Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-30 / 300. szám
Sütő András: Győry Emil Anyám könnyű álmot ígér Képernyőn az irodalmi remekmű — „Egy napon így szólt anyám: — írhatnál rólunk is valami könyvet. — Nocsak! — néztem a szavai után, majd tréfára fogván a dolgot, azt kérdeztem boltos módra: milyen könyv legyen az, vidám-e vagy szomorúságos? — Igaz legyen — mondta. Láthattam tehát, hogy kérdésemmel az irányt elhibáztam. Anyám nem egyezkedésre gondolt, hanem — a kézmozdulatáról is ítélve — a fájdalomra a halántéka táján. Egy láthatatlan, szorító abroncsra, amely álmából is gyakorta felriasztja. Ilyenkor arra gondol, hogy mindannyiunk háta mögött felgyűlt az idő; szép csendesen ereszkedünk alá, mint a harangóra súlya. Mind közelebb a földhöz, aztán kopp! — megérkeztünk, s nincs kéz, amely az órát még egyszer fölhúzná. De lenne bár egy könyvecske, ó, nem vigasztalónak, hanem tanúskodásképpen egyről és másról, ami megesett velünk. — Ez nekem is gondom —, adtam meg magam. — Hallgass arra a gondra, s az álmod könnyebb lesz!'' * A szereposztás; Sütő András: Győry Emil. Az anyja: Törőcsik Mari. Az apja: Szabó Sándor. Két nagyapja: Páger Antal és Bihari József. Nagybátyja: Dávid Kiss Ferenc. Operatőr: Nagy József. Díszlet- és jelmeztervező: Nagy Sándor. Rendező: Sik Ferenc, h A Szabadság téri „nagy házban", a tévéközpontban nincs már hely a sok próbára. Ezért aztán kibérelték a Vigadó-palota egyik hangverseny-próbatermét, ahol a sok textil-, meg faburkolattól Páger Antal fátyolos hangja még halkabb tónust kap, ahogy mondja a nagyapa szövegét. A két színész — Győry Emil és Páger Antal — mégcsak a próbák elejének hangulatában, forgató- könyvvel a kézben mondja Sütő András szép sorait, ahogy halálra készül nagyapa. Sik Ferenc pedig a jelenet végén elmondja rendezői gondolatait: — Ezeknek a kemény erdélyieknek nem nagy ügy a halál. Ennek a jelenetnek tehát nincs nagy mozgásigénye. Még az is elképzelhető, hogy az öreg csak forog egy kicsit az ágyban. Várjatok csak... azt hiszem, ne is ágy legyen ... — Hanem egy dikó — szól közbe Páger Tóni bácsi. — Tudjátok, mi az? Kemény paraszti heverő. — Igen, egy dikó! — helyesel Sik —, szóval az erdélyieknek a tevékenység a létezési formájuk. Emil, nem is kellene majd túl barátságosnak lenned haldokló nagyapádhoz, gyöngédnek meg semmiképpen sem. Keljél majd fe| a székről, igazítsd meg a párnáját, hozzál neki egy kis bort, szóval ne a szavaiddal, hanem a tevékeny törődéseddel legyél gyengéd! A múlt héten kezdődött olvasópróbáknak ebben a pillanatában felsejlik Sik Ferenc misztikusan szép másik erdélyi rendezésének székely halála, Tamási Áron: Ősvigasztalásának pécsi előadásából, amit Galambos György formált remekbe. * Levéltöredék Marosvásárhelyről, Sütő Andrástól. Ezt a levelet a Pélmonostoron született Győry Emilnek írta, aki öt alakítja, mivelhogy maga nem jöhetett el Pestre, s ebben felkéri a pécsi művészt, hogy tolmácsolja a gondolatait: „Ha azonosulni tudsz a regény szereplőinek sorsával, merülj alá azok mély vizű áramlásába . . . Tudom, hogy Győry Emil Illyés Gyula: Csak az igazat című, két monodrámából álló estjének egyik jelenetében. a te gyökered más talajból táplálkozik, de miért ne ölelkezhetnének a lombok a magasban I?" Földessy Dénes Baranyai művészarcok... A békáspusztai műteremben Rubinspinell Babóesán Értékes régészeti leletek Dél-Somogyban A kereskedelmi út Pécs felől jött Tudományos hírmagazin Tér-idő diagram. Dr. Varga László pécsi jogászprofesszor, Európa hírű kriminalista a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. A jénai egyetemen kriminalisztikai tanácskozáson vesz részt, többek között az ismeretlen tettes kézrekerítésére alkalmazott és lapunkban már ismertetett tér-idő diagram kidolgozóival tanácskozik. Lenin élete Kovács Sándor pécsi műfordító első nagyobb szabású fordítása hagyta el a nyomdát. Eddig két kisebb mesefüzetet fordított orosz nyelvről magyarra a moszkvai Progressz kiadásában 1975-ben és 1976- ban. Mostani fordításáról mondta:- A budapesti Móra és az ungvári Kárpáti kiadók közös gondozásában a jónevű orosz ifjúsági írónő, Marija Prilezsá- ja Lenin élete című könyvét ültettem át magyar nyelvre. Az eddigi Lenin-életrajzoktól eltérően ennek a kötetnek az a jellemzője, hogy a gyerekeknek olvasmányosan, kis történetekbe ágyazva mondja el Lenin életének fontosabb eseményeit, születésétől haláláig. Tizenöt ív terjedelemben, vagyis 260 lapoldalon adták ki, 19 ezer 500 példányban. Permanens nevelés. Két feltűnést keltő angol nyelvű könyv jelent meg nemrég a permanens nevelésről. Most mindkettőt lefordítja két pécsi pedagógiai kutató. Cropley: Az élethosszig tartó nevelés pszichológiai elemzése című munkáját dr. Bárdi László ülteti át magyarra. Az ugyancsak a permanens nevelésről szóló másik kötet fordítója dr. Bernáth József, aki nemrég részt vett az UNESCO Nemzetközi Nevelésügyi Intézetének hamburgi tanácskozásán, ott előadást tartott, s onnét hozta haza a két kötet angol példányát. (Képünkön: dr. Bernáth József.) Két ifjú: talán valamelyik könyvkiadó legújabb kötetéről beszélgetnek. Rövidesen bronzba formálják őket, s ott állnak majd a kaposvári ifjúsági ház előtt. Trischler Ferenc pécsi szobrászművész meghívásos pályázaton nyerte el a megbízatást ;.. A figurák negatívján dolgozik most, a békáspusztai műteremben. (Békáspuszta Bolytól talán ha egy kilométerre van, a mezőgazdasági kombinát betonút- ja visz ki ebbe a csöndes világba.)- írtak egy levelet a kombináttól — mondja Trischler Ferenc -, mivel annak idején a főiskola előtt itt voltam szobafestőinas, hogy szívesen fogadnának. Amolyan mecénás szerepet vállaltak, műtermet kaptam, otthont kaptam. Kap a gazdaságtól anyagot, gipszet, egyebet. Cserébe egy kötelezettséget kell vállalni — örömmel —, hogy nyitott szemmel járjon a gazdaságban, s az itteni élet rezdüléseit rajzzal, plasztikával „fogja meg”.- Nincs messze Pécstől...? Gondolkozik, mit is válaszoljon.- Tulajdonképpen messze is van, meg nem is. Szüleim Bolyban élnek, itt én is mindig itthon vagyok. S ezt a nyugalmat, pusztai levegőt, másutt nemigen kaphatja meg az ember. Közben begyújtja az olajkályhát; régebbi és mai munkáit mutatja. Kiállításra is készül: a jövő héten éppen a gazdaságban kapott lehetőséget, amolyan ismerkedésre. Számomra több ismert szobor — figura —, de mindannyinál egy közös vonás: amolyan „emberarcú" alkotások. Mindennemű mesterkéltésgtől, modernkedéstől mentesek — mondhatni: a mai művészvilágban erős bátorság kell ahhoz, hogy valaki ezt az utat válassza, fgy aztán a divatot felrúgó, merész stílus követőjének tartom Trischler Ferencet. Hogy vélekedik ő — magáról? — Nem szeretem a nagyon feltűnő dolgokat, mert az legtöbbször sallang, mesterkéltség, nem őszinte. De úgy érzem, hogy sokunknak elege van ebből. Hadd világítsam meg egy példával. Divat ma, egy modern, panel-lakótelepre, a park közepébe valami hasonló, modernet tenni, egy újabb kockát a kockák közé. Nonfiguratív, elvont dolgokat, s ezzel még fárasztóbb, nyomasztóbb lesz ott minden.- Művészberkekben eretnekséggel vádolhatják ...- Vádolnak is. De néhány önálló kiállításomat követően, a kritika is megerősített. Járható ez az út is. Járható a húszadik században is.- Vannak barátai...?- Inkább Pesten. Legutóbb a baranyai művészek bemutatkozásakor a hír- lapolvasóban egy gyönyörű Nagy László portréval vett részt.- Itt a pusztán a szobrászt hogy fogadták? Nevet. Természetesen sok-sok érdeklődő, felnőttek, gyerekek. Kíváncsian és megszeppenve. Hogy is készül egy szobor? Főleg a gyerekek sorjáztak be, tízesével, aztán agyagot kértek, formáztak .. . Lovat, babát, szekeret ...- Be is kellett zárnom néha az ajtót, hogy tudjak dolgozni... Kozma Ferenc Annak idején (az 1060-as években), a menekülő I. Endre feleségét kísérték a Tiboldok Ausztriába. A Tiboldok — német származású, gazdag főurak — nyomait kutatta a Somogy megyei Babóesán dr. Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl-Rónay Múzeum tudományos főmunkatársa. A régész ásója azonban a várt leletek helyett meglepetésként ható értékeket hozott a felszínre, s ennek megértéséhez tudnunk kell;- mi köze a középkori európai kereskedelemhez a ma már oly csendes kis falunak, Babócsának. Forgalmas út vezetett itt hajdanában, végig a Dráva mellett. Pécs felől jött, oda pedig vagy Horvátországból, vagy Bizáncból. A településnek stratégiai jelentősége is volt, később a szarvasmarhákat terelték a hosszú úton nyugat felé. Mindezek ismeretében kezdte meg itt a kutatómunkát dr. Magyar Kálmán, a kaposvári Gépészeti Szakközépiskola diákjainak a segítségével. Három helyen kezdtek el ásni, de - mondta a régész — „még tizenhét helyen nekifoghattunk volna”. Egy XIII. századi temetőre bukkantak, amelyet korábban már megbolygattak. Am így is a napfényre kerültek a váratlan leletek. Közöttük egy bronz koporsódísz, s egy bizánci kettős kereszt is. Ez utóbbi értékét az adja, hogy a XIII. században a bizánci hatás már csak elvétve jelentkezett Magyarországon. A keresztet az utolsó pillanatban vették észre az ásó diákok, egy kislány csontváza mellett. Ön és ólom ötvözetéből készült, rajta a corpus, hátoldalán írásjelekkel. Ezek egyelőre bizonytalanok: az írás lehet latin, de lehet görög betűs is. Az is előfordulhat, hogy jelentése mágikus, csak használójának mondott valamit. Előkerült a legérdekesebb lelet: egy bronzgyűrű is. Ékítménye nyolcas keménységű féldrágakő: rubinspinell. Szaknyelven : lapracsiszolt táblacsi- szolóssal nyerte el végső formáját a mélytűzű kő. A rubinspinell előfordulási helye: Ceylon, Burma, Thaiföld. Ebből a régész arra következtetett, hogy a kövek vagy a lelőhelyükről a kereskedelmi úton érkeztek a Ba- bócsai Dráva-révhez — s ez bizonyítja a dél-dunántúli település részvételét a nemzetközi áruforgalomban -, vagy a csiszolást végző ötvösmesternek voltak olyan kapcsolatai, hogy itthon is hozzájuthatott — például az udvarban élők közvetítésével — a rubinspinellhez. Egyéb szép leletek — mint amilyen a fekete, zabszem alakú, illetve fehér és világoszöld, úgynevezett rizskásagyöngyök- kel díszített gyermeknyaklánc — mellett még számos érdekes felfedezést hozott a babócsai ásatás. Előkerültek egy XVI. századi várfal maradványai is, a Nagykanizsai Kőolaj- és Földgáz-bányászati Vállalat fürdőjének területén. S itt ismét a már sokszor hallott, a régészeti értékeket nem becsülő közömbösséggel kell a tudományos kutatóknak megbirkózniuk. Éppen a napokban hozta a levelet a posta a Rippl-Rónay -Múzeumnak: a vállalat azt követeli, hogy az ásatásokkal megbolygatott fürdő területét helyre kell állítani, mégpedig sürgősen. Azaz: a feltárás befejezése előtt betonozzák le az egészet. .. Arról nem szól a furcsa felhívás, hogy annak idején, amikor a fürdő épült, a nagykanizsaiak elfelejtették bejelenteni a régészetileg értékes terület részbeni elpusztítását. — S mi van a Tiboldokkol? — kérdeztük dr. Magyar Kálmántól.- A templomdomb előtt valószínűleg az ő nyomukra bukkantunk. A középkori temető alatt, több mint három méteres mélységben találtunk egy felégetett épületet. Hogy ez mi lehet — erre keressük a választ a jövp évi ásatások idején, s abban bízom, hogy a Tiboldok- ról a középkori Dél-Dunántúl életének egy darabjáról kapunk majd információkat. M. A. A görcsönyi „Mecsek Völgye” Mgtsz hálózati villanyszerelőket keres felvételre Pécsről és a környező községekből a munkába járás a tsz jármüveivel megoldott • JELENTKEZÉS A GÖRCSÖNYI GÉPMŰHELYNÉL AZ ENERGETIKUSNÁL Trischler Ferenc két alkotása. A Nagy László portré már az első kiállítás után „gazdát talált”.