Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-08 / 278. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. OKTÓBER 8. Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője és Füzes János műsor közben Villanyvilágított fák Jajcéban Húszéves a Pécsett megje­lenő irodalmi-művészeti folyó­irat, a Jelenkor. A Televízió Pé­csi Körzeti Stúdiója pedig arra vállalkozott, hogy — szerdán, 11-én 20 órakor, a 2. program­ban — az irodalmat, a betű keltette elvont gondolatok mű­vészetét kész képekkel mutassa be, lefordítsa a képek nyelvére. A nem könnyű feladatról kér­deztük meg Füzes Jánost, a műsor szerkesztőjét. — Az volt a szerkesztési el­vünk — felelte —, hogy bemu­tassuk azokat a szerzőket, akik máig hűségesek maradtak Pécshez és Dél-Dunántúlhoz, akkor is, ha elköltöztek már in­nét. De írásaikban máig itt él­nek, ide küldik a kéziratok egy részét. Persze azokról is szólunk, azokat is bemutatjuk, akik itt is élnek. A műsorban elhang­zó valamennyi irodalmi mű megjelent a Jelenkorban. Az elvont irodalom és a konkrét képernyő egybekapcsolása per­sze nem volt könnyű. De meg­oldottuk, például Berták László: Villanyviláqított fák Jajcéban című versét úgy, hogy közben a kamera a híres Csontváry-kép előtt mozgott, azt vette fel. Nem írhattam új irodalomtörté­netet, ezért a húsz eszendő fo­lyamatát az alkotók önvallomá­saiból szerkesztett összekötő ré­szek jellemzik, vallomások mű­vekről, alkotási folyamatokról. Máskülönben a pécsi tévé ezzel a Jelenkor-esttel főpróbá­ját rendezi egy új sorozatnak. E sorozatban a pécsi, dél-du­nántúli írók, költők, vagy más művészetek alkotói mutatkoznak be. Nemcsak arcukat, munka- módszerüket ismerhetik majd Dávid Kiss Ferenc Kende Sán­dor: A zöldségárus cimű novel­lájának tévéváltozatában meq a nézők, hanem az elő­adások egyben pécsi, dél-du­nántúli művészeti előzetesek is lesznek, a képernyő több milliós nézőtábora számára, hogy megmutassa, milyen alkotások készülnek ezen a tájon. Ennek a műsornak is Füzes János lesz a szerkesztője, rendezője pe­dig Wiedermann Károly, aki az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának főrendezője, illetve művészeti vezetője. Beszélgetések Szókratésszel Csütörtökön 20 órakor vetítik a Beszélgetések Szókratésszel című tévéjátékot, Edvard Rad- zinszkij szovjet író művét. A címszerepet Kállai Ferenc ala­kítja, partnerei Benedek Miklós, Nagy Gábor, Drahota Andrea, Gera Zoltán, Szacsvay László — és mások. Radzinszkij neve nem ismeretlen a hazai nézők előtt sem, többször láthattuk a tévé­ben színműveit. Főként kedves, humoros, derűs történetei arat­tak sikert. Ez a műve dráma, a nagy gondolkodónak a halála előtti tépelődéseit adja közre. Egy nagy ember közelgő távo­zásának tudata az emberi kap­zsiság, a más halála árán csil­logás érzéseit is felszínre hoz­za. Képünkön: Kállai Ferenc és Drahota Andrea. (Kiss Júlia fel­vétele.) Spiró György: NyulakMa EREDETI BEMUTATÓ Spiró György fiatal magyar író, életkorát és megjelent kö­teteinek számát tekintve egy­aránt. Alig lépte túl a harmadik X-et, legismertebb két műve: regénye (Kerengő) és Kősze­gők címmel egy verses, illetve drámakötete. Drámaírónak vallja magát, épp ezért Nyúlok Morgitja című drámájának pé­csi eredeti bemutatója külö­nösképp fontos esemény pályá­ján: először kap színpadot vele. A mű alapja a boldogtalan sorsú Boldog Margit, Árpád­házi királylány, IV. Béla lányá­nak élettörténete, aki köztu­dottan rövid életét a király alapította Nyulak-szigeti (a mai Margitsziget) kolostorban töltötte rejtélyesen korai halá­láig. Ez az élettörténet az író szá'mára valóban csupán alap egy kifejezetten politikai té­májú dráma megírásához. A műről bemutatása előtt nem il­lik sokat mondani, mi is a nem kevésbé fiatal rendezőhöz, Konter László V. éves főiskolai hallgatóhoz fordultunk, aki el­mondta: a darab realista, cse­lekményes, fordulatos, a gro­teszk felé hajló humorral át­szőve. Egy zárdaközösség alap­vetően jó és homogén közegé­nek megváltozásáról szól olyan helyzetben, amikor e zárt kö­zösségbe kívülről betör egy bi­zonyos politikai érdek, ponto­sabban államérdek embereket így vagy úgy megváltoztató ha­tása. Az előadás ennek a meg­változásnak a folyamatát sze­retné a valóságban érzékeltet­ni. A szereposztás: két most végzett fiatal színművész ezúttal debütál: Horineczky Erika (a címszerepben és Hartmann Teréz. További szereplők: Bicskei Károly, Cserényi Béla, Labancz Bor­bála, Vári Éva, Muszte An na. A díszleteket és jelmezeket is Konter László tervezte. Bemutató: október 13-án, este 7 órakor, a Kamaraszín­házban. » (w. e.) „Az élet szép. Tenéked magyarázzam?” „ ... de mindig volt valami enyhe fenntartás ebben az el­ismerésben, valami kihangsú­lyozása annak, hogy az elisme­rés a szeretetre méltó írót, a kedves bölcset, az emberszere­tő emberábrázolót illeti meg, kit azonban még mindig egy lépés választ el attól, hogy a magyar írók legelső sorában foglaljon helyet" — olvasható a Feljegyzések és levelek a Nyugatról című kötetben. S valóban, Heltai Jenő a maga idejében a sikeres szer­zők közé tartozott. Kiadott könyvei elkeltek, darabjainál a színházban rendszerint telt ház volt, s művei egy részét számos idegen nyelvre lefordították, mégis, az az igazság, hogy tö­méntelen műve közül az írót is túlélő alkotás alig akad. A háború előtt az 1914-ben írt Tündérlaki lányok emelke­dik ki színművei közül, a min­denki által jól ismeri János vi­téz operettlibrettóján kívül. A két világháború között született alkotásai közül az 1936-ban írott, s most a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatásra kerülő Néma levente az egyetlen iga­zán jelentős műve. Ez az újromantikus verses dráma két bravúros szerepre épül, s írójuk nagy színpadis­meretéről tesz tanúságot. A darab a stilizált érzelmeket ha­tásos nyelvi bájjal, valóban költőien szólaltatja meg. Víg­játékában, melyben egy Mátyás korából vett anekdotát dolgoz föl, a rostand-i hagyományo­kat követi. Heltai ezzel aratta legnagyobb színpadi sikerét Magyarországon és külföldön is. A Néma leventé-t angol, német, orosz és szlovák nyelvre is lefordították. Bemutatója a Kamaraszínházban október 14- én lesz, a főszerepben Nagy Rékával és Bárány Frigyessel; rendezője Szegváry Menyhért. D. Cs. A műsorok sokszínű, a leg­különbözőbb hallgatói réteget érdeklő, színvonalas választé­kát kínálja a hétfői adás: a vi­lághírű James Last együttes slágerei után Meli* Gábor mond verseket, majd a Pécsett élő Illés Gyula nótáiból éne­kel Nagy Józsa és Bérezel i Ti­bor. A „Nők negyedórájá’’-ban, melyet Nógrádi Erzsébet szer­keszt, többek között a kong­resszusra készülő nemzetiségi asszonyokkal beszélgetnek, el­látogatnak a bajai nyugdíjasok klubjába. Rejtett-e a rejtett tartalék? stuttgarti kertészeti kiállítás pa­vilonjában adott augusztus 14- én a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara. •A múzeumi és műemléki hó­nap eseményei elevenednek meg a pénteki összeállításban. Szombaton — a nemzetiségi kongresszusok előtt — zenés ri­portműsort sugároznak Kátoly- ból. A vasárnapi Mikrofonsta­féta vendége dr. Beleki Imre kozármislenyi körzeti orvos, aki­vel Lenk Irén beszélget. A délszláv aktivisták sorában hétfőn Gyurity György herceg- szántói tsz-elnöl<helyettest mu­tatják be. Frankovics György szerdai riportja erre a kérdésre keres választ: Mennyit költ ha­vonta könyvre? A német adás­ban hétfőn Beszámolnak a pécsváradi leányvásárról. Reil József csütörtökön Szágy dol­gos hétköznapjairól készített riportját hallhatják. Gráf Vil­mos népi kincsek nyomában járt Tőttősön. Hol? Mikor? Pécs, Ifjúsági Ház: Hét­főn 19 órakor Eötvös József, a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola nö­vendéke tart előadást a gi­tárzene történetéből. Illuszt­rációként Molinaro, Mudar- ra, Bach, Vinas, Albeniz, Lobos, Ponce és Liszt mű­veiből hangzanak el rész­letek. 11-én, szerdán dél­előtt 10 órakor Játék és Varázslat címmel Rodolfo, mutatja be gyermekműso­rát. Pénteken 19 órakor Bunuel: Viridiana c. film­jével indul az IH Filmklub őszi sorozata. Október 14- én, szombaton 18 órakor az IH JAZZKLUB rendezésé­ben kerül sor Simon Géza Gábor jazztörténeti elő­adássorozatának ötödik ré­szére. A gépzenével illuszt­rált műsorben a COOL és a HARD BOP irányzatokról hallhatnak az érdeklődők. Klubestek Mit akar a Szélrózsa? Ma este 6 órakor új hétvégi klub nyitja kapuit az Ifjúsági Házban. Neve: Szélrózsa. Prog­ramjában három különböző tí­pusú est váltja egymást. A vegyes klubestek egy­mástól független műsorblokkok, ból állnak össze. Ilyen lesz ma: az Elvis Presly-műsorral induló rock and roll történeti sorozat első része után egy tudomá­nyos-fantasztikus kisjátékfilmet láthatnak az érdeklődők, majd főprogramként Koncz Gábor színművész előadóestjére kerül sor. A műsorblokkok között ter­mészetesen szól a zene, mód nyílik beszélgetésre, ismerkedés­re. Hasonló felépítésű lesz a Ruttkai Évát vendégül látó má­sodik októberi klubest is. A nemzeti estek so­rát a novemberi szovjet est nyit­ja meg. E rendezvények célja: minél gazdagabban bemutat­ni egy-egy nép vagy nemzeti­ség kultúráját. A tematikus klubes­tek egy meghatározott témát járnak körül. Ez a sorozat egy a sci-fi-vel kezdődik november­ben. Az oldalt összeállította: Földessy Dénes Elhoztak egy brüsszeli koncertet Kedden Szabó Mária két munkásszállás lakóinak életét mutatja be. Azt igyekszik a be­szélgetések során felkutatni, vajon van-e az ott lakóknak idejük olvasni, tanulni, ehhez milyen segítséget kapnak a munkásszálláson, mennyire kul­turált a környezetük, hogyan tudják eltölteni távol a család­tól szabadidejüket az Építők és az Ércbányászati Vállalat mun­kásszállásain. A szerdai Hét közben című aktuális zenés magazin szer­kesztője László Lajos olyan ri­portokat válogatott műsorába, melyek az őszi határszemléről, a Kaposvári Cukorgyár főidé­nyéről tájékoztatnak. Laky Ru­dolf riportja nagyon időszerű és közérdekű témát jár körül. A riport címe is elárulja ezt: Rejtett-e a rejtett tartalék? A választ a csütörtökön elhang­zó riportból tudhatjuk meg. E napon idehaza is gyönyörköd­hetnek a fúvószene kedvelői abban a koncertben, melyet a A ma záruló Hungaroton hangle­mez hetek legnagyobb sikere — Latinovits Zoltán Krúdy-lemeze, Sass Sylvia Wagner-dalai és a Madách- album mellett — a Cziffra György zongoraművészetét tolmácsoló lemez volt. Mit hallgathatunk ezen a re­mek kiadványon? Az ötvenöt éves művész friss fel­vételeiből kínál válogatást a lemez. Egy részüket egy brüsszeli nyilvá­nos koncerten rögzítették, a többit stúdióban. Az ismert kompozíciók mellett érdekességképpen Jcét saját átiratot, pontosabban: improvizációt is hallunk Cziffra Györgytől. A le­mezt Chopin szenvedélyes f-moll fan­táziája (Op. 49.) nyitja. A szonáta­formájú darab kezdete gyászinduló­ra emlékeztet, majd a hangulat szinte diadalmassá alakul, miközben — egyik méltatója, Jemnitz Sándor szavaival — ,,az önfeledt elragad­tatás páratlan szépségével ujjongó szerelmi dal"-t hallunk. Ravel har­mincéves korában alkotta Szonatiná­ját, azt az opuszt, mely „elfordult a tisztán érzéki hangzástól, és újra felfedezte a gazdaságos szövésmó­dokat és a szonátaforma szigorú for­málását . . . Franciás érzékenység, gazdaságosság, intelligencia és báj kristályosodik ebben a jellegzetes kis mesterműben." (James Gibb) A három tétel szerkezete, belső logi­kája világosan követhető. Feltűnőek a „félénk, romantikus érzelemvilágú" első tétel karakterisztikus témái. A második tétel helyén finom hangú menüettet hallunk, az érzéki ener­giájú „fináié" tematikailag is utal a megnyitó tételre. A Jeux d'eau (A viz játéka) bri­liáns hangszerkezelése némileg Liszt­re emlékeztet, ám szonátaformában kelti életre mottóját, Henri de Rég- nier szimbolista költő verssorát: „Dieu fluvial riant de l’eau qui le chatouile" — „A víz csiklandozá- sától kacagó folyamisten". Mindvégig hangsúlyozott szerepet kap a mind a hét oktávot felhasználó raffinált zongoratechnika, a végletes dinami­kai hatások „kiélése", az akkurátus pontossággal előírt oedálhasználat. Maga a zeneszerző állapította meg: „A Jeux d'eau mindazoknak a pia- nisztikus újdonságoknak a kiinduló­pontja, amelyeket műveimben emlí­tésre méltónak tartanak." A lemez másik oldalán először Chopin, a „noktürnök drámáját és a keringők boldogsághangját" (John Ogdon) egyaránt felhasználó, elra­gadóan hangulatgazdag négy imp- romptujéből a másodikat (Fisz-dúr, Op. 36) hallhatjuk. (E darab utó­életéhez tartozik, hogy Brahms egy ezzel nagyon rokon dallamot hasz­nált fel Mainacht cimű dalához. Liszt népszerű müve a La Cam pa­nellá (Harangjáték) nem más, mint Paganini h-moll hegedűversenye zá­rótételének bravúros átdolgozása, amit Cziffra György a zongoratech­nika szempontjából még tovább ne­hezített. Végül Cziffra saját két vir­tuóz Rossini-parafrázisa, illetőleg rögtönzése szólal meg: az egyik a népszerű La Danzá-t, a másik — ez a teljes zenekari színpompát elénk varázsoló improvizáció ■*— a Teli Vilmos nyitányt veszi alapul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom