Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-19 / 319. szám

Kedvező ütemben valósulnak meg a beruházások Az ipari termelés növekedése meghaladja az országos átlagot Belos Péter, az MDDSZ elnöke megnyitó beszédét mondja. A ké­pen balra Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, jobbra dr. Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár Fotó: Erb János Politikailag közös arcvonalban Megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Vili. kongresszusa (Tudósitónk telefonjelentése) Tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött meg a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Vili. kongresszu­sa Budapesten, az MSZMP Pest megyei Bizottsága okta­tási igazgatóságán. A kong­resszust megelőzően kilenc órakor Markovity Márk, a Na- rodne Novine főszerkesztője ugyanitt megnyitotta a délszláv nemzetiségű amatői művészek kiállítását. Az ezt követő foga­dáson Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kormány-, illetve miniszteri ki­tüntetéseket adott át a nem­zetiségi kultúra ápolásábon élen járóknak. Tíz órakor Belos Péternek, az MDDSZ elnökének megnyi­tójával vette kezdetét a kong­resszus, melynek elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára, dr. Molnár Ferenc kulturális ál­lamtitkár, dr. Hanga Mária- ok­tatási miniszterhelyettes, vala­mint Mándics Mihály, az MDDSZ főtitkára. A kongresz- szus résztvevőinek soraiban je­len volt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Belos Péter elnöki megnyitó­jában összegezte az elmúlt kongresszus óta eltelt öt év tapasztalatait. Ezután úttörők és KISZ-fiatalok köszöntötték a kongresszust, majd Zegnál Márk, garai tanácselnök ismer­tette a megyékben lefolyt kül­döttválasztó ülések eredmé­nyeit. A közös vitát Mándics Mi­hálynak, az MDDSZ főtitkárá­nak referátuma vezette be, melyben többek között a kö­vetkező gondolatok hangzottak el: — A KMP programjában megalakulása óta rögzítették a nemzetiségi politika kérdését. A 60 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről való megemléke­zés egybeesik kongresszusunk időszakával. A* magyarországi horvát, szerb és szlovén nem­zetiségiek közül is sokan áldoz­ták életüket a forradalmi cé­lokért. A felszabadulás után eldőlt a nagy történelmi per. A történelem folyamán először kerültek politikailag közös arc­vonalba a magyar földön élő népek... A fejlett szocializ­must építő Magyarországon az (Folytatás a 13. oldalon) Uj gepek 30 millió Ft érté­kű devizahiteles beruházás utolsó felvonásához ér­keztek a pécsi Zsolnay Porcelán- gyárban. 2 db vá­kuumprést és 2 db szigetelöfaragó- gépet már besze­reltek. A faragógé­pek fotoszkópos vonalxövető tech­nológiával működ­nek, ezekkel a gé­pekkel a gyár fel­zárkózott az euró­pai színvonalhoz. Képünkön a foto- szkóp működését ellenőrzik, mely a rajz alapján farag­ja ki a szigetelőt. — Benkő felv. — A beruházási tevékenységet az év első kilenc hónapjában az jellemezte, hogy a teljesített beruházások összege több mint amennyi az előző év azo­nos időszakában volt, a növe­kedés üteme azonban mérsék­lődött. A legfontosabb fejlesz­tési célkitűzések megvalósítá­sára kedvezőek a feltételek: több nagyberuházás, több Szén- bányászati beruházás teljesült az első három negyedévben, mint tavaly, a célcsoportos la­kásberuházások határidőre, esetenként azt megelőzően va­lósulnak meg. A már folyamat­ban lévő vállalati beruházások­ra több kifizetés történt, mint az előző év azonos időszaká­ban. Szándékosan kevés az újonnan megkezdett vállalati beruházás, az alkalmazott hi­telpolitika a szelektív korláto­zás irányába hat. A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1978. I—III. negyedévről r Uj létesítmények A folyamatban lévő legfon­tosabb beruházások megvaló­sításának ez évi üteme megle­hetősen kedvező, pénzügyi tel­jesítésük esetenként több mint 50%-os, sőt, megközelíti vagy meghaladja az időarányos 75%-ot. A főbb létesítmények­nek nem csupán ez évi megva­lósítási üteme, hanem a jóvá­hagyott üzembe helyezési ha­táridőhöz képest mutatkozó ké­szültségi foka is általában meg­felelő, részleges üzembe helye­zésekre is sor került már. 1978. I—III. negyedévében 961 millió Ft összegű tanácsi beru­házást teljesítettek Baranyá­ban, e fejlesztések túlnyomó ré­sze (755' millió Ft) Pécsett va­lósult meg. Az év első kilenc hónapja folyamán teljesített tanácsi beruházások összege (folyó áron számítva) 9,3%-kal több volt 1978-ban, mint egy évvel korábban. A tanácsi be­ruházások volumene tehát mér­sékelten bár, de tovább növe­kedett. A harmadik negyedév folya­mán számos új, nagyértékű lé­tesítménnyel gyarapodtak a ter­melő állóalapok. Köztük sok volt a mezőgazdasági objek­tum. A második negyedév vé­gén üzembe helyezésre került, a harmadik negyedév során pe­dig folyamatosan, az igények­nek megfelelően gázolajat szál­lított a pécsi ÁFOR-telepre a (Százhalombatta-) Székesfehér­vár—Dombóvár—Pécs közt 360 millió Ft-os ráfordítással létesí­tett termékvezeték. Az új lakótelepek kapcsolódó létesítményei sorában haszná­latba vették a harmadik ne­gyedév folyamán a 31 millió Ft-os beruházással Pécs Szigeti városrészében létesített „Szli- ven" éttermet és a vele egybe­épült ABC-áruházat. Év elejétől a harmadik ne­gyedév végéig — a tanácsi szervek által kiállított haszná­latba vételi engedélyek alap­ján számítva — 1517 lakás épült a megyében, közülük 893 a vá­rosokban, ezen belül 653 Pé­csett. Az összes épített lakás 27,5%-a állami erőből, a többi magánerőből létesült. Az álla­mi erőből megvalósított lakások nagy többsége a korábban is megfigyelhető tendenciát kö­vetve városokban épült. A me­gye községeiben 624 lakás, ké­szült el, csaknem kizárólag ma­gánerőből. Az ipari termelés alakulása A megye szocialista iparának termelése az országos növeke­dést meghaladóan 8,0%-kal emelkedett. A III., negyedév so­rán is dinamikus volt a fejlő­dés és meghaladta az előző negyedévek növekedési ütemét is. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,9%-kal, az egy mun­kaórára jutó termelés 5,7%-kal emelkedett. A termelés növeke­désének 62%-a származott a termelékenység és 38%-a a foglalkoztatottak létszámának emelkedéséből. A termelés növekedésében évek óta nem volt tapasztalha­tó ilyen ütemű fejlődés. Ebben nagyrészt az új üzemek és re­konstrukciók kapacitásbelépése játszott szerepet. (Szék- és Kár­pitosipari Vállalat, Baromfifel­dolgozó Közös Vállalat, Mohá­csi Farostlemezgyár, B. m.-i Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat.) E vállalatok nélkül a ter­melés az előző évivel csaknem azonos mértékben (3,5%-kal) nőtt. A nehézipar termelése 3,0%- kal nagyobb az előző évinél. A termelésének több mint 60%- át adó bányászati tevékenység azonban nem érte el, az előző évi szintet. A kitermelt fekete­szén mennyisége ugyan 1,2%- kal több, de ez a többlet a gyengébb minőségű külfejtési szénből adódott. Továbbra is kiemelkedő a gépipar fejlődé­se, a termelés 22,6%-kal múlja felül az előző évit. A könnyűipari termelés növe­kedési üteme 13,2%, az egyes szektorok és a vállalatok között jelentős differenciák alakultak ki. A termelésnövekedés jelen­tős részét néhány vállalatnak az átlagot jóval meghaladó fej­lődése adta. A tanácsi köny- nyűipar 30,3%-kal növelte ter­melését, a szövetkezeti könnyű­ipar 3,2%-kal termelt többet, de a III. negyedévben 14,3%- kal elmaradt a múlt évitől. Az élelmiszeripar termelése 32,9%-kal bővült. A nagymér­vű növekedés jelentős részét továbbra is a baromfifeldolgo­zás és a boripari tevékenység adta. A konzervipar III. negyed­évi termelése felülmúlta az el­múlt évit, ebben a kedvező gyümölcstermésen kívül a ter­mésérés és a feldolgozási idő­szak eltolódása is szerepet ját­szott. A fontosabb termékek közül jelentősen nőtt a termelés pi- rogránitból, vákuumtechnikai és mezőgazdasági gép és beren­dezésből, farostlemezből, női kabát és kosztümből, szőlőbor­ból. Márka üdítő italból, nö­vényvédőszer-kom pozícióból, nyomdaipari termékekből. Csök­kent a termelés égetett téglá­ból, tilolt lenből, porított tej­termékből, savanyúságból, kis­feszültségű villamos készülékből, stb. A megyei székhelyű ipar ér­tékesítése összehasonlítható árakon számolva 7,3%-kal nö­vekedett az előző évhez viszo­nyítva. A minisztériumi ipar 7,5%-kal, a tanácsi 8,3%-kal növelte értékesítését, míg a szö­vetkezeti ipar 3%-os értékesí­tési többletet realizált. Az érté­kesítésen belül legnagyobb mértékben a külkereskedelmi átadás nőtt 15,3%-kal. A megyei székhelyű vállala­tok, szövetkezetek és a megyei telepek összes exportja 3136 millió Ft, melyből valamivel több mint egymilliárd a dollár viszonylaté értékesítés. Jelentős a gépek és berendezések kivi­telének növekedése, ami az előző évinek háromszorosát ér­te el. A könnyűiparon belül nőtt a fényezett bútorok, bőrruháza­ti termékek, lábbelik kivitele, a III. negyedévben farostlemezt is exportáltak, de kevesebbet, mint a múlt évben. Az élelmiszeripari áruk kivi­tele - évkezdettől számítva - másfélszerese az előző évinek. Nőtt a már korábban is expor­tált termékek (bor, főzelékkon-., zerv, savanyúság, stb.) kivitele és a baromfifeldolgozás bein­dulása tovább szélesítette a külpiaci értékesítést. A szocialista iparban foglal­koztatottak átlagos állományi létszáma 3,0%-kal több az elő­ző év azonos időszakánál. A létszámnövekedés a könnyű és élelmiszeripari beruházások ter­melésbe lépése és az élelmi- szeripari szervezeti változás nyomán jött létre. A létszám- emelkedés együtt járt a fizikai foglalkozásúak arányának nö­vekedésével is. A teljesített munkaórák szá­ma ugyan 2,2%-kal nőtt, de csökkent az 1 fő által ledolgo­zott órák száma. Az átlagos munkanap-kihasználás 73%-os volt, a 27% különböző egész­napos távollétek miatt (szabad­ság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távoliét stb.) esett ki. A szocialista iparban foglal­koztatottak átlagbére 7,7%-kal, átlagkeresete 7,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. jobban nehezíti a munkaerő- hiány, ami tendenciaszerűen jelentkezett a megyében: 3,6%- kal kevesebb fizikai dolgozót foglalkoztattak építési-szerelési munkán, mint 1977-ben. De 1977-ben is már kevesebben dolgoztak az építkezéseken, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti és a tanácsi építőiparban erőteljesebb bér- fejlesztés érvényesült ez évben, (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János fogadta az amerikai szenátusi küldöttséget Szombaton reggel két­napos látogatásra Buda­pestre érkezett az ameri­kai szenátus, Abraham Ri- bicoff szenátor által ve­zetett küldöttsége. A de­legáció ezt megelőzően Moszkvában járt. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szomba­ton délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Abraham Ribicoff szená­tor vezette amerikai sze­nátusi küldöttséget. Meg­beszélést folytatott a sze­nátorokkal a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. A meg­beszélésen részt vett Pú­ja Frigyes külügyminiszter, jelen volt Philip M. Kai­Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar összehasonlítha­tó árakon számítva 2,5%-kal több építési-szerelési munkát teljesített az év első kilenc hó­napja folyamán, mint az előző esztendő azorps időszakában. A termelés növekedése mérsé­keltebb volt, mint tavaly, és nem érte el a tervezett mérté­ket. A tanácsi és a szövetkezeti építőipar egyaránt kb. 9%-kal többet, a legfontosabb munkák kivitelezésén dolgozó miniszté­riumi építőipari vállalatok pe­dig 0,6—0,7%-kal kevesebbet termeltek mint egy évvel koráb­ban. Az építési tevékenység na- gyobbmérvű növelését mind Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 319. szám 1978. november 19., vasárnap Ara: 1,20 Ft. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja n szocialista társadalom nyújtotta egyenjogúság jegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom