Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-29 / 299. szám
i 978. OKTÓBER 29. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Fórum a beruházások hatékonyságáért (II.) » ft kivitelező fejét veszik Csúszik a beruházás határideje, nem megfelelő minőségben készültek el a létesítmények, túllépték a költségeket. Legkézenfekvőbb a kivitelező fejét követelni. Az építőipari vállalatok vannak a beruházási folyamat végén, az építőmunkások dolgoznak a szemünk előtt, mi sem egyszerűbb, mint bennük keresni a bajok gyökerét. Sorozatunkban ezúttal Nemeskéri Lászlóval, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójával beszélgettünk a beruházási tevékenység gyengeségeiről. — A tervező szerint a kivitelező lehetőségein és akaratán nagyon sok múlik, valóban ennyire monopolhelyzetben van az építőipar? — Engedje meg, hogy elmondjam a matróz és kapitány esetét, nagyon hasonlít arra, amit a beruházási folyamatban részt vevők néha mondunk egymásnak. Azt kérdi a parancsnoki hídról a kapitány: mennyi? A matróz néhány pillanatnyi gondolkodás után azt feleli: ötven. Mi ötven? Menynyi? — kérdez vissza a tengerész. — Amikor a középtávú tervben meghatározzák a célokat, csak a létesítmények határidejét és számát tudjuk, de hogy hol, milyen technológiával és milyen tervek alapján kell építenünk, azt nem. Amíg nem tudunk építési rendszerek fel- használásával dolgozni, ez mindig bizonytalanságot okoz. Ennek a bizonytalanságnak a mértéke olyan is léhet, hogy az elképzelnél 20—40 százalékkal is több élőmunkát követel a megvalósításuk. A beruházási folyamat vizsgálatakor a megrendelő a lebonyolító, a tervező és természetesen a kivitelező is sok mindent mondhat és kérdezhet, a lényeg azonban nem ez. Alapvető tényezőkben van a hiba véleményem szerint. Nemrégiben Berlinben és Újvidéken jártam. Mindkét városban bemutatták a városok fejlesztési tervét 2000-ig. Pontosan meg van határozva, hogy mi milyen funkcióval épül, figyelembevé- ve a költségek emelkedését, s azt is, honnan lehet a forrásokat előteremteni. Ennek alapján a tervező vállalatok időre részletes beruházási programokat tudnak készíteni a kivitelezők ki tudják dolgozni fejlesztési terveiket. A tanácsnak ma nincs olyan szerve, amely a város fejlesztéssel foglalkozna. A Pécsi Tervező Vállalat ugyanis megbízás alapján foglalkozik városfejlesztési tervekkel. — ön azt mondja, monopol helyzetben vagyunk? Tulajdonképpen nálunk soha nem a vállalati érdek dönti el, hogy mit építsünk, hanem a társadalmi követelmények, amelyek csaknem minden esetben meghatározzák feladatainkat. — Úgy értsem, hogy a beruházások előkészítő szakaszában sokkal jobban monopolhelyzetben vannak az érdekeltek, mint önök? — Pécsett a PTV is, az UNI- BER is arra törekszik, hogy minden létesítmény rajtuk keresztül valósuljon meg. De például a PTV kapacitása legalább olyan mértékben befolyásoló tényező a beruházások optimális lebonyolítására, mint a miénk. A városi tanácsnak, mint említettem, nincs olyan Nincs megfelelő ipari háttér, csak gépláncokhoz alkalmazkodó szervezéssel léphet előre az építőipar szerve, amely hosszú távra képes lenne kidolgozni a városfejlesztési célokat, amely megkeresné az optimális fejlesztés lehetőségeit, kiválasztaná azokat a variánsokat, amelyek közül a műszaki, gazdasági, esztétikai szempontból legmegfelelőbbeket ki lehetne vá lasztani. — Az UNIBER nem tudja ellátni azt a feladatot, hogy egyértelmű és világos programot adjon a tervező számára. — Milyen az együttműködés a PTV-vel? — A PTV is alapvetően kapacitáshiánnyal küzd. Nem is mindig az a tervező kapja a megbízatást, aki a legjobban felkészült arra a feladatra, hanem aki éppen a legkevésbé leterhelt. Hol azonban az tőipari vállalatok között. Vállalatunk ötezer munkásának életszínvonala függ attól, hogy a vállalat milyen eredményt ér el és abban a tervező vállalatnak is nagy része van.- A kivitelező ugyan a beruházási folyamat végén van, elismerem, hogy eddig sok hiba halmozódik fel, kétségtelen azonban, hogy önöknek is van mit tenniük.- Legnagyobb gondunk az ipari háttér hiánya. A BÉV jelenleg évi 100 milliós kapacitáshiánnyal küzd.- A technikai és technológiai korszerűsítés vállalatunknál régen megkezdődött, az országban először építettünk panelházakat, először tettük ezeket változatossá, bevezettük az IMS technológiát, a közműalagút építését. Ennek ellenére kétségkívül a kivitelezési munEgy épülő óvoda a siklósi városrészben a csodálatos ember, aki sörgyárat, kórházat, abc-áruházat egyforma színvonalon tervez? Ez egyébként az UNIBER-re is vonatkozik, ők is valamennyi beruházás lebonyolítását elvállalják. — Mi azt kérjük a tervezőtől, hogy a tervezés folyamán vegye figyelembe a kivitelező érdekeit is. Ők ugyanis azt mondják, hogy minden időben a beruházó és a beruházás érdekeit képviselik. Ezzel egyetértünk, amíg a kivitelező érdekeit nem sértik. A rrti érdekeink ugyanis nem öncélúak. Mi is azt akarjuk, hogy Pécs változatos, szép város legyen, úgy érzem eddig sikerült is ezt elérni. Nem szabad azonban azt hinni, hogy csak úgy lehet szép várost építeni, ha az azonos rendeltetésű létesítmények mind egyedi tervek és technológiák alapján épülnek. Vállalatunk 1,2 milliárd forintot épít be évenként. 1500 lakást adunk át, termelékenységben, éppen ezért bér- színvonalban is, azonban az utolsó között kullogunk az épíka hatékonysága ma sem megfelelő. Gyenge az ipari háttér, amely megnehezíti a hatékony szervezést, pedig csak korszerűen szervezett munkával lehet az építőiparban munkafegyelmet, nagyobb termelékenységet elérni. Legfontosabb most, hogy felépüljön saját ipari bázisunk, ugyanilyen fontos azonban, hogy országosan is megteremtsék az ipar hátterét. Sürgető azonban a megrendelő, a lebonyolító, a tervező és a kivitelező érdekeinek azonosítása. Az UNIBER-nek nem szabadna csak a megrendelő érdekeivel azonosulnia-, a tervező nem képviselheti csak a beru- Házó és a beruházás, valamint saját érdekeit, mi pedig saját érdekeinken kívül a népgazdaság, a város és a beruházási folyamatban részt vevők érdekeit is figyelembe kell, hogy vegyük. Az érdekek koordinációjára lenne véleményem szerint a legnagyobb szükség, a nagyobb érdekeltség egységes megfogalmazása mellett. Lombosi Jenő Burgonyahegyek közelebbről Burgonyaakció háztól-házig Kukorica heiyett - burgonyakeményítő Megindult az arab export Bár a legfrissebb statisztika szerint még nem fejeződött be- mintegy 75 százaléknál tart- a burgonya-betakarítás, az országban a szokatlanul nagy termés miatt burgonyahegyek tornyosodnak. Mi a helyzet Baranyában, amely köztudottan burgonya exportőr megye? Éppen az utóbbi öt-tíz évben, a termelés koncentrálásával lett azzá. Ma ott tartunk, hogy a megye lakosságának téli burgonya-szükségletét — 500 vagon — egyetlen tsz megtermeli, s még rosz- szabb években is jelentős mennyiségű árut tudunk szállítani a főváros és más ipari nagyvárosok ellátására. Nos, természetesen nekünk is megvannak a magunk burgonyahegyei. Van 600 vagon szerződésen felül termett ún. szabad burgonya, aminek átvételére ugyan 1978. április 30-ig megállapodást kötött a ZÖLDÉRT, de azt ma még senki nem tudja megmondani, hogy ezt a burgonyát ki fogja elfogyasztani. A termelő tehát lényegében nem károsodik, hiszen garanciát kapott rá, hogy tavasszal a ZÖLDÉRT őszi árakon a burgonyát elszállítja. A legérintet- tebb termelő megyénkben a Szentlőrinci Allomi Gazdaság, amely burgonyatermelését — az idén ismét növelte a területet- 500 hektáron koncentrálta. Érről a területről, öntözött körülmények között, az idén 2300 vagon burgonyát takarít be, részben vetőgumónak, részben étkezési célokra. Kern József, az állami gazdaság igazgatója kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincsenek értékesítési problémáik. Igaz, az ár a tavalyinál 20 százalékkal alacsonyabb, s az is igaz, hogy ősszel nehéz eladni. Az állami gazdasáq ezért kénytelen mintegy 2000 vagon burgonyát saját kockázatára tárolni, ők rendelkeznek a megye legnagyobb tárolókapacitásával. Vajsztón korszerű tárházakat építettek, ezenkívül sikerrel alkalmazzák a szükségtárolós módszerét is, amely olcsóbb és kevésbé munkaigényes a hagyományos prizmázásnál: ventilátorral levegőt fuvatnak a burgonyakazlakba, így lényegesen kisebb a bemelegedési veszély és a romlási veszteség is. Tavaly 350 mázsa burgonyát állítottak elő hektáronként, most az idén elérik a hektáronkénti négy vagonos átlagot, a legkorszerűbb holland és osztrák fajtákból. Ez a többlet- termelés az idén is megteremti az ágazat jövedelmezőségét, amely az elmúlt évhez képest még valamit javul is. Nagy termelő a sombereki, a kovácshidai és a vejti termelő- szövetkezet is. Mindhárom nagyüzem rendelkezik ma mór megfelelő tárolókkal, így a tavaszi kiszállítás nem okoz különösebb gondot. Külön figyelmet érdemel, ahogy a vejti Rákóczi tsz-ben — amely tagja a SOLANUM-rendszernek - az előrejelzések alapján felkészültek a nagy termés fogadására. Két hónap alatt építettek fel — saját kivitelezésben — egy modern, 500 vagonos burgonyatárolót, s hogy ennek a beruházásnak az átfutási ideje milyen fantasztikus gyors, azt akkor érzékelhetjük igazán, ha megtekintjük a ZÖLDÉRT szeptember végén átadott 300 vagonos pécsi burgonyatárolóját, amely kereken három évig épült. Hála a vejtiek és a többi termelőüzem igyekezetének, Baranya pillanatnyila j nem áll rosszul burgonyatároló kapacitással. A ZÖLDÉRT 950 vagon burgonya átvételére kötött szerződést, ezzel szemben 1100 vagonnal vett át, illetve további 600 vagon burgonya tavaszi átvételére tett ígéretet. A lakosság téli szükségletére december 1-től 440 vagon burgonyát tárol be a ZÖLDÉRT, ennyire kapott a tanácstól tárolási megbízást. A hegyek azonban addig is fogynak, hisz november végéig a lakosság 150 vagon burgonyát közvetlen szállításból elfogyaszt. Növelik a lakossági fogyasztást a ZÖLDÉRT különféle burgonya-akciói is. Eddig már mintegy 30 vagon burgonyát szállított háztól- házig. Az olcsó burgonya akció október végéig tart, havonta 50 vagon egy forinttal olcsóbb burgonyát vásárol meg ebben az akcióban a lakosság. A megyei kiszállítások az idén akadoznak, hisz a hagyományos vevő megyék — Zala, Pest, Szolnok és Komárom — amelyek több száz vagon burgonyát szoktak évente Baranyától megvásárolni, az idén önellátók lettek és nem kérnek. A főváros azonban továbbra is nagy vevő. Budapestre már október közepéig 150 vagon burgonyát szállított a Baranya megyei ZÖLDÉRT. Megindult az export is, Bulgáriába eddig 14Ö" vagon burgonyát szállítottak Baranyából. Új külpiacot jelentenek az arab országok. Ezekbe eddig 40 vagon burgonya ment el és további szállítások vannak kilátásban. A megyei burgonya hegyek csökkentésébe belesegít a pécsi AGRARIA Keményítőgyár is, amely átállítja termelését. A gyár ebben az idei szezonban kukorica helyett nagyrészt burgonyából állítja elő a keményítőt. — Rné — A vejti burgonyatároló A2 épülő vajszlói új burgonyatároló
