Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-02 / 303. szám

1978. november 2., csütörtök Duntmtuli napló 3 Eiiente lOO OOO fő tanul Továbbképzés a mezőgazdaságban A magyar mezőgazda­ság fejlődésének je­lenlegi szakaszában az egyik legnagyobb ellent­mondás a robbanásszerűen növekvő termelő berende­zések és a szakmunkás- képzés között van. Az idén húsznál több szakmá­ban több mint 20 000 fia­tal és felnőtt szak- és be­tanított munkás, négyezer­nél több szakközépiskolás, 1126 mezőgazdasági üzem­mérnök és 932 okleveles mezőgazdasági mérnök végzett az országban. Ha ehhez az üzemi tanfo­lyamokat és a különféle továbbképzőket is hozzá­számítjuk, a mezőgazda­sági tárca területén 100 ezer fő tanult. A szám nagynak tűnik, a kép­zés mértéke mégsem tud lépést tartani a társadalmi szükséglet­tel. Ezt akkor is meg kell álla­pítani, ha közben leszögezzük, hogy e téren igen sok minden történt. Az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása a MÉM tárca területén jó ütemben ha­lad. A továbbképzésben tapasz­talható lemaradás, aminek fő oka, hogy a tárca oktatási ka­pacitása jóval kisebb a feladat­nál, amely ezekre az intézmé­nyekre hárul. Ezért a tovább­képzésben erőteljes szelekciót alakít ki a MÉM, illetve a fel­adat jelentős részét az üzemek­re hárítja. Érettségi és szakmunkás­bizonyítvány Mind több vállalat létesít sa­ját oktatási központot. Nap­jainkban a mezőgazdasági vál­lalatok, nagyüzemek közvetlen oktatóhellyé válnak. A jogsza­bályok vállalati feladattá teszik a betanított munkásképzést, a szintentartó munkástovábbkép­zést, az ágazati szakmunkás­képzést, a felnőtt dolgozók szakmunkás képzését, a szak­munkások szintentartó tovább­képzését és a szakmunkások specializáló továbbképzését. A szintentartó munkásképzésnek 80-90 százalékát, a betanított munkásképzésnek 70-80, a fel­nőtt szakmunkásképzésnek és a specializáló továbbképzésnek 60—65 százalékát vállalatok va­lósítják meg. Ez év őszétől mód van rá, hogy az egyszerűbb munkás szakmákat — például mezőgazdasági traktorvezető — üzemen belül, tanfolyamos szakmunkásképzés keretében is lehet szerezni. Ugyanakkor számos szakmá­ban megnőtt a magasabb szín­vonalú tudás szerepe. Ezért az 1978/79-es tanévtől új képzési formát vezet be a MÉM, a szak- középiskolákban folyó szakmun­kásképzést, amelynek lényege, hogy a szakközépiskola az érettségi mellett szakmunkás bizonyítványt is ad. A követke­ző szakmákban szerezhető az érettségi mellett szakmunkás ké­pesítés: dísznövény-kertész, sző­lő- és gyümölcstermesztő, zöld­ségtermesztő kertész, kertészeti gépész, növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha­tenyésztő, állattartó telepi gé­pész, baromfitenyésztő, állat- egészségőr vagy felcser, do­hányfeldolgozó, erjedésipari termékgyártó, borász, sörgyár­tó, szesz- és likőrgyártó, élelmi- szeripari termékgyártó, baromfi­hús-feldolgozó, cukorgyártó, édesipari termékgyártó, húsfel­dolgozó, molnár, sütő és tejter­mékgyártó. A meglevő szakkö­zépiskolai kapacitás 70 százalé­kára ezt a képzési formát ter­Hiányszakma az állattenyésztő és kertész A vállalatok közvetlen oktatóhellyé válnak jesztik ki. A megmaradt 30 szá­zalékánál marad a középfokú szakemberképzés, azonban az 1979/80-as tanévtől kezdve ez is új formát kap. Közép- és felsőfokú képzés A középfokú mezőgazdasági képzés reformja azt jelenti majd, hogy a végzettek egyfelől egyetemi-főiskolai továbbtanu­lásra, másfelől közvetlen mun­kahelyi vezetői feladatok és technikusi képzettséget igénylő munkakörök betöltésére lesznek alkalmasak. Ilyen középfokú képzés a következő szakokon indul: növényvédelem, mező- gazdasági áruforgalom, faipar, fűrész- és lemezipar, földmérés és térképészet, élelmiszeranaliti­ka. Kialakítás alatt van a mező- gazdasági üzemmérnökök egye­temi kiegészítő képzése is. Ed­dig nem volt mód rá, hogy egy végzett üzemmérnök okleveles mérnök lehessen, illetve ez esetben élőiről kellett kezdenie az egyetemet. A jövőben 3 éves kiegészítő képzéssel egyenes úton folytathatja tanulmányait, ha azt munkaköre igényli. így a gépész üzemmérnökök a Gö­döllői Agrártudományi Egyete­men, a kertész üzemmérnökök a Kertészeti Egyetemen, a nö­vénytermesztő, állattenyésztő, növényvédő üzemmérnökök a Keszthelyi és Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen, illetve a Kertészeti Egyetemen, az üzem­szervező üzemmérnökök a Gö­döllői Agrártudományi Egyete­men szerezhetik meg 3 éves ta­nulással az egyetemi oklevelü­ket, A nemzetközi kapcsolatok szélesedése nyelvismerettel ren­delkező szakemberek nélkül nem lehetséges. A következő tanévtől szakfordítói képzés be­vezetését tervezik a Debreceni, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Kertészeti Egye­tem egy-egy tanuló csoportjá­nál. Ebben az esetben a hall­gatók lényegében két diplomát kapnak, egyidőben okleveles mérnökit és szakfordítóit. A képzés egyelőre a tartósítóipari mérnök, a mezőgazdasági gé­pészmérnök és az agrármérnök fakultáson lesz orosz és angol nyelven. A mezőgazdasági nagyüze­mekben dolgozó szakemberek viszonylag kis része rendelkezik olyan ökonómiai képzettséggel, hogy mint agrárközgazdász partnere lehetne a technológiát irányító mérnöknek. E probléma megoldására a MÉM megálla­podást kötött a Pénzügyminisz­tériummal. Megvizsgálják, hogy a gödöllői üzemszervezői agrár­mérnök- és a gyöngyösi szerve­ző üzemmérnökképzés követel­ményrendszere megfelel-e a kor igényének. A jövőben az agrár felsőoktatás egész területén fo­kozott figyelmet fordítanak az ökonómiai ismeretekre, az öko­nómiai gondolkodás kifejleszté­sére. A beiskolázás középtávon tervezett arányait az élethez igazodva, rugalmasan kezelik. Az ifjúsági szakmunkásképzés keretében évente 5000, a szak­középiskolai szakmunkásképzés keretében pedig 2100 fő nyer­het kiképzést. E képzési formán belül a műszaki irányú képzés elsődleges. A szakmunkáskép­zés keretében változatlanul hiányszakmának tekinthető az állattenyésztő és a kertész szak. Ezekből évek óta az üzemi utánpótlás sincs biztosítva, s ebben sajnos a társadalmi megítélés is közrejátszik. Több szakmunkás kell Ahhoz, hogy a mezőgazda­ság szakmunkás utánpótlása biztosítva legyen, szükséges, hogy az utánpótlásnak leg­alább a felét a már termelés­ben levők továbbtanulásával kell megoldani. E téren sincs minden rendben, viszonylag túl sokan — ez évben például 25 000-en — jelentkeztek beta­nított munkás képzésre és sok­kal kevesebben — 11 500-an — szakmunkásképzésre. Pedig a korszerű termelőberendezések üzemeltetéséhez szakmunkások kellenek. A szakközépiskolai, főiskolai és egyetemi képzés­ben is tapasztalható bizonyos aránytalanság, itt ma még gyakran a lakóhely közelsége dönt. A földrajzilag arányo­sabb beiskolázás és a végzett fiatalok arányosabb elhelyezke­dése szelektívebb beiskolázási politikát kíván. Ennek feltétele, hogy a tanulók 80—90 százalé­ka kollégiumba kerüljön. E fef- tételt sajnos a tárca ma még nem tudja megteremteni. Rné „Ha munkám ellen kifogás merülne fel... A gázkészülék-javítás felelősség és szolgáltatás Egy délelőtt a szerelővel Reggel hat óra. A DDGÁZ pécsi hibaelhárító részlegének délelőttösek elindulnak a vá­rosba, a munkalapokon feltün­tetett címekre. Mihály Ferenc gépkocsiján Fitos István gázkészülékszere­lővel indulok. Ma aránylag gyenge nap elé néz, a tízki­lós táskával, egy új és egy savazott vízmelegítővel és egyéb javítás miatt csak nyolc helyen várják. Újmecsekalján Sz.-éknél kez­dünk. Rövid szemrevételezés után lekapja a HÉVI2 vízmele­gítő szögletes pléhkarosszériá- ját. Pár perc után már gyön­gyözik a homloka. A kiégett berendezés helyébe fölszereli az újat, kicseréli a bimetált és a hőfokszabályozó csavart, állít, teker a különféle csava­rokon, majd megnyitja a me­legvízcsapot. A háziasszony elégedett: nem robbanássze­rűen gyújt, hanem csendesen zümmög és megfelelően me­leg a kifolyó víz. Elvégzi az adminisztrációt, kitölti a számlát, átadja név­jegykártyáját. Hátoldalán a következő szöveg olvasható: „Gázkészülékét — megrende­lésre — legjobb tudásom sze­rint megjavítottam. Ha mun­kám ellen mégis kifogás me­rülne fel, 14 napon belül szí­veskedjék a 10-111 számú te­lefonszámon bejelenteni. Amennyiben alkatrész pótlása nem szükséges, díjmentesen fogom azt helyrehozni.” — Mit jelent a szavatosság- vállalás a szerelőnek?- Először is kötelezettséget, másodszor bizalmat. A fo­gyasztó, ha elégedett velem, vagy bármelyikünkkel, akkor név szerint kér legközelebb, Megbíznak bennünk ők is, a vállalatunk is és ez nagyon jó érzés. A József Attila utcában a munkalap szerint S.-ék 7 és 10 óra között várják. Nyolc óra előtt érünk oda, hiába csön­getünk. Fitos István előveszi a bedobócédulát, melynek elő­oldalán a következő rajzos szö­veg található: „A bejelentett gázszerelőt ne zárjuk ki a la­kásból !”, a hátoldalát kitölti és bedobja a levélrésen.- Gyakori az ilyen? — Fogyasztóink általában háromórás időközt határoz­nak meg, hogy mikor vannak otthon. Nekünk kell hozzájuk alkalmazkodnunk. Napjában van hogy kétszer járok így. Lvov-Kertváros ban a Diana tér most átadott egyik hetedik emeleti lakásában M.-ék vár­ják, hogy bekössék a gázké­szüléküket. Leszereli a készülék előlapját, beszabályozza a csapszelepeket, a három láng­rózsáét és sütőét és mindent elmagyaráz. Fitos István 26 éves, a nyol­cadik általános után 1966-ban került a DDGÁZ-hoz, 1969-től gázkészülék javító-szerelő szak­munkás. Havi átlagban 3700 forint körül keres. Nős, felesé­gével és kétéves kisfiával az anyósáéknál laknak Fehérhe­gyen. — A vállalatnál biztatnak, hogy rövidesen talán OTP-s munkáslakáshoz jutok. A munkájáról megtudom: a tél igen erős, a rohamtempót a nyári karbantartásokkal old­ják fel, de valójában sosem unatkoznak. Legemlékezete­sebb esete hét éve, karácsony estéjén érte. Egy bojler szere­lése közben beszakadt a ké­szülék előtti sarokcsap. — Bőrig áztam, elúszott a konyha is mire kijavítottam a hibát. Nem nehezteltek, tud­ták, nem én vagyok a ludas. Szárítgatták a ruháimat, hogy kint ne fagyjak meg. Fitos István a Petőfi szocia­lista brigád tagja, idén érték el a Szakma kiváló brigádja címet. 1973 óta a Nehézipar kiváló dolgozója. Tavaly első lett a Kiváló ifjú szakmunkás vetélkedő vállalati döntőjén és a Szakma ifjú mestere vetél­kedőn is másodosztályú minő­sítést szerzett. Megérkezünk a Móricz Zsig- mond térre. B.-ék nincsenek otthon, de üzenet van. Jön a szomszéd, kinyitja az ajtót, be­enged, magunkra hagy. Fitos István kitisztítja a gyújtólángot és az égőt, megzsírozza a csa­pot, aztán hívja a szomszéd- asszonyt, vegye át a munkát. Adminisztrál, számlát ad, átve­szi a kiszállási és munkadíjat. Ismét S.-éknél próbálkozunk 9 óra 55-kor. Újabb bedobócé­dula. A vízmelegítő új vízcsap­házát visszateszi a kocsiba.- Néha az is előfordul, hogy mi nem érünk oda időre, mert valahol elhúzódik a javítás, várni kell, vagy a „csipogón­kon" sürgősebb helyre irányí­tanak, legtöbbször alkatrész- hiány miatt kérünk türelmet. A kocsiban az URH-s kézi­beszélőn hallani a diszpé­csert, ahogy szerelőt, vagy va­lamilyen alkatrészt irányít át, küldet egy javításhoz. Pár éve látták el valamennyiüket ilyen készülékkel. A Kassa utcai öregek nap­közijében a gáztűzhely, sütő­égőjének tisztítása, F—8-as konvektor szűrőtisztítása és a szikraköz beállítása, a fürdő­szobai és konyhai gázkonvek­tor tisztítása, beszabályozása várja. A Faludi Ferenc utcában K.- éknál két NDK konvektor tisz­títása és a főcsapok bezsíro- zása utón nehezen bír a rá­csos karosszériával, amely el­vetemedett az évek alatt. A szegélyléc is nagyon bent van, végül többszöri próbálkozása eredménnyel jár. A fürdőszoba­bojler gyújtólángját kitisztítja, kicseréli a törött zsírkőégőt. Az Ybl Miklós út 7/3. egyik lakásában szivárog a gázóra. Körbenézi és közli, hogy a számszerkezetnél ereszt. Meg­ígéri, hogy a délutánosok ki­cserélik, addig türelmet kér. A 39-es dandár út egyik hét­emeletesében a negyedik eme­letre hiába viszi fel a felújí­tott melegítő berendezést, V.-ék nincsenek otthon. Igaz, a mun­kalápon nincs időpont feltün­tetve, azért megpróbálta. Kitöl­ti a bedobócédulát. A kocsiban a miniraktárból vételezi a fel­használandó anyagokat a gép­kocsivezetőtől, szerelőtáskája elnyeli az új alkatrészeket. A központban egyeztet, le­számol, jelent. Szántó István, a gázhibaelhárítási részleg mű­vezetője közli, hogy a délutá- nos műszakba induló 13 sze­relő közül egy sem fon unat­kozni, mert délelőtti 120 hiba- bejelentést kaptak. A 10-111 és a 14-400-as telefonon reg­gel 6 órától 21 óráig várják a hívásokat, hogy valamennyi fo­gyasztó biztonságosan használ­hassa gázkészülékeit. Murányi László Helyzetkép az őszi mezőgazdasági munkák menetéről A MÉM, a TOT és a MEDOSZ vezetése szerdán értékelte az őszi mezőgazdasági munkák helyzetét és számba vette a még elvégzendő feladatokat Megállapították, hogy az (M- lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és a kistermelők ed­dig a száraz őszi időjárást, a talajelőkészítési, vetési és be­takarítási munkák végzésére jól kihasználták. A mezőgazdasági nagyüzemek gondos felkészü­léssel a két-három hetes érési késedelemből eredő lemaradást az időszerű munkák többségé­nél jelentősen csökkentették. Az őszi árpa és a rozs vetését, va­lamint a silókukorica és a szója betakarítását befejezték. Köz­vetlenül befejezés előtt áll a burgonya kiszedése, a napra­forgó aratása és a gyümölcs­szüret. Várhatóan néhány nap alatt földbe kerül a búza vető­magja. Tervszerűen, jó ütem­ben folyik a cukorrépa és a ké­sei zöldségnövények betakarí­tása. 320 lift működik (vagy nem) Pécsett Több százezer forint a lakók okozta javítási költség Pécsett 320 lift működik, kar­bantartásukról, javításukról, rendszeres ellenőrzésükről, az újak beszereléséről a Pécsi Vil­lamosipari és Gépjavító Szö­vetkezet gondoskodik. Nálunk a felvonók minőségi paraméterei nagyon jók, kevés a panasz. Néhány mégis áll. A magasház egyik déli liftje például április óta. — A meghajtótárcsát várjuk a Ganz MÁVAG Felvonógyárá­tól — mondja Isó Gábor üzem­vezető. — Most már nemcsak a tárcsát, hanem a motort is, amelyről időközben kiderült, hogy ugyancsak cserére szorul. Az épület másik déli liftjén is hibás a meghajtótárcsa, bár még működik. Ismét áll a TV-torony liftje is, negyedik alkalommal, egy hó­napja. Állítólag a napokban megérkezik a hiányzó alkatrész. Erről a szakemberek által fölöt- téb lassúnak tartott felvonóról még annyit, hogy gyakori meg­hibásodásán nem csodálkoznak, mert „fantasztikus az igénybe­vétele. Ide egészen másféle lift kellett volna ...” Közel száz ember dolgozik a pécsi felvonókon. Havonta egy­szer mindegyikhez eljutnak, meghibásodás esetén természe­tesen hamarabb. Van azonban olyan lift is, amelyikkel csak nagynehezen bírnak. A régi tí- pusúakról van szó, az úgyneve­zett „Hafe"-kről, amelyek már elavultak az újabb Schindler- rendszerűekhez képest, s ezért gondot okoz az alkatrészek utánpótlása. Egy-egy felvonó élettartama egyébként 15—20 év, ezt követően le kell cserél­ni. Pécsett jelenleg csaknem öt­ven ennél idősebb felvonó mű­ködik, s közöttük a legrégibb a városi tanácson. Még a hu­szas években szerelték fel, víz­nyomásos volt, s Pécsett, a So- piana Gépgyárban készült. A háromszázhúsz liftet állan­dóan figyelemmel kísérni: ke­mény munkát jelent. Már csak azért is, mert a szerelők busszal utazgatnak a javítások helyszí­nére. A segítséget az URH-val felszerelt gépkocsik jelentenék, csakhogy ezeket áruk miatt a szövetkezet támogatás hiányá­ban nem tudja beszerezni. Tudnának pécsi lakosok is se­gíteni. Például azzal, hogy a rendeltetésének megfelelően ke­zeljük a felvonókat. Az Urán­városban például jóformán szo­kás lett, hogy a kulcsot elfor­dítva húzzák ki a liftből, a he­lyét gyufaszálakkal tömik meg, így a felvonó állandóan üzem­képes. Mindenki használhatja, a gyerekek is, akik nem mulaszt­ják el ezt a sajátos szórako­zási lehetőséget kihasználni. Gyakori a „kipeckelés” is: egészen kicsit nyitva hagyják az ajtót, nehogy valaki visszahívja a felvonót a földszintre. így negyedórákig áll a felvonó, lent azt hiszik, hogy rossz. S — hal­lom a szövetkezetben — egy te­lefon nyomán „beindul az ap­parátus”, hogy azt az egy ajtót becsukják. A lakók által okozott meg­hibásodások javítására többszáz ezer forint kell egy-egy évben. Időnként nagyon összesűrűsö­dik a munka, köszönhetően az építőipar működési ritmusának. Az év első felében például nem volt munkájuk az új liftek besze­relésével megbízott dolgozók­nak, most meg túlórával is alig bírják. M. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom