Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-07 / 277. szám

2 Dunántúli napló 1978. október 7., szombat Pozsgay Imre kulturális miniszter Pécsett és Baranyában Alapozzák a lengyel építők szállását Az építőanyag-ipar fellegvára lesz a BCM 20000 tonna többletcement Beremendről Pozsgay Imre kulturális mi­niszter három munkatársával tegnap Pécsre érkezett. Délelőtt a megyei pártbizottság székhá­zában tartalmas eszmecserét folytatott Baranya és Pécs vá­ros vezetőivel a megye és a me­gyeszékhely - több szempont­ból a dél-dunántúli területegy­ségre is kisugárzó — kulturális életének időszerű kérdéseiről, gondjairól és feladatairól. A minisztert dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titká­ra köszöntötte, a tanácskozáson részt vett az első titkáron kívül Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Szentirányi József, a városi pártbizottság titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese, Czente Gyula, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke, valamint el­nökhelyettese, Komlódi József- né és több osztályvezető. A délutáni órákban a pécsi Uitz Múzeum megnyitása után a kulturális miniszter megtekin­tette a Pécsett föltárt római sír­építményeket, ahol dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Mú­zeum főigazgatója kalauzolta. Ezt követően Pozsgay Imre dr. Horváth Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a Bács- Kiskun megyei Pártbizottság el­ső titkárának társaságában megtekintette Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész Káp­talan utcai műtermét, majd lá­togatást tett Csorba Győző köl­tőnél. A kulturális miniszter mai programjában ellátogat a ba­ranyai képzőművészek tárlatára, ezután Harkányba és Siklósra utazik. Mindkét helyen múzeu­mokat, műemlékeket tekint meg. Délután Mohácsra látogat a megye több vezetőjének kísére­tében. Új, egymilliárd forint értékű nagyberuházás első létesítmé­nyeit alapozzák Beremenden, miközben az éppen öt eszten­deje felavatott BCM-ből az idén eddig 20 000 tonnával több ce­mentet szállítottak ki, mint azt az amúgy is feszített tervekben eredetileg meghatározták. Mint nemrégiben hírül adtuk, a lengyel Polimex-Cekö cég az elavult régi mészmű helyett kor­szerű, nagy teljesítményű mész- üzemet épít. Az új üzemben 120 munkás évente 140 000 ton­na darabosmeszet, 108 000 ton­na mészhidrátot és 64 000 ton­na mészkőlisztet állít majd elő. Az épülő mészüzem korszerű­ségére jellemző, hogy az összes terméktípus gyártását figyelem­be vevő teljesítménye kétszerese a most üzemelő, a környezetet nagymértékben szennyező mész- műnek, de a termeléshez 20 munkással kevesebbre lesz szük­ség. Ottjártunkkor — csütörtökön — a lengyel munkások újabb 24 fős csoportja érkezett, így most mór csaknem negyvenen dolgoznak a mészmű első léte­sítményeinek alapozásán. Föld- munkagépekkel a felvonulási épületek alapozását kezdték meg. Az év végéig a tervek sze­rint már 100 lengyel munkás dolgozik a beruházáson, amely­hez a BCM biztosítja az épí­tési anyagokat: téglát, követ, cementet. A BCM-ből egyébként eddig 858 000 tonna cementet szállí­tottak ki, mint említettük, ez a mennyiség jóval meghaladja a tervezettet. A gyár október 1- ig 8000 tonna többlet-klinkert és 24 000 tonna többlet-cemen­tet termelt, így vált lehetővé a többletkiszóllítás is. L. J. Hét vágányról indulnak a vonatok A magyar—csehszlovák barátsági hét eseményei Kiállítások, folklórműsor Filmvetítés a barátsági esten Étkező-induló szerelvények a pályaudvaron A csehszlovák MOTOKOV Külkereskedelmi Vállalat fenn-- állá'sának 27 éve alatt 185 ezer Skoda személygépkocsit, 100 ezer motorkerékpárt, 600 ezer kerékpárt, 235 ezer teher­autót, 450 ezer traktort és több millió Barum gumiabron­csot, gyújtógyertyát, autótarto­zékot és pótalkatrészt exportált a világ minden tájára. Ezekből a termékekből nyílt tegnap dél­után fotókiállítás Pécsett, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola klubjában. Gergely Lászlónak, a HNF Pécs városi titkárának beveze­tője után dr. Jiri Fried, a MOTOKOV képviselője nyitotta meg a csehszlovák gépkocsi­ipar fejlődését bemutató kiállí­tást. A megnyitón részt vett Jiri Smolik, a CSKTK képviselője és Stefan Hedera mérnök, cseh­szlovákiai küldött is. A műszaki könyvvásárral egy­bekötött kiállítást október 13-ig — vasárnap kivételével — na­ponta 10—16 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. * A magyar—csehszlovák ba­rátsági napok rendezvénysoro­zata keretében tegnap délután Harkányban, a Baranya megyei Fürdővállalatnál Ján Procház- ka, a Csehszlovákiai Fürdők Igazgatóságának képviselője tartott előadást „A gyógyfür­dők fejlődése Csehszlovákiá­ban” címmel. Siklóson a Városgazdálkodási Vállalat központjában Pavol Gombos, a CSKTK igazgatója nyitotta meg tegnap délután ,,Az életszínvonal emelkedése a CSKP XV. kongresszusa után" című kiállítást. Ugyancsak sik­lósi rendezvény színhelye volt a Művelődési Ház, ahol a D°- lina-Uhorské Hradistei folklór­együttes adott színvonalas mű­sort. Este a máriagyűdi tsz-klub- ban Stefan Hedera mérnöknek, csehszlovákiai küldöttnek a csehszlovákiai tsz-ekről és a háztáji szerepéről tartott elő­adását hallgatták meg az ér­deklődők. A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának Budai' I. körzete tegnap a magyar— csehszlovák barátsági hét kere­tében barátsági estet rendezett, ahol Pavol Gombos, a CSKTK igazgatója ismertette Csehszlo­vákia fejlődését, majd filmvetí­tés következett. Egy délelőtt Pécsbánya­rendezon Mindennapos kép a mohá­csi úti vasúti átjárónál: so­rompók állják el a gépkocsik útját. A lassan múló percek egyre több gépkocsivezető tü­relmét teszik próbára. Tolatnak Pécsbánya-rendezőn . . . Parrag János térfőnök elné­zést kérőén tárja szét karját: — Rövidek a rendező vá­gányaink, forgalmunk meg egyre nő. Az elmúlt hónap­ban 13 710 kocsi fordult meg nálunk, ebből 11 500-at tola­tással mi állítottunk össze. Célunk: a meglevő kocsikkal minél nagyobb távolságra in­dítani az irányvonatkoat. A pécsbányai a hét foga­dó- és indító-, valamint a 10 rendezővágányával, tíz ipar­vágánnyal az országos közép­mezőnybe tartozik. Nap mint nap kigördül teherszerelvény Dombóvárra, Kaposvárra, Ko­máromba, Dunaújvárosba, Fe­rencvárosra, Kiskunfélegyházá­ra. Szén, farost, gabona, szó­ja, cement és más termékek ezer, tízezer tonnái gördülnek a síneken. A IV-es őrhelyen Pocskai István és Kőszegi Dezső 14 váltót kezelnek a tolatások­hoz, az érkező, induló vona­tokhoz. A vonatmentes időben tisztítják, olajozzák a váltókat. Pécs felé kihúz egy piros Diesel-mozdony, rakományával Komáromba tart. Tolatómoz­dony érkezik Pécsújhenvrol, szénnel megrakott, nyitott ko­csikkal. Az M 62-080-as egy­magában indul a főpályaud­varra. Egy 424-es első zárt teherkocsijánál szakmai meg­beszélést tartanak a kocsi- vizsgálók: szétesett a fék. Ja­vították, de hiába. Tolatás. Ki kell cserélni, mert a sze­relvény első és utolsó kocsi­ja csak kifogástalan fékekkel indulhat. Hack Ferenc vonatfelvevő az 1975-ös kaposvári irányvo­natot állítja össze vonatterhe­lési kimutatáson. Neavven ko­csin 1500 tonna áru indul Kaposvárra. — Ha jön a mozdony, a vezetőjének átadom a vonat­terhelési kimutatást, a fuvar­én menetlevelet és indulhat is. Félreeső vágányon egy nyi­tott fémkocsiról szikrák pattog­nak. Kistamás László ívhegesz­tővel dolaozik, Tarján! Sándor segédletével. „Eltörött a hom­lokajtó. Javítás nélkül nem in­dítható. Ma már ez a tizen­hatodik kocsink.” A sorompó felől gurítják a vagonokat. Szegedi József fek- sarut tesz a sínre, ez sistereg­ve fogja meg a kereket. A ko­csi oár méter után a többihez Ötödik, visszaránt, akkor kikap- ia a sarut és már fut is a következőhöz. Az M 47-1016- os tolatómozdony jobboldali ablakán kihajolva lesi a jel­zéseket, a váltókat, a sorom­pót, a kocsitavolságot Keresz­tes József. Bal kézzel vezet, időnként rátapos egy pedál­ra. A „fekete doboz” az éber­ségjelző működését is rögzíti. A forgalmi szolgálattevő, Hor- n>,ák László asztalán grafiko- nos menetrendtábla,, több hí­vógombos telefon, különféle naplók, dokumentációk halma­za. Adminisztrál, kezeli a biz­tosítóberendezést, kisiet indí­tani. vaov az érkező vonathoz. feqnap délig Pécsbánya- rcndező tizenegy irány-, to­lató- és közvetlen tehervona- tot indított 237 kocsival. Kotorék és dotáció Okos szakemberek kiszámí­tották, hogy a kotorékból kö­rülbelül félmillió sertést le­hetne felhizlalni országszerte és a kotorék az a kukorica vagy kalászos, ami betakarí­tás után kint marad a földe­ken és én emlékszem rá, több kévére való búzát, rozsot, ár­pát szedtünk össze — a kü­lönben gondosan összegereb­lyézett — tarlóról, nehogy egy szál is kárbavesszen, külön­ben pedig a kalászszedés egyben kellemes és vidám szórakozása is volt annakide­jén a gyerekeknek, lányok­nak. Mindegy, hogy kinek tu­lajdonában volt a föld, írat­lan szabály szerint bárki föt- szedegethelte a kotorékot, vagy szüretelők után a szőlő­szemeket, kisfürtöket, s ez utóbbit „böngészésnek" ne­veztük. Most nem „böngész” senki, gépek végzik a betaka­rítást, de — hogy egy példát mondjak —, évekkel ezelőtt Újpetrén tizenöt különböző korú tsz-dolgozót kérdeztem meg, tudják-e, mikor lesz az aratás, senki nem tudta, il­letve egyetlen fiatal lány sej­tett valamit: „Biztosan most folyik az aratás, mert a kom­bájnok nincsenek bent a te­lepen . . ." Nos, a rádióri­portban — mondom — nyilat­kozott egy szakember, érthe­tő módon eléggé sajnálkoz­va, mert bizony a gépek nyo­mában sok kalászos vagy ép­pen kukorica marad veszen­dőben. A fiatalokat nem ér­dekli, az öregeket sem na­gyon, megvan a kenyerük és kész. Egyik tsz-ben azonban akadtak néhányon, akik zsá­kokba szedték az -elhullott kukoricacsöveket, amíg csak el nem zavarták őket a föld­ről. Figyelmeztették őket: A társadalmi tulajdont meg­dézsmálni tilos...!” Hm... A betelt noteszom lapjait forgatom, mindig ott van a rádió mellett kéznél, meg egy görbe golyóstoll-betét, ami érdektelen, azt áthúzom, ami marad — afféle „jegy­zet-kotorék” — kiválogatom. Hát itt van egy másik téma, szintén mikrofonba nyilatko­zik egy — a könyvkiadásban — illetékes személy. Utal arra, hogy 2 milliárd forintot köl­tött hazánk népe könyvekre (sajnos az időtartamot nem jól értettem...) és hozzáfűz­te, hogy nálunk nagyon olcsó a könyv, azaz, könyvkiadá­sunk dotációs és ez nem me­het soká és a nyomdák sem nagyon érdekeltek a könyv­nyomtatásban. Lehet, hogy így van, sőt, biztos hogy így van, de azért én kezdek fél­ni .. . Tudom, hogy az állam sok mindent dotál és azt is tudom, hogy gazdasági egyensúlyunk érdekében nem árt, ha az állami támogatást leszűkítjük, vagyis, megfogjuk ott a pénzt, ahol csak lehet. De azért nem merném állíta­ni, hogy a könyv nálunk olyan fenemód olcsó, és ab­ban sem vagyok biztos, hogy a könyvek eladási árát nö­velnünk kellene. Emlékszem még azokra az agitációs évekre, miszerint nálunk a kultúrához, művelődéshez mindenkinek joga van, eh­hez pedig államunk kellő tá­mogatást nyújt. Ennek egyik megnyilvánulása a dotálás. Okvetlenül restelkednünk kell az állami támogatás miatt? Az úgynevezett „borítékon kí­vüli" juttatás miatt? Szerin­tem nem. Az a szép — ebben a mi társadalmi rendünkben többek között —, hogy időn­ként, amikor okos dolgokról van szó, az állam a zsebébe nyúl. Rab Ferenc Ülést tartott a megyei képviselő­csoport Az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszakára készülve ülést tartott tegnap a megyei képviselőcsoport. Színhelynek a Volán 12-es Vállalatot vá­lasztották. A résztvevőket dr. Szabó József csoportvezető köszöntötte, közöttük Czégény Józsefet, az MSZMP Baranyo megyei Bizottsága titkárát, dr. Kása Ferencet, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét. A képviselőket dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi Igazgatóságá­nak vezetője, Temesi Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője és Fűzi Árpád, a Vo­lán 12-es Vállalat igazgatója tájékoztatta az 1968-ban az országgyűlés által jóváhagyott közlekedésfejlesztési koncepció megvalósulásának Baranyo megyei helyzetéről. A vitában felszólalt Czégény József, a a megyei pártbizottság titká­ra, Kasó József, Cserna Sán­dor, Németh István, Jazbinsek Vilmos, Halasi Lajosné, Pin­tér István, Gázsity Milutinné, Palkó Sándor és Novics Já­nos képviselő. Ezt követően o parlament tagjai megtekintet­ték a Volán Vállalat üzem- helyfségeit, valamint az or­szágban első, új irányító-ren- szerí. Szovjet író és kritikus látogatása a Leöwey Gimná­ziumban Ritka alkalom az, amikor egy gimnázium nyelvi tago­zatra járó tanulói az adott idegen nyelv területéről érke­ző, hozzáértő emberektől hall­hatnak előadást valamilyen té­máról. Ilyen esemény színhe­lye volt tegnap a Leöwey Klá­ra Gimnázium, ahova az orosz tagozatosok és tanáraik a Tolsztoj-évforduló ünnepségei­re Magyarországra érkezett Nyikolaj Szemjonovics Jevdo- kimov írót és Viktor Gsálmá- jev kritikust meghívták. A diákok kérésére a vendé­gek Tolsztojról beszéltek — természetesen tolmácsolás nél­kül. A nagy orosz író születé­sének 150. évfordulója alkal­mából választották ezt a té­mát, amelyről elsőként a kri­tikus tartott rövid előadást. Csálmájev beszélt a Háború és békéről, az Anna Kareni- náról, s általában Tolsztojról és életművéről. Ezután Jevdo- kimov beszélt a gimnazisták­nak az íróról és feleségéről is, akinek a Tolsztojról készült fényképet és az egyetlen, gramofonlemezre rögzített hangfelvételt köszönheti az utókor. Beszélt arról, hogy Petőfi Sándort mennyire szeretik és ismerik az orosz nyelvterüle­ten, s ekkor átadták az isko­lának ajándékukat: egy há­romnyelvű kis Petőfi-kötetet, a költő verseinek egy válo­gatását. Ebben nemcsak ma­gyarul és oroszul, hanem a finnugor nyelvcsaládba tartozó udmurt nyelven is olvasható o magyar költő néhány műve. A Pécsre látogatott írót, Nyi­kolaj Szemjonovics Jevdokimo- vot már ismerhetik a magyar olvasók: nemcsak különböző antológiákban és a Szovjet Irodalom című folyóiratban je­lentek, meg novellái, hanem négy regényét is kiadták már Magyarországon. Az Európo Könyvkiadó gondozásában je­lent meg 1962-ben a „Bűnös leány”; 1969-ben „A nélkü­lözhetetlen ember” című kis­regénye, 1970-ben a „Mese a városlakó Nyurkáról” és végül 1971-ben „Az emlékezés tör­vényei" című regénye. D. Cs. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom