Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-29 / 299. szám

1978. október 29., vasárnap Dunántúli napló 13 NAGYVILÁGBAN A prágai várban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának 60. és a föderatív államelrendezés 10. évfordulójáról. A képen: A nagygyűlés elnöksége. Dr. Maróthy László látogatása Borisz Pasztuhovoál Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szombaton Moszkvában látogatást tett Borisz Pasztuhov. nál, a Komszomol Központi Bi­zottsága első titkáránál. Át­adta neki azt az üdvözletét amelyet a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága küldött a lenini Kom- szomolnak, a szovjet ifjúság szervezete fennállásának 60. év­fordulójára. Maróthy László ma­gyarországi látogatásra hívta meg a Komszomol KB első titká­rát. A meghívást Borisz Pasztu­hov köszönettel elfogadta. ♦ Évforduló Bécsi tárgyalások Október 30-án lesz öt éve, hogy Bécsben megkezdődtek a közép-európai haderőcsökken­tési tárgyalások. E megbeszélé­sek a földrész jelenlegi helyze­tének egyik legfontosabb vo­natkozását érintik: a két tömb katonai szembeállásának eny­hítését, a politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő ki­egészítését szolgálják. Sajnos, a hosszadalmas vi­tákból mindeddig nem született konkrét eredmény, s ezért a nyugati felet terheli a felelős­ség. Mindenki számára nyilván­való: a tárgyalások sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy mindkét fél lemond az egyoldalú katonai előnyökre való törekvésekről — a NATO- tagorszógok azonban éppen ilyen előnyök megszerzésére tö­rekednek. A megbeszélések cél­jával ellentétben állnak a nyugati tárgyalófelek fegyverke­zési törekvései is. A szocialista országok ezzel ellentétben a tárgyalások elő­mozdítására, mielőbbi sikeres befejezésére tesznek erőfeszíté­seket. Legutóbbi, ez év júniu­sában előterjesztett javaslatuk — a nyugati országok álláspont­jának messzemenő figyelembe­vételével — a megbeszélések meggyorsítását, konkrét meg­állapodások kidolgozását cé­lozza. A tárgyalópartnerek azonban mindeddig nem válaszoltak a júniusi javaslatra. Ideje lenne abbahagyni az időhúzást, s át­térni a gyakorlati ügyekre. A megállapodás eléréséhez meg­van az ésszerű, reális alap. Minden attól függ, hogy a nyu­gat hajlandó-e szembenézni a valósággal — írja végül a TASZSZ hírmagyarázója.-♦•WASHINGTON: A Penta­gon hivatalos képviselője sajtó- értekezleten közölte: az Egye­sült Államok „gondolkodik” azon, hogy megkezdik az MX interkontinentális ballisztikus ra­kéták fő elemeinek gyártását. Mint a Washington Star című lap írja, az Egyesült Államok katonai hatóságainak tervei sze­rint „legkevesebb" 200 ilyen ra­kétát szándékoznak előállítani, ami 20—30 milliárd dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek. + BERLIN: Erich Honecker, az NSZEP KB lőtitkára szomba­ton Berlinben megbeszélést foly­tatott Pieter Keunemannal, a Sri Lanka-i Kommunista Párt főtit­kárával. ♦ Terroristákat ítéltek el Egy milánói bíróság szomba­ton három hónaptól kilenc évig terjedő szigorított börtönbünte­tésre ítélte a „Vörös brigádok” elnevezésű olasz terrorszervezet hat tagját. „Fegyveres bűnszö­vetkezetben való részvétel” vád­jával hétévi börtönre ítélték Corrado Alunnit, a terrorszerve­zet új nemzedékének feltétele­zett vezetőjét. Egyenként kilenc évi börtönt szabtak ki Attilio Caslettire és Pierluigi Zuffadá- ra, akiket a bíróság egy rend­őrtiszt ellen elkövetett gyilkos- sági kísérletben talált bűnös­nek. A három másik terroristát - köztük két nőt - a „Vörös brigádok" által elkövetett kü­lönböző akciókban vállalt bűn­részesség miatt ítélték szabad­ságvesztésre.-¥ A Nobel-békedíj „vegyes” visszhangja Vegyes érzelmekkel, kételyekkel, túlnyomórészt ellenérzéssel fogad­ta a világ a norvég parlament illetékes bizottságának azt a dön­tését, hogy az 1978. évi Nobel- békedijat megosztva Anvar Szó­dat egyiptomi elnöknek és Me- nahem Begin izraeli kormányfő­nek ítéli oda. A tőkés országok számos poli­tikusa és sajtóorgánuma termé­szetesen üdvözölte az érdekeinek megfelelő lépést. Az egyértelműen lelkesedők mellett azonban a polgári — mindenekelőtt az angol sajtó egy része ugyanakkor a díj ilyetén történt odaítélését „félig" elhi- bázottnak tartja. A polgári sajtó egy másik je­lentős része (nyugatnémet, oszt­rák, spanyol, stb. lapok) korai­nak, elhamarkodottnak tartja a döntést. Az arab országok első reagá­lása az elutasítás. Szíria és a Pa­lesztinái Felszabaditási Szervezet első megnyilatkozásaikban rendkí­vül élesen bírálták a két politikust indokolatlanul felmagasztaló dön­tést. A világ haladó közvéleménye, haladó sajtója nemcsak elutasít­ja a döntést, hanem a közel-kele­ti fejlődés egészébe ágyazva elemzi és értékeli azt, s egyút­tal felvázolja a közel-keleti vál­ság rendezésének valóban a bé­két elősegítő módozatait is. TEHERAN: Irán több mint 10 vidéki városában robbantak ki súlyos összecsapások a fegy­veres erők és a kormányellenes felkelők közt az elmúlt három napban. A legutóbbi zavargá­sok a gyújtogatások, tömeg­demonstrációk, fegyveres ösz- szetűzések - mérlege szombati jelentések alapján 12 halott és legkevesebb 30 sebesült. ♦ DAMASZKUSZ: Az iraki és a sziriai kormány szombaton úgy döntött,, hogy Bagdad és Damaszkusz között november el­sejével helyreállítja a - csak­nem három évvel ezelőtt meg­szüntetett - légiforgalmat. + SZÓFIA: Bulgária csaknem egész területén havazott szom­baton. A nagyvárosokban nem alakult ki összefüggő hóréteg, de a hegyvidékeken több helyütt fennakadás van a közúti közle­kedésben. + KAIRÓ: Musztafa Khalid egyiptomi miniszterelnök utasí­tására szombaton vizsgálatot indítottak Ahmed Szultán Isz- mail, volt egyiptomi miniszter­elnök-helyettes ellen, aki több- százezer dollár kenőpénzt foga­dott el - egyiptomi megrende­lések biztosítása ellenében — a Westinghouse amerikai elekt­romosipari konszerntől. A meg­vesztegetett egyiptomi minisz­terelnök-helyettes — aki októ­ber elején vált ki a kormányból - az AI Ahram október 17-i szá­mában tagadta, hogy az ame­rikai cégtől kenőpénzeket foga­dott volna el. + DZSIDDA: Szaud-Arábia, a jelek szerint, visszakozót fúj Egyiptom különutas politikájá­nak elítélésében. Szaud Al-Fej- szal herceg, szaudi külügymi­niszter ugyanis az ország hír- ügynökségének szombaton úgy nyilatkozott, hogy a november 2-án Bagdadban megnyíló arab csúcskonferencia célja „nem Egyiptom elszigetelése”. Szerinte „elképzelhetetlen”, hogy Egyip. tomot és az egyiptomi népet elszigeteljék az arab nemzet­től, mert — mint mondotta - „Egyiptom az arab nemzet el­választhatatlan része, s elszige­telése ártana az arab ügy­nek." Az MSZMP küldöttségének látogatása Spanyolországban A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége 1978. ok­tóber 23-28. között a Spanyol Kommunista Párt meghívására látogatást tett Spanyolország­ban. A küldöttséget Berecz Já­nos, az MSZMP KBukülügyi osz­tályának vezetője vezette, tag­ja volt Fodor László osztályve­zető-helyettes és Kovács László alosztályvezető. A küldöttséget fogadta San­tiago Carillo, a Spanyol KP fő­titkára. A delegáció megbe­széléseket folytatott Manuel Azcarate, Leonor Bornao, Nico­las Sartorius végrehajtó bizott­sági tagokkal. Találkozott az SKP parlamenti csoportjának, valamint helyi pártszervezetek tagjaival, továbbá Ignatio Ca- munassal, a képviselőház kül­ügyi bizottságának elnökével. A megbeszélésekről közle­ményt adtak ki. A közlemény hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok közötti két- és többoldalú kap­csolatok fejlesztésének fontos­ságát. A rendszeres találkozá­sok elősegítik egymás helyze­tének és tevékenységének jobb megismerését, hozzájárulnak a nézetkülönbségek tisztázásához, az elvtársi együttműködés és kölcsönös szolidaritás erősítésé­hez. Olyan újabb kezdeménye­zésekre is szükség van, ame­lyek lehetővé teszik a kommu­nista és munkáspártok közös akcióit a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal és keresz­tény erőkkel, a nemzetközi eny­hülés eredményeinek védelme, a fegyverkezési verseny meg­fékezése, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása érdeké­ben. A közlemény rámutat arra, hogy az MSZMP és az SKP kapcsolatai a kölcsönös' törek­véseknek megfelelően -alakul­nak. Mindkét párt érdekelt abban, hogy Magyarország és Spanyol- ország kapcsolatai gyümölcsö­zően fejlődjenek népeik javá­ra. Kölcsönösen érdekeltek az 1980-as madridi európai biz­tonsági és együttműködési ta­lálkozó eredményes előkészíté­sében és megtartásában is. A küldöttség szombaton ha­zaérkezett Madridból. Gromiko sajtóértekezlete A Szovjetunió és Franciaország egyaránt igényli a két ország kapcsolatainak fejlesztését Megerősítette a szovjet—fran­cia kapcsolatok . „privilegizárt", kiemelt jellegét, ugyanakkor pedig e kapcsolatok ápolásá­nak, sokoldalú fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta szom­bati sajtóértekezletén — szerdán kezdődött hivatalos látogatásá­nak eredményeit összegezve — Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter. Elismerte, hogy a francia köztársasági elnökkel és Guirin- gaud külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélései barátiak és tárgyszerűek voltak és kiterjed­tek a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi kérdések széles körére. Mindkét oldalról nem csupán akarják a jó kapcsola­tok fejlődését, de szilárdan el is tökélték ezt. A két ország kö­zötti kapcsolatok útját már de Gaulle elnök idején kijelöl­ték, és ma a Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing közötti csúcstalálkozókon meghatáro­zott szellemben fejlődnek. A nemzetközi kérdések közül Gromiko a leszerelést emelte ki. Nem lehet normálisnak ne­vezni, hogy Európában tömeg- pusztító fegyverek óriási kész­letei halmozódtok fel, konkrét lépéseket kell tenni korlátozá­sukra - nem lehet beérni nagyszabású, általánosságban mozgó tervekkel. A nagy fegyveres erővel ren­delkező országoknak kétszeres, háromszoros erőfeszítést kell tenniök e cél érdekében, s az eddigi utak mellett szó lehet például a katonai költségveté­sek csökkentéséről is. Mind­ezeket a problémákat higgad­tan, eltökélten és bizonyos bátorsággal kell megközelíteni - mondotta Gromiko. Franciaországnak a bécsi tárgyalásokkal és a SALT-meg- beszélésekkel kapcsolatos ál­láspontját firtató kérdésekre válaszolva Gromiko rámutatott, hogy a bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban Párizs álláspont­ja világos, nem kíván részt ven­ni bennük, és ez a kérdés nem merült fel. Ami a SALT-megbe- széléseket illeti, a távolabbi jö­vőre vonatkozóan valóban fel­vetődik a kérdés, és nemcsak Franciaország, hanem a többi atomhatalom vonatkozásában is, meddiq mehetnek el a szov­jet-amerikai stratégiai SALT- tórgyalások anélkül, hogy a többi atomhatalom részt venne bennük. A sajtóértekezletet követően Gromiko egyenesen a repülő­térre hajtatott és különgépén hazaindult Moszkvába. 1. Közelebb jutott a megálla­podáshoz a SALT ügye a moszkvai külügyminiszteri ta­lálkozó után? Gromiko és amerikai kollé­gája két nap alatt összesen több mint 9 órát töltött a tárgyalóasz­tal mellett, ezt követően pedig Leonyid Brezsnyev is fogadta Cyrus Vance-et. Az idén ez már az ötödik szovjet-amerikai' kül­ügyminiszteri találkozó volt, mindegyiken a hadászati fegy­verek korlátozásáról intézkedő megállapodás kérdését tárgyal­ták a legfontosabb témaként. A SALT-tárgyalások állásáról tudósítani nem hálás feladat az újságírók számára. A hírma­gyarázók a szűkszavú kommü­nikék jelzőiből próbálnak kö­vetkeztetni előrehaladásra vagy e—/ helyben topogásra. „Hasz­nos cs konstruktív”, ezek a jel­zők szerepeltek a szovjet közle­ményekben a tárgyalásokról, az amerikai szóvivő megtoldotta azzal, hogy az eszmecserék „szívélyesek és barátságosak voltak". Az óceánon túli lapok számára természetesen ez ke­vés támpont, a magukat jólér- tesültnek mondó amerikai tu­dósítók meg nem nevezett for­rásokra hivatkozva azt írták, hogy két újabb kérdésben sike­rült előbbre jutni Moszkvában, de még mindig akad egyné­hány megoldatlan, vitás prob­léma. Vance külügyminiszter maga azt mondta, hogy a prob­lémák nem olyan természetűek, amelyeket a felek jószándékó- nak kifejezésre juttatásával ne lehetne ésszerűen megoldani. Mindkét fél hangoztatta, hogy kész fokozni erőfeszítéseit a megállapodás gyors aláírása végett. Azt azonban senki sem akar­ja és tudja megjósolni, hogy ez a „gyors aláírás” még az év vége előtti megállapodást je­lenti-e. Szovjet hírmagyarázók felhívták a figyelmet, hogy a SALT egyben amerikai belpoli­tikai vitatéma is. 2. Valóban volt-e lehűlés a szovjet-francia viszonyban? Gromiko szovjet külügymi­niszter párizsi látogatásának végén az Elysée-palota szóvivő­je bejelentette, hogy Valéry Giscard d’Estaing jövőre a Szovjetunióba látogat. A szov­jet-francia kapcsolatok fejlő­dését a legmagasabb szintű találkozók sorának folytatásá­val is biztosítani kívánják. A párizsi polgári sajtó az utóbbi időben gyakran cikke­zett arról, hogy a Szovjetunió és Franciaország között lehűlés tapasztalható. Meglehet, hogy a rossz lelkiismeret diktálta eze­ket az írásokat, amelyeknek a szerzői szinte egyértelműen annak tulajdonították a Moszk­va—Párizs viszonyban szerintük bekövetkezett változást, hogy Franciaország Afrika-politikája túlságosan aktív lett, méghoz­zá a Mobutu-féle rendszerek javára. Ugyanekkor párizsi kormány­körökben arra hivtók fel a fi­gyelmet, hogy a két ország kö­zötti kapcsolatok gazdasági alapépítménye változatlanul erősödik és szélesedik. A Guiringaud—Gromiko tár­gyalások most alkalmat adtak arra, hogy a két fél egyformán hitet tegyen az enyhülési poli­tika folytatása mellett a világ­ban, s hogy a leszerelési erő­feszítések fokozása érdekében új kezdeményezésekkel éljenek. Gromiko örömét fejezte ki amiatt, hoqy Franciaország be­kapcsolódik a genfi leszerelési tárgyalásokba. Guiringaud újra emlékeztetett egy európai le­szerelési értekezlet összehívásá­ra vonatkozó francia javaslat­ra. 3. Mi a jelentősége a Szíria és Irak viszonyában beállott for­dulatnak? A „Szilárdság Frontjának", azaz a szadati megalkuvó poli­tikát elítélő arab országok cso­portjának leggyöngébb pontja az volt, hogy Szíria és Irak egy­más közti viszonyát 1966 óta politikai, ideológiai és személyi ellentétek rontották meg, a li­banoni szír beavatkozás óta pe­dig még a két szomszéd ország közös határát is lezárták. A héten látszólag meglepő, a stratégiai helyzetből azonban logikusan következő fordulatra került sor. Szíria megnyitotta határát Irak felé, Asszad elnök pedig Bagdadba repült, hogy négy napon át tárgyaljon Al- Bakr iraki elnökkel. A létrejött megállapodás a sokoldalú együttműködés újrakezdését ír­ja elő. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy érthetővé vál­jék: miután Egyiptom letette a fegyvert, Izrael egész katonai súlyával északra, Libanon irá­nyába és keletre, Szíria (no meg Jordánia és akár a távo­labb eső Irak) felé fordul. Ezt a nyomást látva, érezve, az arab vezetők már nem enged­hetik meg maguknak, hogy az ellentétek megosszák erőiket, elválasszák őket egymástól. Elméletileg ugyanaz a pórt, a Baath, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja van hatalmon mind Bagdadban, mind pedig Damaszkuszban. Valójában azonban a párt két külön szár­nya ez. Eddig élesen szemben állottak egymással, mindenna­posak voltak a kölcsönös vá­daskodások. Ha most létrejön a sziriai — iraki együttműködés, akkor ez katonai téren alaposan módo­sítja a Közel-Kelet erőviszo­nyait. Egyelőre diplomáciai vo­natkozásban hoz újat: most már nincs akadálya annak, hogy november első napjaiban éppen Bagdadban csúcstalál­kozóra összeüljön a „Szilárd­ság Frontjá”-ban levő vala­mennyi ország vezetője, abból a célból, hogy meghatározzák a Camp David-i kapituláció elleni közös fellépés teendőit. Pálfy József Heti külpolitikai összefoglaló It hét három kérdése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom