Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-01 / 271. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. OKTÓBER I. Ifj. Kőmíves Sándor és Dávid Kiss Ferenc a Nappali virrasztásban Utazások, játékhelyek Kezdődnek a tájelőadások Október 5-én, Siklóson meg­kezdődik a Pécsi Nemzeti Szín­ház idei tájelőadásainak soro­zata. Ezek az előadások azon­ban több sajátosságot tartal­maznak, amelyekről Sík Ferenc, a színház főrendezője ezt mondta: — Lászlóffy Csaba erdélyi köl­tő Nappali virrasztás című há­romszemélyes drámáját olyan baranyai városokba visszük, ahol középiskola és a városban megfelelő színpad van. Igaz, a darab különösebben nem szín­padigényes, viszonylag kevés díszletelemmel, nem túl nagy színpadon is játszható. A siklósi előadás délután 4 órakor kez­dődik, majd másnap Szentlőrin- cen délután 3 órakor mutatjuk be. Ezenkívül októberben még Komlón, Pécsváradon és Mohá­cson játsszuk, utóbbi városban háromszor is.- A színház sajátos helyze­tét kihasználva igyekszünk az idén ősszel rendszeressé tenni a fontos, egyben könnyen mozgat­ható előadások utaztatását. Sőt, bent a nagyszínházban, a vasfüggöny mögött szeretnénk kiképezni egy kis nézőteret, egé­szen kis színpadot. Ott kísérleti előadásokat rendeznénk, a színházművészet iránt különösen érdeklődő rétegközönségnek, s egyben azért is. hogy művészeti munkánkban az ott kikísérlete­zett megoldások más előadá­sokhoz is rendelkezésre állja­nak. Mindezek alapján az eddigi műsorból a „Nappali virrasztás” és a „Dániel az övéi között” van a tájelőadások programjá­ban, ezenkívül más, kisméretű színpadra alkalmas mozgatha­tó darabok szerepelnek a szín­ház tervében. A lényeg: kilépni a falak közül. Ez nemcsak uta­zásokat jelent, hanem bent Pé­csett is olyan helyek felkutatá­sát — székesegyház előtti tér, sportcsarnok például — ahol a környezetbe illő darabokat be lehet majd mutatni. „Árnyas” disco a Balokányban Nevezhetjük jogosan szabálytalan­nak: ezen az oldalon általában aján­lani szoktunk valamilyen műsort, ren­dezvényt olvasóinknak, s most ennek ha nem is az ellenkezőjét tesszük, de megfontolásra buzdítjuk őket. Ugyan­is discóról van sző. Ez önmagában még nem lenne elrettentő, lehet ilyen rendezvényt jól is csinálni, szük­ség is van rá. Más a helyzet a Balokányban, pon­tosabban a pavilonban. Amióta meg­szűnt a víziszínpadon a discó, azóta ide húzódott a műsort vezető Brunner Győző. A következőkkel kezdem az ellenajánlatot: amikor beléptem a sötét ligetbe, itt-ott, mint sejtelmes árnyak, ifjak bolyongtak. Nem tud­nám pontosan megmondani, hogy mit kerestek a fák és a bokrok között, de voltak egy páran. Közben odabennt o pavilonban szólt a zene — legalább­is egy ideig. Én mindenesetre a ,,szag után" mentem. Egy olajosbőrű legény piszkálgatta a keverőasztal mikrofonját, s már éppen azon vol­tam, hogy megkérdezzem e lemez­lovast: miért ez a pangás, amikor dúlva-fúlva megérkezett az igazi Brunner. Felháborodásában osztoz­tam: a Zsigulit érő berendezéseit fél­Az oldalt összeállította: Földessy Dénes tette az öntevékeny és jól láthatóan minden hozzáértést nélkülöző fiatal­embertől. — Tudod te, mit csinálsz? — kérdez­te tőle Brunner, de a fiúnak nehezen mozgott a nyelve, így csak tétova választ adhatott. — Mit csinál a lemezlovas, ha nin­csen közönség «agy „cikis" a tár­saság? - ezt én kérdem Brunner Győzőtől. — Adom a műsort. Volt olyan eset, amikor verekedések miatt nyolcszor kellett megszakítanom a zenét. Az az igazság, hogy néha én sem látom sok értelmét. Márpedig az ilyen rendezvények­nek — gondolom, így tartja Brunner Győző is — mindig van értelme: a fiatalok szórakozni akarnak, s ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A hangulat azonban úgy alakul, ahogy a közönség formálja. Kiteheti a lelkét a disc-jockey, felteheti a Rasputint, — nem elég, ha a bokrok között árnyak bújkálnak, ha a keve­rőpult előtt pofonok csattannak. Talán még annyit: vannak, akiknek az ilyen rendbontásokra fel kell fi­gyelniük. Javasoljuk: tegyék meg. M. A. Átadás előtt az Uitz Múzeum Száz kép a magyar aktivizmus kiemelkedő alakjáról Újabb kulturális értékkel gaz­dagodik Pécs, tovább alakul a múzeumok utcája, a Káptalan utca. Október 6-án, pénteken délután nyílik meg az Uitz Mú­zeum a 4. számú épületben. Ottjártunkkor elvonultak már a kőművesek, s a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szépen rendbehozta a nemrég még ost­romlott vár udvarára emlékez­tető parkot. Az épületet az Or szágos Műemléki Felügyelőség állította helyre, s a munkák so­rán kiderült, az eddig 1730-as évből valónak hitt káptalani házról, hogy tulajdonképpen egy középkori gótikus ház to­vábbépítésével alakult ki a je­lenlegi formája. Pécs minden­esetre nyert egy középkori mű­emléket, s ugyanakkor helyreál­lították a város legszebb kis barokk palotáját. A legelső épí­tészeti fázis a XIV. században volt, ezt később, valamint a ba­rokk korban kétszer tovább ala­kították. A helyreállítás során kiemelték a gótikus elemeket, s az előkerült reneszánsz freskó­töredéket. Miután a műemléki felügyelő­ség befejezte munkáját, a Ja­nus Pannonius Múzeum munka­társai vették birtokba az épü­letet. Az Uitz Múzeumot Rom­vári Ferenc művészettörténész, az ipar- és képzőművészeti osz­tály vezetője rendezi be. Őt kérdeztük meg, hogyan kerül­tek Pécsre az Uitz-képek: ■— — 1972-ben vetődött fel az Uitz Múzeum gondolata. A mű­vész ebben az évben halt meg, s halála előtt a magyar népre hagyta életművét. Amikor en­nek elhelyezését mérlegelték, mindjárt Pécsre esett a válasz­tás, s a múzeum hat év után meg is született. — Mi Uitz Béla jelentősége a magyar képzőművészetben? Uitz Béla: Kompozíció 1918 — Uitz lakatos volt, huszonegy évesen látogatta rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolát, majd Kassák hatására legprogresszí­vebb aktivistáink közé emelke­dett. Sokan ismerhetik 1919-ben készített „Vöröskatonák, előre!” című többalakos plakátját. 1920-ban emigrált, 1926 és 1970 között a Szovjetunióban élt, ahol megkapta az Érdemes Mű­vész díjat, s ahol nagy freskó­terveken dolgozott. — Mi látható munkáiból a most megnyíló múzeumban? — Zsengéitől a legutolsó al­kotásokig mintegy 100 képet mutatunk be az emelet hat tér mében. Készül a múzeum kata­lógusa is, melyben majd min­den képe szerepel, a róla írott tanulmányok és Uitz saját írá- sai is. Gállos Orsolya 1 ■ ladii D A híres októberi vásárok ÖTTŐL HATIG tart október el­ső hétfőjén a stúdió esti hangos újságja, Kovács Imre szerkesz­tésében. Folytatódik a szakszer­vezeti tisztviselőket bemutató sorozat: ezúttal Szentesi Flóri­án, a Pécsi Sütőipari Vállalat bi­zalmija beszél megbízatásáról. Edzőjelöltek közül mutatnak be néhányat és ellátogatnak a hí­res októberi pécsi vásárra. Az esti hangos újság azokat, akik nem jártak a BNV-n, megismer­teti a kiállított járműújdonsá­gokkal. Egyébként a BNV-ről kedden (17.30) külön riportmű­sorban számol be Laky Rudolf és Müller István, elsősorban a dél-dunántúli kiállítók szereplé­séről, eredményeiről tájékoztat­va. A Zenélő Dél-Dunántúl című zenés krónikában csütör­tökön dr. Nádor Tamás a most kezdődő zenei évadról kérdezi Antal György, Breitner Tamás, Dobos László, Ivasivka Mátyás, Pécsi Géza, Várnai Ferenc vé­leményét. Ugyancsak csütörtö­kön (17.40) hangzik el Szabó Mária érdekesnek ígérkező ri­portja, mely azt a nem mindig örömteli utat kíséri végig, amíg a bútor a lakásba kerül... A szerb-horvát nyelvű műso­rok közül figyelmet érdemel a szerdán elhangzó „Nyugdíjas pártmunkás portréja", ezúttal Fajta Károllyal beszélgetnek. A pénteki jegyzet témája a nem­zetiségi óvónőképzés. Fi Iá ko- vity Brankó a szombati műsor­ban a Bajai .Finomposztógyár Hercegszántói üzemének mun­kásait mutatja be. A német nyelvű műsor szerkesztői a héten két távolabbi vidék nemzetisé­geinek életéről készítettek ripor­tot: Wolfart János, a bakonyi néprajzi gyűjtéseket ismerteti a hétfői adásban, kedden a fenn­állásának 250. évfordulóját nemrég ünnepelt brennbergi bá­nyászok szólalnak meg a mikro­fon előtt. Reil József csütör­tökön elhangzó riportját, a szi­getvári Állami Gazdaságban készítette és az őszi betakarí­tási munkákról számol be. Pén­teken a Baranya Táncegyüttest mutatja be Hetényi Árpád. Az ezerarcú Csehszlovákia A Chopin-verseny egyik győztese Baráti ország baráti napjai kezdődnek holnap Baranyában. Október 2-án, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat központjá­ban, Pécsett ünnepélyesen meg­nyitják a Magyar—Csehszlovák Baranyai Hetet, majd az MSZMP Oktatási Igazgatóságán levetítik Wiedermann Károly rendező, Nazdar című filmjét. Utána a megyében sorra is­mertetik a baráti ország kultú­rájának és tudományának ered­ményeit. Harmadikán Sellyén a csehszlovák iskolarendszerről, a gazdaságépítésről, Sellyén a Dolina együttes folklór műsorá­ból, majd 4-én Pécsett az ifjú­ság életéről, Komlón és Pécsett az irodalomról — valamint Kom­lón, idegenforgalomról hallhat­nak Baranya lakosai. Komlón és Pécsett ezen a napon fellép a Prágai Hárfa együttes, Szentlő- rincen a Dolina, továbbá Kom­lón a bányászatról is előadás hangzik majd el. Másnap 5-én, a Dolina együttes Mohácson lép fel, ahol kiállítás is nyílik Cseh­szlovákiáról. Drávasztárán a tsz- ek és a háztáji szerepéről, Boly­ban a Dolina együttes fellépé­séről tájékoztat az ötödik prog­ram. Hatodikén Siklóson, a csehszlovák életszínvonalról, Harkányban a gyógyfürdők fej­lődéséről, Máriagyűdön a tsz- ek és a háztáji szerepéről tar­tanak előadást csehszlovák szakemberek. Aznap Siklóson fellép a Dolina együttes is. Pécsett pedig a Motakov gép­kocsigyár fejlődését mutatja be egy fotódokumentum-kiállítás a Széchenyi Gimnáziumban. Csehszlovák filmhetet is szer­veznek, mégpedig 2-án, a Pécsi Tanárképző Főiskolán (Isztam­buli akció), 5-én és 6-án Szent- lőrincen (Az összeomlott ház),. 5-én, 6-án és 7-én Pécsett, a Kossuth moziban (Merénylet Szarajevóban), 7-én Mázaszász- váron (Magány az erdőszélen) és 7-én Pécsett, a Fekete Gyé­mánt moziban (Az összeomlott ház). Képünkön: az 1977-ben alakult Prágai Hárfaegyüttes. Tagjai közül Tomas Visek (jobb­oldalt) több csehszlovák zongo­raverseny győztese és az 1972. évi varsói Chopin-verseny külön- d íját nyerte el. Pécs, Ifjúsági Ház: ok­tóber 3-án 18 és 20 óra­kor a ROCK '78 sorozat keretében a GEMINI együttes ad beat-koncer- tet. Csütörtökön indul a MINIEGYETEM ez évi fog- I lalkozássorozata. Az idei I téma: az önismerettel i kapcsolatos pszichológiai I kérdések körének vizsgá- I lata a különböző művésze- I ti ágak segítségével. Ve- I zetők: Dr. Telkes József, dr. Stark András és Sza­bó Rudolf. 6-án 18 és 20 órai kezdettel a Budapesti Játékszín vendégszerepei az IH-ban. Kozák András és a Kaláka együttes SHAKESPEARE: HAMLET ­jét adja elő Kőváry Ka­talin átigazításáb^n és rendezésében. Az IH SZÉL­RÓZSA KLUB-ja vasár- I nap, október 8-án nyitja kapuit. Az első est mű­sorából: Vas Judit „Aré­na” című kisjátékfilmje; Elvis Presley lemezeiből; ORSZÁGÚTON — Koncz Gábor Jószai-díjas szín- I művész előadóestje, köz- I reműködik Szűr Mari. S végül keddtől rendszere­sen működik az Ifjúsági Könyvtár komolyzenei rész­lege, amely 1200 hangle­mezéből egyidőben há­rom sztereoprogramot tud sugározni kilenc lehallga­tóhelyre. Nevelők Háza: Cseh irodalmi estet rendez kö­zösen a HNF városi bi­zottsága, a Jelenkor szer­kesztősége, a Magyar Irpk Szövetségének Dél-dunqn- túli csoportja és a Neve­lők Háza október 4-én 18 órakor. Az est vendégei: Vladimir Klevis és Pável Francouz írók; házigazda dr. Tóth István, ny. főisko­lai tanár. Pódium Hamlet - egy órában és zenével Felettébb érdekes műsort állított össze Kozák András a Kaláka együt­tes és Kőváry Katalin közreműködésé­vel. Shakespeare egyik legismertebb darabját, a Hamletet dolgozták föl teljesen újszerű módon. A szöveg és a zene egyenrangú társként vesz részt az előadásban, együttesen viszik előbbre a dán királyfi drámáját. — Hogyan jött az ötlet és hogyan sikerült a rövidített, zenés változatot úgy megvalósítani, hogy mégis Sha­kespeare gondolatai, szavai szólalja­nak meg? — A rövidítés annyit jelent, hogy az előadásunk a monológokra épül. Gyakorlatilag az összes nagymonoló­got megtartottuk és még az elenged­hetetlenül fontos egyéb részeket is beépítettük. A zene valóban szerves része a műsornak, hiszen a dráma szövegeire épül és még jelzésszerű feladatokat is megoldanak. Szerepe­ket testesítenek meg hangszerekkel, így Ophéliát is. Az ötlet egyébként kézenfekvőnek tűnt. Kalákáék is, meg én is lehetőséget láttunk benne, — mondja Kozák András. — Milyen nehézségeket jelent ez a darab a színművésznek? — Egyfajta sűrített magatartásformát kíván meg így a szerep és ez pró­bára teszi a színészt. Ugyanakkor elő­nyei is vannak. A Hamlet-feldolgozás hónapokig tartott és az Egyetemi Színpadon mu­tatták be. Néhány egyetemi városban is előadták, de a nagyközönség lé­nyegében csak most ismeri meg. Pé­csett az Ifjúsági Házban október 6-án 18.00 és 20.00 órakor látható a darab.- B. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom