Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-17 / 317. szám
1978. november 17., péntek Dunántúlt napló 5 Moszkva: kiállítás a KMP 60 évéről ünnepélyes keretek között nyitották meg csütörtökön Moszkvában a Központi Forradalmi Múzeumban azt a kiállítást, amelyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és szovjet testvérszerve együttesen készített a Kommunisták Magyarországi Pártja létrejöttének 60. évfordulójára. Szerepel például a bemutatott tárgyak között Kun Béla belépési nyilatkozata az Orosz- országi Kommunista (Bolsevik) Párt magyar tagozatába. Sok emléktárgy idézi fel a magyar internacionalisták emlékét. Sok érdekes dokumentumot mutatnak be ismert magyar forradalmárokról, így Zalka Mátéról, a spanyol polgárháború legendás Lukács tábornokáról. A kiállítás megnyitásán nagy számban vettek részt a forradalmi harc veteránjai, a Magyarország felszabadításáért vívott harcok katonái. Ott voltak .a moszkvai dolgozók képviselői, az SZKP KB, a Külügyminisztérium, az SZKP Moszkvai városi Pártbizottsága felelősmunkatársai. Magyarország moszkvai nagykövete, dr. Szűrös Mátyás tolmácsolta a kiállítás rendezőinek, a megnyitó résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét. Hangsúlyozta: külön öröm, hogy a KMP megalakulása 60. évfordulóját együtt ünnepli meg a magyar és a szovjet nép. A Komszomol küldöttsége Fejér megyében A lenini Komszomol küldöttsége, amely Borisz Nyikolaje- vics Pasztuhovnak, az SZKP KB tagjának, a Komszomol KB első titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban, csütörtökön Fejér megyébe látogatott. Útjára elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A vendégeket a város és a Dunai Vasmű vezetői tájékoztatták Dunaújváros fejlődéséről, valamint az üzem eredményeiről. Ezt követően a Dunai Vasműbe látogattak, ahol találkoztak a KISZ-szervezet vezetőivel, majd megtekintették a nagyüzem néhány gyáregységét. Délután magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak a dunaújvárosi Bartók Béla Művelődési Házban. Tóth Tihamér, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Maróthy László emelkedett szólásra.- A magyar—szovjet barátság országaink gazdasági és társadalmi építőmunkájának legszilárdabb kötőanyaga hangsúlyozta a KISZ KB első titkára. Népeinknek olyan szükségük van erre a barátságra, akár a kohónak a vasércre, vagy a korszerű iparnak az alumíniumra. A magyar—szovjet barátság ma már milliók személyes érdeke és ügye, mindennapjaink természetes közege. Ezután Borisz Pasztuhov szólt a magyar—szovjet barátsági nagygyűlés résztvevőihez. Beszédében utalt a közös történelmi múlt ma is élő hagyományaira, és a. magyar—szovjet gazdasági együttműködés közös létesítményeire, majd kitért a Komszomol és a KISZ együttműködésének mai példáira. A nagy tapssal fogadott beszéd végén Borisz Pasztuhov átadta a magyar fiataloknak a Komszomol Központi Bizottságának ajándékát: Lenin mellszobrát. A lelkes hangulatú magyar- szovjet ifjúsági nagygyűlés után a szovjet küldöttség a mezőfalvi mezőgazdasági kombinátba látogatott. Borbély Sándor látogatása a XV. kerületben Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön a főváros XV. kerületében tett látogatást. A KB titkára tájékozódott a régi és az új városrész közötti ellátási különbségek megszüntetésére tett erőfeszítések eredményeiről és a kerületi gondokról is. A KB titkára felkereste az Országos Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatot, ahol a párt- és a gazdasági vezetők vázolták a több mint 2700-as kollektíva feladatait, s a vállalati beruházások helyzetét. A Központi Bifottsáq titkára részt vett a kerületi párt-végrehajtóbizottság ülésén, amelyen a szakmunkástanulók képzésének helyzetét és feladatait tekintették át. Ezután tájékoztatót tartott a párt-végrehajtóbi- zottsóg tagjainak időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Az egyenjogúság alapvető feltétele a béke Befejeződött az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó szeminárium Az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nemzetközi szeminárium harmadik napján, csütörtökön is plenáris ülésen tanácskoztak az európai országok nőszervezeteinek és szak. szervezeteinek képviselői, a Gel- lért Szállóban. A nagyszámú felszólaló elemezte, miként érvényesülnek országaikban a nők alapvető emberi jogai. A szocialista államokbeli küldöttek hangsúlyozták: országaikban megteremtették a nők egyenjogúságának gazdasági alapjait, a nők szellemi és fizikai képességeinek hasznosítása társadalmi érdek. A nők meghatározó szerepet töltenek be a népgazdaságban, a közéletben. A szeminárium záróülésén a rendező szervek — a nemzetközi demokratikus nőszövetség, a szakszervezeti világszövetség és a magyar nők országos tanácsa — összegezték a tanácskozáson elhangzott tapasztalatokat, s ezeket eljuttatják az ENSZ illetékes szerveihez. Ebben többek között megállapították: a női egyenjogúság megvalósításának akadályait csak valamennyi haladó erő közös erőfeszítésével lehet leküzdeni. Az alkotó légkörben lezajlott tanácskozáson hangsúlyozták: a női egyenjogúság alapvető feltétele a béke, a biztonság, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés és együttműködés. Kádár lános programja Párizsban így tudjuk elérni azt a célt, amit Barre miniszterelnök úr Budapesten vázolt, hogy rövid időn belül kétszeresére növeljük árucsere-forgalmunkat. Tisztelt Elnök Ür! Bár megbeszéléseinknek még nem értünk a végére, örömmel szólok arról, hogy álláspontunk több fontos nemzetközi kérdésben egybeesik, vagy közel áll egymáshoz. Enyhülést, erősödő nemzetközi biztonságot, békés együttműködést akarunk mindkét részről, nem pedig gyanakvást, a feszültség növekedését, háborús konfliktusokat. Természetesen vannak kérdések, amelyekben nézeteink eltérőek. Azt szeretnénk, ha azoknak a kérdéseknek a száma növekednék, amelyekben egyetértünk. A jelenlegi, sok bonyolult problémával terhelt.korban minden erőnkkel olyan helyzet kialakításán kívánunk munkálkodni, amelyben zavartalanul és hatékonyan kiteljesedik a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése. A program világos, Helsinkiben mindketten aláírtuk azt. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz azért, hogy a záróokmányban foglalt élvek és ajánlások minél teljesebben megvalósuljanak a gyakorlatban. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés, konkrét leszerelési intézkedések kövessék. Mélységesen érdekeltek vagyunk a katonai szembenállás csökkentésére irányuló tárgyalások sikerében. Nyugtalanítanak bennünket a békét veszélyeztető feszültség- gócok. Ezek megszüntetésének módjára vonatkozó álláspontunk világos. Minden olyan törekvést támogatunk, amely a konfliktusok békés, igazságos és tartós rendezésére, a társadalmi haladás akadályainak megszüntetésére irányul a Közel- Keleten, az afrikai kontinensen és a világ bármely más részén. Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Feleségem és munkatársaim nevében is még egyszer köszönöm a lehetőséget a találkozásra és a hasznos eszmecserékre. Várakozással tekintek további megbeszéléseink elé. Őszintén kívánom, hogy találkozásunk népeink javát, kapcsolataink fejlesztését szolgálja. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja — aki Valéry Giscard d'Estaing köztársasági elnök meghívására tartózkodik Párizsban - csütörtök délelőtt megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A Champs Elysées-t és a Char'es de Gaulle-Etoile teret fél órára lezárták a ceremónia alkalmából, s az államfői szintű protokollnak megfelelően kétoldalt ötven diszegyenruhás motoros kettős oszlopa fogta közre az- MSZMP KB első titkárának és kíséretének gépkocsioszlopát. A kegyeletes aktusra a vendéglátók részéről Maurice Plantier, a hadviseltek ügyeinek államtitkára kísérte el Kádár Jánost. A Diadalívnél O’Mahonny tábornok, Párizs helyettes katonai kormányzója és az örökmécses bizottságának tagjai fogadták. Kádár János ezután a vendéglátók kalauzolásával megtekintette a francia impresszionista festők remekeinek állandó kiállítását a történelmi emlékű Jeu de Paume-ban (Lab- daházban). Budapest üdvözlete a francia fővárosnak tér úr, és Párizs város Tanácsának jelen levő képviselőit. örömmel jöttem ebbe a nagymúltú, hagyományokban gazdag, nevezetes és szép városba. Élek az alkalommal, s átadom önöknek, fővárosuk lakóinak és vezetőinek a magyar főváros, Budapest lakosságának és vezetőinek üdvözletét. Párizs nagy szerepet játszott a magyar szellemi és kulturális életben. Sok alkotás, művészi irányzat, amely innen indult világhódító útjára, a mi hazánkban is visszhangra és követőre talált; és sok magyar alkotónak adott otthont a francia •főváros. Közös múltat idéz a munkások és az ellenállók Párizsa is. A századfordulón, az I. világháborút követően itt keresett menedéket és munkát sok hazánkfia, a II. világháborúban itt harcoltak vállt vállnak vetv^ a magyar és a francia antifasiszta ellenállók. Közös múlt, hogy mindkét főváros közvetlenül is sokat szenvedett a második világháborúban. Amikor a második világháború után a magyar-francia kapcsolatok fejlődésnek indultait, a két főváros, Párizs és Budapest is felvette egymással a kontaktust, közvetlen érintkezés kezdődött képviselőik között. E találkozások hasznos tapasztalatokkal jártak, s az együttműködés továbbfejlesztése mindkét fővárosnak érdeke. Az országépítő tevékenységhez békére van szükség. A magyar kormány kitartóan az új háború veszélyének elhárításán, az enyhülés megszilárdításán fáradozik. Jelenlegi utam is ezt a célt szolgálja. Polgármester úrnak és valamennyi munkatársának sok sikert és jó egészséget kívánok felelősségteljes tevékenységükhöz. Kívánom, hogy Párizs városa, az emberi kultúra, a szellemi kincsek egyik évszázados központja ne ismerje többé a pusztítást, a viszontagságokat, békében fejlődjék, és virágozzék tovább, lakói jólétben éljenek. * (Folytatás az í. oldalról) amely a szocialista társadalom felépítésén munkálkodik, helyesli találkozásunkat, s azt a törekvésünket, hogy Magyarország és Franciaország között az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján széles körű együttműködés bontakozzék ki. Országaink, népeink kapcsolatai hosszú múltra tekintenek vissza. A haladó eszmék, a nemzeti függetlenség magyar hívei nemegyszer tekintettek történelmünk során reménykedve Franciaországra. A felvilágosodás gondolkodóinak, a nagy francia forradalomnak az eszméi a maguk korában visszhangot váltottak ki, és követésre ösztönző példát szolgáltattak a mi hazánkban, Magyarországon is. A francia föld századokon át sokszor adott otthont azoknak a magyaroknak, akiket hazájukból a társadalmi haladást szolgáló gondolataikért, tetteikért elűztek. így a két világháború között hazáját elhagyni kényszerülő sok magyar talált munkát, megélhetést Franciaországban. Közös, haladó hagyományaink között tartjuk számon és becsüljük, hogy a második világháború éveiben a francia hazafiakkal vállvetve sok magyar küzdött francia földön a hitleri megszállók ellen a francia és egyszersmind a magyar nép jövőjéért. Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar—francia hivatalos állami kapcsolatok a múltban ellentmondásosan alakultak. Ez nem népeink akarata szerint volt így. Történelme során a magyar nép sok vért áldozott a szabadságért, s a túlerővel szemben rendszerint kárvallottja lett a nagy összeütközéseknek. Ennek következtében az ország akkori reakciós urai az első világháborúban a német imperializmus szekeréhez, az 1919-es magyar Tanácsköztársaság leverése után pedig a népek új veszedelméhez, a hitleri fasizmushoz kapcsolták hazánk sorsát. Magyarország akkori urai az. úgynevezett harmadik birodalom oldalán sodorták bele népünket a második világháborúba. 1945-ben az antifasiszta koalíció — amelynek Franciaország is tagja volt — győzelme és Magyarország felszabadítása nyomán új korszak kezdődött hazánk történelmében. A magyar nép - annyi megpróbáltatás után — végérvényesen saját ke. zébe vette sorsának irányítását, s régi helyén új ország született. Mód nyílt arra is, hogy a háború szakadéka után a magyar-francia kapcsolatok rendeződjenek, és azok kölcsönösen előnyös fejlesztésének útjára lépjünk. Mai nemzedékünknek megvan a lehetősége rá, s mi mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy a magyar—francia kapcsolatok a jövőben harmonikusak és barátiak legyenek. Mai törekvéseinket ez a találkozás méltóan kifejezi, örömmel szólhatok arról, hogy kapcsolataink az utóbbi időben gyümölcsözően fejlődnek. Mi. niszterelnökeink, Jcormánytag- jaink találkozói már eddig is alkalmat adtak a fontos kérdések megbeszélésére, előre lendítették kétoldalú együttműködésünket. Megfelelően demonstrálják a különböző társadalmi rendszerű és más szövetségi rendszerekhez tartozó országok békés egymás mellett élését, eredményes együttműködését. A kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködésünk fejlődése örvendetes, de kereskedelmi, ipari, pénzügyi, műszáki-tudományos kapcsoló, tóinkban még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. Készek vagyunk arra, hogy Franciaországnak az eddiginél nagyobb helyet biztosítsunk a Magyar Népköztársaság külgazdasági kapcsolataiban. Ehhez az szükséges, hogy meggyorsuljon az akadályok felszámolása; amint az erre irányuló óhajt korábban már kifejeztük. Csak Kádár János a déli órákban felkereste a párizsi városházát, ahol Jacques Chirac polgár- mester és felesége köszöntötte. A magyar és francia zászlókkal díszített épület gobelin-szalonjában a polgármester bemutatta Kádár Jánosnak a városi tanács tagjait és Párizs más vezető közéleti személyiségeit, majd a Központi Bizottság első titkára bejegyezte nevét a francia főváros aranykönyvébe, A városháza impozáns dísztermében — a párizsi diplomáciai kar számos tagjának és sok ismert francia közéleti személyiségnek a jelenlétében — a Himnusz és a Marseillaise hangjai után Jacques Chirac mondott üdvözlő beszédet. — Franciaország fővárosa örömmel üdvözli az ön személyében Magyarországot, kontinensünk egyik legrégebbi nemzetét. Párizs annak is örül, hogy az ön személyében azt a férfit fogadhatja, aki több mint két évtizede irányítja e Franciaországgal baráti nép sorsát, és aki olyan hatékonyan járult hozzá országa gazdasági, társadalmi és emberi fejlődéséhez. ön honfitársai körében olyan tekintélynek örvend, amelyet csak a bölcs, kiegyensúlyozott és a méltóságra és haladásra vágyó emberek törekvéseinek tiszteletben tartásával 'lehet kivívni. A polgármester a továbbiakban rámutatott, hogy Francia- országnak és Magyarországnak sok a rokon vonása, majd hangsúlyozta: Európa nemzetei ugyanahhoz a civilizációhoz tartoznak és ugyanazokból a szellemi, erkölcsi forrásokból merítenek. Ebből a távlatból nézve, nincsenek kicsiny vagy nagy nemzetek, hanem csak nemzetek vannak, amelyek vigyázva őrzik méltóságukat és becsületüket. Magyarország és Franciaország minderről mélyen meg van győződve, ez irányítja tevékenységüket a világban és ez sugallja az egyenlőségen és a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésüket. Jacques Chirac szavaira válaszolva Kádár János a következőket mondotta: Tisztelt Polgármester Úr! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, és szívből viszon- zom üdvözlő szavait. Tisztelettel köszöntőm önt, polgármesKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délután a párizsi magyar nagykövetségen találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón Georges Marchais hangsúlyozta, hogy Kádár János franciaországi látogatása jelentős állomás a magyar- francia kapcsolatok fejlődésében és a helsinki záróokmány szellemében hozzájárul az európai béke és biztonság erősítéséhez. Mindketten aláhúzták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt továbbra is előmozdítja a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együttműködésének elmélyítését és ki- szélesítését. Kifejezésre juttatták, hogy mindkét párt továbbra is következetesen harcol az enyhülésért, a népek békéjéért, barátságáért. Kádár János és Georges Marchais megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt kapcsolatai a kölcsönös szolidaritás és együttműködés jegyében eredményesen fejlődnek. A városházáról az MSZMP KB első titkára és kísérete a közeli Notre-Dame-hoz, a híres gótikus székesegyházhoz hajtatott, majd a Chaillot-pa- lota teraszáról — ahonnan a legszebb kilátás nyílik az Eiffel- toronyra — a városképben gyönyörködött. Innen Kádár János útja a Magyar Népköztársaság nagykövetségére vezetett, és itt találkozott a párizsi magyar kolónia képviselőivel. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, csütörtök délután o párizsi magyar nagykövetségen találkozott Francois. Mit- terrand-nal, a Francia Szocialista Párt első titkárával. A szívélyes hangulatú eszmecserén aláhúzták, hogy a két párt közös törekvése a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesztése, a barátság és az együttműködés további kibontakoztatása. Hangsúlyozták, hogy a két párt a többi haladó erővel együtt küzd az enyhülési folyamat erősítéséért, a népek biztonságáért, a békéért és a társadalmi haladásért. ♦ Raymond Barre miniszterelnök és felesége csütörtökön este vacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére a külügyminisztérium Szajna-par- ti palotájában. A vacsorán — amelyen részt vettek a Központi Bizottság első titkára kíséretének tagjai is — a francia miniszterelnök és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Találkozó G. Marchais-val és Francois Mitterrand-nal
