Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-15 / 315. szám
Termelés és alkotás Az egyenlőség, a fejlődés, a béke jegyében Társadalmi méretű viták pásztázzák a termelés szellemi hátterét; tudós tanulmányok és indulatos vitairatok kutatják, hol tartunk a találmányok hasznositásában, alkalmazunk-e elegendő külföldi termelési eljárást, ösztö- nözzük-e az újitómozgalmat. Merő tévedés, lenne a közérdeklődésnek ezt a hullámát egyszerűen divatáramlatnak minősíteni. Mindezeket előrebocsátva, talán nem tűnik a téma avulton konzervatív megközelítésének, ha ezúttal a termelés szellemi hátteréről kissé hagyományosabb nézőpontból szólunk. Arra az alkotó, gondolkodó viszonyra utalunk, amely a jó munkást a munka- folyamattal mindig összefűzte, s mely viszony jobbára nem fejeződött ki találmányban, még mai értelemben vett újításban sem. Egyszerűen: az értelmes, célszerű munka, a sok-sok mindennapos ötlet, módosítás avatja a termelést a termelő számára alkotó folyamattá, s ez összegeződik — társadalmi méretekben — olyan értékteremtő forrássá, melynek belső energiáit aligha tükrözhetik a szabadalmi, újítási statisztikák. Ámbár, ha már erre utaltunk, kétségtelen, hogy ez utóbbiak is az alkotó, változtatásra törekvő szellemi klímában sarjadnak, gyarapodnak, hiszen a munkafolyamat kisebb-nagyobb ésszerűsítéseit nem választja el éles határvonal a beadott, regisztrált újítástól. Olyannyira nem, hogy az ésszerűsítő munkás természetesen mindig mérlegeli: benyújtsa-e javaslatát, vagy ötletét egyszerűen teljesítménye növelésére, munkája könnyítésére hasznositsa-e? Ha pedig az a bizonyos kiima nem kedvező, akkor jobbára az utóbbit választja, s ily módon az ötlet bezárul a saját tevékenység körébe. Ismeretes, hogy itthon is, nemzetközileg is sokáig megoszlottak a vélemények: vajon a tudományos-technikai forradalom térhódítása nem szünteti-e meg a termelés alkotójellegét? Valóban: felületes megközelítéssel nyilvánvalónak látszik, hogy az automatizálás, a korszerű, gépesített technológiák nem hagytak teret az emberi leleményességnek, hiszen a munka — végeredményben — gombok nyomására, műszerek ellenőrzésére korlátozódik. Fölösleges lenne most arra utalnunk, hogy ettől a teljességgel gépesített világtól egész sor iparágunk még bizony messze van, de ma már általánosan elfogadott az az álláspont is, hogy a gép nem mérsékli, ellenkezőleg: növeli a szaktudás, tehát a gondolkodás, végső soron az alkotás igényét a termelésben. Általánosan ismert ma már az is, hogy a szaktudás gyarapítására fordított társadalmi kiadások a leghatékonyabb, egyszersmind nélkülözhetetlen befektetések. A szellemi, alkotói folyamat része az a sok-sok mindennapos ötlet, újító gondolat is, amely a munkafolyamatokat, a termelés részműveleteit gépies tevékenységből alkotássá emeli és jó alapot ad a gazdasági, műszaki haladáshoz. Tábori András Nemzetközi szeminárium kezdődött Budapesten az európai dolgozó nők helyzetéről. Képünkön: Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke szólal fel. Nemzetközi szeminárium a nők helyzetéről Az egyenlőség, a fejlődés, a béke — a nők nemzetközi évtizede jelszavának jegyében kezdődött meg kedden az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nemzetközi szeminárium a Gellért Szállóban. A tanácskozáson — amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Szakszervezeti Világszövetség szervezett — csaknem valamennyi európai ország demokratikus nőszervezeteinek, valamint több szakszervezetnek és nemzetközi szervezetnek a képviselői vesznek részt. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a szeminárium résztvevőit. örömünkre szolgál — mondotta — hogy együttesen véleményt cserélhetünk az európai dolgozó nők helyzetéről, arról az egyre növekvő szerepről, amelyet a nők a gazdasági, a politikai, a közéletben betöltenek. A tapasztalatok kölcsönös megismerése hozzájárul a közös cél megvalósításához: a női egyenjogúság kiteljesedéséhez, a dolgozó nők helyzetének javításához. A magyar kormány nevében Trethon Ferenc munkaügyi miniszter üdvözölte a résztvevőket. Hansgsúlyozta: a Magyar Népköztársaság alkotmánya mindenki számára — így a nők részére is — biztosítja a munkához való jogot. A nők munkája nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a termelés, a népgazdaság további fejlődése. A továbbiakban hangoztatta: kormányunk a nőket érintő egyetlen jelentős kérdésben sem hoz döntést anélkül, hogy meg ne ismerné a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a szakszervezetek véleményét, álláspontját, meg ne kapná egyetértésüket. Mindkét szerv a kormányintézkedések végrehajtásának legfőbb társadalmi ellenőre « és segítséget nyújt a feladatok végrehajtásához. Mirjam Vire-Tuominen, az NDN főtitkára vitaindító beszámolójában a nők helyzetében bekövetkezett változásokat vázolta, s hangsúlyozta: a nők problémái, vagyis az emberiség felének problémái az egész társadalmat érintik, s csakis a nők részvéteiével oldhatók meg. Felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy a nők országos szervezetei egyesítsék erőiket a szakszervezetekkel, amelyek tapasztaltak a demokráciáért és haladásért vívott harcban^ A Szakszervezeti Világszövetség Titkárságának referál tumát Daniela Kubatova terjesztette elő. Többek között elmondta, hogy a szakszervezetek különleges figyelemmel kísérték, és sürgetik a nőket érintő problémák megoldását, küzdenek a megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséért. Hangsúlyozta: egyetlen szakszervezet sem töltheti be megfelelően szerepét, ha figyelmen kívül hagyja a nők szerepének a növekvő fontosságát. Az ENSZ képviseletében Eyvind Hytten köszöntötte a szemináriumot és méltatta a nők növekvő gazdasági, társadalmi szerepének fontosságát. Simonies György a nemzetközi munkaügyi hivatal képviseletében felszólalva kifejezte azt a reményét, hogy 1980-ban a nemzetközi munkaügyi konferencia napirendre tűzi a férfiak és a nők egyenlő elbírálásának témakörét. Komszomolküldöttség Budapesten A KISZ Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az össz-szövetségi lenini Komszomol delegációja, élén Borisz Nyikolajevics Pasztuhovval, az SZKP Központi Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és az ifjúsági szövetség más vezetői fogadták. Kedden megkezdődtek a tárgyalások a Borisz Nyikolajevics Pasztuhov vezette szovjet és a Maróthy László vezette magyar küldöttség között és a szovjet ifjúság, a KISZ és a lenini Komszomol tevékenységéről, együttműködéséről, a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Csehszlnvák bányászati kiállítás Pécsett Régi szerszámok makettjei A Mecseki Ércbányászati Vállalat tanácstermében érdekes látvány fogadja a belépőt. Régi bányászszerszámok, bányagépek, lóvontatta csörlő^, vízkerekes szivattyúk, az első bányagőzgépek, régi bányaművelési módok, mindez kicsinyítve, az eredetinek pontos másolataként látható, s működtethető. A csehszlovák bányászati emlékeket őrző. múzeum darabjai ezek, melyekből itt Pécsett kiállítást rendeztek. Csehszlovákia bányászata évezredes múltra tekinthet visz- sza, nyomai már a legrégibb kőkorszakban felfedezhetők. Az új kőkorszak bányászati — i. e. 4500—2500-ban - már tíz méteres aknákat is mélyítettek. A bronzkorban ón-, réz- és vasbányászat folyt, s 1400 évvel ezelőttről aranybányászatra utaló jeleket is találtak. A népvándorlások viharos évei után csak a 9. századtól lejhe- tők meg a bányászat újabb nyomai. A középkortól a bányászat jelentős fejlődésnek indult. Az ez időből származó emlékekből megismerhetők a bányaművelés módjainak változásai, fejlődése. A kezdetben lóval hajtott csődöket, szivattyúA pécsi Új Élet Termelőszövetkezet reménypusztai központjának szomszédságában összesen 5000 négyzetméter alapterületű tenyészbaromfi-teiep épül. Az első két, 1000—1000 négyzetméter alapterületű, korszerű ól december 1-re készül el és ekkor kezdik meg 24 000 baromfi betelepítését is. Erb János felvétele kát felváltották a vízi energiával működtetett erőgépek, majd ezeket később a gőzgépek szorították ki. Világviszonylatban Csehszlovákiában érték el először az 1000 méteres bányaművelési mélységet. Tulajdonképpen Csehszlovákia tekinthető az uránércbányászat bölcsőjének, hiszen 1898-ben Josep Step nevű bányamérnök innen küldte tonnaszámra az ezüstbányák meddőhányóinak anyagát Párizsba, Marie Curie asszonynak, aki ebből vonta ki az uránt és "fedezte fel a rádiumot. A második világháború után a szocialista bányászat lehetővé tette újabb szén-, uránérc és egyéb érctelepek feltárását, s a legfőbb munkafolyamatok gépesítését. A modern technika eszközeinek köszönhető, hogy Csehszlovákia egyik nagy érctelepén, Prib- ramban már 2000 méter mélységben is folyik bányaművelés. A magyar és csehszlovák bányászat között a régi történelmi időktől kezdve igen szoros a kapcsolat. A Mecseki Ércbánya bányászai 1962 óta rendszeresen felkeresik a csehszlovák uránérc területek üzemeit, és ugyanakkor itt fogadnak csehszlovák bányászokat és tapasztalataikat kicserélik. E régi kapcsolat ápolásaként hívta meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Pécsi Bányászati Gyűjtemény a Prágai Nemzeti Műszaki Múzeumot, mely a csehszlovák bányászat fejlődésének történelméből mutat be villanásnyit a Mecseki Ércbányászati Vállalat tanácstermében megrendezett kiállításon. A kiállítást tegnap délután Molnár László, a Központi Bányászati Múzeum igazgatója nyitotta meg. Megnyitó beszédében színesen vázolta a szomszéd ország bányászatának fejlődését, és a két ország bányászainak régi kapcsolatát, ízt követően dr. Jiri Majer, a Csehszlovák Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte a megnyitón megjelenteket és átadta a kiállítást a közönségnek. S. Zs. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli lignin XXXV. évfolyam, 315. szám 1978. november 15., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
