Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-30 / 300. szám

A tartalomból: TRADE MARK Dundi nő a kígyóval * MEG EGY EV A CARIES-NEK A fogszuvasodás ellen — fluor * CSODATEVŐ GYÓGYNÖVÉNYEK „A friss vizet felforraljuk.. * KUDARCBA FULLADT A FOGOLYSZOKÉS * LÁNGOLÓ ÓCEÁN Hullámsirban a csatahajók * JÉGKORONG VILÁGBAJNOKSÁG BUDAPESTEN ...? „Szívesen jönnének a japánok!" Szekér Gyula Helsinkibe utazott Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Poavo Vöyrynen finn külügyminiszter meghívására vasárnap Helsin­kibe utazott. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter és Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete. Magyar Zoltán világbajnok Strosbourgban a tornász vi­lágbajnokság zárónapján, a szerenkénti döntőben Magyar Zoltán 9,90 pontot kapott ló­lengés gyakorlatára, s ezzel az első helyen végzett. {Tudósítá­sunk a 8. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. évfolyam, 300. szám 1978. október 30., hétfő Ara: 1,50 Ft ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I HU MöySreEszék a vendéglátó Bezárta kapuit a Szlavónia- Baranya élelmiszerkiállítás A látogatók óhaja: bővüljön az áruforgalom Egy héten át Pécs adott otthont testvérmegyénk, a ju­goszláviai Szlavónia-Baranya élelmiszeriparát és mezőgazda­ságát bemutató kiállításnak. S ha a több mint harmincezer látogató óhaját kellene meg­fogalmazni, akkor bizonyosra vehető a reális kívánság. To­vább bővüljön a kishatármenti árucsere s ezzel együtt a ba­ranyai, pécsi üzletek, áruhá­zak választéka. Tegnap, a déli órákban még több száz kiállí­tásnézőbe érkezett vendég gyönyörködött az alkalmi be­mutatóteremmé átalakított egyetemi aulában, a vitrinek­ben elhelyezett termékekben, s közben az emeleti tanács­teremben a két testvérmegye vezetői, a kiállítást rendező szakemberek azért találkoztak, hogy röviden értékeljék a lá­tottakat. A magyar részről meghívott vendégeket Mirko Knezevic, az eszéki Községközi Választmány Végrehajtó Bizottságának el­nökhelyettese köszöntötte; töb­bek között dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Ba­ranya megyei Pártbizottság el­ső titkárát, dr. Földvári Jánost Baranya megye Tanácsának ál­talános elnökhelyettesét és az apparátus vezető munkatársait. Az elnökhelyettes köszönetét fejezte ki azért, hogy Baranya megye, valamint Pécs városa lehetővé tette a testvérmegye élelmiszeriparának és mező- gazdaságának bemutatkozá­sát, amely az első jugoszláv szakkiállítás volt hazánkban. Mirko Knezevic szólt arról is, hogy a két megye városai kö­zött jó az együttműködés, gyü­mölcsöző a kapcsolat, de a továbblépés lehetőségei is adottak, a politikai, kulturális és sport téren, valamint a gaz­dasági területen egyaránt. Az elnökhelyettes befejezésül a következőket mondotta: — A két nép kapcsolatai, az egyenjogúság, a kölcsönös­ség elvén alapulnak, amit a jövőben tovább erősítünk. Még egyszer köszönetét mondunk a kiállítás megrendezéséért, s hadd búcsúzzam azzal: viszont­látásra jövőre Eszéken, ahol Baranya mezőgazdasága és élelmiszeripara mutatkozik majd be! Ezekután dr. Földvári János Baranya megye Tanácsának általános elnökhelyettese üd­vözölte Szlavónia-Baranya ál­lami és gazdasági vezetőit, többek között Franyo Blaziba- tot, az eszéki Községközi Vá­lasztmány elnökét, Vujo Divja- kot, a Szlavónia-Baranya Gaz­dasági Kamara elnökét, Niko­la Cokijakot, a Munkás—Nép Szocialista Szövetség Község­közi elnökét — a magyar Ha­zafias Népfront jugoszláv meg­felelője —, továbbá a jugo­szláv kiállítókat. Dr. Földvári János köszönetét fejezte ki a bemutató megszervezéséért, majd a kiállítás rendezőinek átnyújtotta a Zsolnay Porce­lángyárban készült porcelán­fajansz-vázákat, emlékeztetve az első bemutatóra. Végezetül dr. Nagy József emelkedett szólásra, aki meg­emlékezett a két évtizede fönn­álló testvérmegyei kapcsolatok­ról, majd á következőket mon­dottá : w — A több mint harmincezer látogató is bizonyítja az ér­deklődést az önök termékei iránt. Úgy érzem, hogy a gaz­dasági kapcsolatokat a továb­biakban kölcsönösen szükséges erősítenünk. Abból sem csiná­lunk titkot, hogy Szlavónia-Ba­ranya vállalatai csomagolás­technikában fél lépéssel /előt­tünk járnak. Meggyőződésünk, hogy e kiállítás jól szolgálta a közös együttműködést, a ter­melési kooperációk bővítését. S. GY. Utolsó nap a vidámparkban A dodzsem ősz végi hattyúdala Dorűs idő, kévés látogató Mintha egy őszi parkban sétálgatna az ember — ez volt az első gondolatom teg­nap délelőtt, ahogy elindultam lefelé a pécsi vidámpark egyik útján. Eleinte még sütött a nap, de így is alig lézengett egy-két utolsó látogató a Me- csek-oldal e* máskor zsúfolt parkjában. Szokatlan csönd volt, lép­tek zaját és gyerekek neveté­sét csak hébe-hóba lehetett hallani. Időnként távolabbról fölzúgott egy motor: valame­lyik játékot működésbe hoz­ták. Tegnap ugyanis nem volt szükség arra, hogy egész nap megállás nélkül üzemeltessék akár a dodzsemet, akár a hid­raulikus repülőt — pedig ezek a legnépszerűbb játékok. Ha a néma elvarázsolt kastélyhoz tévedt valaki, a barátságos, idős személyzet akárcsak egyet­len ember kedvéért is bekap­csolta valamennyi szerkezetet, ■s aztán, ha a látogató végig­botladozott a sötét labirintu­son, s átjutott a sebesen forgó hordón is, újra leállt minden és csönd lett. Lassan be is borult, s noha hideg nem volt, ez a jelleg­zetesen őszi vasárnap délelőtt az utolsó nyitvatartási nap el­lenére sem vonzott föl a vi­dámparkba sok látogatót. — Sajnos, elég gyér ma a forgalom, szombaton rosszabb volt az idő, mégis többen jöt­tek ide —, mondta a pénztá­rosnő dél körül. — Eddig hat­vanhét felnőtt- és tíz gyerek­jegyet adtam el, s nem na­gyon hiszem, hogy délután en­nél többen keresnek föl ben­nünket. Ahogy végigjártam a sétá­nyokat, szinte kézzel foghatóan érezni lehetett a szezonvégi hangulatot. A céllövölde, s a legtöbb ehhez hasonló ügyes­ségi játék pavilonját ki sem nyitották — felesleges is lett volna. A látogatók összetétele sem a megszokott képet mu­tatta: elsősorban húsz év kö­rüliék és középkorúak bukkan­tak föl egy-egy jegypénztár­nál, sőt láttam egy idős há­zaspárt is, akik most, hogy nem volt tolongás, szinte va­lamennyi játékot kipróbálták. Azért akadt néhány kisgyerek is, akit elhoztak, hogy még egy örömteli délelőttöt tölt­hessen idén a vidámparkban, Most a játékok felügyelőinek is több idejük volt arra, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel: amikor arra sétáltam, a töl- csérdobálónál éppen egy két év körüli kisfiúnak magyaráz­ták türelmesen, hogyan kell eldobni a teniszlabdát, hogy célba találjon. — Aki eljön, az ma ^Jélután fél ötig még bármire fölülhet — mondta Soós Ernő, aki va­sárnap az ügyeletet ellátta—, de holnap már a szakmunká­sok hozzálátnak a játékok le­szereléséhez, hogy fedett hely­re vihessék valamennyit. Aztán egész télen folyik majd a hely­reállítás, karbantartás, újra­festés, hogy tavasszal, ha újra Vereség Sxttlenikiben Pál két görög játékossal csatázik. Szokolai István tv-felvétele Görögország- Magyarország 4:1 (0:0) A várva várt Görögország— Magyarország Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzés színhelyén, Szalonikiben még vasárnap is kedvezőtlen volt az időjárás. Még elszomorítóbb képet nyúj­tott a stadion gyepszőnyege, víztócsákat lehetett látni, ami­kor a játék előtt a magyarok rámentek a pályára, a labdát próbálták pattogtatni, csak a víz fröccsent, a labda ,,beleful­ladt". A találkozó előtt dőlt el vég­legesen, hogy Katzirz vállalhat­ja a játékot, így a magyar vá­logatott a tervezett összeállí­tásban kezdhette a küzdelmet. A görögöknél egy változás tör­tént, a közölt összeállításban, Paliasz nem szerepelt a kez­dők között, helyettes Juszufidisz lépett pályára. Mintegy 15 000 néző előtt a bolgár Dudin sípjelére a két csapat az alábbi összeállítás­ban kezdte az EB-selejtezőt: Görögország: Konsztantinou — Kirasztasz, Juszufidisz, Ra- vousszisz, Firosz — Nikolaudisz, Delikarisz, Koudasz — Ardi- zoglou, Gallakosz, Mavrosz. Magyarország: Katzirz — Martos, Kocsis, Kereki, Lukács — Pál, Tatár, Pintér, Zombori — Szokolai, Váradi. megnyitjuk a parkot a gyere­keknek, mindent kijavítva, föl­újítva vehessenek birtokukba. A görögök kezdték a játékot és az első esemény Katzirz ka­puja előtt adódott, Nikolaudisz beadását a magyar kapus elő­re vetődve megszerezte. Az elején a magyarok jobban al­kalmazkodtak a nehéz talaj­hoz, nem cipelték a labdát, igyekeztek egyből továbbadni. Az 5. percben Pintér lőtte kö­zépre a labdát, Tatár átlépte, Váradi lövése 15 méterről az oldalhálóba vágódott. A ma­gyar válogatott lényegesen többet birtokolta a labdát, tá­madott, de a görög kapu alig került veszélybe. A 10. percben a görögök veszélyeztettek, az egész csapatot irányító Kou­dasz a baloldalon kiugratta Mavroszt, de szerencsére a hí­res góllövő nem érte el a lab­dát. Ezután Martos beadását Szokolai fejjel megtoldotta, de a védők mentettek. A 15. perc­ben egy közvetett szabadrú­gást Koudasz Mavrosznak gu­rított, de a csatár lesen állt, így sípsz.ó után hiába lőtt a bal sarokba. Néhány kemény összecsapás is adódott, Juszu­fidisz fellökte Szokolait, Mav­rosz pedig csúnyán felvágta előbb Szokolait, majd Martost A játékvezető csak szabadrú­gást ítélt, legalább „sárgala­pos" belemenés volt... A 18. percben Tatár Zombori elé gu­rította a labdát, de a középpá. lyás 17 méterről fölé lőtt. A 20. percben Gallakosz vezetett ve­szélyes támadást, Kocsis az utolsó pillanatokban vágta a labdát az oldalvonalon túlra. 4 perccel később Gallakosz mes­terien ívelt középre, Kerekin megpattant a labda, Katzirz kapuja felé, szerencsére Mav­rosz nem érte el. A 31. perc­ben Ardizoglou átívelése oko­zott gondot, Mavrosz egyből lőtt kapura, de éppen Katzirz kezébe. Ezután perceken át hevesen támadtak a görögök, de a magyar védelem jól állt a lábán. Zombori előtt adó­dott gólszerzési lehetőség, de Tatár labdáját jó helyzetből fö­lé lőtte. Félidőben a görög csapat cserélt, Delikarisz helyére Do- manakisz állt. Nagy lendülettel kezdtek a görögök, mintha a szünetben azt az utasítást kapták volna, hogy mielőbb döntsék el a mérkőzés sorsát. A nehéz pálya továbbra is gátolta az akciók gördülékeny kialakulását, de Diicső (Folytatás a 7. oldalon) 9-

Next

/
Oldalképek
Tartalom