Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-25 / 295. szám

t Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 295. szám 1978. október 25., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Aláírták a kettős adóztatást megszüntető egyezményt Megkezdődtek a magyar- dán hivatalos tárgyalások Lázár György miniszterelnök Anker Jörgensen dán kormányfőt üdvözli Az időjárás miatt megkésett az őszi munka ■ Száraz a föld, nehéz magágyat készíteni ■ Lassan érik a kukorica, magas a víztartalma Számvetés A közoktatás és a közleke­dés életünkkel szorosan össze­függő két fontos terület ered­ményeinek és távlatainak meg­vitatását javasolta a kormány az október 26-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívott országgyűlésnek. Amennyiben a napirendet a képviselők elfo­gadják, a közoktatásnak 13 éves, a közlekedéspolitikának pedig 10 éves, a fejlődést és a teendőket is jól érzékeltető, hosszabb időszakát tekintik át törvényhozásunk tagjai. Az oktatási miniszter 1965- ben számolt be a Parlament­ben az iskolákban folyó neve­lő és oktató tevékenységről, valamint a gazdasági és tár­sadalmi fejlődéshez illeszkedő elképzelésekről. Az országgyű­lés azóta újabb, a közoktatás­ban dolgozók munkáját meg­határozó jogszabályokat ho­zott. A képviselők 1969-ben fo­gadták el a szakmunkáskép­zésről szóló törvényt, később pedig megszavazták az ifjúsá­gi és a közművelődési tör­vényt. Rendszeresen élt ellen­őrzési jogával a Parlament kulturális bizottsága: az el­múlt években többször is be­számoltatták az oktatás és a nevelés legfontosabb kérdései­ről a minisztérium vezetőit. A megyei képviselőcsoportok — az Oktatási Minisztérium vezető munkatársaival közösen — az elmúlt hetekben majd másfél évtized mérlegét készí­tették el. A tanácskozást kö­vetően összeült az országgyű­lés kulturális bizottsága, s a vitában felszólaló 11 képviselő mondatai is bizonyították: az oktatás fejlesztése az egyik leglényegesebb társadalompo­litikai kérdés. A leglényege: sebb kérdésben a képviselők véleménye összecsengett: a közoktatás folyamatos és terv­szerű korszerűsítésével számos eredményt hozott az 1972-es központi bizottsági határozat valóra váltása. A sikerek mel­lé sorakoznak a fejlődésből adódó újabb teendők: távlati­lag a középiskolai oktatás ál­talánossá tétele, valamint az oktatásnak a népgazdaság technikai-műszaki fejlődéséhez, az ágazatok változásaihoz való jobb alkalmazkodása. Az őszi ülésszak második napirendjeként várhatóan az 1968-ban született közlekedés­politikai koncepció eddigi vég­rehajtását és továbbfejleszté­sének főbb irányelveit vitatják meg a „t. ház" tagjai. A he­lyi tapasztalatokat a megyei képviselőcsoportok ugyancsak összegezték, s a múlt héten a Parlament építési és közle­kedési bizottságának tagjai sorakoztatták fel a jellemző té­nyeket. A vita résztvevői szól­tak a „füstokádó” gőzmőzdo- nyok örvendetes száműzéséről, a motorizáció, a közúti közle­kedés viszonylag zökkenőmen­tes fejlődéséről. A felszólalók a hibákról sem hallgattak: rég­óta és idegesítően akadozó a gépkocsik és rakodógépek al­katrész-ellátása, bővíteni kell a szervizhálózatot, s a jobb vasúti szállításhoz is elkel a pályafelújítás, a pályaudvarok korszerűsítése. A témakört az országgyűlés ipari bizottsága is megtárgyal­ta, hiszen a közúti járműgyár­tás kiemelt kormányprogramja, „ikertestvére" a közlekedéspo­litikai koncepciónak. Kedden az Országházban megkezdődtek a magyar—dán hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, tagjai: Nagy János külügyminiszter­helyettes, Török István külke­reskedelmi miniszterhelyettes, Szőke György, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője, Oláh József, hazánk koppenhágai nagykövete. A dán tárgyaló csoport ve­zetője: Anker Jörgensen mi­niszterelnök, tagjai: Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hi­vatal államtitkára, Hans Chris­tensen, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Henning Gottlieb, a miniszterelnök kül­politikai tanácsadója, William Friis-Möller, a külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Henrik Holger Haxthausen, a Dán Ki­rályság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörben lefolyt tárgyaláson a felek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást or­Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanács­kozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Az el­ső napirendi pont keretében Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az ifjúsági szövetség központi bi­zottságának első titkára tájé­koztatta a megjelenteket az MSZMP Központi Bizottságának október 12-i üléséről. A testület ezután megtárgyal­ta és elfogadta a XI. VIT ma­gyar nemzeti előkészítő bizott­ságának a világifjúsági és diák- találkozóról, a magyar delegá­ció tevékenységéről és a feszti­vál hazai előkészítéséről szóló jelentését. Megállapította: a havannai VIT a világ haladó if­júságának, a béke erőinek nagyhatású, sikeres rendezvény- sorozata volt, a magyar küldött­ség eredményesen teljesítette feladatait, méltó módon képvi­selte hazánkat, ifjúságunkat. A jövő évi értékelő és veze­tőségválasztó, illetve a mozgal­mi évet indító taggyűlések, sa munkahelyi, tanintézeti, a fegy­veres erőknél és testületeknél soron következő küldöttgyűlések megtartására szóló javaslatot Deák Gábor, a Központi Bizott­ság titkára terjesztette elő. A testület úgy határozott, hogy 1979 tavaszán tartsák meg szer­te az országban az értékelő — vezetőségválasztó, és az új moz­galmi évet indító taggyűléseket és küldöttgyűléseket. A tanintézeti, kollégiumi alap­szervezetek tervező taggyűlései­ket ősszel tartják meg. A KB meghatározta a szervezeti élet e fontos fórumainak időrendi ütemezését és napirendi pont­jait is. A KISZ Központi Bizottsága az össz-szövetségi Lenini Kofn- szomol fennállásának 60. évfor­dulója alkalmából levélben kö­szöntötte a Komszomol Közpon­ti Bizottságát, üdvözletében a Központi Bizottság hangsúlyoz­ta: a Komszomol hatévtizedes szágaik helyzetéről, eredmé­nyeiről. Áttekintették a kétol­dalú kapcsolatokat, megvizs­gálták a gazdasági-kereskedel­mi együttműködés alakulását, s eszmecserét folytattak a fej­története a tapasztalatok gaz­dag tárháza, amelyből a bé­kéért, az emberiség boldog jö­vőjéért, a népek felszabadítá­sáért küzdő fiatalok bizalommal meríthetnek. Ez az évforduló nemcsak a szovjet nép, a szov­jet ifjúság, hanem a haladó fia­talok, a haladó nemzetközi if­júsági mozgalom ünnepe is. A magyar' ifjúság internacionalis­ta örökségének tekinti a ma­gyar és a szovjet nép, a ma­gyar és a szovjet fiatalság, a testvéri ifjúsági szövetségek igaz barátságát. A KISZ Központi Bizottsága a 60. évforduló al­kalmából további sikereket kí­vánt a szovjet fiataloknak, a komszomolistáknak, az SZKP XXV. és a Komszomol XVIII. kongresszusán hozott határoza­tok végrehajtásában, a kommu­nizmus építésében. lesztés további lehetőségeiről. Szó volt a két ország műszaki­tudományos és kulturális kap­csolatainak további elmélyíté­séről, feladatairól is. A tárgya­láson megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket. Délben az Országház go­belin-termében a két minisz­terelnök jelenlétében ünnepé­lyesen aláírták a kettős adóz­tatás megszüntetéséről szóló magyar—dán egyezményt. A dokumentumot Vincze Im­re pénzügyminiszter-helyettes, illetve Henrik Holger Haxthau­sen írta alá. * Anker Jörgensen, a Dán Ki­rályság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó minisz­terelnöke és kísérete kedden délután Egerbe látogatott. El­kísérte útjára Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Nagy János külügy­miniszter-helyettes és Oláh Jó­zsef, hazánk dániai nagykö­vete. Anker Jörgensent Egerben, a megyei tanács székházában Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye éle­téről. A dán vendégek ezt köv vetően városnézésre indultak. A dán miniszterelnök és kí­sérete az esti órákban vissza­utazott Budapestre. Az eső és a tartós napfény hiánya az őszi munkákat a ko­rábbi' évekhez viszonyítva szo­katlanul késlelteti. Ha a~jelen- legi eredményeket az elmúlt esztendő ugyanezen időszaká­val hasonlítjuk össze, akkor ki­derül, hogy a lemaradás 10— 20, sőt 30 százalékos is. Ősziek alá mintegy 68 000 hektárt szántanak fel Baranya megyében, aminek most 85 szá­zalékánál tartanak. Búzát a tervek szerint legalább 62 000 hektáron akarnak vetni, a terv 58 százalékával végeztek. Ta­valy ilyenkor már a 76 száza­léknál tartottak. Rendkívül rö­gös, hantos, száraz a föld és emiatt, hogy megfelelő legyen a magágy, legalább 3—4-szer tárcsáznak, gyűrűshengerez- nek, ami többszörös költséget jelent. A tsz-ekben jól halad­nak a répaszedéssel, túl vannak a leszedendő terület hatvan százalékán. Gond, hogy a kőke­ményre száradt talajba gyakor­ta beleszakad a répa. A ter­mésátlagok kisebbek a tavalyi­nál a kevés csapadék miatt, de 3—4 százalékkal több cukrot nyernek ki a gyárban. A bur­gonyaszedést a hét végére el­végezték közel háromezer hek­táron, az átlagtermés majdnem 200 mázsa, meghaladja a ta­valyit. Nehezen érik a kukori­ca, víztartalma még mindig 30— 40 százalék. Több mint 80 000 hektáron termelték idén, jelen­leg a 40 százalékát levágták. Tavaly október végén ugyanez az eredmény 76 százalékos volt. A szüret tavaly ilyenkor a be­fejezéséhez közeledett, jelenleg félidejénél tart. Az öt baranyai állami gazda­ság kukoricatábláiban 58 kom­bájn dolgozik, naponta 500-600 hektárt vágnak le. A korai és középérésű fajtákból a hektá­ronkénti átlag 64 mázsa, há­rommal több az 1977. évinél. Magtárban van a hibridkuko­rica egyharmada Bolyban, a hektáronkénti átlagtermés 30 mázsa. A MÉM felhívására a gazdaságok a tervezettnél 250— 300 hektárral többet vetettek kukoricából. A répa hatvan szá­zaléka már a cukorgyárba ke­rült vagy úton van Szigetvári ól és Bolyból. Átvételével nincs gond, mintegy tíz kombájn sze­di fel és hektáronként 420 má­zsás eredményt is elértek. Szigetváron és Bolyban 120 hektáron méq paradicsomot szednek, amit a Szigetvári Konzervgyárnak szállítanak. E hét elején egy hektárról 250 mázsát is leszedtek, de 280 má­zsás rekorddal is számolnak. Földben a búza 6000 hektáron, így elsősorban a Száva, a GK Szeged, a Rána I—II—III., az MV 4, a Libellula és a Ljubilej- nája. A gazdaságok 10 000 hektáron vetnek búzát a tervek szerint. A mintegy 36 000 baranyai kistermelő kertjében is itt az őszi munkák dandárja, közü­lük 4—5000 az, aki az áfésze- ken keresztül rendszeresen ér­tékesíti terményeit. Eddig 176 vagon gyümölcsöt vettek át tő­lük, míg 1977 első háromne­gyedében mindössze 108 va­gonnal produkáltak. Bőven ter­mett szilvából, a tavalyi 24 va­gon helyett eddig már 70 va­gonnal vásároltak fel. A kisker- ti gyümölcs felét a Szigetvári Konzervgyárban dolgozzák fel. A Tenkes-hegy alján mór ké­szítik elő a magágyakat a ko­rai cukorborsónak, hogy a leg­később november 25-re, Katalin- napra a földbe kerüljön. A hegy környékén a kistermelők 500 mázsa vetőmagborsót igé­nyeltek. Cs. J. Fogyasztásra érett a banán a FUSZÉRT Megyeri úti érlelőjében. A kedvelt trópusi gyümlöcs folyamatosan érkezik Equadorból. Molnár Jánosné és Hegyi Gusztávné az üzleteknek készí­tik elő a szállítmányt. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom