Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-18 / 318. szám

2 Dunántúlt napló 1978. november 18., szombat HNF-ülés Szigetváron Dinamikusan fejlődik a város Tegnap délután ülést tartott a Hazafias Nép­front szigetvári városi bi­zottsága. Az első napiren­di pontot dr. Bognár Zol­tán, a városi tanács el­nökhelyettese terjesztette elő. Beszélt az V. ötéves tervre előirányzott város- fejlesztési feladatok idő­arányos végrehajtásáról, és a társadalmi munka szerepéről a feladatok megvalósitásában. Az V. ötéves terv la­kásépítési programja a tervidőszakban várhatóan teljesül. A IV. ötéves terv­ből áthúzódó lakásépíté­sekkel együtt 505 lakás az előirányzott mennyiség, ennél azonban 45-tel több épül — a túlteljesítés fő­képp a családiház építé­sekből adódik. Ez utóbbi formát a tanács segíti, el­sősorban telkek kialakítá­sával. A közeljövőben újabb 40 házhelyet bo­csátanak a lakosság ren­delkezésére a város nyu­gati részén. Mégsem si­kerül minden lakásigényt kielégíteni a tervidőszak­ban, hiszen több mint 700 család vár otthonra Szi­getváron. A jelentős alapberuhá­zások megvalósulása fo­lyamatosan történik. A jö­vő év elején kerül sor a 44 millió forintért épült 3000 köbméter/nap magas ka­pacitású városi vízmű mű« szaki átadására, s még a jelenlegi ötéves tervben felépül — 70 millió fo­rintért — a 2000 köbmé­ter/nap kapacitású szenny­víztisztító telep. A gyermekintézmények fejlesztésére is nagy gon­dot fordít a város. A terv 50 új óvodai férőhellyel számolt, a vállalati össze­fogás révén azonban már 75 hely létesült, és még 50-et létesítenek 1980 kö­zepéig. 1979-ben kezdődik meg a Lenin lakótelepen egy új szolgáltató ház építése, amelyben Patyolat gyors- tisztító szalon, női és fér­fi fodrász üzlet, valamint háztartási gépjavító szer­viz áll majd a lakosság rendelkezésére. A lakosság mintegy öt­millió forintos évi társa­dalmi munkával segíti a városfejlesztési feladatok megvalósítását, s a köz­területek, parkok fokozot­tabb rendbentartását. T. É. I. Jutalom a legjobbaknak Megnyílt i megyei politikai könyvhónap December 20-ig: Befejeződnek . a mezőgazdasági exportszállítások Az idei év időjárása vala­mennyi mezőgazdasági növény érését, betakarítását je­lentősen késleltette. Emiatt a gabonaexport szállítá­sok is természetesen kése­delmet szenvedtek. Az előző két hónapban, szeptemberben, októberben, elsősorban a gyor­san romló termények - gyü­mölcsök, zöldségfélék — ex­portját kellett lebonyolítani, ami jelentősen lekötötte a szállítókapacitást. E nehézsé­gek ellenére a gabona és ku­korica export-kötelezettségek egy részét már teljesítették. A pécsi Nevelők Háza klub­termének polcain kiállított, megszámlálhatatlanul sok könyv jelzi, hogy Baranya megyében is megnyitották az idei poli­tikai könyvnapokat. Téma sze­rint csoportosítva láthatók a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent társadalom- politikai, irodalmi, ideológiai művek éppúgy, mint a marxiz­mus klasszikusainak munkái. A kiállítást, mely három na­pon keresztül áll nyitva az ér­deklődők előtt, tegnap délelőtt nyitotta meg kis ünnepség ke­retében Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkára. Beszédében többek között utalt az MSZMP KB 1978. április 19—20-i ülésén el­hangzottakra, amely szerint „az ideológiai munka fejlődését sürgeti fokozottabb részvételünk a nemzetközi szintéren egyre bonyolultabbá váló eszmei küz­delmekben. Ez szorosan ösz- szefügg mind az ideológiai ne­velő munka hazai feladatainak megoldásával, mind a béke, a társadalmi haladás, a szoci­alizmus ügye iránt vállalt in­ternacionalista elkötelezettsé­günkkel." Az eszmei küzdelem­ben fontos fegyver a politikai könyvkiadás, amelynek legfon­tosabb feladata az érdeklődés fölkeltése a marxizmus—leniniz- mus klasszikusai iránt, a mun­kásmozgalmi tapasztalatoknak és a párt politikájának megis­mertetése, valamint a tudomá­nyos eredmények hírül adósa - hangoztatta Szentirányi Jó­zsef. A továbbiakban a könyv­napokra megjelent kiadványok közül néhány jeles művet em­lített meg, többek között Ká­dár János legújabb könyvét, amely A szocializmusért és a békéért címmel került a köny­vesboltokba, a Tőke újra meg­jelent I—III. kötetét, s néhány 1918—19-ről szóló könyvet. Az ünnepség keretében Bocz József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára jutalmakat adott ót különösen aktív könyv- terjesztőknek. Cseperka Dezső „A politikai irodalom népszerű­sítéséért” elnevezésű plakettet kapta meg, Strácz Andrásné, Bartos Nándor, Havasi Lajos és Gönczi Gyula pedig a Kiváló Könyvterjesztő kitüntetésben ré­szesült. 25 éves a komlói tüzoltóparancsnokság A komlói tűzoltó parancs­nokság negyedszázados jubi­leuma tiszteletére, tegnap dél­után emlékülést rendeztek a városi úttörő és ifjúsági ház nagytermében, melyen megje­lent Gallusz József, az MSZMP Komlói városi Bizottsága első titkára, Morber János, a városi tanács elnöke, dr. Buna Lász­ló, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkatársa, Koste- leczky Sándor tűzoltóezredes, megyei tűzoltóparancsnok, dr. Molnár István, a Baranya me­gyei Tanács igazgatási osztály- vezetője és Jazbinsek Vilmos, Komló országgyűlési képvise­lője. A Carbon Könnyűipari Vál­lalat két és félezer dolgozója nevében Oszvald Jánosné fő­könyvelő nyújtotta át a vállalat emlékzászlaját. Morber János ünnepi köszöntője után Koste- leczky Sándor tűzoltóezredes, megyei tűzoltóparancsnok, a belügyminiszter megbízásából kitüntetéseket adott át a ki­váló munkát végzett tűzoltók­nak. Munkásőr emlékszoba átadás Szigetváron Munkásőrök, a Várbaráti Kör tagjai, a város és járás üzemeinek, intézményeinek dol- dozói, honismereti szakkörei­nek tagjai fogtak össze, hogy a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére Sziget­váron megnyithassák az első megyei munkásőr emlékszobát. Gyűjtőmunkájukban segítette őket a Munkásőrség országos, megyei és járási Parancsnoksá­ga, a pártbizottság és a Szom­bathelyi Munkásmozgalmi Mú­zeum. A munkásőrség Sziget­vár járási Tömpe József önálló század emlékszobája bemutat­ja Zrínyi Miklós, Tíákóczi és az 1848—49-es szabadságharc, a Tanácsköztársaság, hazánk felszabadulása, az ellenforra­Étkezzünk kulturáltan El lettünk kissé marasz­talva mi magyarok — eay tejes szakember által — mert kevés vajat eszünk, mindössze kettő kilót fe­jenként és évenként, bez­zeg északi barátaink, a fin­nek 15 kilót fogyasztanak, ez igen, ez derék dolog, mert a vaj egészséges, nem ám a zsír és egyebek. Mel­lesleg az orvosok is meg­mondták a rádióban hogy a zsíros ételek határtalan hab­zsolása mire vezet, érrend­szeri megbetegedésekre, el­hízásra, eltunyulásra, fülel­tem is a készülék mellett, nehogy egyetlen szót is el­mulasszak a fölöttébb okos jótanácsokból. Szóval keveset vajazunk. Pedig itt az ideje, hogy áttérjünk a kulturáltabb táplálkozásra, mert ugye a finnek is — teszem fel a pisztrángot — vajban ké­szítik el, és mi is ennénk vajas pisztrángot, ha lenne, márminthogy pisztráng, de az nincs, és ha néha akad, úgy hallottam elléggé drága. Mondom, úgy h a I I o 11 a m. A sajátosan magyar étke­ket akár ki is húzhatjuk étlapunkról, ilyeneket, mint a töltöttkáposzta, pörkölt vagy disznótoros, amelyeket — tudvalevőleg — még senki nem próbált vajjal el­készíteni, mert nálunk a vaj drága — 60 forint egy kiló, így hát csak a zsír jöhet számításba, az viszont egészségtelen, tehát le az étlapról. A fenti statisztikai felmérés már nem terjedt ki arra, hogy mondjuk a finneknél egy főre hány adag pörkölt és töltöttká­poszta jut évente, pedig sejtem, hogy ebben ma­gunk mögött tudnánk őket. Egy másik figyelmet kel­tő nyilatkozat is elhangzott a minap; nyolcvan-kilenc- venezer tonna mélyhűtött áru várja a kedves fo­gyasztót az elkövetkezendő időben és ez a mennyiség meghaladta a tavalyi for­galmat, és ez nem is baj, mert — sajnos — itt is le­maradás mutatkozik, hiszen mindössze 3 kilogramm mélyhűtött árut fogyasztunk fejenként, s ebben benne foglaltatik nemcsak a mi­relit zöldbab, hanpm még a lekváros derelye is. Hogy a három kiló sok vagy ke­vés, azt én meg nem mon­dom, de félek, hogy ke­vés, lehetne több is, mert például azok a kis zöld lab­dacsok, vagyis a nylon-ta- sakban árusított kelbimbók mondjuk vajason elkészítve a lehető legjobb és leg­egészségesebb eledel, csak legyen, ki anyagilag rend­szeresen bírja az áttérést a kulturált táplálkozásra. Istenem, nehogy félreért­sék, én is a korszerű táp­lálkozás híve vagyok (sőt, éppen most hallom a dél­előtti tornát, ez a legol­csóbb ...) s hogy tovább bizonyítsam —, még a nyár folyamán — nagyon elszo­morodtam, amikor a rek- lómműsorban valamelyik húsgyár felhívta a figyel­memet a disznósajt és a csülök fölséges mivoltjára — 32 fokos kánikulában . . . Most pedig azt hallom, hogy együnk több vajat, mert a finnek... És hogy több mirelit árut, mert a 3 kilogramm per fő, per év ke­vés, akár szégyellhetjük is ma­gunkat. Hát jól van, ha majd egyszer azt hallom, hogy olcsóbb lett az ilyen és olyan mélyhűtött termék, mert valami ragyogó ötlet révén kevesebb költséggel sikerült előállítaniuk, követ­kezésképpen csökkent a fo­gyasztói ára is, akkor én a magam részéről növelem az évi fogyasztásomat, hogy ezzel testsúlyom fogyasztását is elősegítsem és fönnhan- gon hirdetem: éljen a kul­turált táplálkozás. Rab Ferenc dalom, valamint a munkásőr­ség megalakulásának írásos és tárgyi emlékeit, eszközeit, fegyvereit. A tablók, vitrinek idézik munkásőreink küzdelmét a néphatalom védelmében, ahogy az eskü szellemében helytállnak a hétköznapokon: fegyverrel, munkával, felvilá­gosító szóval. Főhelyen a név­adó, az 1956. október 25-én mártírhalált halt Tömpe József iratai, fényképei, kitüntetései, személyi használati tárgyai ta­lálhatók, a csapatzászló, a szigetvári vár kicsinyített má­sa és sok más kiállítási tárgy társaságában. Tegnap délután tartották a szigetvári pártbizottság tanács­termében az emlékszoba meg­nyitó ünnepségét, Megyaszaí József, a Munkásőrség Bara­nya megyei parancsnoka ün­nepi beszédében méltatta a KMP megalakulásának és az azóta eltelt 60 évnek, valamint az emlékszoba létrehozásának jelentőségét, vázolta a névadó - akinek hozzátartozóit taps­sal és virággal köszöntötték az ünnepségen — példamutató életét, hősi halálát. Illés István, a szigetvári járási pártbizott­ság első titkára és Kulcsár Sándor járási munkásőr pa­rancsnok emléklapokat adtak ót az emlékszoba létrehozói­nak. Az 1. sz. általános iskola úttörői köszöntötték műsorral az ünnepség résztvevőit. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei párt-vb tag­ja vágta át az emlékszoba szalagját, majd a résztvevők megtekintették az állandó ki­állítást. Az ünnepségen jelen volt dr. Szabó József, a NEB megyei elnöke és Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, országgyűlési kép­viselők, Sántavy László, a Szi­getvár városi Pártbizottság el­ső titkára, Tinusz János, a Szi­getvár városi Tanács és Nagy­váradi János, a járási hivatal elnöke, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvise­lői. M. L. Jelentős kukoricaexport irá­nyul a Szovjetunióba és Svájc­ba, ezenkívül nagy mennyisé­gű madáreleségnek való nap­raforgó indul az NSZK-ba, Ausztriába és Svájcba. A Dunántúl idei kukorica- és kalászos terméseredménye igen jónak mondható. Épp ezért o még hátralevő exportnak mint­egy 60—65 százalékát Baranya, Somogy, Tolna megyéből szál­lítják. S mivel az exportkötele­zettségnek december 20-ig eleget akarnak tenni, ennek lebonyolítása pontos szállítási koordinációt igényel, ami nem­csak a MÁV Pécsi Igazgatósá­gának területét érinti, hanem az egész ország szállító-lánco­latára kiterjed. Tegnap a Gabonaforgatmi Tröszt a MÁV Vezérigazgatósá­ga, valamint a MÁV Pécsi, Sze­gedi, Debreceni Igazgatósága vezetőinek és a Baranya me­gyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatójának részvételével tájértekezletet tartottak, melyen az elkövetkező exportszállítá­sok szervezését vitatták meg. Az előzetesen elkészített szállí­tási forgatókönyvet — melyet hétre, napra, egy-egy állomás­ra lebontva állítottak össze — itt terjesztették elő. s vitat­ták men a még nem tisztázott kérdéseket. Itt döntötték el, melyik állomás, milyen felada­tokat lát el, milyen módon kell eleget tenni a növény- és ál­lategészségügyi követelmények­nek. A résztvevő szakemberek kihangsúlyozták, hogy a fel­adatok pontos végrehajtásával és ellenőrzésével ki kell küszö­bölni, hogv üres vasúti kocsik kihasználatlanul álljanak. A MÁV szakembereire háruló feladatok néogazdasáqi jelen­tőségűek, hiszen a népgazda­ság teljesítésének egyik fontos része, a kormányközi megálla­podás szerinti, valamin- sza­bad devizakeretre történő ex­portok pontos teljesítése. Nfi dolgozók konferenciája Mohácson A Dél-dunántúli Vízgaz­dálkodási társulatok küld­ték el képviselőiket teg­nap Mohácsra, hogy meg­vitassák a nő dolgozók és a szocialista munkaverseny jelenlegi helyzetét. Szá­mos hozzászólás hangzott el mindkét témában. Itt o tanácskozáson jelentették be, hogy a sellyei tár­sulat november elsején teljesítette éves termelési tervét, mig a mohácsiak november 7-én. Oszó Fe- rencné mohácsi, Földes» Kálmánná sellyei, Kut- nyánszki Lajosné sásdi dolgozó ismertette milyen támogatást, segítséget kapnak társulatuknál a nők. Ruda Gyula Lengyel­tótiból sajnálatos tényként állapította meg, hogy sok férfi nem veszi tudomá­sul a nemek szerinti egyenlőséget. Kádár Né­met Béláné a nőpolitikái határozat végrehajtásáról beszélt. Vincze György kaposvári dolgozó a nők aktivitását hiányolta, a rátermett nők zárkózottsá­gát kifogásolta. Lakatos Géza, a mohácsi brigá­dok törekvéséről szólt, és arról, hogy a jövőben a hatékonyságot, a minőségi munkát tartják a legfon­tosabbnak a brigádmunka értékelésekor. A tegnapi tanácskozá­son, amely közös ebéd­del és kötetlen beszélge­téssel zárult, 19 nő dol­gozót értékes tárgyjuta­lomban részesítettek. H. T. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom