Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-11 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt noplö XXXV. évfolyam, 281. szám 1978. október 11., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kihasználni a jo időt Ütemes munka a baranyai határban Fejlődő mozgalom Pécsi iskolák a városért A városi pártbizottság már­cius 21 -i állásfoglalása erje­dést indított el Pécsett, s egy­re inkább tömegmozgalommá válik a város arculatának szeb­bítésére irányuló tevékenység. Tegnap a Hazafias Népfront városi bizottsága hívta megbe­szélésre a pécsi általános is­kolák képviselőit. Ennek célja az volt, amit lapunk hasábjain korábban már többször szorgal­maztunk: Pécs tanulóifjúsága az iskolák környezetének gon­dozásával vegyen részt a vá­rosszépítő munkában. Kalla Gábor, a Kertészeti és Parképítő Vállalat zöldterületi osztályának vezetője vázolta, mire számítanak elsősorban a felsőtagozatos általános iskolá­sok részéről. Nem arról van szó, hogy a vállalat helyett dolgoz­zanak, hanem arról, hogy részt vállaljanak az egyre növekvő, ezért egyre nehezebben ellát­ható parkfenntartási feladatok­ból, hogy e munka révén a fel­növekvő új generáció megért­se: ők lesznek majd e város gazdái, tőlük is függ, milyen lesz Pécs a következő évtize­dekben. Megállapodtak abban, hogy az általános iskolák any- nyit vállalnak, amennyit tény­legesen el is tudnak látni, a vállalat pedig ehhez a munká­hoz a szükséges eszközöket ren­delkezésre bocsátja. Az magá­tól értetődő, hogy az iskolák saját udvarukat rendbentartják, erre akármelyik iskola jó pél­dával szolgálhat; most az isko­lák környezetéről van szó, ezért abban is megállapodtak, hogy amelyik iskola közvetlen közelé­ben nincs gondozásra váró te­rület, távolabbit is vállalhat, a vállalat pedig alkalmanként sa­ját autóbusszal szállítja majd a diákokat a végzendő munka színhelyére. A megbeszélés során az is­kolák képviselői jelezték, mely területek gondozására vállal­koznak. A vállalások véglegesí­tésére később kerül sor, a Ker­tészeti Vállalat minden iskolá­val külön-külön szerződést köt majd, az elvégzett társadalmi munkát pedig majd. Hasonló megbeszélésekre ke­rül sor majd a közeljövőben a szakmunkásképző intézetek, a középiskolák és a felsőfokú ok­tatási intézmények képviselői­vel is. H. I. Nehéz napok a földeken, „zöld" iparunk nyakig a mun­kában. Végzik tempósan, min­den kapkodás nélkül, legalább­is ez a kép tárulkozott elénk a mohácsi és a szigetvári járás két nagy gazdaságában. . Ha akad is valami, amit oz égtől várnak, mindössze egyetlen do­log: továbbra is ilyen maradjon az idő. — Nem állunk rosszul az őszi munkákkal — nyugtázta Harma­tos József, a mohácsi Új Baráz­da Termelőszövetkezet elnöke. Sőt, a cukorrépa-betakarítás­ban és az őszi mélyszántásban még előbbre is tartanak, mint tavaly ilyenkor. A mohácsiak időszámításában egyébként no­vember hetedike a bűvös idő­pont, akkorra kívánnak végezni a cukorrépával és a kukoricá­val. A táblán váltanak A cukorrépa felét mór beta­karították, van még vissza 100 hektár. Az átlagtermés több a tervezettnél: 437 mázsa, a cu­kortartalom 16,5 százalék. Ku­koricából — a népgazdasági ér­dekekkel összhangban — a ta­valyinál 100 hektárral többet vetettek, a 650 hektárnyi terület egynegyedén végeztek. Ismét igen magas az átlagtermés: 84 mázsa I Igen szép eredményt hozott a lucerna, az álló és az új vetésű együtt 100 mázsán fe­lül fizetett hektáronként. Arccal a jövő esztendő felé, a búza területének előkészítése kevés híján kész, s hétfőn már meg is kezdődött az őszi búza veté­se, mellyel október 20-ra kíván­nak végezni. Az őszi mélyszán­tás a tavasziak alá félidejében van, végeztek az istállótrágyá­zással, s kint van a földeken az ősziek és a tavasziak alá a mű­trágya 60 százaléka. ütemes munka folyik tehát a mohácsi szövetkezet határában, minden izgalom nélkül, amire utal az is, hogy nem kell fölál­dozniuk szombati és vasárnapi pihenőnapjaikat. A hétközi munkanapokat igyekeznek ki­használni, a legtöbb területen napi két nyolcórás műszakban dolgoznak. A szervezettséget fo­kozza, hogy az idén már nem vándorolnak a nagy gépek, a váltás a helyszínen történik, a traktorost és az üzemanyagot is kiszállítják a táblákra. Jól fizet a szója A Szigetvári Állami Gazda­ságban a cukorrépa- és a kuko­ricabetakarítás, valamint a pa­radicsomszüret jelenti a legfőbb munkát. A cukorrépa (650 hek­tár) felét már felszedték, bizony, megsínylette az aszályt a nö­vény, a termésátlag 420 mázsa, alacsonyabb a tervezettnél, ám­bár a cukortartalom több mint tavaly. Megkezdték a korai éré­sű kukoricák kombájnolását. Folyik a paradicsom szedése, itt csatasorba állították a diá­kokat és segítenek a szocialista brigádok is. Sajnos, a termés­átlag (200 mázsa) alatta ma­rad a várakozásnak, s még egy esetleges fagytól is tartani kell. Befejeződött viszont a szója be­takarítása, a 175 hektárnyi te­rületen 21 mázsás átlagtermést értek el. Ezzel az eredménnyel — egy hektárra vetítve — min­den bizonnyal a szója vezeti a jövedelmezőségi listái. Amint lekerülnek a növények, felszabadulnak a területek, nyomban elvégzik a gépek a mélyszántást, s folynak az őszi vetések. Nagyjából ott tartanak, ahol tavaly. Viszont a szárazscg miatt náluk is sok energiát fel- - emészt a magágy készítése, a szántások minősége rosszabb. A gazdaságban igyekeznek a rendelkezésre álló időt kihasz­nálni, a nehéz jjépek a talaj­előkészítésben éjjel-nappal dol­goznak, a kukorica betakarítá­sát nyújtott műszakban végzik, egyelőre a szabad szombatról is lemondanak. Ami a szűk ke­resztmetszet — a szállítási kapa­citás. Nagyok az igények, ezért igencsak birkóznak a feladatok­kal. Megyei számok Dr. Álló Miklós, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője tegnap rendelke­zésünkre bocsátotta a legfris­sebb adatokat az őszi munkák megyei állásáról. Eszerint a burgonya és a napraforgó be­takarításával végeztek a gazda­ságok. Szójából ez ideig a terü­let 70 százalékán, cukorrépából 40-45, kukoricából 35—40 szá­zalékán betakarították a ter­mést. Az őszi vetőszántás há­romnegyedrészt kész, az őszi ár­pa a terület négyötödében a földben van, a megye gazda­ságaiban megkezdődött a bú­za vetése. Vetésben mellesleg tavaly már előbbre tartottunk, mindez arra int, a munkákat — a gépek nyújtott műszakban való üzemeltetésével, a munka­idő mind teljesebb kihasználá­sával — gyorsítani kell, hogy ok­tóberben végezhessenek a gaz­daságok a vetéssel. (— mz —) a norvég parlamenti küldöttség keddi programja A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó nor­vég parlamenti küldöttség — élén Guttorm Hansennel, a Storting, a norvég tör­vényhozói testület elnöké­vel — kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúz­ta a magyar hősök emlék­művét. A koszorúzáson részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke, Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Farkas Mi­hály vezérőrnagy, a buda­pesti helyőrség parancsno­ka és Rolf Jerving, a Nor­vég Királyság budapesti nagykövete. A koszorúzást követően az Országházban Apró An­talnak, az országgyűlés el­nökének és Guttorm Han- sennek a vezetésével meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—norvég tárgyalások. Naponta 3 kilométer hosszú alagcsövet rak le a szentdénesi ha­tárban a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat önjáró holland drénere- ző gépe. Fotó: Cseri Gyakorlati bemutató a nagypeterdi tsz-ben Az MTA üzemi vízgazdálkodási bizottságának ülése Pécsett A megyében történő komp­lex meliorációs munkálatok ta­nulmányozására érkeztek teg­nap Pécsre a Magyar Tudo­mányos Akadémia üzemi víz­gazdálkodási bizottságának tagjai, köztük dr. Kovács Gá­bor tudományos kutató, a bi­zottság elnöke, dr. Fekete Ist­ván professzor, a Budapesti Kertészeti Egyetem növény- termesztési tanszékének veze­tője, dr. Járányi György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási tan­székének vezetője és a tudo­mányág több neves hazai ku­tatója. Baranyai eredmények Pécsett, a 24 emeletes to­ronyház tanácskozótermében dr. Földvári János kandidátus, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese fo­gadta a vendégeket, s adott részükre rövid tájékoztatót a megyében folyó meliorációs programról. Elmondotta, hogy a megye dombvidékének 38,7 százaléka erodált, ami 160 000 hektár termőföldet érint, a sík­vidéki szántóterület 17 száza­léka vízkáros, itt 81 000 hek­tárt érint a belvíz. A károk el­hárítására, a termőföld jobbá tételére Baranyában 1964 óta folyik a melioráció. Az eddig felhasznált 450 millió forintból 53 192 hektáron történt mega vízrendezés, s javultak meg a termelés feltételei. | A megye évente 35—38 mil­lió forintot fordít a talajok jobbá tételére, üzemi vízren­dezésre. S a jövőben a tervek szerint további 4élmilliárd fo­rint lesz e célra felhasználva. Különösen az utóbbi években javult a beruházások hatékony­sága, nőtt az üzemi érdekelt­ség, a költségek 30 százalékát ma már az érintett mezőgaz­dasági üzemek viselik. Nagyváradi János, a Sziget­vári Járási Hivatal elnöke té­nyekkel, adatokkal támasztotta alá, milyen pozitív változást ho­zott a dél-baranyai térség me­zőgazdasági üzemeiben a komplex melioráció megvalósí­tása. Korábban minden máso­dik tsz mérleghiányos volt a térségben. A melioráció meg­szüntette a rendszeres belvíz­károkat, megjavította a terme­lés biztonságát, ugrásszerűen emelkedtek az átlagtermések. A kezdeti buktatók utón a tér­ség üzemei felismerték, hogy a lehullott csapadékvizet nem elvezetni, honem levezetni kell, s adott esetben visszaduzzasz- tani, ami kellő, védelmet ad a nyárvégi szárazság ellep. A nyílt árkos rendszer mellett és helyett mind több tsz vállalja a valamivel drágább, de lé­nyegesen hatékonyabb mű­anyag alagcsövezést, amely nem szabdalja fel a szántó­földet, s lehetővé teszi a nagy gépekhez szükséges nagy táb­lák kialakítását. A műanyagcsöves drénere- zés egyik hazai tudományos szakértője, dr. Járányi György egyetemi tanár, az akadémiai bizottság tagja, az üzemen be­lüli vízrendezés jelentőségéről szólva rámutatott: a komplex melioráció teremti meg a gaz­dálkodás igazi nagyüzemi ke­reteit, s szünteti meg azt a ter­melési kockázatot, amit a nagy­üzem növekvő termelési ráfor­dítások mellett már nem tud­na elviselni. A melioráció igényének az üzemből kell kiindulnia. A nagypeterdi tsz-ben Papp Zol­tán termelőszövetkezeti elnök mutatta be az üzemben folyó nagyszabású meliorációs mun­kát, a műanyag drénerezést és annak terméshozam-növelő ha­tását. A több mint 50 milliós programnak a felénél tarta­nak, eddig 3108 hektáron tet­ték jobbá a termőföldjeiket, 400 000 méter csövet fektettek le és 90 hektár termőföldet nyertek vissza a régi vízelve­zető árkok betemetésével. Olyan táblákon, ahol csak nád és sás virult, ma 60 mázsa kukoricát termelnek. Elismerés a látottakról Az akadémiai bizottság tag­jai elismerően szóltak a Ba­ranyában látottakról, sok hasz­nos inspirációt kaptak további kutatásaikhoz, mint például vízszint szabályozás tudomá­nyos módszerének kidolgozá­sát, vagy a meliorált területek talajművelésének megoldását. A gyakorlat által megfogal­mazott kérdésekre a kutatók­nak kell mielőbb tudományo­san megalapozott választ ad- niok. —Rne—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom