Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-07 / 277. szám
2 Dunántúli napló 1978. október 7., szombat Pozsgay Imre kulturális miniszter Pécsett és Baranyában Alapozzák a lengyel építők szállását Az építőanyag-ipar fellegvára lesz a BCM 20000 tonna többletcement Beremendről Pozsgay Imre kulturális miniszter három munkatársával tegnap Pécsre érkezett. Délelőtt a megyei pártbizottság székházában tartalmas eszmecserét folytatott Baranya és Pécs város vezetőivel a megye és a megyeszékhely - több szempontból a dél-dunántúli területegységre is kisugárzó — kulturális életének időszerű kérdéseiről, gondjairól és feladatairól. A minisztert dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte, a tanácskozáson részt vett az első titkáron kívül Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Szentirányi József, a városi pártbizottság titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, valamint elnökhelyettese, Komlódi József- né és több osztályvezető. A délutáni órákban a pécsi Uitz Múzeum megnyitása után a kulturális miniszter megtekintette a Pécsett föltárt római sírépítményeket, ahol dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kalauzolta. Ezt követően Pozsgay Imre dr. Horváth Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a Bács- Kiskun megyei Pártbizottság első titkárának társaságában megtekintette Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész Káptalan utcai műtermét, majd látogatást tett Csorba Győző költőnél. A kulturális miniszter mai programjában ellátogat a baranyai képzőművészek tárlatára, ezután Harkányba és Siklósra utazik. Mindkét helyen múzeumokat, műemlékeket tekint meg. Délután Mohácsra látogat a megye több vezetőjének kíséretében. Új, egymilliárd forint értékű nagyberuházás első létesítményeit alapozzák Beremenden, miközben az éppen öt esztendeje felavatott BCM-ből az idén eddig 20 000 tonnával több cementet szállítottak ki, mint azt az amúgy is feszített tervekben eredetileg meghatározták. Mint nemrégiben hírül adtuk, a lengyel Polimex-Cekö cég az elavult régi mészmű helyett korszerű, nagy teljesítményű mész- üzemet épít. Az új üzemben 120 munkás évente 140 000 tonna darabosmeszet, 108 000 tonna mészhidrátot és 64 000 tonna mészkőlisztet állít majd elő. Az épülő mészüzem korszerűségére jellemző, hogy az összes terméktípus gyártását figyelembe vevő teljesítménye kétszerese a most üzemelő, a környezetet nagymértékben szennyező mész- műnek, de a termeléshez 20 munkással kevesebbre lesz szükség. Ottjártunkkor — csütörtökön — a lengyel munkások újabb 24 fős csoportja érkezett, így most mór csaknem negyvenen dolgoznak a mészmű első létesítményeinek alapozásán. Föld- munkagépekkel a felvonulási épületek alapozását kezdték meg. Az év végéig a tervek szerint már 100 lengyel munkás dolgozik a beruházáson, amelyhez a BCM biztosítja az építési anyagokat: téglát, követ, cementet. A BCM-ből egyébként eddig 858 000 tonna cementet szállítottak ki, mint említettük, ez a mennyiség jóval meghaladja a tervezettet. A gyár október 1- ig 8000 tonna többlet-klinkert és 24 000 tonna többlet-cementet termelt, így vált lehetővé a többletkiszóllítás is. L. J. Hét vágányról indulnak a vonatok A magyar—csehszlovák barátsági hét eseményei Kiállítások, folklórműsor Filmvetítés a barátsági esten Étkező-induló szerelvények a pályaudvaron A csehszlovák MOTOKOV Külkereskedelmi Vállalat fenn-- állá'sának 27 éve alatt 185 ezer Skoda személygépkocsit, 100 ezer motorkerékpárt, 600 ezer kerékpárt, 235 ezer teherautót, 450 ezer traktort és több millió Barum gumiabroncsot, gyújtógyertyát, autótartozékot és pótalkatrészt exportált a világ minden tájára. Ezekből a termékekből nyílt tegnap délután fotókiállítás Pécsett, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola klubjában. Gergely Lászlónak, a HNF Pécs városi titkárának bevezetője után dr. Jiri Fried, a MOTOKOV képviselője nyitotta meg a csehszlovák gépkocsiipar fejlődését bemutató kiállítást. A megnyitón részt vett Jiri Smolik, a CSKTK képviselője és Stefan Hedera mérnök, csehszlovákiai küldött is. A műszaki könyvvásárral egybekötött kiállítást október 13-ig — vasárnap kivételével — naponta 10—16 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. * A magyar—csehszlovák barátsági napok rendezvénysorozata keretében tegnap délután Harkányban, a Baranya megyei Fürdővállalatnál Ján Procház- ka, a Csehszlovákiai Fürdők Igazgatóságának képviselője tartott előadást „A gyógyfürdők fejlődése Csehszlovákiában” címmel. Siklóson a Városgazdálkodási Vállalat központjában Pavol Gombos, a CSKTK igazgatója nyitotta meg tegnap délután ,,Az életszínvonal emelkedése a CSKP XV. kongresszusa után" című kiállítást. Ugyancsak siklósi rendezvény színhelye volt a Művelődési Ház, ahol a D°- lina-Uhorské Hradistei folklóregyüttes adott színvonalas műsort. Este a máriagyűdi tsz-klub- ban Stefan Hedera mérnöknek, csehszlovákiai küldöttnek a csehszlovákiai tsz-ekről és a háztáji szerepéről tartott előadását hallgatták meg az érdeklődők. A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának Budai' I. körzete tegnap a magyar— csehszlovák barátsági hét keretében barátsági estet rendezett, ahol Pavol Gombos, a CSKTK igazgatója ismertette Csehszlovákia fejlődését, majd filmvetítés következett. Egy délelőtt Pécsbányarendezon Mindennapos kép a mohácsi úti vasúti átjárónál: sorompók állják el a gépkocsik útját. A lassan múló percek egyre több gépkocsivezető türelmét teszik próbára. Tolatnak Pécsbánya-rendezőn . . . Parrag János térfőnök elnézést kérőén tárja szét karját: — Rövidek a rendező vágányaink, forgalmunk meg egyre nő. Az elmúlt hónapban 13 710 kocsi fordult meg nálunk, ebből 11 500-at tolatással mi állítottunk össze. Célunk: a meglevő kocsikkal minél nagyobb távolságra indítani az irányvonatkoat. A pécsbányai a hét fogadó- és indító-, valamint a 10 rendezővágányával, tíz iparvágánnyal az országos középmezőnybe tartozik. Nap mint nap kigördül teherszerelvény Dombóvárra, Kaposvárra, Komáromba, Dunaújvárosba, Ferencvárosra, Kiskunfélegyházára. Szén, farost, gabona, szója, cement és más termékek ezer, tízezer tonnái gördülnek a síneken. A IV-es őrhelyen Pocskai István és Kőszegi Dezső 14 váltót kezelnek a tolatásokhoz, az érkező, induló vonatokhoz. A vonatmentes időben tisztítják, olajozzák a váltókat. Pécs felé kihúz egy piros Diesel-mozdony, rakományával Komáromba tart. Tolatómozdony érkezik Pécsújhenvrol, szénnel megrakott, nyitott kocsikkal. Az M 62-080-as egymagában indul a főpályaudvarra. Egy 424-es első zárt teherkocsijánál szakmai megbeszélést tartanak a kocsi- vizsgálók: szétesett a fék. Javították, de hiába. Tolatás. Ki kell cserélni, mert a szerelvény első és utolsó kocsija csak kifogástalan fékekkel indulhat. Hack Ferenc vonatfelvevő az 1975-ös kaposvári irányvonatot állítja össze vonatterhelési kimutatáson. Neavven kocsin 1500 tonna áru indul Kaposvárra. — Ha jön a mozdony, a vezetőjének átadom a vonatterhelési kimutatást, a fuvarén menetlevelet és indulhat is. Félreeső vágányon egy nyitott fémkocsiról szikrák pattognak. Kistamás László ívhegesztővel dolaozik, Tarján! Sándor segédletével. „Eltörött a homlokajtó. Javítás nélkül nem indítható. Ma már ez a tizenhatodik kocsink.” A sorompó felől gurítják a vagonokat. Szegedi József fek- sarut tesz a sínre, ez sisteregve fogja meg a kereket. A kocsi oár méter után a többihez Ötödik, visszaránt, akkor kikap- ia a sarut és már fut is a következőhöz. Az M 47-1016- os tolatómozdony jobboldali ablakán kihajolva lesi a jelzéseket, a váltókat, a sorompót, a kocsitavolságot Keresztes József. Bal kézzel vezet, időnként rátapos egy pedálra. A „fekete doboz” az éberségjelző működését is rögzíti. A forgalmi szolgálattevő, Hor- n>,ák László asztalán grafiko- nos menetrendtábla,, több hívógombos telefon, különféle naplók, dokumentációk halmaza. Adminisztrál, kezeli a biztosítóberendezést, kisiet indítani. vaov az érkező vonathoz. feqnap délig Pécsbánya- rcndező tizenegy irány-, tolató- és közvetlen tehervona- tot indított 237 kocsival. Kotorék és dotáció Okos szakemberek kiszámították, hogy a kotorékból körülbelül félmillió sertést lehetne felhizlalni országszerte és a kotorék az a kukorica vagy kalászos, ami betakarítás után kint marad a földeken és én emlékszem rá, több kévére való búzát, rozsot, árpát szedtünk össze — a különben gondosan összegereblyézett — tarlóról, nehogy egy szál is kárbavesszen, különben pedig a kalászszedés egyben kellemes és vidám szórakozása is volt annakidején a gyerekeknek, lányoknak. Mindegy, hogy kinek tulajdonában volt a föld, íratlan szabály szerint bárki föt- szedegethelte a kotorékot, vagy szüretelők után a szőlőszemeket, kisfürtöket, s ez utóbbit „böngészésnek" neveztük. Most nem „böngész” senki, gépek végzik a betakarítást, de — hogy egy példát mondjak —, évekkel ezelőtt Újpetrén tizenöt különböző korú tsz-dolgozót kérdeztem meg, tudják-e, mikor lesz az aratás, senki nem tudta, illetve egyetlen fiatal lány sejtett valamit: „Biztosan most folyik az aratás, mert a kombájnok nincsenek bent a telepen . . ." Nos, a rádióriportban — mondom — nyilatkozott egy szakember, érthető módon eléggé sajnálkozva, mert bizony a gépek nyomában sok kalászos vagy éppen kukorica marad veszendőben. A fiatalokat nem érdekli, az öregeket sem nagyon, megvan a kenyerük és kész. Egyik tsz-ben azonban akadtak néhányon, akik zsákokba szedték az -elhullott kukoricacsöveket, amíg csak el nem zavarták őket a földről. Figyelmeztették őket: A társadalmi tulajdont megdézsmálni tilos...!” Hm... A betelt noteszom lapjait forgatom, mindig ott van a rádió mellett kéznél, meg egy görbe golyóstoll-betét, ami érdektelen, azt áthúzom, ami marad — afféle „jegyzet-kotorék” — kiválogatom. Hát itt van egy másik téma, szintén mikrofonba nyilatkozik egy — a könyvkiadásban — illetékes személy. Utal arra, hogy 2 milliárd forintot költött hazánk népe könyvekre (sajnos az időtartamot nem jól értettem...) és hozzáfűzte, hogy nálunk nagyon olcsó a könyv, azaz, könyvkiadásunk dotációs és ez nem mehet soká és a nyomdák sem nagyon érdekeltek a könyvnyomtatásban. Lehet, hogy így van, sőt, biztos hogy így van, de azért én kezdek félni .. . Tudom, hogy az állam sok mindent dotál és azt is tudom, hogy gazdasági egyensúlyunk érdekében nem árt, ha az állami támogatást leszűkítjük, vagyis, megfogjuk ott a pénzt, ahol csak lehet. De azért nem merném állítani, hogy a könyv nálunk olyan fenemód olcsó, és abban sem vagyok biztos, hogy a könyvek eladási árát növelnünk kellene. Emlékszem még azokra az agitációs évekre, miszerint nálunk a kultúrához, művelődéshez mindenkinek joga van, ehhez pedig államunk kellő támogatást nyújt. Ennek egyik megnyilvánulása a dotálás. Okvetlenül restelkednünk kell az állami támogatás miatt? Az úgynevezett „borítékon kívüli" juttatás miatt? Szerintem nem. Az a szép — ebben a mi társadalmi rendünkben többek között —, hogy időnként, amikor okos dolgokról van szó, az állam a zsebébe nyúl. Rab Ferenc Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés soron következő ülésszakára készülve ülést tartott tegnap a megyei képviselőcsoport. Színhelynek a Volán 12-es Vállalatot választották. A résztvevőket dr. Szabó József csoportvezető köszöntötte, közöttük Czégény Józsefet, az MSZMP Baranyo megyei Bizottsága titkárát, dr. Kása Ferencet, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét. A képviselőket dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi Igazgatóságának vezetője, Temesi Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője és Fűzi Árpád, a Volán 12-es Vállalat igazgatója tájékoztatta az 1968-ban az országgyűlés által jóváhagyott közlekedésfejlesztési koncepció megvalósulásának Baranyo megyei helyzetéről. A vitában felszólalt Czégény József, a a megyei pártbizottság titkára, Kasó József, Cserna Sándor, Németh István, Jazbinsek Vilmos, Halasi Lajosné, Pintér István, Gázsity Milutinné, Palkó Sándor és Novics János képviselő. Ezt követően o parlament tagjai megtekintették a Volán Vállalat üzem- helyfségeit, valamint az országban első, új irányító-ren- szerí. Szovjet író és kritikus látogatása a Leöwey Gimnáziumban Ritka alkalom az, amikor egy gimnázium nyelvi tagozatra járó tanulói az adott idegen nyelv területéről érkező, hozzáértő emberektől hallhatnak előadást valamilyen témáról. Ilyen esemény színhelye volt tegnap a Leöwey Klára Gimnázium, ahova az orosz tagozatosok és tanáraik a Tolsztoj-évforduló ünnepségeire Magyarországra érkezett Nyikolaj Szemjonovics Jevdo- kimov írót és Viktor Gsálmá- jev kritikust meghívták. A diákok kérésére a vendégek Tolsztojról beszéltek — természetesen tolmácsolás nélkül. A nagy orosz író születésének 150. évfordulója alkalmából választották ezt a témát, amelyről elsőként a kritikus tartott rövid előadást. Csálmájev beszélt a Háború és békéről, az Anna Kareni- náról, s általában Tolsztojról és életművéről. Ezután Jevdo- kimov beszélt a gimnazistáknak az íróról és feleségéről is, akinek a Tolsztojról készült fényképet és az egyetlen, gramofonlemezre rögzített hangfelvételt köszönheti az utókor. Beszélt arról, hogy Petőfi Sándort mennyire szeretik és ismerik az orosz nyelvterületen, s ekkor átadták az iskolának ajándékukat: egy háromnyelvű kis Petőfi-kötetet, a költő verseinek egy válogatását. Ebben nemcsak magyarul és oroszul, hanem a finnugor nyelvcsaládba tartozó udmurt nyelven is olvasható o magyar költő néhány műve. A Pécsre látogatott írót, Nyikolaj Szemjonovics Jevdokimo- vot már ismerhetik a magyar olvasók: nemcsak különböző antológiákban és a Szovjet Irodalom című folyóiratban jelentek, meg novellái, hanem négy regényét is kiadták már Magyarországon. Az Európo Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1962-ben a „Bűnös leány”; 1969-ben „A nélkülözhetetlen ember” című kisregénye, 1970-ben a „Mese a városlakó Nyurkáról” és végül 1971-ben „Az emlékezés törvényei" című regénye. D. Cs. Murányi László
