Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-03 / 273. szám

e Dunantmt napló 1978. október 3., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Az ipari szövetkezetek Tájékoztatásunkat az elmúlt alkalommal a fegyelmi bün­tetések ismertetésével zártuk. Ma a fegyelmi eljárással kap­csolatos néhány fontosabb tudnivalóval folytatjuk. Az 5/1977. (III. 5.) MT sz. rendelet 9. §-a értelmében a fegyelmi eljárást csak attól az időponttól számított három hónapon belül lehet megin­dítani, amikor a fegyelmi vétség a fegyelmi jogkör gya­korlójának tudomására jutott. Nincs helye a fegyelmi eljá­rás megindításának ezen a határidőn belül sem, ha a fe­gyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, a maga­sabb vezetői munkakört be­töltő tagnál három év, az egyéb vezetői munkakört be­töltő tagnál pedig két év már eltelt. A rendelkezések értelmében kötelező a fegyelmi eljárás megindítása, ha ezt jogsza­bály előírja, továbbá, ha a felügyelőbizottság javasolja, a közgyűlés vagy küldöttgyűlés elrendeli, vagy az állami tör­vényességi felügyeletet gya­korló szerv kezdeményezi. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a fegyelmi jogkör gya­korlója a fegyelmi eljárás alá vont szövetkezeti tagot mun­kakörétől vagy tisztségétől harminc napra felfüggesztheti, ha munkakörének, illetve tiszt­ségének további ellátása a tényállás felderítését gátolja vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a felfüggesztést in­dokolja. Lehetőség van arra, hogy a fegyelmi eljárás befejezése határidejének meghosszabbí­tása esetén a szövetkezet ve­zetősége a felfüggesztés ha­táridejét egy ízben további harminc nappal meghosszab­bítsa a fegyelmi jogkör gya­korlójának előzetes meghall­gatása után. Természetszerű, hogy ezen intézkedésekről a tagot Írás­ban kell értesíteni. Ide tartozik a tagok anyagi felelőssége is. A szövetkezeti tag felelőssége több féle lehet. A felelősség legáltalánosab­ban ismert formája az, ha a tag tagsági viszonyával kap­csolatos kötelességének meg­szegésével vétkesen okoz kárt a szövetkezetnek. Szándékos károkozás ese­tén a kár teljes összegét meg kell téríteni. A gondatlanul okozott ká­rért korlátozott felelősség áll fenn. Az általános szabályok szerint ilyen esetben a tag a havi átlagos munkadijának 15%-ig tartozik felelősséggel. A munkaügyi szabályzat ezt a mértéket a havi átlagos mun­kadíj 50%-áig felemelheti ab­ban az esetben, ha a tag 30 napon belül kétszer vagy többször okozott gondatlanul kárt. Ugyanilyen mértékű felelős­ség áll fenn akkor is, ha a kár a foglalkozási szabályok, a gyártásra, árukezelésre vagy minőségi átvételre vonatkozó előírások súlyos megértésének a következtében keletkezett. A kártérítés összege azon­ban ismétlődés esetén nem haladhatja meg egy naptári éven belül a szövetkezeti tag évi átlagos munkadíjának egy­negyedét. A szövetkezeti tag hathavi átlagos munkadíjának össze­géig tartozik felelősséggel, ha kirívóan súlyos gondatlanság állapítható meg. vagy ha kü­lönösen nagy kár következett be. Az a felelős munkakört be­töltő tag, akit a szövetkezet szervezeti és működési sza­bályzata annak minősít, más­fél havi átlagos munkadíja erejéig felel a kárért, ha azt a gazdálkodási vagy ellenőr­zési feladatának ellátása kö­rében okozta. Nem felel a kárért a szö­vetkezeti tag akkor, ha a kár bekövetkezését a szövetkezet megelőzhette volna, és a kár­nak azért a részéért sem, amelyet a szövetkezet csök­kentheteit vagy enyhíthetett volna. Itt kell ismertetnünk azt az általános szabályt is, hogy vétkességre tekintet nélkül fe­lel a tag a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezett­séggel átvett olyan dolgok­ban keletkezett hiányért, ame­lyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ilyen esetben a ta­got teljes anyagi felelősség terheli. A szövetkezetnek okozott kár megtérítésére a károkozót a vezetőség, illetve az a szö­vetkezeti szerv kötelezi, ame­lyik a tagra a fegyelmi jog­kört gyakorolja. Ez a hatás­kör át is ruházható. Általános szabályként kell ismertetni, hogy a kártérítés összegének megállapításánál vétkességen alapuló anyagi felelősség esetében figyelem­be kell venni a vétkesség sú­lyát, a kár nagyságát, a szö­vetkezeti tulajdon védelmének követelményeit, a károkozó tag személyi, családi és egyéb körülményeit. A keletkezett kárt elsődle­gesen pénzben kell megtérí­teni. Abban az esetben, ha a kár rongálásból keletkezett, akkor a kár összege a kijavítás költ­sége és az esetleges érték- csökkenés. Abban az esetben, ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, a kár összege a beszerzési ár. Jog­talan eltulajdonítás esetén a kár összege a fogyasztói ár. Jó tudni, hogy a szövetke­zeti tag anyagi felelőssége az elévülési időn belül akkor is fennáll, ha a tagsági viszonya a károkozást követően meg­szűnt. Az eddigiekben a szövetke­zeti tag kártérítési felelőssé­géről írtunk. Szükséges itt is ismertetni, hogy a szövetkezet is felelősséggel tartozik a tag­sági viszonnyal összefüggésben a tagnak jogellenesen okozott kárért. A szövetkezet felelősségének nem feltétele az, hogy a kár okozása vétkesen történjék. Általánosságban el kell mon­dani, hogy a szövetkezet fele­lőssége esetén kárnak minősül a tag elmaradt jövedelme, a sérelemmel kapcsolatosan fel­merült indokolt költségei, a személyes tárgyaiban bekövet­kezett kár, a tag halála eseté­ben pedig a hozzátartozók kártalanítása. Azokért a károkért, hiányo­kért is a szövetkezet felel, amelyek a tagok ruházatában és szokásos személyi felszere­lési tárgyaiban a munkahe­lyen bekövetkeztek. Fel kell hívnunk azonban ol­vasóink figyelmét arra, hogy jogában áll a szövetkezetnek előírni, hogy bizonyos tárgya­kért nem vállal felelősséget, illetve azokat meghatározott őrzési helyen kell elhelyezni vagy be kell jelenteni. A káresetek leggyakoribb formája az üzemi baleset. Az erre vonatkozó tudnivalókat már korábban ismertettük. Itt tehát részletesen nem foglal­kozunk vele. Azt azonban is­mételten elmondjuk, hogy az üzemi balesetet azonnal be kell jelenteni és a szövetke­zet 30 napon belül köteles nyilatkozni a kártérítés tekin­tetében. AZ UTAKON Áz MKBT elnökségi után Többször megfigyeltem már hogy egy-egy autóverseny ren dezésekor felbolydul a város zúgnak a motorok, kíméletle nek a vezetők. Hatvannal for dúlnak be olyan kanyarokba, ahova eddig csak 40-nel me­részkedtek be, a záróvonala­kat, közúti jelzéseket semmibe veszik, a gyalogátkelőhelyeken és előtte a legdurvább sza­bálysértéseket követik el. Igen, ők azok, akik miatt emberek vesztik életüket vagy soha el nem múló sérüléseket szenved­nek. A balesetmegelőző társadal­mi szervek minden igyekezete ellenére az összeütközések szá­ma mind jobban emelkedik. So­kan azzal magyarázzák, hogy sok a jármű, telítődnek az utak. Jómagam is keresem a ma­gyarázatot, de én a hibát a sok felelőtlen, gondatlan veze­tőben látom, akik a sebesség megszállottái, mert hozzájutot­tak egy kocsihoz vagy motor­hoz és akkor kezdődik az ön­mutogatás, a bizonyítás a köz­úton. Tragédiák sorozatban! így is jellemezhetnénk az utóbbi évek felgyorsult közlekedésének kö­Tragédiák sorozatban vetkezményeit. A folyamat azt hiszem egyelőre megállíthatat­lan. Sajnos még mindig min­denkinek joga van autóvezetést tanulni, olyanoknak is, akik ké­pességeiket esetleg más terü­leten jobban kamatoztathatnák. Aztán, amikor megkapták a jogosítványt, kezdődik a „szárnypróbálgatás". Ha még az lenne, nem szólnék ellene semmit. De néhány kilométeres tapasztalat után merev szem­golyókkal, az idegek összpon­tosításával rátaposnak a gáz­pedálra. Más nem is juthat ilyenkor az eszembe, mint az, hogy miért kell sietni a ha­lálba? Nem divat már az a köz­mondás, hogy „lassan járj, to­vább érsz.” Pedig de sok igaz­ság van benne. Rohanunk, min­denki siet és kockáztat, kap­kod, és akit esetleg nyugodt természetűnek könyvelt el kör­nyezete, az is stressz állapotba kerül, ha beleül kocsijába vagy a motorkerékpár nyergébe. A közlekedésbiztonsági ta­nácsok, a balesetmegelőzésre hivatott szervek széles körű felvilágosító munkája, az okta­tás, a nevelés egyelőre kevés eredménnyel jár. Nem bennük van a hiba, valahol másutt. Szemléletváltozásra van szük­ség, mert ha így megy tovább, könnyen új és találó mondás születhet: ma én sérülök meg, holnap te! Minden autóvezető­nek tanácsolom, lapozzon bele az elmúlt évi fekete krónikába, akkor rádöbben, hogy a jö­vendölés igazzá válhat. Egy hete ült össze a me­gyei közlekedésbiztonsági ta­nács elnöksége, hogy meghall­gassa a beszámolókat, jelen­téseket. Elkomorultak az arcok, amikor hallották a megdöb­bentő számokat, amelyek fel­idézték az elmúlt félévet. Vigyázzunk egymásra! Min­den közlekedőre, gyermekeink­re és szüléinkre. Ez nem csupán felhívás és ez nem csak kérés. Ez legyen szemlélet! Müller István A „másnaposság” veszélyei A „másnaposság" a „macs- kajaj” akkor is veszélyezteti a teljesítőképességet, ha a vér­ben nem mutatható ki az al­kohol. Egy vidám este utóha­tásai már alkoholmentes gép­kocsivezetőket is közlekedés­képtelenné tehetnek. Az ilyen­féle „utólagos károsodások” nyilvánvalóan nem az elfo­gyasztott etilalkoholra vezethe­tők vissza, hanem az úgyne­vezett alkoholszennyeződések­re, az ízképző kísérőanyagok­ra. A göttingeni egyetemen 29 embert vizsgáltak meg, akik felügyelet mellett ittak. A be­fejező vizsgálatot 16 órával ké­sőbb végezték el. A vizsgálati személyek közül 12 erre az idő­re már alkoholmentes volt, 10- nek a vérében még 0,13—0,45 ezrelékes alkoholmaradvány volt, hétnek a vérében pedig 1,23 ezrelék. Mind a három csoport „vá­ratlanul érezhető" nehézsége­ket tapasztalt egy motorikus teljesítményteszt-vizsgáló készü­lék kezelésében. Koordinációs képességük jelentős mértékben csökkent. Teljesítőképességük szubjektív rosszabbodása, va­lamint a másnaposság érzése elsősorban az alkoholmentesek­nél volt megfigyelhető. 16 óra után még minden kísérleti sze­mély ittasnak érezte magát, azok azonban, akiknél a leg­nagyobb volt az ezrelékhányad, ezeket az utólagos hatásokat alábecsülték. A göttingeni egyetem kuta­tási eredményei utalnak első­ként arra, hogy az alkohol­szennyeződést tartalmazó anya­gok még az etanol teljes fel­bomlása után is jelentős kon­centrációban megmaradnak. PÉCS SZÜLETTEK Zsoldos Péter, Pető Miklós, Weich Eva, Petőfi Brigitta, Molnár Péter, Nádasi Timea, Mészáros József, Szrenká Zoltán, Kleinhancz Ivett, Karács Krisztina, Csipes Tünde, Bakó György, Sasváry Tamás, Spengler Balázs, Soós Zsolt, Kovács József, Tornai Judit, Péntek Valéria, Csor­dás Timea, Morscher Gábor, Szeles Agnes, Siegert Krisztina, Nizzoli Re- nátá, Ribacz Gábor, Fischer Patrik, Bánáti Gábor, Fekete Gábor, Szabó András, Nagy Tibor, Csabai Ma­riann, Tóth Viktória, Csónak Ibolya, Peti Gábor, Marosszéki Gábor, Túri Ildikó, Rab Adrienn, Szöllősi Zsó­fia, Vukovics Károly, Bihar Erika, Kovács László, Horváth Gábor, G8- döny Petra. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Harai József és Becze Margit, Kapecska Zoltán és Hadi Agnes, Brunner István és Czier Ilona, Mül­ler András és Balázs Zsuzsanna, Tóth Jenő Károly és Schmal Valéria Mária, Kovács Lajos és Jandura Jú­lia, Lukács Zoltán és Farkas Erzsé­bet, Tóth József és Marton Ildikó, Bene Zoltán és Laczkó Piroska. MEGHALTAK Lukács Géza, Kalányos Julianna, Szalai Istvónné Baksa Erzsébet, Gärtner István, Simon Ferenc, Suták Nándomé Disztl Anna, Karácsony Ferenc, Rajnai István, Böröcz Mihály- né Peti Verona, Galambos Sándor- né Eper Mária, Sólyom Józsefné Vinkovics Julianna, Horváth Jenő, Ritócz Tibor, Papp Vendel, Bosnyák Mihály, Fülöp Rudolf, Dormán Má­té, Szmolenczki Mária, Scheffer Györgyné Brachman Anna, Ujvóry Jenőné Kverkvárics Mária, Máté Bé­la, Márton János. Milyen a jó bukósisak? A színe legyen világos Az egy évtizeddel ezelőtti statisztikai adatok szerint a közlekedési baleseteknél a halál leggyakoribb oka a fej­sérülés volt. Figyelemmel arra, hogy azóta mind a bukósisakok, mind a biztonsági övék hasz­nálata általánosan elterjedt a motor-, illetve az autóvezetők kö­rében, a fejsérülések korábbi 60 százalékos aránya csaknem a felére csökkent. A bukósisakok „hőskorában" e fejvédő alkalmatosságok még nagyon hasonlítottak a katonai acélsisakokra. Formájuk és konstrukciójuk is követte a korábbi honvédségi ha­gyományokat: kemény külső sisakhéjból állottak, amely a a benne bölcsőszérűen felfüg­gesztett hevedereken illeszke­dett a fejre. Hamar kiderült, hogy ezek a sisasok jól véde­nek ugyan a fejtetőt ért ütések ellen — a sisakhéj a megfeszülő hevedereken keresztül a fejnek sokkal nagyobb felületére el­osztva adja át az ütést —, azon­ban a fejet oldalirányból érő ütések kivédésére már sokkal kevésbé alkalmasak. Márpedig a vizsgálatok egyértelműen be­bizonyították, hogy az eséskor elszenvedett ütések fele a sisak homlokfelületét éri. Ezeket tudva, a bukósisakok tö­kéletesítésére két lehetőség kí­nálkozott: olyan hevederes tí­pusokat kialakítani, amelyek alkalmasak az oldalirányú üté­sek kivédésére is, vagy különle­ges energiaelnyelő béléseket beépíteni a sisakokba. Ez utóbbi megoldáshoz tudni kell, hogy az emberi fej maximálisan 700 g gyorsulás elviselésére képes, ha az nem tart tovább öt má­sodpercnél. Ebből kiszámítható, - a fenti gyorsulási értéket és a fej hozzávetőleges súlyát fi­gyelembe véve —, hogy a mo­torkerékpáros számára az a kívánatos, hogy ha mór leesik, legalább úgy essék, hogy a fejét 2000—2500 kilogramm erő­nél nagyobb ütés ne érje, mert akkor bizony már a bukósisak sem nyújt védelmet. Az energia- elnyelő, ütéscsillapító anyagok közül a természetes ' parafa, a porózus polisztirol, néhány PVC- fajta és egy-két más.műanyag­fajta bizonyult alkalmasnak a sisakokba való beépítésre. Ami az oldalirányú ütések kivédé­sére alkalmas forma kialakítá­sát illeti, a tapasztalatok szerint ezt a feladatot is jól megoldot­ták a bukósisakok előállítói. Mi tagadás, még ma is sok motoros idegenkedik a bukó­sisak viselésétől. Ebben való­színűleg a fejvédő eszköz szí­ne is közrejátszhat. A kísérle­tek során úgy találták, hogy a nyári napsütésben nyugod­tan ülő ember fején a fekete színű bukósisak csillapító bé­lésének hőmérséklete 22 perc alatt 20 C fokról 50 C fokra emelkedett (!) Fehér sisakban ugyanilyen körülmények között és ugyanennyi idő alatt a hő­mérséklet csak 37 C fokra nőtt. A sötét színű bukósisakok vise­lése tehát kerülendő, annál is inkább, mivel az élénk, világos sisakszín a jól láthatóságot is növeli az országutakon, tehát a közlekedésbiztonságot is szol­gálja. B. I. A legújabb BMW-modellek a nemrég zárult Budapesti Nem­zetközi Vásáron STOP A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osztá­lyának tájékoztatása szerint 16 személyi sérüléssel járó közleke­dési baleset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből 7 sú­lyos, 9 pedig könnyű kimenetelű volt. A tegnapi naptól kezdődően le­egyszerűsödött a nem állami vállalattól gépjárművet vásárlók számára szükséges átírás eddigi rendje. A tulajdonosváltozással kapcsolatos ügyeket ezentúl egy helyen, Pécsett, a Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányság Lég- szeszgyár utcai épületében intéz­hetik el az érdekeltek anélkül, hogy az illetékhivatalt kellene felkeresniük. Hogyan vezetnek? Egy francia szakértő szerint a különböző nem­zetiségű gépkocsivezetőket kü­lönböző vezetési stílus jellemzi. A dánok például mindig úgy ve­zetnek, ahogy kell, lényegében semmi baj nincs velük. A nyugat­német sofőrök gyorsan hajtanak, de ugyanakkor Európa legfegyel- mezettebb vezetői. A svájciak gyakran csökönyösek és túlzottan ragaszkodnak az előírásokhoz. A franciák nem mindenkor tartják be a szabályokat, viszont mégis ők azok, akik leginkább tekintet­tel vannak másokra. A magya­rokról nem beszél a szakértő. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1978. ok­tóber 3. és október 10-e közti időszakban az alábbi útszaka­szokon végeznek forgalomkorlá­tozással járó útépítést, felújí­tást. A 6. sz. budapest-pécs- barcsi főközlekedési úton foly­tatódik Mecseknádasd térségé­ben a szakadékhíd szélesítése. A forgalmat sebességkorlátozás­sal, félpálya szélességben, jel­zőlámpával szabályozzák. Kő- vágószöllős és a szentlőrinci el­ágazás közti szakaszon burko­latmegerősítő aszfaltszőnyeg­hengerlést végeznek. A forgal­mat sebességkorlátozással, fél­pályaszélességben terelőőrök irányítják. Az 57. sz. mohács- pécsi főközlekedési úton Lány­csók térségében folytatódik a hídkorszerűsítés, itt a forgalmat terelőúton, sebességkorlátozás­sal biztosítják. A 67. sz. sziget­vár— kaposvár—balatonlellei fő- közlekedési úton a Boldogasz- szonyfát elkerülő új út építé­se folytán hídkorszerűsítés van folyamatban, ezért a forgalom terelőúton, sebességkorlátozás­sal bonyolódik. A szederkény- villany—harkányi összekötőúton a mohács-pécsi úti elágazás és Boly község közti szakaszon fa- kitermelési munkák folynak. A fakivágások ideje alatt forga­lomkorlátozással lehet számol­ni, ezért fokozott figyelemmel haladjanak a gépjárművezetők a jelzett útszakaszon. Az 58. sz. pécs—harkány-drávaszabolcsi főközlekedési úton Szalánta és Turony közötti szakaszon burko­latmegerősítő aszfaltszőnyegek építése kezdődik. Emiatt az épí­tési szakaszon a forgalmat se­bességkorlátozással, félpálya­szélességben terelőőrök irányít­ják. A 66. sz. pécs—kaposvári főközlekedési úton Oroszló köz­ségben a godisai elágazásnál lévő csomópontban hídépítési munka kezdődik. A hídépítés időtartama alatt a forgalom te­relőúton, sebességkorlátozással lesz biztosítva. Új autósbisztró nyílt Szajkón Jó hír a Pécs és Mohács között autózóknak, motorozóknak: a főköz­lekedési út mentén, Szajkón új autósbisztrót nyitott a napokban a Bólyi ÁFÉSZ. A régi italboltot ala­kították át mintegy 2 millió forintos költséggel modern falatozóvá, ahol többek között kocsonya, virsli, pogá­csa, babgulyás, néhány fajta frissen- sült, valamint halászlé várja a be­térőket. Az út porát a járművezetők üdítő italokkal, az utasok pedig bor­ral, sörrel, rövid italokkal öblíthetik le. A harmadosztályú kategóriába sorolt autósbisztró udvarán csaknem 50 gépkocsi számára biztosítottak parkolóhelyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom