Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-08 / 278. szám
DN HÉTVEGE 10. OKTATÁS-MŰVELŐDÉSPOLITIKA 1978. OKTÓBER 8. Thália új hajlékában Bemutatjuk az új győri színházat „Ugye *•procc« ez a színház? ... Nincs ebben egy kis vidékies gigantománia?"... Két pesti kolléga szegezte nekem a fenti kérdéseket az új győri színházról adott sajtótájékoztató után Győrben, ahol a magyar színházi újságírás és kritikai élet, úgy gondolom, valamennyi fővárosi és vidéki orgánumának képviselője részt vett. A tájékoztató jó két és fél óráig tartott. (Ez nálunk maratoninak számít!) Ebéd után bemutatták a színházat is, sum- ma-summárum ráment egy egész nap. A sajtótájékoztató jól sikerült, a színház nagyon szép és európai mércével számítva is kívül-belül a legmodernebb, ami manapság fölépülhet. így azután nemleges válaszomra a két kolléga hitetlenkedve s kissé rosszallóan rázta a fejét, mire elnevettem magam: „Váltjátok be, irigyli- tek!..." Úgy gondolom, nem jártam messze az igazságtól. Tháliá- nak csodálatos hajlékot emeltek abban a városban, ahol mintegy 200 évre tekinthet vissza a színházi kultúra. Ez a hajlék november 4-én megnyílik. 1964-1978 A színházépítés ügye - mint Szaló Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese tájékoztatójából kitűnt — csaknem másfél évtizedre tehető Győrben. Az Országos Tervhivatal és a megyei pártbizottság előterjesztésében az MSZMP Politikai Bizottsága Győr megye gazdasági helyzetét tárgyalta 1964-ben. Itt vetődött fel először, itt hoztak határozatot új színház felépítésére Győrött. A további dátumok és ösz- szegek egy kicsit a tükrét is adják az elmúlt másfél évtized népgazdasági helyzetének, gazdasági folyamatainak, különös tekintettel az építő kapacitásra és a kulturális nagy beruházások szinte végzetszerűen determinált sorsára. 1966: a városközpontban kijelölik a kb. 600 személyes új színház helyét. 1967: megkezdődnek a kisajátítások és a talajelőkészítés is. 1971: befejeződik a szanálás, megkezdik az alapozást, a talajmechanikai munkákat. A Győri Tervező Vállalat beruházási programja ekkor 79 millió Ft-ról ad számot, mely összeggel 1974 negyedik negyedéig az építkezést be kell fejezni ... 1971 júliusában a módosított terv 106,5; majd 120,5 milliós programot jelez, végül is ezt hagyták jóvá 1972- ben. Befejezési határidő: 1976. További módosítások nyomán a színházépítés teljes összege 227 millió; újabb felmérések után ez 290 millióra emelkedik .. . Most, az átadás előtt pontosan egy hónappal teljes összege kb. 330 millió Ft. (Legalábbis ennyit vallanak be...) A módosításokat részben az ismert árváltozásokkal, részben a — tapasztalatlanságból is eredő — tervezői döntésekkel indokolják. (Teljes tervdokumentáció pl. nem is készült; kezdetben csak részlettervek alapján dolgoztak.) A valóságos építkezés 1972 júniusában kezdődött el. Fő kivitelező a Győr —Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat. Ün. „generálkivitelező" nincs, a színházat építő és berendező 35 hazai és külföldi (NDK-beli, csehszlovák, osztrák, svéd, olasz, görög, svájci) cégeket, vállalatokat a helyi beruházási vállalat fogja össze. Impozáns, lenyűgözöl Belépve ebbe a csodaszép beton-, márvány- és üvegpalotába, miként külső vonalai, belső építészete csakúgy impozáns, lenyűgöző. Előcsarnokába a 3—3 bejárat négy ajtaján juthatunk be. Kifelé a taps megszűnésétől 4 perc alatt juthat utcára a 700 néző. (Egy nem egészen „jómájú” megjegyzés: „rossz darab esetén jóval hamarabb ...”) Az épület karakterét középső főtömege adja meg a főszínpaddal (22 x 24 m) és az egyetlen hatalmas székmezőből álló nézőtérrel. A főszínpadtól balra és jobbra (É-i és D-i irányban) helyezkedik el a két oldalszínpad (15,5x19), amely az .átrendezési időket hivatott csökkenteni azzal, hogy a mechanikai és kézi beállításra alkalmas díszleteket, vagyis díszletező kocsikat itt előkészíthetik. Felettük balett-terem, próbaszínpad, műhelyek, raktárok stb. Az épület K-i oldalán 4-6—8 személyes öltözők, festő-, szabó-, paróka- stb. műhelyek, alattuk parkolóhely 116 gépkocsi részére. Színpada több pontján süllyeszthető, forgószínpaddal; zsinórpadlásának legmagasabb pontja 29 m. Színpadtechnikai berendezéseit egy osztrák cég szállította. Világításrendszerében a 208 reflektor — 4 világítóhídról, két toronyból és a nézőtér feletti akusztikai lapok közül a főszínpadra áradva — mindent tud, amit egy rendező elképzelhet. Az előcsarnok belsejét carrarai, az épületkülsőt görög- országi szürkemárvány-lapok borítják. Ezt a külsőt csupán két helyütt töri meg (É—D oldalon) egy-egy 560 négyzet- méteres felület: Victor Vasarely alkotása Győr városának: fehér és kék pirogránitlapok- ból, a másik oldalon ugyanennek a negatívja ... A színház társulatának és (prózai és zenés) profiljának kialakítása három év óta folyamatban van — ismertette elképzeléseit Cserhalmi Imre igazgató. — Céljuk, hogy a magyar színjátszás arcán valami sajátos győri vonás észrevehető legyen. Ennek érdekében tudatosan fejlesztik tánckarukat, tervük önálló balett kialakítása. A DN kérdésére — „Milyen lesz ennek az arculata? — ezt a választ kaptam: „A személyi feltételek most alakulnak ki. Az Állami Balett Intézet most végzős osztálya Győrbe kerül, s ide szerződik Bejártól Markó Iván is. Ez nagyjából utal arra is, milyen arculattal és tartalmi eszköztárral kívánunk működni. Az új hangvételű balett befogadására a közönséget sok türelemmel, de igénybeli engedmények nélkül kívánjuk rávezetni" ... Műsorpolitika Műsorpolitikájuk érdekes, igényesnek mondható. Néhány cím, ízelítőül az évadból: lly- lyés Fáklyalángjával nyit a színház. T. Williams A vágy villamosa c. drámáját a pécsi Bozóki István rendezi; az Éjjeli menedékhelyet Harag György (Sepsiszentgyörgy). További prózai bemutatók: F. G. Lorca: Bernarda háza; de Vega: Se- vlila csillaga; Vészi Endre: Szuperhallás (eredeti bem.). Zenés darabok: János vitéz; Offenbach: Szép Heléna; Suppé: Boccaccio, Brecht—Weil: Koldusopera és Ránki—Weöres: A holdbéli csónakos c. operája (eredeti bem.). A színház igazgatója azzal búcsúzott a magyar színházi sajtótól, hogy egyet nem kérnek: kíméletet . Ne úgy tisztelje a magyar sajtó a győri színházat, hogy „kegyeleti aktusokkal” megkerüli a lényeget, elbírja ez a színház az őszinte, kemény hangot is! Jó szándékú, ügyszerető kritikára számítanak, de nem hívei az elnézésnek ... A legrokonszenvesebb nyilatkozat, amit valaha színiigazgatótól hallottam. (Mentségére szóljon —, isten bocsá' — újságíró volt még néhány éve ...) 60 év után... Mindezek után ennek a száz- húszezer — lelkes, dinamikusan fejlődő város lakosságának, színművészeinek kívánjunk minden szépet és jót. Lélekben velük leszünk, amikor november 4-én este először gördül fel a függöny az ország - hat évtized után elsőül fölépített — új színházában. Gratulálunk! Wallinger Endre A főszínpad belső részlete a függőhidakkal és a zsinórpadlással. A színpadnyílás mögött a nézőtér látható. Fotó: Harmati János ISKOLA ÉS TÁRSADALOM A nyitottság jegyében r Uj nevelési és oktatási tervek a középiskolában Az iskola egyre rugalmasabban igyekszik válaszolni a társadalom igényeire, kihívásaira. Dinamikus korszerűsítést, reformot él át egész oktatási rendszerünk az óvodától a felsőoktatásig. Sok más mellett ebben az évben vezették be — egyelőre kísérletképpen — Baranya megye néhány középiskolájában a nevelés és az oktatás új tervét, immár a reform jegyében és hosszú távra. Az az észszerű lehetőség persze fennmarad, hogy az elkövetkezendő években az aktuális társadalmi kérdéseknek megfelelően ezeket a dokumentumokat állandóan korszerűsítsék. Miben áll a nevelési, oktatási terv újdonsága? Nincs szó forradalmi, mindene felforgató változásokról, hiszen volt ennek egy előkészítő szakasza két évvel ezelőtt, és a lelkiismeretes pedagógus eddig is figyelt a diákjai véleményére, problémáira, a világban és a közvetlen környezetünkben aktuálissá váló jelenségekre; tudta, mit csinál tanítványa a szabad idejében, segített neki az iskolán kívüli problémák megoldásában. Csakhogy ez a tevékenység eddig spontán módon valósult meg, most nagyobb szerepet kap az eddig is sokat. hangsúlyozott céltudatosság és pedagógiai önállóság. A különféle nevelési területeket és főként az iskola és a társadalom közti eleven, dinamikus kapcsolatot kívánják céltudatosabban megszervezni az új nevelési dokumentumok. Meghatározzák az iskolatípúsok célját, feladatát, és azt is, hogy mit vár tőlük a társadalom. Mivel a nevelés nagy része a szakórákon folyik, az új osztályfőnöki tanterv mellett elkészült a különböző tantárgyak nevelési-oktatási terve is, valamennyi az egyes területeken aktuális feladatokkal. Az alapelvek mellett egészen új az iskolán kívüli nevelés terve is. Nagy szerepet kap ebben és az egész nevelési tervben a munkához való viszony — értve ezen fizikai és szellemi munkát egyaránt. Az iskolán kívüli nevelés további területei a tanulói önképzés, a kulturális és sportjellegű szabadidős tevékenység, a közéleti, politikai, mozgalmi munka. Mindennek kézbentartása, koordinálása most az iskolák feladata. E sokféle terület megannyi eszközt jelent a pedagógiai munka céltudatosabb szervezéséhez. Jellemző, hogy e dokumentumok jegyében nagyobb teret kap a pedagógus önállósága, ugyanakkor a diák, elsősorban a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok tevékenysége is. Ezzel együtt igen nagy hangsúlyt kap a céltudatosság, a kötelességtudat is. Jelentkezik ez az önállósulási tendencia nemcsak a kisebb közösségek, hanem az iskolák viszonylatában is. Az új koncepció minden intézményt inspirál a hagyományok és a helyi jelleg érvényesítésére, hiszen mást kell adni a fiataloknak egy vidéki és egy fővárosi iskolában, mást egy általános gimnáziumban vagy egy szakközépiskolában. Minden eddiginél határozottabban hangsúlyozzák az új dokumentumok az iskola és a társadalom közti kapcsolatot. Az iskolának ugyanis pontosan tudnia kell, mit vár tőle a társadalom, és az utóbbinak is tisztában kell lennie azzal, hogy mire építheti a munkaerő utánpótlását. A két pólus közötti tudatosabb kapcsolat azért is fontos, mivel rendkívül megnőtt az ifjúság életében az iskolán kívüli tényezők hatóereje, a kedvező és a kedvezőtlen hatásoké egyaránt. Mindezt újra csak a szakmailag arra legilletékesebb, az iskola, a pedagógus koordinálja. Nem egyszer elébe kell mennie bizonyos kedvezőtlen társadalmi jelenségeknek, s azok ellen kell aktivizálnia a fiatalokaTT cselekvésüket és érzelmeiket is. Az úi dokumentumok időben elkészültek, az ősszel megkapja őket valamennyi középiskola. így elegendő idő van áttanulmányozásukhoz, hiszen jövő ■^eotemberben vezetik be őket kötelező érvénnyel. Addig is Baranya négy gimnáziumában és négy közéafokú képzést folytató szakközépiskolájában dol- noznak már a pedagógusok az új nevelési-oktatási tervekkel. Baranva középiskolai tanárai envébként is nagv részt vállaltak az Országos Pedagógiai Intézettel az új dokumentumok kialakításában. Csonka Takács Lászlóné megyei szakfelügyelő éppen a tanórán kívüli peda- góaiai munka témóiát dolgozza ki az úi osztályfőnöki kézikönyv számára, amely ugyancsak időben kerül maid a középiskolába. Az eddiginél ösz- szetettebb, nagyobb feladatok hárulnak tehát a középfokú intézményekre és megint csak a pedagógusokra. Hogy ezek a tennivalók értelmesen, hatékonyan valósuljanak meg, hogy az iskolák ne őrlődjenek fel ezek végrehajtásában, minden eddiginél nagyobb szükség van — a nyitottság jegyében — a társadalom figyelmére, segítőkészségére. Gállos Orsolya Az évad kiállítási programja A nyár elmúltával új évad veszi kezdetét a kulturális életben. Mi várható a következő hónapokban képzőművészeti téren, milyen jelentősebb kiállítások nyílnak a pécsi-baranyai kiállítóhelyiségekben? Erre a kérdésre kértünk felvilágosítást Molnár G. Judittól, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának művészeti főelőadójától. Az első ide sorolandó legjelentősebb képzőművészeti esemény a Baranya megyei Tárlat, amely még októberben is megtekinthető. A Színház téri galériában ebben a hónapban nyílik meg Pol- 'gár Ildikó keramikusművész tárlata, amelyen az idei siklósi szimpozionon készült munkáit mutatja be a keramikusnő. Ugyanitt nyílik meg novemberben Asszonyj Tamás és Jávor Piroska kiállítása, decemberben pedig Uherko- vich Ágnes belső építész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Ennek a tárlatnak az érdekessége az, hogy ilyen jellegű belsőépítészeti bemutatót Pécsett még nem ren-' deztek. Az évad első képzőművészeti eseményei közé számít Gádor Emilnek az elmúlt héten Mohácson megnyílt kiállítása, valamint a Pécsi Grafikai Műhelynek a közeljövőben a bólyi művelődési központban megrendezendő tárlata amely Kelle Sándor — Pécsett élő — festőművész rendhagyó tárlatvezetésével nyílik meg. A múzeumi és műemléki hónap szintén rangos képző- művészeti eseményeket tartalmaz. Az Uitz Múzeum állandó kiállításának a megnyitásával, továbbá Vigh Tamás Munkácsy- és Kossuth-díjas érdemes művész Régészet című szobrának felavatásával a pécsi-baranyai művészetszerető közönség ismét felbecsülhetetlen értékekkel lesz gazdagabb. Ebbe a sorozatba tartozik a helyreállított naay- harsányi műemléktemplom 10-én történő átadása is. A Színház téri galériában januárban rendezik meg a Pécsi Grafikai Műhely tárlatát, amelyen a két évvel korábbi kiállítás óta készült alkotásokkal ismerkedhetünk meg. Februárban Endre Nemes, Stockholmban élő festő mutatkozik be ugyanitt. Márciusban a soroksári művészek, áprilisban pedig Swierkiewicz Róbert grafikus kiállítása nyílik meg. Az 1960 óta fennálló, régebbi nevén Pécsi Művészeti Gimnázium számos alkotót adott a hazai képző- és iparművészetnek. Egy májusban nyíló kiállításon az ő munkáikkal ismerkedhetünk meg. Júniusban a krakkói képzőművészek mutatják be alkotásaikat, jú)iusban pedig a Színház '79 című nemzetközi fotókiállítás megrendezésére kerül sor. A Széchenyi téren megnyíló Pécsi Galéria Martyn Ferenc Munkácsy- és Kossuth-díjas, kiváló művész tárlatával fogadja első ízben a közönséget - áprilisban. A Pécsett élő képzőművészek hosszú évek óta gyümölcsöző munkakapcsolatot tartanak fenn lengyel, finn és jugoszláv képzőművészekkel. A májusban megnyíló kamarakiállítások ezeknek a kapcsolatoknak a külföldi ápolóival és azok munkásságával ismertetik meq cí pécsi közönséget. Az egész világon a sokszorosító grafikai kiállítások után reneszánszát élő rajz sokszínűségét, életképességét, elevenségét reprezentálja majd az a kiállítás, amely júniusban nyílik meg a Pécsi Galériában — elsősorban Baranyában és Pécsett élő művészek munkáiból. Júliusban és augusztusban már ebben az új galériában mutatják be a VI. országos kisplasztikái biennáléra beérkező alkotásokat. B. K.
