Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-31 / 301. szám

1978. október 31., kedd Dunántúli napló 3 Gyorsul a közút- és hídépítés, a városi átkelési szakaszok kivitelezése Javuló műszaki feltételek, korszerű útépítő gépláncok Beszélgetés az ÚTTRÖSZT vezérigazgatójával A több mint tízezer embert foglalkoztató Útépítő Trösztre és vállalataira két igen fontos feladatot rótt a központi prog­ram. A közelmúltban befejez­ték a bekötő utak építését, to­vábbá kiépítették a kisforgal­mú vasútvonalak pótlását szol­gáló úthálózatot is. Ebből az alkalomból kerestük meg Újvá­ri Istvánt, az ÚTTRÖSZT ve­zérigazgatóját. ■Cet program befejez« — Az 1968-ban az ország­gyűlés által elfogadott köz­lekedéspolitikai koncepció vég­rehajtásának tapasztalatait a közelmúltban értékelte az or­szággyűlés. Az annak idején megfogalmazott program az Útépítő Tröszt számára is több feladatot határozott meg. — Az ÚTTRÖSZT a megva­lósítás kapcsán két területen vállalt .kiemelkedően fontos szerepet. Minden 200 lakosnál nagyobb települést bekötöt­tünk az országos úthálózatba: a bekötőút-építési programot az előírt határidőre megvaló­sítottuk. Azóta ezekbe a köz­■ ségekbe is megindultak a köz­forgalmi autóbusz járatok. A másik feladatot az 1400 kilo­méteren megszüntetett kisfor­galmú vasútvonal úthálózattal történő pótlása jelentette: ezeken az új utakon is meg­indult a közúti forgalom. A jövőt tekintve a közutak és hidak építésének és korszerű­sítésének — különösen a vá­rosi átkelési és elkerülő sza­kaszok — meggyorsítása az egyik legfontosabb feladatunk. Az autópálya-hálózat kiépíté­sébe való bekapcsolódásunk tovább bővíti azt a széles skálájú tevékenységi kört, me­lyet eddig is végeztünk. — Hogyan készültek fel e feladat megvalósítására? — Az autópálya-program ke­retében már megkezdtük az E 5-ös Budapest—Kecskemét— Szeged közötti autópálya első szakaszának előkészítő munká­latait: folynak a műtárgyépí­tések, a földmunka. Nemrég átadtuk a forgalomnak az M 3-as autópálya budapesti be­vezető szakaszának részét ké­pező körvasút sori felüljárót, amely az ország egyik leg­hosszabb közúti hídja és itt alkalmaztuk először üzemsze­rűen a pillérek és hídfők elő- regyártásának általunk kidol­gozott rendszerét, melynek eredményeként lényegesen le­rövidül a műtárgyak építési ideje. Felkészülés nagyobb feladatokra — Kérem, tájékoztasson a tröszt ötödik ötéves tervének időarányos teljesítéséről. — Az első félév végéig az V. ötéves terv termelési fel­adatainak 46 százalékát telje­sítettük. Időközben vállalatain­kat fokozatosan felkészítjük az egyre nagyobb volumenben je­lentkező mélyépítési munkák korszerűbb technológiával tör­ténő megvalósítására. A nép- gazdasági igényekhez való jobb alkalmazkodás érdekében ebben az esztendőben 1977- hez viszonyítva kétszeresére nö­veljük mélyépítő kapacitásun­kat. Az egész országot átfogó zjszfaltkeverő telephálózat lét­rehozását mintegy öt eszten­dővel ezelőtt kezdtük meg: ezeken a telepeken ma már megfelelő mennyiségű és faj­tájú aszfaltgyártás folyik. Nagykapacitású termelő be­rendezéseink termelékenyen és központilag ellenőrzött minő­ségben állítják elő a saját munkáinkhoz szükséges, vala­mint az értékesítésre szánt burkolóanyagot. A műszaki- technológiai színvonal emelé­sére évente átlagosan 50—60 millió forintot fordítunk, amely a különböző technológiai kí­sérleteket is magába foglalja. A további előrelépést szolgál­ja az NDK-beli partnerrel kö­zösen végzett kooperációs gyártás, valamint hogy leg­utóbb a francia SCREG cégtől vásárolt licenc alapján meg­kezdtük az útépítési célú bi­tumenemulzió gyártását. Az említettek ellenére viszont to­vábbra is nagy gondot okoz számunkra keverőtelepeink kör­nyezetszennyezése. Ez ideig még nem sikerült megoldani az ilyen célt szolgáló hazai gyár­tású porleválasztó berendezé­sek előállítását. E kiegészítő berendezések beszerzése, illet­ve közös gyártása érdekében megkezdtük a tárgyalásokat több nyugati gépgyártó válla­lattal. — Legnagyobb gondjuk le­het a mélyépítési kapacitás- hiány. Milyen a mellékmunkák gépesitettségi szintje? — A mélyépítés gépesítése mintegy két évvel ezelőtt vált intenzívebbé: műtárgyépítések­hez szükséges alapozógépe­ket, emelőberendezéseket és száll ítóeszközö két vá sá roltu n k. Beruházási erőforrásaink na­gyon szűkösek, ezért lassú az előrehaladás ezen a terüle­ten. Az útépítés mellékmunkái­nak gépesítését saját műszaki kísérletek útján, valamint sza­badalom vásárlásával fejlesz­tettük ki, amihez állami tá­mogatást is kapott az ÚT­TRÖSZT. E géplánccal vala­mennyi vállalatunkat ellátjuk. Üj igények és gyorsaság — A városi átkelési szaka­szok építése új igényeket tá­maszt önökkel szemben. Ho­gyan készültek fel erre a mun­kára? — A már említett techno­lógiai jellegű fejlesztés lehe­tővé teszi, hogy e munkákat komplex formában vállaljuk, tehát beleértve a közműát­helyezéseket, csatornázásokat. Zalaegerszegen például alig egy év alatt valósítottuk. meg a felüljáró és a városi átke­lési szakasz kivitelezését, to­vábbá ugyancsak elégedettek voltak a megrendelők az egri, a makói, a nyíregyházi, vala­mint a kiskunhalasi munkánk során, hogy csak a legna­gyobbakat említsem. A 6-os számú főközlekedési út pécsi átkelési szakaszának soronkö- vetkező korszerűsítése szintén felelősségteljes feladat szá­munkra. A beruházói előkészí­tés befejezése után azonnal hozzáfogunk annak építéséhez. — Januártól, a pécsi KÉV- hez kerül az Aszlaltútépítő Vál­lalat pécsi keverőtelepe. Mi tette szükségessé e változást? — Ez a lépés szervesen kap­csolódik ahhoz a „tisztogató" munkához, amellyel a KPM területén korábban kialakult párhuzamosságokat kívánjuk felszámolni. A pécsi Közúti Építő Vállalat keverőtelepe el­avult, korszerűsítésre szorulna. Ugyanakkor az Aszfaltútépítő Vállalat főépítésvezetőségén működő keverőtelep egymagá­ban is el tudja látni a város környékén jelentkező igénye­ket. Salamon Gyula Az idei legnagyobb juhexport Az év legnagyobb bá­rányexportjára kerül sor a napokban. Baranyából Franciaországba, Olaszor­szágba és Észak-Afrika né­hány államába, így töb­bek között Líbiába mintegy 10 000 pecsenyebárányt és hízott juhot küldenek. December 4-től 18-ig ki­lónként 70 forintot fizetnek tejesbárányokért a gazda­ságoknak. A gyapjúátvétel is befejeződött. Ebben az esztendőben 26,4 vagon gyapjút vásároltak fel, tíz százalékkal többet mint ta­valy. Nagyobb részben saját erőből Épül a komlói Carbon új cipőüzeme Segítenek a vállalat dolgozói Már áll Komlón, a Kossuth Lajos utcában a Carbon Köny- nyűipari Vállalat új cipőüzemé­nek vasbetonváza és az év vé­géig a tetőszigetelést is elvég­zik, hogy a hideg idő beálltá­val sor kerülhessen a belső munkákra. Az épület két fő részre tago­lódik. A lépcsőháztól jobbra, a háromszintes szociális szárny kap helyet, melynek földszintjén raktárak, a két emeleten pedig Termékváltásra készül a mohácsi szövőgyár Gyártják az üvegszövetet r ígéretes jövő az üvegszövet Évek óta tartó bizonytalan­ságnak vetettek véget: fejlesz­tik a mohácsi szövőgyárat, üvegszövő-bázist hoznak létre a következő tervidőszakban. A beruházás előkészítése megkez­dődött. A mohácsiak feladatul kapták, dolgozzák ki, milyen feltételek mellett, milyen új technológia alkalmazásával ké­pes három és félmillió négy­zetméter üvegszövetet termelni a gyár. A részletes tanulmányt 1979 végéig kell elkészíteniük. Korán, már a XVIII. század­ban felismerték az üvegszövet előnyeit és ez időre vezethetők vissza az első kísérletek, ame­lyekkel üvegből fonalat állítot­tak elő. A törekvés érthető, hiszen az üvegfonal szilárdsá­ga egyenlő az acéldrótéval, a lenrostnál háromszor, a hernyó- selyemnél négyszer erősebb. (A legfinomabb üvegszál 200 ele­mi szálból áll, mindegyike hat ezredmilliméter vastagságú.) Előnye még: víz-, sav-, valamint lúgálló, éghetetlen. Jól hasz­nálható szigetelődrótokhoz, ká­belekhez, generátorokhoz, kü­lönféle vegyianyagok szűrőszö­vetének. Készülnek üvegszövet­ből ablakfüggönyök, abroszok, ágyterítők, díszes falbetonok. De a lehetőség szinte korlát­lan. Mohácson például olyan finam szerkezetű szövetet kí­sérleteznek ki, amely elősegíti, hogy eddig ismeretlen, új te­rületre is betörjön az üvegszö­vet. Köztudott, négy esztendeje ki­sebb mennyiségben készítenek üvegszövetet Mohácson. Har­minc-negyvenéves szövőgépeket alakítottak át. Ez a korszak rö­videsen végetér. Csaknem 160 öreg masina napjai meg van­nak számlálva. Helyettük hat nagy teljesítményű svájci szövő­gép és előkészítő berendezés érkezik a vállalat tolnai gyárá­ból. Az ottaniak ugyanis rááll­nák a fonal terjedelmesítésére. A vállalat 1980 elején hozzálát a gépek Baranyába telepíté­séhez. Ez lehetővé teszi, hogy az év végén már szinte csak üvegszövetet gyártsanak Mohá­cson, mindössze negyven gép termel hagyományos műselyem­Alapcmyag Jugoszláviából Ötnapos munkahét szövetet a fejlesztés befejezé­séig. Hazánkban pillanatnyilag legkorszerűbbnek számító svájci gép egy-egy műszakban csak­nem 250 folyóméter szövet elő­állítására képes. A géppark korszerűsítése ténylegesen automata szövőgé­pek beállításával 1981-ben kez­dődik. A tanulmány javaslatot tesz majd miként, milyen köte­lezettségek vállalásával vásá­roljunk gépeket. Igen ígéretes tárgyalásokat folytattak a cseh­szlovákokkal. Eszerint nem lesz akadálya az üzletkötésnek, a csehszlovák partner elegendő pneumatikus automata gépet tud biztosítani, sőt arra is le­hetőség nyílik, hogy ne devi­zával fizessünk. Késztermékkel fizetünk a Ju­goszláviából érkező alapanya­gért. Mindkét fél számára ked­vező üzletet sikerült kötnünk, amely még az idén életbelép, értéke eléri a félmillió dollárt. További tárgyalások folynak, vizsgálják az üvegszövés és a kikészítés területén az esetle­ges együttműködés lehetősé­gét. A dolgozókat Mohácson fel­készítik az átállásra. Idén is­mét indítottak szövőképzőt, hu­szonöt dolgozó beiskolázását bírja el a gyár. Mind az elmé­leti, mind a gyakorlati anyag­ban kiemelt témaként kezelik az üvegszövést. Természetesen nem elegendő csupán magasabb képzettség­hez juttatni az embereket. Meg­felelő szociális körülményeket kell számukra biztosítani. Min­denekelőtt az öltözők, a für­dők központosítása a legsürgő­sebb feladat. Utána a zaj le­hetőség szerinti csökkentésére fordítják a figyelmet: szeretnék a jelenlegi 82-86 decibel kö­zött mozgó szintet lenyomni. Előrelépést ígér a tervezett új munkarend is, mely szerint he­tente két napot pihennek, s öt napot dolgoznak a szövőnők. Horváth Teréz Növekszik a készruhavásárlás Az új méretválaszték beveze. tésének kezdeti nehézségein mind az ipar, mind a kereske­delem túljutott Az idén eddig férfikonfekcióból 19 százalékkal, nőiből 11,6 százalékkal, gyer­mekruházatból 9,5 százalékkal adtak el többet a tavalyinál. Az elmúlt két év tapasztalatai szerint a vásárlók szélesebb ré­tege — a korábbi 40—45 szá­zalékkal szemben — 60—65 százaléka talál magának meg­felelő készruhát. A Belkereskedelmi Minisztéri­um legutóbbi országos vizs­gálata támasztotta alá ezeket a megállapításokat. A vizsgálat sok olyan hasznos tapasztala­tot — és sok hiányosságot is —feltárt, amelyeket a napok­ban, országos értekezleten is megvitattak a legérdekeseb­bekkel, a szaküzletek, az áru­házi osztályok vezetőivel meg­határozva egyben azokat a tennivalókat, amelyek végre­hajtásával elérhető lesz, hogy a lakosság 80—85 százaléka kon­fekciótermékekből állíthassa össze ruhatárát A színvonalasabb konfekció­ellátás érdekében a minisztéri­um a nagykereskedelmi válla­latokat kötelezte — a szezonnak megfelelően — a teljes méret- választék tartására, a kiskeres­kedelemtől pedig elvárja, hogy a lehetőségekhez képest minél szélesebb választékot kináljon. öltözők, mosdók, zuhanyozók lé­tesülnek. Itt alakítanak ki egy 100 személy kiszolgálásra al­kalmas büfét. Az építők ezen o szárnyon a harmadik szint osz­lopainak zsaluzásán dolgoznak. A lépcsőházban jelenleg a liftakna betonozása történik. Az üzemcsarnok kétszintes tömbje balra épül. A mintegy 4000 négyzetmé­ter belső alapterületű üzem épí­tésének érdekessége, hogy o Carbon saját erőből, néhány szak- és segédmunkással végzi. Csak ha szükséges, akkor kér­nek más vállalatoktól szakmun­kásokat, gépeket. A társadalmi munka értéke igen jelentős. A vállalat különböző beosztású dolgozói szinte mindennap, munkaidő után átsétálnak az épülő üzembe, s amit csak tud­nak, segítenek. A tetőszélek be­tonozására is alakult már egy brigád. Ha elkészül az üzem, ezt a Carbon dolgozói tényleg magukénak tekinthetik. 1980-ban már cipőket gyár­tanak a korszerű gépsorok. A III. negyedév eredménye 29522 új lakás készült el A múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva mintegy más­félezerrel több, összesen 29 522 új otthont adtak át az első há­romnegyed évben az ÉVM és o tanácsok vállalatai, az építőipa­ri szövetkezetek és a termelőszö­vetkezeti közös vállalkozások. A múlt évinél nagyobb épí­tési ütem elsősorban az ÉVM vállalatok dolgozóin múlott, akik az egy évvel ezelőttinél majdnem 2300 új otthonnal építettek többet, míg a taná­csi, a szövetkezeti és más kivi­telezők elmaradtak. A megyei ÉVM vállalatok 2 ezernél több lakást adtak át az első háromnegyed évben Borsod és Csongrád megyé­ben, másfélezernél többet Győr-Sopron megyében, s ezernél többet Bács, Fejér, Haj­dú, Komárom és Veszprém me­gyében. Az év utolsó három hó­napjában az ÉVM vállalatok dolgozói még csaknem 12 ezer, s a tanácsi vállalatokkal és szö­vetkezetekkel együtt több mint 19 ezer új otthont építenek fel az országban. Az építőipari kivitelező szer­vezetek az év első kilenc hó­napjában 5,8 százalékkal —te­hát a népgazdasági tervnek megfelelően — több építési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen be­lül különösen lendületesen nö­velték termelésüket az állami nagyberuházásokon dolgozó vállalatok. Egyebek között 10 százaléknál nagyobb ütemben bővítette termelését a 22-es, a 23-as, az Észak-magyarorszá­gi és a Hőtechnikai ÉVM Vál­lalat. Az építőipari kivitelezők munkájához jelentős segítséget nyújtott az,építőanyagipar is, amely a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 8 száza­lékkal bővítette termelését és javította az anyagellátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom