s azt, hogy szocialista államunk, a Magyar Népköztársaság mél­tóan kiveszi részét a haladá­sért, a békéért világszerte fo­lyó küzdelemből, nemzetközileg is széleskörűen elismerik. Kádár elvtárs ezután méltat­ta a marxista-leninista elmélet jelentőségét, a párt vezető sze­repének érvényesülését a kö­zelmúltban és napjainkban, pártunk harcainak tapasztalatai alapján elemezte azt az alap­vető marxista tételt, hogy az osztályharc elsőrendű fontossá­gú kérdése a politikai hatalom meghódítása, kitért a szocialis­ta demokrácia legfontosabb kérdéseire, majd így folytatta: országot, a nemzetet, s amely kizárólag és mindenkor 'saját önös osztályérdekeit tartotta szem előtt. Ezzel szemben pártunk, a magyar munkásosztály az impe- railista háborúk ellen harcolt, a Magyar Tanácsköztársaság idején forradalmi honvédő há­borút vívott, a második világhá­ború éveiben üldözött pártként, más hazafiakkal összefogva harcolt a fasizmus ellen, a füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarországért. A felszabadu­lást követő időkben, mint kor­mányzó párt, magára vette a nemzet sorsáért a felelősséget. Ma is az a legfőbb célunk, hogy népünk, nemzetünk füg­getlenségét, szabadságát, bé­kéjét és boldogabb szocialista jövőjét, a haza felvirágzását szolgáljuk. Mint a munkásosztály mar­xista-leninista forradalmi él­csapata, pártunk mindig fen­nen hirdette a proletár inter­nacionalizmus elvét, és hozzá való hűségét tettekkel bizonyí­totta. Pártunk szolidáris a vi­lág kommunista és munkás­pártjaival, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagországai­val, a szocializmust építő min­den néppel, a szabadságukért küzdő népekkel, a világ haladó erőivel. Azok az elvtársak, akik a polgárháború éveiben Orosz­országban fegyvert ragadtak a forradalom győzelméért, akik a nemzetközi brigádokban har­coltak a spanyol köztársasá­gért, akik úgyszólván minden európai országban csatlakoz­tak az antifasiszta fegyveres el­lenállás osztagaihoz, távol a hazától, mégis a hazáért, né­pünkért és a népek szabadsá­gáért harcoltak. Pártunk mindenkor és ma is a leghatározottabban elutasí­totta és elutasítja mind a bur- zsoá nacionalizmust, mind a kozmopolitizmust, a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus elveit követi, en­nek szellemében neveli népün­ket, ifjúságunkat. Nézetünk szerint e két fogalom elválaszt­hatatlan egymástól. Jelképesen szólva ezért vagyunk egyaránt hűek nemzetünk piros-fehér- zöld zászlajához és a nemzet­közi munkásmozgalom örök lobogójához. Népurfk békéjét védi, szocialista jövőjét biztosít­ja, hogy óvjuk és szüntelenül erősítjük barátságunkat és szo­lidaritásunkat a Szovjetunióval, a szocializmus, a haladás or­szágaival és népeivel, a világ kommunista és munkáspártjai­val. A szocialista hazafiság és az internacionalizmus eszméjé­hez, a népek barátságának ügyéhez való hűség, a magyar nép nemzeti érdekeinek leghí­vebb szolgálata. Kádár elvtárs ezután a párt jelenlegi helyzetéről, a szocia­lizmus építésének időszerű kér­harcosoknak Tisztelt Központi Bizottság! Ezekkel a gondolatokkal em­lékezünk meg a nagy esemény­ről, a magyar munkásosztály marxista-leninista pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakí­tásáról. Végigtekintve az úton, min­denekelőtt tisztelettel emléke­zünk azokról az elvtársakról, akik életüket adták az esz­méért, a szocializmus ügyéért, népünk szabadságáért, boldog jövőjéért. Tisztelettel köszöntjük vete­rán elvtársainkat, akik sokat harcoltak és forradalmi ta­pasztalatukkal ma is pótolha­tatlan segítséget nyújtanak pártunknak. Köszöntjük elvtár­sainkat, akik ,a felszabadulást követően lettek pártunk tag­jai, önfeláldozó munkával vet­tek részt a romok eltakarításá­ban, az élet beindításában, az ország újjáépítésében, a népi hatalom kivívásában és most a szocializmus építésén munkál­kodnak. Köszöntjük pártunk fiatal tagjait, akiken nagyrészt múlik pártunk és vele együtt népünk jövője. Emlékezünk azokra a harcos­társakra, akik történelmünk kü­lönböző korszakaiban nem vol­tak ugyan a párt tagjai, de megértették törekvéseinket, hozzájárultak harcunk sikerei­hez. Köszöntjük mindazokat a pártonkívüli barátainkat, meg­becsült szövetségeseinket, akik­kel ma szorosan összefűz ben­nünket a közös munka, szocia­lista hazánk szeretete, népünk boldogulásának szolgálata. Külön köszöntjük ezen a ju­bileumi napon testvérpártjain­kat, a viláq kommunista és munkáspártjait, azokat az elv­társainkat, akikkel összeköt bennünket a szocializmus, a kommunizmus, a proletár inter­déseiről, gazdasági, társadal­mi, ideológiai, kulturális ered­ményeinkről és feladataink'ól szólt. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk — mon­dotta —, amikor az anyagi ter­melésben és népünk életkörül­ményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vív­mányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés fel­tételeinek jó megalapozása a döntő feladat. Ezért jelenleg a munka kulcskérdése e terüle­ten, hogy a minőségi és haté­konysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk népgazdaságunk kiegyensúlyo­zott fejlődését. Minden más feladatot ennek kell alárendel­ni. Ez az útja az V. ötéves terv­ben, s általában a szocialista társadalom építésében magunk elé kitűzött célok elérésének. A Központi Bizottság mindig a helyzet reális megítélésére törekszik, s abból kiindulva foglalkozik tennivalóinkkal, nem tévesztve szem elől távla­ti céljainkat sem. Tudjuk, hogy a gazdasági és a kulturális építés soronlevő feladatainak jó megoldása nem lesz köny- nyű, az eddiginél magasabb követelményeket támaszt a munkában, elsősorban az irá­nyító felelős szerveknél, de nem kevésbé minden dolgozónál, mégis bizakodóak vagyunk, céljaink felemelőek, és ugyan­akkor elérhetőek, mert szilárd alapokra támaszkodhatunk. Saját erőforrásaink jobb moz­gósításával, pártunk és a tö­megek összefogásával, szocia­lista nemzeti egységünk továb­bi szilárdításával, a testvéri szocialista országok együttmű­ködésében rejlő lehetőségek még jobb hasznosításával fel­adatainkat megoldjuk, céljain­kat elérjük. A nemzetközi helyzet, ha­zánknak a békéért és az eny­hülésért folytatott politikájának elemzése utón Kádár elvtárs a következőkkel zárta beszédét: nacionalizmus közös eszméje, a nemzetközi küzdőtéren vívott közös harc. Pártunk tevékenységét ma a XI. kongresszus állásfoglalásai­ra, a jövőbe mutató program- nyilatkozatra épülő politika ha­tározza meg. Az út világos. Központi Bizottságunk egész párttagságunk nevében kifejez­heti ezen az évfordulón népünk előtt azt a szilárd elhatározást, hogy a jövőben sem fogjuk kí­mélni erőinket, A párt teljes odaadással küzd ezután is munkásosztályunk, népünk, nemzetünk boldbgulásáért, egy békés és szocialista világ megteremtéséért. — Éljen munkásosztályunk él­csapata, társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! — Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! — Éljen a Magyar Népköz- társaság ! Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után Pothor- nik József, a Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat nyugalmazott igazgatója a párt és a mun­kásmozgalom legrégibb harco­sainak nevében szólott az ün­nepi ülés résztvevőihez. A pártonkívüli harcostársak nevében Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a 60. évfor­dulót. Az ifjúság, a kommunis­ták fiatal nemzedékének üd­vözletét Szűcs Istvánné, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének fő­titkára, a KISZ KB Intéző Bi­zottságának tagja fogalmazta meg. Ezután az elnöklő Németh Károly mondott zárszót. Az MSZMP Központi Bizott­ságának ünnepi ülése az In- ternacionálé eléneklésével ért véget. Hivatalos magyarországi lá­togatását befejezve vasárnap elutazott Budapestről az olasz szenátus és képviselőház kö­zös parlamenti küldöttsége. A dr. Carlo Russo, a képviselő­höz külügyi bizottsága és az Interparlamentáris Unió olasz Vasárnap a déli órákban a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség székházában közös köz­lemény elfogadásával véget ért a DÍVSZ és a Nemzetközi Szo­cialista Ifjúsági Szövetség (IUSY) európai tagszervezetei­nek két napos leszerelési sze­mináriuma. A résztvevők, több mint harminc kommunista, szo­cialista és szociáldemokrata if­júsági szervezet küldöttei nyílt és őszinte légkörben vitatták meg az európai biztonsági és együttműködési konferencia óta elért eredményeket, a folya­matban lévő leszerelési tárgya­lások helyzetét és távlatait, az ENSZ rendkívüli leszerelési ülés­szakának eredményeit, a fegy­verkezési verseny különböző vo­násait a fejlődő országokban, valamint a két nemzetközi ifjú­sági szervezet tapasztalatait az ifjúság tömegeinek mozgósítá­sában a közösen kitűzött célok megvalósítására. A szeminárium befejeztével Jacek Paliszewski, a DÍVSZ Eu- rópa-bizottságának vezetője és Alejandro Montesino, az IUSY elnöke rövid nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek. Az egyiptomi—izraeli tár­gyalásokról, Ciprusról és a kő­olaj áráról nyilatkozott lap- szerkesztők előtt James Carter amerikai elnök. A nyilatkozat szövegét a Fehér Ház nyilvá­nosságra hozta. Az amerikai elnök elismerte, hogy az Izrael és Egyiptom Mözötti különbéke-szerződés megkötéséről folyó washingtoni tárgyalások jóval időigénye­sebbek és bonyolultabbak, mint arra korábban számítot­tak. Ugyanakkor idézte Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök csütörtökön Washingtonban el­hangzott kijelentését, amely szerin: „Camp .David megol­dotta 90 százalékát mindan­nak, ami elválasztotta Egyip­tomot Izraeltől”. Ciprusról szólva Garter úgy vélekedett, hogy ebben a kér­désben sikerült haladást elér­ni, amióta az Egyesült Álla­Szombaton a három érintett fővárosban egymást követték az Egyesült Államok hol köz­vetlen, hol közvetett „közremű­ködésével" folyó egyiptomi-iz­raeli különbéke-tárgyalásokkal kapc-olatos állásfoglalások. A megbeszélések színhelyén, Wa­shingtonban a látogatását be­fejező Hoszni Mubarak egyip­tomi alelnök ismét megerősí­tette országának „hajthatatlan- ságát”, amikor kijelentette: Egyiptom nem írja alá a béke- szerződést Izraellel, ha az egyezményt nem . kapcsolják össze világosan — megfelelő „menetrend" készítésével — a Jordán-folyó nyugati partján és a Gaza-övezetben élő palesz­tinok autonómiájának kérdésé­vel. Az egyiptomi alplnök újság­írók előtt újból kifejtette Egyip­tom fő követelését, nevezete­sen azt, hogy egy hónappal az egyiptomi—izraeli békeszerző­dés aláírása után meg kell kezdeni a tárgyalásokat az említett két térség lakosságá­nak nyújtandó önkormányzat­ról. Kairó — Mubarak szavai csoportja elnökének vezetésé­vel hazánkban járt küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren az országgyűlés több tisztségvise­lője búcsúztatta. Jelen volt dr. Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagy­követe. — Ez a második szeminárium, amelyet a DÍVSZ és az IUSY közösen rendezett, fontos állo­más abban a harcban, amelyet földrészünk ifjúsága a leszere­lésért folytat - hangsúlyozta Jacek Paliszewski — a leszere­lésért vívott harc a DÍVSZ tevé­kenységének középpontjában áll, amint azt az idén február­ban megtartott X. közgyűlésünk és a havannai VIT-en kifejtett tevékenységünk is bizonyította. Az IUSY és a DÍVSZ, mint a két legjelentősebb nemzetközi ifjúsági szervezet, fokozott fele­lősséget visel az ifjúság lesze­relési harcában — mutatott rá Alejandro Montesino, az IUSY elnöke. — Tudatában vagyunk ennek a felelősségnek, évről év­re szélesítjük együttműködésün­ket, mivel két nemzetközi szer­vezetünk a demokratikus ifjúsá­gi mozgalom más irányzatait is megnyerheti a leszerelés ügyé­nek, amint azt a Budapesten megtartott és sikeresen zárult európai ifjúsági leszerelési kon­ferencia is bizonyítja. ‘ mok megszüntette a Törökor­szággal szemben elrendelt fegyverszállítási embargót. Az elnök ezzel összefüggésben nem bocsátkozott részletekbe, elismerte azonban, hogy az érintett felek előnyben részesí­tik a közvetlen amerikai rész­vétel nélküli tárgyalásokat. A kőolaj árának indokolat­lan növelése nehezítené az in­fláció elleni világméretű har­cot — jelentette ki Carter a harmadik témakörrel foglalkoz­va. A túlzott áremelés meg­akadályozásának legjobb esz­köze — fűzte hozzá az elnök — bizonyítani az OPEC-orszá- gok előtt, hogy stabil dollár­ral állnak szemben, hogy az Egyesült Államok — az inflá­ció megfékezésével átveszi a vezető szerepet valamennyi va­luta megszilárdításában, és hogy megszünteti az importált olajtól való túlzott függőségét. szerint ragaszkodik ahhoz is, hogy Ciszjordónióban és a Ga­za-övezetben autonóm palesz­tin nemzeti tanácsokat kell lét­rehozni, és meg kell szüntetni Izrael katonai fennhatóságát. Egyiptomnak mindemellett más követelései is vannak. Ezek az AI Ahram vasárnapi számá­ban láttak napvilágot. A lap szerint Kairó követeli a Ciszjor- dániában és a Gaza-övezet­ben bebörtönzött palesztin po­litikai foglyok szabadon bocsá­tását és a politikai gyűléseket megtiltó rendelet érvénytele­nítését. Kína katonai támogatást nyújt Egyiptomnak — írja leg­frissebb számában az Al-Szija- szi című kairói hetilap. Mint az egyiptomi kormányhoz kö­zel <jlló lap Ulanfunak, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökhelyettesének kairói tárgyalásait kommentáló cikkében közli, a megbeszélé­sek során egy olyan tervről is szó esett, hogy egyebek kö­zött saját gyártmányú, korsze­rű fegyvereket szállít az egyip­tomi hadsereg számára. Történelmünk dicső napjai Pártunk hazafias és internacionalista párt Tisztelet és hála a régi Befejeződött az ifjúsági leszerelési szeminárium Carter nyilatkozata a Közel-Keletről. Kína katonai segítséget nyújt Egyiptomnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom