Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-08 / 278. szám
1978. OKTÓBER 8. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. FÜRIUiER SHOIAI BOBOLIUniU Maximális nyereséget! Szántás nélküli talajmüivelés ŰJ munkauállalök a baktériumok és enzimek A debreceni Pneugron műtrágyaszóró Lézersugárral vezérelt NSZK drénező, forradalmian új konstrukciójú amerikai kombájn, az 500 lóerős Rába legelső és egyetlen példánya, ami a technikában most világszínvonal — látványosságban ezt hozta az idei farmer- show Bábolnán. Valójában azonban egy korszaknyitó gondolatsor megvalósulását demonstrálta a magyar mezőgazdaságban: maximális nyereséget termelni minden területen! Másodszor nyitotta meg kapuit a héten a 190 éves gazdaság, honv szervezett formában megmutassa tevékenységét a mezőgazdasági szakembereknek, és átfogó kí-et adjon arról, hogyan állítható céljaink szolgálatába mindaz, amit a világ mezőgazdasága tud technikában, kémiában és biológiában. Mélymüvelés — Egész gazdálkodásunkat az érdemi értékrendnek ■ kell alárendelni — mondotta a sajtótájékoztatón dr. Burgert Róbert vezérigazgató. — Rangot adni a költség— hozam- aránynak, legalább olyan rangot, mint amilyen él a termésátlagokat illetően. Mert túl drágán termelünk, túl sok költséget használunk lel, nagy a túlmüvelés. Altalajlazítók és nehéztárcsák nyitották meg a gépsort a többszáz hektáros bemutató területen. — Bábolnán most újjászületik a bölcs baranyai mezőgazdász, Manninger Adoll gondolata: a szántás nélküli taiajmüvelés, de már párhuzamosan a feltételek megteremtésével. A vibrációs altalajlazitót Debrecenben gyártják. Ez három késsel 80 cm mélyen hasítja a talajt két méter szélességben, s rezgésével közben lazítja is. A Murray cég merevkéses gépet hozott Amerikából és 90 cm mélyen dolgozik. Az altalajlazítókat nehéztárcsák követik. Mr. Dwight Hale, az amerikai Miller cég tárcsáját mutatta be. S amikor most tárcsáról szólunk, fel kell adnunk a régi fogalmakat. A Miller-tárcsa levele 81 cm-es átmérőjű, 30 cm mélységig 427 cm szélességben műveli meg a talajt. Teljesítménye 40 százalékkal nagyobb mint a szántásé. Elődjével Bábolnán egy kísérleti táblán megvalósították már a szántás nélküli kukoricatermo lést az idén. A Rába IH-licenc alapján gyártott tárcsája valamivel kisebb. „Csak" 66 cm a tárcsalevél átmérője, 620 cm cr munkaszélesség és 20 cm o mélység, öt-hat hektár az óránkénti teljesítmény. A mélyművelés sem új gondolat. — Az ötvenes években naponta írtunk róla. Akkor megbukott. Ekével képzelték el, forgatva. Ma forgatás nélkül történik. A gondolat életrevalóságát újból igazolta a tudomány. Dr. Stelanovits Pál akadémikus kedden beszámolt intézetének az IKR megbízásából végzett több éves kutatásairól. A konklúzió: ha három évenként fellazítják az altalajt és műtrágyát juttatnak a mélybe, akkor a növény a 30—35 cm közötti különben erősen összetömődött rétegbe is bejuttatja gyökereit, ott vizet, levegőt és tápanyaqot talál és a nagy szárazságban is egészségesen fejlődik. Óriásgépek Megbukott a gondolat az ötvenes években azért is, mert nem voltak meg a megfelelő erőgépek sem. A Miller-tár- csát egy 350 lóerős Steiger, a Murray altalajlazitót az 500 lóerős Rába húzta. Bábolnán az idén 150 lóerőnél kezdődött a traktor. A Rába teljes gépsorát vonultatta fel. A Rába-Steigert mindenki ismeri, 1600 dolgozik már az országban 245 lóerős, azaz ennyi volt, ma 275. Az IHC 147 és 157 lóerős gépekkel jelentkezett, a Steiger Panther 350 lóerős és a legújabb Rába 500. Az óriásgépeké a holnap munkagépekben is, erőgépekben is. Minél kevesebb ember, de szakmunkás, minél naqyobb termelékenység mir nél kevesebb költséggel. A Debreceni Mezőgép megvásárolta a Weiste-licencet és ennek alapján gyártja pneumatikus műtrágyaszóróját. A Pneugran 3,5 köbméteres tartályából légáram viszi a szem- csézett műtrágyát az ütközőlapos szórófejekre és egyenletesen szétteríti a földön. 25 fokozatban állítható be 30-tól 160 kg-ig hektáronként. Az elv új, a gép tökéletes, a munka precíz. De a franciák máris rálicitáltak, a Pneugran mellett ott áll a Nődet Gou- gis cég gépe, 5 köbméteres a tartálya, 12—20 m szélességben szórja a műtrágyát s hektáronként 65 és 2400 kg között változó mennyiségben. S a gépek nemcsak lóerőben versenyeznek. A Rába az ATUKI szabadalmát építette be, a turbófel- töltős Rába-MAN-t és a teljesítmény 10 százalékkal nőtt. Megvan már a Panther motorjában is. Az IHC a vezetőfülke műszerezettségén, a kezelőkarok elhelyezésén változAz Axial Flow kombájn tatott. Légjavítót épített be és téli üzemeltetéskor elektromos hálózatról fűti fel a motort. A Panther sebességváltója 20 fokozatos, hidraulikus a kormányzás és túlterhelésre kikapcsol, fény- és hangjelzést od. Na és az új Rába? Az új Rába erőforrása két 245 lóerős turbófeltöltős Rába- MAN Diesel-motor. A traktor két félből áll, ezeket középen egy vízszintesen és függőlegesen elforduló csukló kapcsolja össze. Mindkét motorra hidro- mechanikus, automatikus működésű sebességváltómű-egy- séget szereltek. A kormányzás hidraulikus. A vezetőfülke hő- és zajszigetelt, fűtő- és hűtő- berendezéssel, és megvan itt is már a légjavító, mint a Panthernól. Mi lehetne a Rába következő egysége? — Egy 350—450 lóerős traktor. Az IKR szerint a szántás, mélylazítás, nehéztárcsázás gépei ilyen erőgépet követelnek. Egy menetben Ma az a szokás, hogy négy- szer-ötször is rámegyünk a táblára. Ezt pénzzel győzni nem lehet. Bábolnán nem láttam talajművelést szólóban. Az altalajlazítókon, a tárcsákon vagy a traktorokon tartályok. És a fúvókák minden késnél, tárcsalevélnél folyékony műtrágyát, vagy talajkondício- náló anyagot juttatnak a talajba. Talajkondicionálószerek. — Új munkavállalók jelentkeztek a mezőgazdaságban: a baktériumok és enzimek. Bábolnán a 6500 hektár kukorica 80 százalékát, a kontrolltáb- lák kivételével az egész kukoricaterület — az IKR gazdaságaiban 20 000 hektárt — már Agromax-szal, illetve az amerikai Cyto-Zime-mel kezelték. Ezek biokatalizátorok, a szervesanyag bomlásában játszanak szerepet, a talajszerkezetet javítják, tápanyagszolgáltató képességét növelik. övék a jövő. Viszonylag kevés költséggel nagy hatással lehetnek, ha jól gazdálkodunk velük. Mi gépcsodákban gyönyörködtünk a farmer-show-n, de egyre inkább igaz az, hogy a mezőgazdaságban az a meghatározó, annak lesz rangja, ami nem látszik: a baktériumok és enzimek. Az Axial Flow A bemutató slágere az amerikai IH vadonatúj kombájnja. Kilenc ilyen van Európában, egy az NSZK-ban, nyolc Bábolnán. Az idén 45,6 mázsa volt Baranya búzaátlaga. Az újvidéki növénynemesítők azonban már a „vagonos” búzákat kínálják — száz mázsát hoznak hektáronként. És Amerikában 200 körül tartanak a kukoricánál is. Ezt a termést a legkorszerűbb kombájnok, a Claas és a Fortschritt is nehezen győzi. Növelni kell a kombájnok kapacitását, de ennek határt szab, hogy a menetiránnyal keresztben fekvő dobot nem lehet tovább szélesíteni —az NDK kombájné már így is 800 mm —, mert a gép nem vehetne részt az országúti közlekedésben. S erre két évvel ezelőtt zseniális ötlete támadt egy amerikai mérnöknek: helyezzék el hosszirányban, és a dob hosszúsága tetszés szerinti lehet. Milyen tehát az Axial Flow? A motort a tartály mögött helyezték el — így kisebb a zaj. A hidrosztatikus meghajtás optimális sebességválasztást tesz lehetővé. A vágószélesség 5,7—7,3 méter. A termény a dob hosszában halad, hosszabb a cséplés útja, ezért tökéletesebb, és elmaradhat a szalmarázó. Két napja működött Bábolnán, s az IKR mérnöke azt állította: az amerikaiak szerint korlátlan az átbocsátóképessége, ő 25 kg sec-et mért, és ez több mint kétszerese a Claas Domina- torénak. Kabinja luxuskivitelű, hűthető, fűthető, s a működés elektrohidraulikuson gombnyomással történik. Bábolnán önmagukért beszélnek a gépek. Egymás mellett minden cég kombájnja és ezrek előtt folyik a vizsga. A farmer-show rangját talán mi sem bizonyítja jobban, mint hogy este volt alkalmam a Claas cég tulajdonosával beszélni. Szükségesnek érezte, hogy az idén személyesen jöjjön el a bemutatóra. Elismeri az amerikai gép újszerűségét, de szó sincs róla, hogy feladná a versenyt. Amit a Claas hozott, az önmagában ugyancsak tökéletes. Bemutatták a dombvidéki kombájnt — ezzel a nyáron Baranyában már találkoztunk. Most a Do- minátor 105-öst automatikus kormányművel szerelték fel. A traktoros rávezeti a kukoricasorra, aztán már csak a gépre figyel, a kombájn végigmegy a táblán, S ha valami rendellenesség történik, egy mozdulat a kormánykeréken, az automatika azonnal kikapcsol. Bemutatták az összkerék- meghajtású kombájnt. Ezeken hidromotor hajtja a kormánykerekeket és bármikor ki-, illetve bekapcsolható. A mélyebb talajokon is üzembiztosán mozog. Éjszaka Győr felé mentem, Banánál útszélre tessékelt a rendőrautó — tréleren megjött a Claas Domi- nátor 106-os Mind klasszis Úgy tűnik, frontáttörés történt a szálasbetakarításban is. Az IKR kialakította zöldtakar- mány-programját és ebben helyet kapott a kukoricaszár- silózás is. S amiben minden mezőgazdasági szakember csak óvatosan mert reménykedni, rendszergép lett a Hesston. A farmer show-ra járva- szecskázóval érkezett a Hesston, a Claas, a John Deere és a Fortschritt. A Hesston szecskáz és zúz, teljesen homogén minőséget ad, adaptere lengőkéses. A késeket ráépített villanyköszörű élesíti. A Claas Jaguár 330 cm szélesen dolgozik, automatikus a kormányzása, 25 km sebességgel is haladhat és a szecskahossz 4 és 48 mm között állítható. A John Deerenél speciális kiképzésű gumihenger emeli meg a kukoricaszárat, a szeny- nyezettség minimális, az adapter a növényi részek 80 százalékát begyűjti. Negyvennégy vállalat, hazai és külföldi vonult fel Bábolnán. És csak gépekből 56 félét mutattak be. Mindegyik klasszist jelent a maga nemében, mindegyiken van valami, ami egyedi, és amiben különb a szomszédjánál. A verseny nyílt, a gépek itt maradnak, és a vizsga folytatódik. Szerdán délután Soltész István gépipari miniszter is megtekintette a bemutatót teljes vezérkarával. Reméljük, a magyar gépipar még erőteljesebben fog beleszólni a versenybe, és erősödik a győri gondolat, hogy a mezőgazda- sági gépgyártás a magyar gépgyártás kiemelt ágazata lehet. Gépcsodákról szóltunk. Százezrekbe, milliókba kerülnek, s csak az merje megvenni, aki meg is tudja termelni az árát. Mert tudomásul kell végre venni, hogy nálunk 50 mázsa kukoricát termelni sem szégyen. Csak hát 30 mázsás költséggel! És ott a Dutra is megteszi Cykló-vetőgéppel. A legkorszerűbben Végigmegyünk az országon, s a szántókon mindenütt Bábolnát hirdeti a felirat. Itt Bábolnán pedig piros felkiáltójelként magára vonja a tekintetet egy kanadai. A nyáron készült el, kísérleti példány. A Westelake szárító éppen fordítottja a bábolnainak — a szárítás párhuzamos áramlással történik. Teljesítménye 12 tonna, óra 15 százalékos nedvességtartalommal. És 20 százalékos az energiamegtakarítás. A mikronizáló Angliából jött. 3,3 millióba került az előtisztítóval együtt. Számára a kukoricát 21 százalékos nedvességtartalommal tárolják fólia alatt. A levegőt széndioxiddal kiszorítják, a gombákat formalinnal elpusztítják, és a termény akár márciusig eltartható. — És ez önmagában 40 százalékkal csökkenti a szárítókapacitásigényt. A kukorica aztán a mikro- nizálóban infrasugaras kezelést kap. Három percig tart, míg átfut a tíz méteres gépen. A rezgés hatására a sejtnedv gőzzé alakul és szétrobbantja a sejtfalat — létrejön a „pattogatott” kukorica. Ezt pely- hesítik és stabilizálják. Az üzem bejáratánál négy jutazsák áll. Másfél éve került oda különböző pelyhekkel — semmiben sem különbözik a tegnap készülttől. A kérdés az, mire jó ez? A porózus termék különböző oldatok <— protein, nitrogén, foszfor — felvételére képes, tehát dúsítható, jobban hozzáférhető az enzimek számára, és az állat a tápérték nagyobb részét tudja hasznosítani. Egy mázsa pehely előállítási költsége 20 forint. A megtakarítás? — Számokban nem is mérték. Járjuk Bábolnát. Nehéz a kérdést eldönteni: a mezőgazdaság iparosodik-e, vagy az ipar hatol be a mezőgazdaságba. Talán hamis is. De ha az ember a BCR-rel ismerkedik, úgy érzi, a legkorszerűbb magyar vegyiművek egyikének vendége. A gyógyszergyárakkal közösen éoítették, idén mutatják be először. 30 000 tonna pre- mixet készítenek évente. A pre- mix a takarmánytáp 1 százalékát alkotja. Tehát 3 millió tonna táp készül a bábolnai premixből, és ez az ország szükségletének 50 százaléka. Az üzem teljesen automatizált. Elektronikusan vezérelt lyukkártya-rendszere lehetővé teszi, hogy akár ötpercenként új Összetételű premixre álljanak át. S talán már mondani sem kell, számítógép irányítja az anyag- és készletgazdálkodást. Egy gondolat Dr. Burgert Róbert vezér- igazgató mondta: — Vizsgázni akarunk a szakmai közvélemény előtt azért is. mert ezek a vizsgák lelszinre hozzák a kritikai megjegyzéseket, gondolatokat, ami nekünk egyféle forrás a további munkánkban. A vizsga lezajlott. Egy gondolatot bizonyára a látogatókban is felszínre hozott: hová lehet eljutni ott, ahol megvan a gondolat és a kivitelező energia. Báling József A Miller nehéztárcsa